Népújság, 1981. július (32. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-12 / 162. szám
______ * F ekete Sándor: Lenkey tábornok Az Agria Játékszín az idén lis; Fekete Sándor darabjával kezdte meg színházi esteinek sorozatát. A vár Töm- íöc-bástváján most is több .alkalommal elevenednek meg azok a mondatok, szópárbajok, amelyeket a történelmi vár falai tavaly — a rossz időjárás miatt — ritkábban visszhangzottak a tervezettnél. A drámáról, az író gondolatairól az ősbemutató kapcsán már rögzítettük véleményünket. Most inkább a színészi teljesítményekről szólnánk, azokhoz fűznénk néhány megjegyzést. Tesszük ■eátjanuál is inkább e darab •kapcsán szívesen, mert Lenkék * tábornok nemcsak áz arádi vértanúk égy;ke. a legendás 48-as tábornok, de Eger szülötte is. A dráma címszerepét, Lenkey tábornokot az idén is Reviczky Gábor alakítja. Elmondhatjuk, hogy a dráma történelmi alakjának hatása nem erősödött fel első jelentkezése óta. A darabban Lenkeyvel akkor találkozunk már, amikor az aradi vesztőhely közvetlen közelében faggatja őt egykori tiszttársa, Ernst Vilmos. Stabsauditor. A cella, amelyben a kihallgatás folyik/ komor. Olyan külső cselekvés, amely egy hőst a saját méretéhez képest mozgásban tartaná, vagy engedné neki a teret és az időt, hogy igazi énjét, a hőst, a nekünk felmutatandó nagyszerű embert megvallhatná, nem létezik, nem jöhet létre/ mert itt az első pillanatban nyilvánvaló, hogy a bosszú órájában nem az igazságot keresik. A külső körülmények hiányoznak ahhoz,- hogy a drámai .hős mozgásteret. cselekvési szabadságot kapjon, s így nincs más hátra, mint kiépíteni azt- a, lélektani hatást, amelyben ' mindazt felvonulhatja ma'jd;'amiré mi’ ma’ is,;' -.'itt is.', á XX. században 'is ■'íctvéncsiak vagyunk.' *■ A hős a neki szokatlan 1 környezetben, új lélektani helyzetbe kerül. Most nem fegyverekkel támadnak rá, a győző gőgös érvei, a nyerőnek a hasznosságról és a megalkuvásról ingázó indokai és indítékai támadják őt, a tébolyig jutó, vagy juttató erkölcsi kihívás pimaszságával. A néző várja, hogy ezt jól állja a forradalmat magáénak érző és hazafisá- got — amíg lehetett — tettekkel megvalló tábornok. Várjuk, hogy a fölényes jogász, aki majd vallat, majd vesztese lesz ennek a párharcnak. a párbeszédben és viaskodásban elevenen kitetszik, hogy a győző oldalán állni és a büntetés kiosztásában véres kézzel részt venni nem dicsőség, inkább a hasznot leső gyávaság és az erkölcsi széthullás egy-foka. A dráma szövete csak jelzi, hogy Lenkey magatartása milyen pilléreken nyugodott akkor. A vallatás alatt szenvedő Lenkey lelki tartalmát azonban túl szűkszavúan tárja elénk az író ahhoz, hogv minden porci- kájában ételinek érezzük. És ha már itt. tartunk: Reviczky nem tehet mást, mint életrajzi adatokat mond fel, megcsillogtatja egy-egy félmondatban a lengyel Teréziát, a szerelmet és a két nép közötti rokonszenvet. a máramarosi napokat, de nem tudja, mert nincs szövege rá. kifejezni azt a lelkiállapotot. amely eltöltotte őt. a nemzet bukásának pillanatában, akkor, amikor személyes sorsa is a nemzet sírjába készült hullani. Ez az oka. hőgv a vizsgálóbíró ostromszerű és diadaüttas okfejtésével szemben nem kapunk kellő választ, etikailag nagyszerű és jól elhelyezett visszatámadásokat. Reviczky Gábor a közönségnél nem tud elérni olyan érzelmi hatást, amely az emberi nagvság értékét és mértékét időállóvá tenné, azaz nem kaptunk olyan többletet általa, amiért úi tűzzel tudnánk lobbanni Lenkevért. S mintha ezért is konott volna mea kissé tavalytól ez az alakítás, a Rédve+lenséé' egy '’biiz'óftyos árnyalatát is Hordozva magán. Szombothy Gyula a Len- kevétől lényegesen nagyobb terjedelmű és sok vonatkozásában jóval átgondoltabb figurát kapott az írótól. A színész, a Haynau bosszúálló szándékát túl szorgalmasan végrehajtó, beosztott pribéki feladatát túlteljesíteni igyekvő hadbírót mesteri pedantériával formálja valósággá a komor falak között. Nemcsak az a különbség Lenkey és Brnst között, itt e végjátszmában, hogy az író Lenkeyt csak lelkesedéssel és hittel írta meg, nem adott neki egyebet a szellemileg kiszolgáltatott fogoly állapotánál, hanem abban is áll a „győztes’’ óriási előnye, hogy olyan a mának is ismerősen hangzó érdek- és haszonérvekkei veszi körül Ernst Vilmos jellemét, lelki- ismereti alku ját, bűnét a szabadság bajnokával és a nemzettel szemben, amelyek őt igazolni látszanak. Doktor Frankot Miklósy György alakítja. Ez. a szerep kitűnő monológ, egv osztrák állampolgár állampolgári kelletlenségének monológja. Minden indok jól fekszik ebben a szövegben. S bár ebben a kihaJlgatásos és dik- tátumos környezetben ez a szöveg inkább már csak nekünk szóló történelmi igazolás. I^nkev helyett is érzékeltet valamit az érzelmekből: a közérzetből, amely akkor ezt a nemzetet elfogta. Gáspár Sándor Antonja szófukarul is helyén van. Balkay Géza írnoka árnyék- jellemként még erősíti a ,.labanc”-oldalt, talán azért is. hogy Tímár Éva Trézsi asszonyának iusson egv kis érzelmi lehetőség az elomló Lenkey mellett. Valló Péter és Éberwein Róbert játéktere ideális környezet a tételekre bontható párbeszédekhez. Valló szinész/vezetése a szikár szöveghez idomul. Jánoskúti Márta jelmezei az áldozat- vállalás ' atmoszféráját sűrítik. ~ Végül is a néz.ő azzal az érzessél távozik a Tüpjlpc- bástyáról. hogy 48 49. a .nemzeti öntudat és eszmélés ma is és folyton is égő sebe marad! Farkas András Az. idei esztendő hozta meg az. Agria műsorokban az.t a szervezeti változást, amely lehetővé tette, hogy az egri és a városba látogató színházszerető közönség az Agria Játékszínnek, mint önálló nyári színháznak produkció. i1 látogathassa meg, tüntesse ki érdeklődésével. É változással kapcsolatos kérdésekről, nézetekről lapunk hasábjain is figyelmet érdemlő nyílt vita folyt. Minden biz.onnyal ez. is hoz. zajárult ahhoz, a felfokozott érdeklődéshez, amely az. idei bemulaló, Kisfaludy Károly komédiáját, a Csalódásokat megelőzte. Az. önálló nyári színház létrejöttének kapcsán több. szőr elhangzott az. a vélemény, hogy már az. elmúlt esztendőben eikez.dődött egy folyamat, amely az. addigi előadások ' bizonyos mértékig kommersz, jellegű szórakoztató produkcióit, egv elmélyültebb. komolyabb vonula. tó műsorpolitikával váltja fel, természetesen nem mondva le a szórakoztatásról. A vár Tömlöebástváján folyó történelmi szócsata Lenkey tábornok és Ernst őrnagy között, valamint a fő. iskola belső udvarán megelevenedő komédia éppen ebbe az. irányba mutat, s jó, okos /házasságnak” ígérkező k. Mindenesetre a választás lehetőségével ajándékozta meg a színházszeretőket. Ami továbbgondolásra és vitára érdemes, az maga Kisfaludy darabja — illetve a kiválasztás helyessége —, amelyet Valló Péter az. író remekének mondott és írt le az. Agria Játékszín műsorfüzetében.' S bár a bemutató kapcson írt eszmefuttatás aligha ad lehetőséget arra, hogy Kisfaludy drámaírói mivoltáról, s a komédia értékeiről bővebben essék szó, annyi azért engedtessék meg-, e. sarak -úáiéRgk, hogy e darabot" ne tartsa remekműnek. Még csak nagyon jó műalkotásnak sem. Hogy ne akármilyen véleményt idézzünk, álljon itt Arany Jánosnak alábbi megjegyzése: „Kisfaludy határozottan nagy drámai tehetség volt. Müvei nincsenek ugyan hiány nélkül, nem egy helyen lehet azokban szerkezeti hibát mu. tatni fel, — s a- jellemzés néha túlzott.” Ám ennél sok. kalta nagyobb hibát is fel lehet róni az. írott műnek — szándékosan nem ide illően fogalmazva — kevés az át- sugárzó elektromos töltése e komédiának. Lehet, hogy 1828-ban volt, de 1981 -re el. szivárgott az. idő csatornáin. S itt kell feltennünk azt a kérdést újból, hogy vajon mennyire volt érdemes ragaszkodni olyan drámai hagyományokhoz, amelyek nem, vagy alig léteznek. S noha nem lehet fenntartás nélkül egyetérteni Lukács Györgynek a magyar drámáról va!_ lőtt azon nézetével, hogv „Vörösmarty Csongor és Tündéje a magyar dráma legélöbb. talán egyetlen igazán organikus alkotása”, az azonban kétségtelen tény, hogy a „magyar irodalom klasszikus korának irodalmi jelentőségű drámája a francia romantika külsőlegesen Shakespeare-izáló halasa alatt állott.” E kitérő után azonban üljünk be a színházba, ahol idilli környezetre, üdezöld gyepre. pompásan tagolt, funkcionálisan kialakított színpadtérre s középen az igazság tükreként is szolgáló szökökú t-medencére szóró, d'ik a reflektorok fénye. A darab első részére jócs. kán ráfért volna a húzás, a tömörítés. Lomhái uradalmi inspektor ugyan rendíthetetlenül agvalja ki újabbnál- újabb plánumait, s akar ősz. szeházasítani mindenkit min. denkivel, fogadott leányát először a szomszéd földes- úrral. Mokánnyal, majd Elemír gróffal, fiát. Eleket előszói Luca kisasszonnyal, majd Köröndy Lina fiatal özveggyel s még felsorolni is sok, hogv kit kivel, ám Inke László jo ideig egyedül tart. ja vállán a darabot’, s mégoly remekbeszabott szerep- formalása sem tudja elfeledtetni a vissza-visszatérő üresjáratokat. A komédia túlságosan lassan halad a tökéletes félreértések kibontakozásáig. Addig, hogy ki szeHAZÁNK, KELET-EURÓPA (7.) Óiul! erővel (1957-61) í. A viharos 1956-os év lengyelországi és különösen magyarországi eseményei természetesen jelentős hatást gyakoroltak a többi kelet- közép-európai szocialista országra is. , Ezen .országok párt-- és állami vezetésének egy része a szocializmus Magyarországon történt súlyos veszélybe kerülését nem a korábbi időszakban elkövetett p/flitikai és gazdasági hibáknak tulajdonította, hanem éppen ellenkezőleg, az SZKP XX. kongresszusa őszinte kritikai szellemének, megújulási szándékainak követése céljából a többi szocialista országban hozott hasonló intézkedéseknek. E negatív jelenséget azonban a legtöbb szocialista országban viszonylag rövid időn belül sjkerült leküzdeni, különösen azt követően, hogy 1957 júniusában az SZKP Központi Bizottságából eltávolították a hasonló nézeteket valló pártellenes csoportot (Molotovot, Kaganovicsot és másokat). A szocialista országok kommunista pártjai 1957-es moszkvai tanácskozásukon nagy jelentőségű elvi-ideológiai állásfoglalásokat hoztak a szocialista építés általános törvényszerűségeivel kapcsolatiján. Megállapították, hogy az általános, nemzetközi érvényű törvényszerűségeket az egyes országok nemzeti sajátosságainak figyelembe vételével kell alim. július lé., vasárnap kalmazni, mivel ilyen módon jelentősen meggyorsítható és egyenletesebb üteművé tehető a szocializmus építése. Fontos más országok tapasztalatainak figyelembe vétele, de a mechanikus másolás nehézségekhez vezethet. A Jugoszláv Kommunisták Szövetsége az említett elveket magában foglaló közös nyilatkozatot nem fogadta el. Változatlanul kitartott a decentralizálás és a tömbönkívüliség koncepciója mellett. Ennek következtében a .IKSZ és a többi szocialista ország partjai közötti kapcsolatok átmenetileg ismét meggyengültek. A múlt tapasztalatai' alapján a kelet-közép-európai szocialista országokban növelték a központi és a helyi választott képviseleti szervek szerepét. Kisebb-nagyobb mértékben decentralizálták a túlközpontosított államapparátust. ismételten átszervezték a gazdaságirányító szerveket. Helyreállították az állambiztonsági szervek tevékenységének közvetlen párt- ellenőrzését. Folytatták — vagy megkezdték — a korábbi. törvénysértések áldozatainak rehabilitálását. Növelték a társadalmi szervezetek, munkalehetőségeit. Különösen nagy jelentőségű volt a kommunista pártok munkastílusának megváltoztatása. A pártok többségében lépéseket, tettek a kollektív vezetés megerősítésére. a párton belüli demokrácia » i szélesítésére. a döntések előkészítésében részt vevők körének bővítésére. A pártok belső kohéziója és tömegkapcsolatai erősödtek. A kommunista pártok megújították szövetségi politikájukat is. A népfrontok és — ahol megmaradtak —, a szövetséges pártok ismét. aktivizálódtak. (Ezt Magyarországon az „aki nincs ellenünk, az velünk van" jelszó fejezte ki.) A korábbi évek során szerzett tapasztalatok a.ra ösztönözték az országok vezetését. hogy a politikai stabilitást az életszínvonal viszonylag gyors ütemű mindenki számára érzéke I hét ő emelésével is biztosítsák. A gazdaságpolitikát is ennek megfelelően alakították. Csökkentették a központi terv kötelező mutatóinak számát, növelték az anyagi érdekeltséget/. A mezőgazdaságban néhány ország megszüntette a kötelező beszolgáltatást, emelték a felvásárlási árakat, az önálló gépállomásokat megszüntették. A gazdaságpolitika azonban változatlanul —t részben vagy egészben — extenzív alapon kívánta fejleszteni a népgazdaságot. Néhány országban a valóságos lehetőségeket- meghaladó elképzeléseket próbálták megvalósítani. így például 1959-ben Bulgáriában, a — hivatalosan is — „nagy ugrásnak” nevezett akció keretében, 1958-hoz képest' meg akarták kétszerezni az ipari termelést. 19fi0-ra pedig megháromszorozni. A 111. csehszlovák ötéves terv 1985-re a legfejlettebb tőkés országok szintjének túlhaladását tűzte ki célul. 1960-ra' már valamennyi országban a nemzeti jövedelem nagyobb része — 51—83 százaléka — az iparból származott. Nőtt az egyetC nem mezőgazdasági ágazatok részesedése is. Az ipar évi növekedési üteme 1958— 60 között 8—22 százalék volt. (1950—55 között 11—16 százalék.) A fejlődés, a legnagyobb elmaradottság miatt. Albániában volt a leggyorsabb. a fejlettebb országokban arányosan iussúbb. A mezőgazdaság növekedése jóval mérsékeltebb volt. 1950—00 között a reálbérek . az. NDK-ban 3t>0 százalékkal. Bulgáriában 95 százalékkal. Romániában 85 seázalékkal. Mág,varországon és Jugoszláviában 50 százalékkal. Csehszlovák iában 39 százalékkal, Lengyelországban p>edig 29 százalékkal nőttek. Az ötvenes évek végére, a hatvanas évek elejére mindenhol befejezték a .szocialista termelési viszonyok kiépítését. Az ipar és a kereskedelem szinte teljes egészében köztulajdonná vált (kivéve az. NDK-t). A térség országaiban befejeződött a mezőgazdaság szocialista átszervezése, gyorsult a parasztság egységessé válásának folyamata. (Kivételt képez Lengyelország és Jugoszlávia. ahol a földterület 87—90 százaléka változatlanul magántulajdonban van.) Az. önkéntesség elve betartásának és a korábbinál sokkal körültekintőbb előkészítésnek köszönhetően a mezőgazdasági termelés a kollektivizálás következtében nem esett vissza. Magyarországon a mezőgazdasági politike átértékelése már az ellenforradalmat követően megindult. Az eredeti jogaiba visszahelyezett szövetségi politika érdekében is eltörölték a kötelező beszolgáltatást, és a felvásárlási rendszert vezették be Más, a parasztságot ösztönző intézkedések is születtek, s ezek eredményeként nemcsak a közhangulat, a munkás-paraszt szövetség állapota javult, haujétn iffiator sen fejlődött a termelés. Az, MSZMP KB 1957 második felében — abból kiindulva, hogy a szocializmus építése falun is kiteljesedjen — jóváhagyta az új agrárpolitika téziseit. Ezek szerint a párt „egyik legfontosabb feladatának tekinti annak elősegítését, hogy mezőgazdaságunk fokozatosan korszerű, szocialista nagyüzemi mezőgazdasággá alakuljon át.” Ennek útja predig a szövetkezetesítés. a fokozatosság és az önkéntesség elvének tiszteletben tartásával, a nagyüzemi gazdálkodás fölényének nem az adminisztratív biztosításával, hanem a bizonyitásával. • A Kö/pon ti Bizottság 1958. december 7-i ülése az. elért eredméőyek alapján, a közhangulat figyelembevételével úgy döntött, hogy az átszervezés üteme meggyor- stható. Nem minden vita nélkül, ám a felelős szervek jó munkájának eredményeként is a következő tavaszra százezrek léptek be a szövetkezetekbe (főleg az. Észak- Dunántúlon és Szolnok megyében). Ezután rövid felkészülés. erőgyűjtés, az, eredmények konszolidálása kö- vetkezett. majd a második nekifutásra (1960-ra) a szocialista szektor túlsúlyra jutott a mezőgazdaságban (76 százalék). Közben folyt az. alapos politikai munka, a meggyőzés, s a meglevő tsz-ek gazdasági, politikai megszilárdítása. A harmadik szakasz vége, az 1961-es év már a 93 százalékos szocialista arányt, az. átszervezés nagy munkájának elvégzését jelentette. Mégpedig úgy, hogy mindezen idő alatt nőtt a mezőgazdasági termelés. 196'2-betn a korszakos Vili. kongressztis jogos büszkeséggel jelentette az. ország nepenek: Magyarországom befejeződött a szocializmus alapjainak lerakása (Folytatjuk.) Mulnár Tamás rét kit. és miért hiszi a másik, hogy meg vagyon fsala tva. Az előadás fokozatosan javul, erősödik .fel. Javarészt annak köszönhetően, hogy olyan színészek adják- veszik egymásnak a stafétabotot, akik képesek. maguk körül csodát teremteni a Csalódások közepette is. Inke hajszálpontosan találta meg az inspektor figuráját. Nehéz mezsgyén jár. Egy lé- pésn.vi letérés a rendező s a maga szabta ösvényről, mór papírízűvé, vagy üres komédiássá tehetné Lombai alak. iát. Imponáló biztonsággal járja be útját, mosolyogtató. komolyan a korabeli birtokon. Szemes Mari Vilmája hibátlan. Nem túl • bőven mért lehetőségből csinál -varázslatot. A Huszár László alakította Mokánnyal ők két. ten nem csalódnak semmiben. A nézők sem bennük, A közönség p>edig Huszár László jóvoltából olyan élőeleven, esetlen, faragatlan, vadászható, nem olvasó, mulatozó magyar földesurat láthat, hallhat, amejv át tudja törni az idő falát 1828-tól 1981-ig. Szimmetriájának' és ellenlábasának megalkotott Elemír grófjával nehezen birkózik Reviczky Gábor. Mint ahogy nem tudja eldönteni a Köröndy Linát alakító Tóth Éva, hogy most egy könnyed nyári komédia, bán, vagy egv tragikus kimenetelű kiráiydrámában kell a szép és fiatal özvegyet megjeleníteni? Nem úgy Szom bathy Gyű. la, aki úgy vállalja fél a< szédítő bohóckodást, hogy az egy pillanatig sem válik üres és külsődleges ripácsködás- sá. Nagyon is átgondolt és jól felépített báró Kényesije, egy társadalmi réteg ke-r gyetlen diagnózisa is/ Szirtes Ági és Balkay Géza mintha önmaguk növénygyűjteménybe préselt lenyom matai lennének a XIX. század elejéről. Tamás uradal-* mi kertész ugyancsak díszé* letnek • .szánt s/^rej) * fenyő-, mását kelti, de a' precízen végigvitt alak Miklósy György gondosságát sugall-, ja. Luca kisasszony sokáig emlékezetes marad számunkra/ Tímár Éva dicséretének szá. nőm, hogy nem tudom elkülöníteni a szerepét kibontó színészt és a pletykára, férjre vadászó Lucát. Igazi teli. találat. Nem úgy, mint- maga a darab, amelynek kiválasztása megkérdőjelezhető. Korunknak nem túl sokat mon_ dó komédia, ahol végül ia minden félreértés természetesen tisztázódik. s a szerelmesek egymás karjaiba omlanak. Valló Péter rendező, úgy tűnik maga *sem hitt túlságosan abban a kijelentésében. hogy itt remekművel állunk szemben. Felemás érzésekkel nyúlt a darabhoz* Talán túl könnyednek, túlságosan is íajsúlytalan szóra-« kozásnak érezhette a maga művészi igényességével — melyet már itt Egerben is bizonyított — a Csalódásokat. s ezért tulajdonképpen felemás megoldás született. A gondolkodás igényét is felkeltő rendezői elképzelések applikációként hatnak és nem illeszkednek szervesen az előadás légkörébe. Mesterségbeli hiányosságot 'okia. lanság lenne számon kérni a rendezőn. Inkább vívódásait' érezzük ki egv olyan művel, amellyel nem lehet többet mondani, mint amit magában hordoz. E felemásság ellenére az Agria Játékszín közönsége nem távozik csalódással a Csalódásokról, A rendezés fi- nommivű, csiszolt munkája, kitűnő színészi alakítások, megeitően szép színpadkép, parádés jelmezek adnak any_ nyi pluszt Kisfaludy Károly darabjához, hogy végül is esténként vastaps — méltán megérdemelten — köszönti a produkciót. Ha majd azonban az első nyári színház mérlege elkészül. akkor újra vissza keil térni a darabválaszlá.s döntő fontosságú és nagy felelősséget igénylő kérdéséhez. ../te Szigethy András V Csalódunk-e a Csalódásokban ?
