Népújság, 1981. július (32. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-14 / 163. szám

HÉTFŐ ESTI' KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK \ francia vendlég j a Rajna partján j AMINT AZ VÁRHATÓ VOLT, a Francia Köz- ; társaság új államfője hamar ellátogatott a Rajna- partjára. A bonni kancellár ugyan alig titkolta, hogy ‘ Giscard d’Estaing bukása „fájdalmas csalódásként” í érte, de a politika vastörvényei — természetesen — őt is rákényszerítik a francia—nyugatnémet jóviszony í folytatásának megkísérlésére. i „Francia—nyugatnémet jóviszonyról” van szó és immár nem feltétlenül „Párizs—Bonn tengelyről”, í amelynek kikovácsolását még Charles de Gaulle és j Adenauer kezdte, és amely meglehetősen olajozottan í forgott (a kézenfekvő nézeteltérések és gondok el- > lenére) a legutóbbi esztendőkben. Mivel két európai í világháború lényeges motívuma volt a francia—német ; ellenségeskedés, elemi történelmi logika dolga volt ; ezt a rosszfajta hagyományt látványosan kiiktatni. > Ez jórészt meg is történt. Ami a jelent illeti, ebben í a viszonylatban már bonyolultabbnak tűnnek az j együttműködés hétköznapjai. < E MEGÁLLAPÍTÁS JOGOSSÁGA nyomban j világossá válik, ha egy pillantást vetünk a csúcsta- 1 lálkozó napirendi pontjaira. < 1. A kulcskérdés a két ország magatartása a szov- S jet—amerikai viszony és elősorban a rakétatelepítés ) problematikájában. De Gaulle nagy szerepet játszott ? az enyhülési folyamat megindításában (az „Uraiig j terjedő Európa”, Párizs bizonyos hídszerepe, stb.). j Ezt a hagyományt Giscard is folytatta, nem mindig í teljes összhangban Bonn-nal. Bonn és Párizs állás­pontja ebben a fontos kérdésben az új elnökkel kö- ; zelebb került egymáshoz: elődjével szemben Fran- 1 cois Mitterrand egyetért a kancellárral abban, hogy l „csak a megerősödött (tehát tovább fegyverkező) i Nyugat folytathat eredményes tárgyalásokat Moszk- S vával”. | 2. Közeleg a hét vezető -ország ottawai csúcstalál- ! kozó ja és ez egész sor belső, valamint nemzetközi l horderejű gazdasági kérdést vet fel a tárgyaló felek i számára. Mindkettejüket nyomja a tőkét „kiszip- > pantó” magas amerikai kamatláb, valamint a n5m- i masztó japán export-fölény. Mitterrand választási ( ígérete és programja során elsősorban, a munkanél- < küliséget akarja csökkenteni. Ezért is, és egyéb szó- ( ciális természetű intézkedésekért is hajlandó bizo- ) nyos gazdasági áldozatokat hozni. ; BONN ■— HA AKAR — SOKAT SEGÍTHET a \ francia vezetésnek, Számos olyan vonatkozásban, amely ] elválaszthatatlanul és egyszerre gazdasági és politikai í természetű. HARMAT ENDRE ; BUDAPEST: A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának meghívására va­sárnap hazánkba érkezett a Venezuelai Kommunista Párt küldöttsége Silvino Va- relának, a párt politikai bi­zottsága póttagjának vezeté­sével. BONN: A nyugati fegyverkezési tervek megerősítésével ért véget hétfőn Bonnban a 38. nyugatnémet—francia csúcs- találkozó. A két napig tar­tott tárgyalásokat követő sajtóértkezleten F rancois Mitterrand, francia elnök megismételte azt a jól is­mert nyugati álláspontot, amely szerint a Szovjetunió — úgymond — „jelentős fö­lényre” tett szert a közép- hatótávolságú-rakéták terén Európában. BELFAST.1 A belfasti Maze börtön­ben, 45 napi éhségsztrájk után hétfőn hajnalban meg­halt Martin Hurson, az ír Köztársasági Hadsereg tag­ja. NEW YORK Kurt Waldheim ENSZ-fő- titkár hétfőn New Yorkban megnyitotta a nemzetközi Kambodzsa-értekezletet, amelyen a világszervezet több mint másfél száz tagál­lama közül csak hetvenen vesznek részt. A tanácskozás elnökévé Willibald Pahr osztrák külügyminisztert választották. VAT1KANVÁROS: Hétfőn megkezdte kétna­pos tanácskozását az a 15 külföldi bíborosból álló kü­lönleges bizottság, amelyet II. János Pál pápa nevezett ki a vatikáni állam pénz­ügyi válságának megoldásá­ra. A 'Vatikán már néhány éve gazdasági gondokkal küszködik. Ma kezdődik a LEMP IX., rendkívüli kongresszusa Hétfőn délben Varsóban sajtóértekezletet tartottak annak a több száz külföldi tudósítónak, akik a Lengyel Egyesült Munkáspárt IX.. rendkívüli kongresszusára érkeztek a lengyel főváros­ba. Az értekezleten Wieslaw Bek, a Trybuna Ludu fő- szerkesztője. a kongresszus sajtófőnöke elmondotta, hogy a küldöttek kedden délelőtt döntenek az ügyrendi kérdé­sekről, majd déli 12,00-kor a Kultúra és Tudomány Palo­tájában ünnepélyesen meg­nyitják a pártkongresszust. Ezután Stani;law Kania ter­jeszti elő a Központi Bizott­ság kongresszusi beszámoló­ját. A sajtófőnök közölte, hogy a tanácskozás első nap­ján döntenek az első titkár megválasztásának módjáról. A kongresszus a harmadik napon és a negyedik mun­kanap délelőttjén 16 munka- bizottságban folytatja mun­káját; ezzel minél több kül­döttnek kívánnak lehetőséget adni a hozzászólásra. Bek hangsúlyozta a kong­resszus munkajellegét, amelynek megfelel a KGST tagországa; testvérpártjaitöl érkező küldöttségek összeté­tele is. A nap folyamán megérke­zett Varsóba az MSZMP küldöttsége, Havasi Ferenc­nek, a Politikai Bizottság tagjának, a KB titkárának vezetésével. Tagja a küldött­ségnek Berecz János, a Köz­ponti Bizottság tagja, a KB külügyi osztályának vezető­je és Gorám,völgyi József, hazánk varsói nagykövete, akj a lengyel fővárosban csatlakozott a küldöttséghez. A magyar küldöttséget a repülőtéren Mieczyslaw Ja' gielski, a LEMP Politikai Bizottságának tagja, minisz­terelnök-helyettes fogadta. Az SZKP delegációja Vik­tor Grisin, az SZKP KB Po­litikai * bizottsága tagja, a moszkvai , városi pártbizott­ság első titkára vezetésével ugyancsak hétfőn érkezett a lengyel fővárosba, ahol Sta­nislaw Kania és Wojciech Jaruzelski üdvözölte őket Megérkezett a kubai, a viet­nami és a mongol pártkül­döttség is. A lengyel lppok hétfőn közölték a KB kongresszusi beszámolóját a LEMP VIII. és IX. kongresszusa közötti időszakról. A dokumentum bevezető­ben a Központi Bizottság, a Politikai Bizottság és a KB titkárságának tevékenységé­vel foglalkozik. Megállapítja, hogy a KB nehéz, válságos helyzetben tevékenykedett. A kongresszusi előkészítő kam­pány megélénkítette a párt aktivitását, olyan irányba terelte, hogy tudatára éb­redjen a válság következ­ményeinek, annak legyőzésé­re törekedjék, s keresse az ország fejlődésének reális útjait. A vitákban erőtelje­sen hangsúlyozták a szocia­lizmust fenyegető veszélyek, a növekvő anarchia elleni harc szükségességét. Az eszmei- és propaganda- tevékenységgel foglalkozva a beszámoló leszögezi, hogy a KB VI. és VII. plénumán a megegyezés és a megújulás mellett foglalt állást, amel­lett, hogy a társadalmi vál­ságot politikai úton, a szük­séges reformok végrehajtásá­val kell megoldani. A beszámoló leszögezi, hogy a szocialista megújulás terén elsődleges feladat az ideológiai harc: határozottan bírálja a szociaUstaellenes csoportosulások tevékenysé­gét. A beszámoló a továbbiak­ban a pártnak a szocialista demokrácia és az önigazga­tás fejlesztése terén végzett tevékenységét elemzi. A szakszervezetekkel kapcso­latban rámutat, hogy az ága­zati szakszervezeteknek, amelyek a párt Központi Bizottsága teljes támogatását élvezik, több mint, ötmillió tagjuk van. Jóval nagyobb létszámú tömörülés ennél a Szolidaritás szakszervezet, amely most dolgozik prog­ramjának, alapelveinek ki­dolgozásán. A vitában kü­lönböző eszmék és áramla­tok csapnak össze, és a LEMP KB nem titkolta ko­moly aggodalmát azzal, a Szolidaritáson belüli politi­kai irányzattal kapcsolatban, amely a szocializmus nyílt ellenfeleit képviseli. A beszámoló a rendkívüli kongresszus előkészítésével kapcsolatban kiemeli: a fel­készülés során különös fi­gyelmet szenteltek annak tu­datosítására, hogy milyen veszélyek származnak a szo­cialistaellenes erők tevékeny­ségéből, amelyek megpróbál­ják aláásni Lengyelország területi integritását, a test­véri szocialista államokhoz fűződő kapcsolatait, s a tár­sadalmi-gazdasági nehézsé­geket saját céljaik elérésére akarják felhasználni. A párt nemzetközi tevé­kenységét elemezve, a do­kumentum kiemeli: a nem­zetközi együttműködésben különösen nagy jelentőségű­ek voltak a Szovjetunió kommunista pártjával való kapcsolatok, a LEMP KB első titkárának találkozásai a testvérpártok vezetőivel, köztük Kádár Jánossal, az MSZMP KB első titkárával. A beszámoló kitér arra, hogy a testvérpártok kifeje­zik nyugtalanságukat azzal kapcsolatban, hogy anarchisz­tikus támadások tapasztalha­tók a lengyelországi szocia­lista rend ellen. A LEMP KB ebben a szellemben értékel­te az SZKP Központi Bizott­ságának levelét is, amelyet a lengyelországi helyzet ala­kulása, az ország szocialista rendjének perspektívái iránti érdeklődés és gondoskodás szelleme hatott át. A test­vérpártok — megértést ta­núsítva — élénken érdeklőd-, nek a lengyelországi szo.cia-. lista megújulási folyamat iránt., állapítja meg végül a beszámoló. ATHÉNI BESZÉLGETÉSEK (2.) Aki r&polisx A haladás Jelkép© * Konsztantin Karamanlisz (balra) még miniszterelnökként Roy Jenkins-szel, a Közös Piac bizottságának elnökével tárgyal Brüsszelben. (Fotó; MTI Külföldi Képszolgálat — KS) A görögök bauxit-, man­gán". nikkel- és uránlelőhe­lyeik mellett 52 millió brut- tóregisztertonnás kereskedel­mi flottájukkal gyarapítják az EGK-t. Ugyanakkor a gö­rög ipar, a számottevő elő­relépés ellenére még min­dig elmaradott, szétaprózott, főleg családi vállalkozások­ból áll, amelyek aligha ver­senyezhetnek a nyugat-euró­pai nagy cégekkel. A közös piaci mezőgazdasági rend­tartás átvétele magasabb ag­rár- és élelmiszerárakkal jár együtt, ami előnyös a ter­melőknek — a mezőgazda­ság az aktív görög lakosság 20—3Í) százalékát foglalkoz­tatja —, de hátrányos a fo­gyasztóknak. A megélhetési költségek növekedése drágít­ja a munkaerőt, ami viszont a görög termékek verseny­képességét rontja. — Én mindezek ellenére hosszú távon a közös piaci tagságot illetően optimista vagyok — mondta Konsz­tantin Kollmer. A neves gö­rög gazdasági újságíróval napilapja, a TA NEA szer­kesztőségében találkoztunk. — Tény az infláció, a munkanélküliség azonban nyugat-európai összehasonlí­tásban nem olyan nagy. In­kább a fiatalokat érinti, akiknek nincs szakképzett­ségük: amint lesz. szerintem valamennyien találnak mun­kát. Nézzenek bele lapomba: egy hatalmas oldal az állást keresőké és egy ugyanakko* QM$M3j k Í2S1. július 14., kedd ra az állást kínálóké. Ami a közös piaci tagsággal járó problémákat illeti, rövid tá­von. természetesen, számol­nunk kell velük. Fontos az iparfejlesztés vidéken, a far­mok, az egész mezőgazdaság támogatása, a modern fel­dolgozó ipar megteremtése. Csak így védhetjük ki a ked­vezőtlen hatásokat. A közös piaci tagsággal, reméljük, megélénkül a külföldi tőke érdeklődése Görögország iránt, felgyorsul a fejlett technológia áramlása is. De nem sorolom tovább, 1986 után úgyis kiderül, mit ho­zott a közös piaci tagság Gö­rögország számára. Mondom, hosszú távon én optimista vagyok. Görögország kapcsolatai az Európai Gazdasági Kö­zösséggel nem újkeletűek: 1961-ben kötött ún. társulási szerződést a Közös Piaccal. Az együttműködést 1967-től beárnyékolta az ezredesek uralma. A kapcsolatok újra 1974-ben melegedtek fel. Ka­ramanlisz akkori miniszter- elnök kabinetje küldte el a hivatalos belépési kérelmet Brüsszelbe. A tárgyalások 1976 nyarán kezdődtek meg, s a csatlakozási okmányokat 1979 májusában írták alá Athénban. A Közös Piac a teljes tagságig ötéves átme­neti időszakot jelölt ki Gö­rögország számára. A teljes vámuniót 1986-tól vezetik be. Az „olcsó” görög vendég- munkások csak 1988-tól vál­lalhatnak minden korlátozás nélkül munkát a Közös Piac tagállamaiban. Az átmeneti időszak a kölcsönös alkal­mazkodás mellett a kis- és középüzemek védelmét is célozza. Nikasz úrral belvárosi iro­dájában ültünk le beszél­getni. A hazai minőségi hús­piac szinte teljes egészében a kezében van — mondták róla kísérőink. A Nikasz- húsáru népszerű és garan­táltan jó minőségű. Szá­munkra személye külön is érdekes, hiszen ő a TERIM- PEX magyar külkereskedel­mi vállalat képviselője Athénban. — Hogyan vélekedik Gö­rögország közös piaci tagsá­gáról? — Nehéz erre a kérdésre válaszolnom. Én a húsipar­ban vagyok érdekelt és já­ratos. Kérdésükre tehát nem tudok átfogó választ adni, csak ‘a hústerületet érintem. Annak ellenére, hogy mező- gazdasági ország a miénk, húsból nem képes a hazai igényeket kielégíteni. Marha­húsból importra szorul. Ser­tés- és csirkehús lenne ele­gendő. A baromfival nincs is gond, annál több a ser­téshús-termeléssel. A gazdák nem készültek fel a közös piaci tagságra, nem idomul­tak még hozzá azokhoz a módszerekhez, amelyek Hol­landiában, Belgiumban és Dániában honosak. Tehát nem tudnak konkurálni, hú­suk drágább és rosszabb mi­nőségű, mint a többieké. Hogyan alakulhatott ki ez a helyzet? Görögországban mindmáig nincs nagyüzemi hústermelés. Probléma az is, hogy nincs meghatározva a hús feldarabolási módja. Pe­dig ma már a hazai keres­kedők is azt a húsárut ré­szesítik előnybe, amely a keresletnek megfelelően van feldarabolva. A belépéssel így kettős esapás érte a gö­rög hústermelőket. Egyrészt nehezen tudják értékesíteni termékeiket, s ha igen, a nagy konkurrencia miatt ak­kor is csupán nyomott ára­kon. És van még egy dolog, amiről szólni kell: a görög fogyasztók ahhoz vannak szokva, hogy a sertéshús csak télen ehető. Ezért tör­ténhetett meg, hogy mást körülbelül 300 ezer, immár túlhizlalt sértés van eladat­lanul a tenyésztőknél. A Koordinációs Miniszté­riumban is sokat beszélget­tünk a mezőgazdaság hely­zetéről. Ott, Papadakisz fő­osztályvezető fogadott ben­nünket. — A mezőgazdaság prob­lémáit a szövetkezetesítéssel kívánjuk megoldani. Terme­lői és értékesítési szövetkeze­teket akarunk létrehozni. Így megszűnik a szétapró­zottság, a közös felszerelé­seket - mindenki használhat­ja, a kultúrák, a tenyészál­latok minősége garantált lesz. A Közös Piac tagálla­maiban komoly kereslete van a primőrárunak, zöld­ségnek és gyümölcsnek egy­aránt. Miért ne lehetne az egyik fő szállítójuk Görög­ország? Lehetne, és én hi­szem, a szövetkezetek révén lesz is. Amikor minden turista fő athéni zarándokhelyére, az Akropoliszra baktattunk fel, eszembe jutottak Nikasz úr szavai: — Nem rózsás a helyze­tünk. De nézzenek az Akro­poliszra! Ez a csodálatos építmény Görögországban mindig a haladás jelképe volt és a görögök szívében ma is az. Kocsi Margit (Következik: 3. Emberek és istenek) Zavargások Angliában Hétfőn a hajnali órákban több helyütt még nem sike­rült megfékezni a számos angliai városban vasárnap este ismét fellángolt össze­csapásokat a munkanélküli fiatalok és a rendőrség kö­zött. A leghevesebb összetűzése­ket ezúttal a közép-angliai Leicesterből jelentették, ahol mintegy ötszáz tüntető ben­zinespalackokkal, kövekkel támadt a rendőrökre. Három rendőr megsebesült. Még a száz kilométernyire fekvő Londonból és a környező vá­rosokból is érkezett rendőri erősítés, a fiatalokat még­sem sikerült meghátrálásra kényszeríteni. (MTI) EGRI VASÖNTÖDE felvételre keres takarító­nőt. Jelentkezni lehet;: Eger, Nemecz J. u. 11. 8—14 óra kozott.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom