Népújság, 1981. július (32. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-12 / 162. szám

I Heti külpolitikai összefoglalónk Á hét három kérdése 1. Milyen konferencia- tervek vannak Nyugaton Afganisztánnal, illetve Kambodzsával kapcso­latban? Rövid moszkvai látogatást tett a héten lord Carrington brit külügyminiszter, de ez­úttal hangsúlyozottan nem saját országa, hanem a kö­zös piaci tízek nevében tár­gyalt. Egy Afganisztán-érte­kezlet tervéről, amely a nyu­gati országokban már előző­leg nagy nyilvánosságot és nem kevés propagandisztikus mellékzöpgét kapott. így az­után, amennyire kedvezőnek ítélhetjük meg általában a tárgyalásos rendezésre irá­nyuló kelet—nyugati kap­csolatokat, annyira nem lehetett gyakorlati ered­ményt várni ettől a megbe­széléstől. Az Európai Gazdasági Kö­zösség. ugyanis kétszakaszos konferenciát javasol, amely­nek első félidejében nem le­hetnének jelen a törvényes kabuli kormány képviselői. Ez viszont eleve kizárná az érdemi tárgyalások és meg­állapodások lehetőségét. Moszkvában a szovjet kül­ügyminiszter kifejezte tár­gyalási készséget — a Szov­jetunió kezdettől fogva tá­mogatja a politikai megol­dás lehetősegét — ugyanak­kor az is világossá válhatott a tízek indítványa nem ké­pezhet tárgyalási alapot. Mindez politikai elképzelé­seik átgondolására kell, hogy késztesse a közös piaci terv szülőit. De van miről gondolkodni Kambodzsa kapcsán is. Az Egyesült Államok és Kína sugallatára — többek között olyan országok részvételé­vel, amelyek részt vettek az Indokína elleni agresszióban — holnapra nemzetközi Kambodzsa-konferenciát hívtak össze New Yorkba. Miután a Kambodzsai Nép- köztársaság kormánva még nem foglalhatta el jogos he­lyét az ENSZ-ben, az érte­val tevékeny szolidaritást vállaló szocialista országok és mintegy nyolcvan száza­lékosan az el nem kötele­zettek. A szervezők előzete­sen 144 államot kerestek meg. -de minden jel szerint ezeknek csupán egyharmada lesz az értekezlet résztvevő­je. Amíg Kambodzsában és Afganisztánban lábbal ti­porták az emberi jogokat és féktelen terrorlégkör ural­kodott, Nyugaton senki sem szervezett konferenciákat. Sőt, különösképpen elége­dettek voltak, mert a polpo- tisták, illetve Amin hívei közben vörös zászlót lenget­ték és az igazt forradalmi eszméket próbálták lejárat­ni. Most, hogy ennek vége szakadt, Kambodzsa és Af­ganisztán a torzulások nél­küli, helyes útra lépett, egy­szerre tömegével akadnak fogadatlan prókátorok ... Z. Miért lángolnak a brit városok utcái? A drámai képsorok szinte minden este jelentkeznek a képernyőn: magasra csap a pusztító tűz Liverpool, Man­chester. London es más brit városok utcáin; házak. üzle. tek, gépkocsik semmisülnek meg; kézitusa folyik a rend. őrökkel; a hadsereg beveté­sét fontolgatják. A hivatalos londoni közle­mények „huliganizmusról” szólnak, garázda fiatalokat vádolnak. Ne szépítsük a dolgot, bizonyára akadnak felelőtlen elemek, fosztoga­tók es öncélúan rombolók is. Mégsem ez a lényeg. Az iga. zi okot a gazdasági és társa­dalmi feszültség kitapintha­tó fokozódása jelenti. A tory kormány gazdaságpoli­tikája kizárólag az infláció fékezésére irányult, s miköz. ben azt nem sikerült lénye­gesen csökkenteni, bekövet­kezett a visszaesés, páratlan mértékben nőtt a munkanél­küliség. A két és fél milliós szint felé közeledő munka­kezléten a levitézlett, nép­irtó' polpotista csoport szere­pel majd Kambodzsa nevé­ben. A cél, hogy zavarják a további konszolidációt, azt a munkát, amellyel Kambod­zsa talpra áll a több éves iszonyat után, s vádaskodja­nak a kambodzsai népnek önzetlen segítséget nyújtó Vietnam ellen. A New Yorkban összeülő értekezleten nem lesznek ott a három indokínai or­szág, Vietnam, Laosz és Kambodzsa igazi képviselői. Sőt külügyminisztereik kö­zös nyilatkozatban ítélték el a - kjőnfefénciakomédiát. Tá­vol faradnak a Kambodzsá. nélküli sereg tekintélyes ré­sze fiatal, aki nem tud mun. kás életet kezdeni, a szoká­sos segélyben sem részesül­het. és kilátása sincs az el­helyezkedésre. összefonódik mindezzel a faji feszültség: Nagy-Britan- nia mintegy kétmillió színes bőrű polgára (afrikaiak, ázsiaiak, a Karib-térségből betelepülők), akiket még a gyarmati időszakban, illetve később nemzetközösségi ke. retben olcsó munkaerőként hívtak vagy engedtek Ang. liába. I különösen reményte­len helyzetben van. Őket sújtják leginkább a gaada- sági jgondok (fiatalabb kor­Utalói» Ax áruk megvásárolhatók áruházunk tetőteraszán EGRI Centrum Áruház A LEMP-KONGRE3SZU5 ELŐKÉSZÜLETE? Pártfórumok Lfftgyelországban osztályaik között sokhelyütt 60 százalékos a munkanél­küliség), a nagyvárosi get­tók nehéz körülményeket ki. nálnak. A brit kormány az erőszak .fokozásával válaszolt. .Ja­vítják a rendőrség felszere­lését ; katonaság bevetését mérlegelik: be akarják ve­zetni ismét a vésszőzéSt és a testi fenyítést: a'szülőket te. szik felelőssé gyermekeikért. Mindez azonban tüneti ke­zelés. Ha nem nyúlnak a vál­ság gyökeréhez., bottal nem lehet lecsillapítani a hábor­gó tengert. Londonban ta­lán arra is gondolhatnak, hogy a felületi megoldások keresése — amint azt a hét, eseményei, az újabb éhség­sztrájkoló halála, valamint a temetésen kirobbant tünte­tések bizonyítják — a szom­szédos szigeten. Észak-lror- szágban sem vált be. 3. Melyek * közel-kelet) krízis új fejleményei? A hosszú szavazatszámlálás és mandátumosztozkodás nyo­mán Izraelben újra Begin alakít kormányt. Négy ki­sebb. főként vallásos jelle­gű partnerrel, előrelátható­lag 61 mandátummal rendel, keznek majd a 120 tagú knesszeth-ben. Ehhez érde­mes hozzáfűzni, hogy az elő. ző törvényhozásban Begin sokkal meggyőzőbb többség­gel kezdte, s amikor Horo. vitz pénzügyminiszter kivá­lása nyomán tavaly 6l-re csökkent a koalíciót támoga. tó képviselők száma, felve­tődött, a rendkívüli választá­sok kiírása. Nem véletlen, ha Izraelben ma úiabb választás lehetősé, get fontolgatják, s a helyzet bizonytalannak tűnik. Ez viszont általában gyengíti a rendezés amúgy sem kedvező kilátásait, s ném sok jóval biztat Habib, washingtoni elnök különmégbízott újabb közvetítő körútját tekintve. Közben sűrűsödnek az arabközi tárgyalások és fel" vetődött egy arab csúcstalál, kozó összehívásának szüksé­gessége is. Űj terv' született a libanoni nemzeti megbé­kélésre vonatkozóan is: a haladó erők.- valamint Szíria és más arab országok azon­ban a jobboldal szakítását követelik Izraellel. A Közel. Keleten tehát új lehetőségek és új veszélyek: a követke­ző hetek fejleményei döntik majd el, milyen tényezők jutnak túlsúlyra ... Réti Ervin Szombaton a LEMP Köz­ponti Bizottságának szék­hazában összeült a kong­resszusi küldöttek központi munkacsoportja, hogy befe­jezze a kedden nyíló rend­kívüli pártkongresszus elő­készítését. A tanácskozáson Stanislaw Kanra, a LEMb Központi Bizottságának el­ső titkára elnököl. Kazimi- erz Bar'cikowskinalc. a Poli­tikai Bizottság tagjának, a KB titkárának előterjesztése alapján a munkacsoport tag-\ jai áttekintik a következő tervezeteket: — a IX. kongresszus ütemterve, — a kongresszus munka­rendje. — a választások: alapelvei, — a párt vezető testüle­téibe jelöltek összeté­tele. Mindezeket a kérdéseket — kivéve a jelöltek ügyét — az elmúlt napokban a kongresszusi küldöttek vaj­dasági szintű munkacsoport­jai már megvitatták. A szombati megbeszélésen te­hát összegezték és koordi­nálták mindazt, ami ezzel kapcsolatban a vajdasági tanácskozásokon elhang­zott. A tervezetek ismertetése után a varsói küldöttértekez­leten megkezdődött a vita. A katowicei pártfórum rendezésében Katowicében is találkozót tartott a LEMF- en belül működő számos olyan csoport, amely a párt marxista—leninista arcula­tának megőrzését mondja fő feladatának. A vendéglátó­kon kívül részt vettek a ta­lálkozón a szczecini kommu­nisták mozgalmának, a „Warszawa 80” kommunista értelmiségi körnek. vala­mint a poznani és a kaliszi pártfórumnak a képviselői. Ott voltak az ország tizen­két városából érkezett kül­döttek is. akik — a többi között — a gdanski, a var­sói. a rzeszówi nagyüzemi pártszervezeteket képvisel­ték. A tanácskozáson megvi­tatták a párt helyzetét, kü­lönös tekintettel a három nap múlva megnyíló rend­kívüli kongresszusra. A résztvevők úgy foglaltak ál­lást hogy „jobboldali-opportu­nista erők részéről to­vábbra is veszély fenyege­ti a párt marxista—leninis­ta jellegét”. A találkozóról szóló beszá­molójában a PAP hírügy­nökség azt is közölte, hogy a katowicei eszmecseren egyhangúlag támogatásról biztosították a katowicei pártfórumnak a kongresszus elé terjesztendő javaslatát. Ez követeli, hogy „derítsék fel. milyen té­nyezők állnak a pártíó- ruffl dokumentumai ellen a sajtóban és a politikai életben folyó hajtóvadá­szát mögött". A találkozó résztvevői nyílt levelet fogalmaztak meg. amelyet továbbítani fognak az összes kongresz- szusi küldötthöz. Magyar—kambodzsai együttműködési munkatervet írtak alá Olasz parü^ánkütdöttség érkezeit Budapestre A Magyar Népköztársaság kormánya és a Kambodzsai Népköztársaság kormánya közötti, két évre • szóló kul­turális. oktatási és tudomá­nyos együttműködési munka­tervet írtak alá szombaton a Külügyminisztérium ven­déghazában. A dokumentu­mot Púja Frigyes külügy­miniszter és Hun Sen kam­bodzsai külügyminiszter lát­ta el kézjegyével. A munkaterv — a mar­xizmus.—leninizmus szelle­mében és a proletár inter­nacionalizmus elvei alapján — a 2 ország együttműkö­dését határozza meg a kul­túra. az oktatás, a tudomány, a sajtó, a rádió és a televí­zió. valarpint a sport terüle­tén abból a célból, hogy to­vább bővüljenek és erősöd­jenek a két nép baráti kap­csolatai. A Magyar Partizán Szö­vetség meghívására szomba­ton Budapestre érkezett a Szabadság önkéntesei Olasz Szövetsége (FIVL) küldött­sége Paulo Emilttí Taviani elnök, az olasz szenátus kül­ügyi bizottságának elnöke veretesével, hogy tárgyalá­sokat folytasson a két szer­vezetet érintő kérdésekről. A delegáció fogadásán a Ferihegyi repülőtéren meg­jelent Úszta Gyula, a Par­tizán Szövetség főtitkára, jelen volt Giulio Bilancioni, az Olasz Köztársaság buda­pesti nagykövete. ATHÉNI BESZÉLGETÉSEK (1.) Gazdasági gondok — illúziókkal Athéni utcakép — szieszía idején. (Fotó: MTI Külföldi7 Képszolgálat — KS) Görögország gazdasági hely­zete, közös piaci tagsága, a magyar—görög gazdasági kapcsolatok jelene és jövője — ezek voltak azok a té­mák, amelyekről négy napon át faggattuk athéni beszél­gető partnereinket — kor. mánytisztviselöket. gazdasá. gi szakértőket, üzletembere­ket, Megérkezésünk után már röviddel tapasztalhattuk, hogy Görögországban való­ságos darázsfészekbe nyúl az idegen, ha gazdasági kér. déseket feszeget. Ennek oka az. hogy Hellasz földjének lakói elégedetlenek a gaz­daság mai állapotával. Ahogy egyik kísérőnk mondta, az emberek manapság legtöb­bet az „allaghi” szót. a vál­tozást emlegetik. Bármerre jártunk, mindenütt hangoz­tatták a változás szükséges­ségét. de hogy ki mit ért ezen. arról tarka kép alakult ki bennünk. Athén egyik szép kerüle­tében. a Rigilisz utcában ta. lálható az Üj Demokrácia Párt székháza. ahol Atha- nasziasz sajtó titkár fogad­ta a magyar újságírókat. — Nézzék, való igaz. hogy a görög gazdaság nehézsé­gekkel birkózik, de kérde­zem érn akad-e ma akár egyetlen ország is a világon, amely ne érezné a saját bő­rén a világgazdasági válto­zásokat? Ráadásul az Oj De mokrácia hét éve kormá­nyozza az országot. Hét esz­tendő nagy idő. Ez alatt nemcsak eredmények, de hi_ bák is születtek. A nehézsé­geket látjuk, felszámolásukra most dolgoztunk ki négy­éves gazdasági programot. Elsődleges feladatunk az •líláció megfékezése amely jeleníti üt százalékú*. — Azt mondta: 20 száza­lékos ? — Igen. Ezt, mi legalább tíz százalékra szeretnénk le­szorítani. Athanasziasz úrhoz félórás késéssel érkeztünk. Nem kaptunk taxit — a görög fő. város több mint 13 ezer taxi­sofőrje ugyanis sztrájkolt. Az Új Demokrácia képvise­lője szemlátomást nem ne­heztelt ránk a késésért. Mint később megtudtuk, előző nap szüntette be a munkát -100 ezer fővárosi építőmunkás is. sztrájkjukkal a nyugdíjkor­határ leszállítását és a mun. kanélküliség csökkentését követelték. — Fontos feladatunknak tekintjük a gazdaság struk­turális átalakítását — foly. tatta a sajtótitkár. Az ipart szeretnénk vidékre átcsopor­tosítani. hogy ilymódon. jobb munkalehetőségek biztosítá­sával javítsuk az ott élő em_ berek életszínvonalát. De bő. ven van tennivalónk a me­zőgazdaság. az infrastruktúra fejlesztésében is. Athénban többször hivat, koztak rá. hogy a világgaz­daság nehéz helyzete a gö­rög nemzetgazdaságban is érezteti hatását. Az infláció tavaly 25—26 százalékos volt, a munkanélküliek száma — pontos adattal senki nem tu­dott szolgálni — valószínű­leg eléri a 200 ezer főt. a gazdasági növekedés lelassult, a fizetési mérleg deficitje legalább' kétmilliárd dollár. Befolyásolja a gazdasági helyzetet, hogy az ország 1981. január 1-én csatlako­zott a Közös Piachoz. Az EGK-taeságtól sokan — fő­leg az V'j Demokrácia hívei — a bajok orvoslását, az el­maradottság felszámolását. Görögország gazdasági fel­emelkedését remélik. Mások — a Görög Kommunista Párt ■ és a Pánhellén Szocialista Mozgalom (PASOK) tagjai arra figyelmeztetnek, hogy a közös piaci tagság meg­fosztja mozgásszabadságától az országot, a. nyugat-euró­pai konkurrencia a tönkszé. lére sodorja a görög gazda­ságot. — Milyen okok tették szükségessé Görögország csat. lakozását a Közös Piachoz? — Görögország belépésé­nek az Európai Gazdasági Közösségbe politikai és gaz­dasági okai voltak — vála­szolta az Üj Demokrácia sajtótitkára. — Nézzük elő­ször a politikaiakat, annál is inkább, mert ezek az elsőd­legesek. Szerintem EGK-tag. ságunk garantálja demokra­tikus vívmányainkat. Az ez­redesek. akik 1967-től 1974-ig uralták az országot, mielőtt újra a katonai puccs eszkö­zéhez nyúlnának, most már százszor is kénytelenek át­gondolni lépésük következ­ményeit. Katonai junta ugyanis nem számíthatna a Közös Piac támogatására, legalábbis Görögország ese­tében nem. Biztonságunk szempontjából sem elhanya­golható az EGK-tagság. A Nyugathoz tartozás nálunk történelmi tradíció, mi hi­szünk az egységes Európa (értsd: Nyugat-Európa — A szerző.) eszméjében, ami tud­valevőleg egy görög gondol­kodó fejében született meg. De lássuk a gazdasági oko­kat is. Görögország kapita­lista ország. A közös piaci tagsággal bejutottunk az egyik legnagyobb tőkés pi­acra. termelőink eladási gondjai tehát csökkenni fog. nak. Ugyanakkor az EGK ernyője alatt biztosítva lesz termékeink védelme, ráadá­sul a különböző közös pia­ci alapokból pénzhez jutunk, amit fej’esztésre. az ipari és mezőgazdasági termelés mo. dernizálására. az infrastruk. túra bővítésére használha­tunk fel. A Görögország közös pia­ci tagságáról készült nem­zetközi elemzések nem' ilyen optimisták. Ha összehason­lítjuk a többi tagállammal, szinte minden, a fejlettség szintjét jelző mutató tekin­tetében az utolsók között van. Kocsi Ma rítt (Következik: 2. Akrowi'ísz A haladás jelk'ua

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom