Népújság, 1981. július (32. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-02 / 153. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXII. évfolyam, 153. szám ARA: 1,40 FORINT 1981. Július 2., csütörtök „A“, mint Agria! S ajnos nem én talál­tam ki. A címben szereplő jelmondat nem az enyém, egy nyugatnéme' szaklapban olvastam a fesztiváljáról híres város­káról: „O” mint Oberhau- sen! Ez a nyúlfarknyi sor felér a legnagyobb rek­lámhadjáratok sikerével. Azt sugallja olvasójának, az o nem is takarhat mást. mint ezt és csakis ezt a főnevet. Tömörsége pedig arról győz meg, hogy nincs ennél természetesebb do­log a világban. Nincs he­lye vitának 0, mint... és punktum. Félreértések elkerülése végett, nem a reklámról, ’ annak sikeréről, vagy ku­darcáról akarok szólni, ha­nem az Agria Játékszín­ről. Hogy miért tartottam mégis fontosnak az előbbi kitérőt? Az Agria ez évi rendez­vényei már napokkal előbb megkezdődtek már és ma végre fellépnek a program­ba a színészek is. A Töm- löc-bástyán este fél hatkor felújítják a tavaly nagy si­kerrel itt bemutatott da­rabot, a Lenkey tábornok­ot, Fekete Sándor művét. Idestova már hatodik esztendeje, hogy az egriek és az idelátogató turisták nyári kulturális igényét igyekszik kielégíteni az Agria. Hangversenyek, ki­állítások, színházi esték... Idén sem történhet ez más­képp, a bazilikában egy svéd kórus mutatta be re­pertoárját, a megyei könyv- tárban megnyílt az egri Dohnál Tibor kiállítása és a Líceum-udvaron zajlanak még Kisfaludy Csalódások­énak próbái. Az Agria életében az 1981-es év mégis kivételes helyet foglal el: ekkor fo­gadták el országosan és jegyezték be hazánk nyá­ri színházai közé: ha úgy tetszik, nagykorúsították. Ez azonban azt is jelenti, hogy az elkövetkezendő években a szervezőknek kell 1 kialakítaniuk azokat az egyéni ízeket, ami csak erre a tájra, városra lesz a jövő­ben jellemző. Amiben más lesz, mint a többi, hasonló céllal alakult, játékszín. Ennek a folyamatnak az , első mérföldköve lehet az idei két színpadi produk­ció is. Hiszen mintha a da rab választás is szimbó­lum lenne: egy múlt szá­zadi és egy mai író műve találkozik Egerben. Az Ag­ria innen válhat a magyar színpadi ^hagyományok ápolójává - és az új törek­vések fórumává. Lehetőség. Nem az egyet- [ len. Egy a sok közül, amely karakterizálhatná az egri nyarat és hozzájárulhatna hogy egyéni színeivel, kí­nálatával kivívja az or­szág érdeklődését is. És hazánkban így betűzzék a ' abc élenjáróját: ..A", min1 Agria. Szilágyi Andor Kádár János Borsod-Abaúj-Zemplén megyei programja Kádár János a Lenin Kohászati Művek kombinált acélmű­vében Hajnal Jánossal, a November 7. szocialista brigád ve­zetőjével beszélget Miskolcon, a megyei párt- bizottságon kezdődött. Kádár Jánosnak, az MSZMP Köz­ponti Bizottsága borsodi lá­togatáson tartózkodó első titkárának szerdai munka­napja. KISZ-fiatalok köszön­tötték a gépkocsiból kilépő Kádár Jánost, aki találkozott a megye párt-végrehaitóbi­zottság tagjaival, a pártbi­zottság osztályvezetőivel. Kádár János vendéglátói társaságában felkereste a Lenin Kohászati Műveket. A program — a gyárláto­gatás után alig ebédnyi pi­henőt engedve — a Vasas Művelődési Központban folytatódott: pártaktívát tar­tottak itt a megye gyárai­nak és üzemeinek, intézmé­nyeinek, állami gazdaságai­nak és termelőszövetkeze­teinek képviselői. Grósz Ká­roly vonta meg az ország­résznyi megye társadalmi, gazdasági fejlődésének mér­legét, foglalta össze azokat az új, nagy feladatokat, amelyek. Borsod-Abaúj­Zemplén megye dolgozó né­pe előtt állnak. Több fölszó­laló után — a résztvevők nagy tapsa közben — Kádár János emelkedett szólásra. Kádár János elöljáróban meleg szavakkal köszönte meg a szívélyes fogadtatást, s átadta az MSZMP Köz­ponti Bizottságának üdvözle­tét Borsod-Abaúj-Zemplén (Folytatás a 3. oldalon) Megkezdődött az SZVSZ főtanácsának ülése Budapesten szerdán meg­kezdődött a Szakszervezeti Világszövetség főtanácsá­nak ülése, ahol áttekintik a szakszervezeti mozgalbm helyzetét és előkészítik a X. szakszervezeti világkong­resszust, amelyet a tervek szerint a jövő év februárjá­ban tartanak Havannában. A tanácskozás részvevőit Gáspár Sándor, az SZVSZ elnöke köszöntötte. Rámu­U- . . f-i? r' w-'íj V í'.' . J li* ',*■ tatott a kongresszust előké­szítő munkával • járó. nagy felelősségre, s a feladatok elvégzéséhez sok sikert kí­vánva az ülést megnyitotta. A napirend egyhangú el­fogadása után Ibrahim Ta­karta, az SZVSZ ügyvezető főtitkára mondott bevezető beszédet. Szólt a feszültebbé vált nemzetközi helyzetről s a világ dolgozóinak, a szak­szervezeteknek az erőfeszí­téseiről,- amelyeknek- célja, hogy a világ visszatérjen az enyhülés útjára. Az utóbbi hónapok tapasztalatai is bi­zonyítják — mondotta —, a népek egyre határozottab­ban lépnek fel, hogy tárgya­lásokra késztessék az impe­rialistákat. Nyugat-Európá- bán tömegmozgalmak bon­takoztak ki az amerikai nuk- (Folytatás a 2. oldalon) Ha kedvez az idő: 15 nop Kezdődik a búza aratása A mezőgazdasági szervezési bizottság ülése A búza betakarításának nyitányaként tegnap délelőtt Egerben, a megyei tanács épületében ülést tartott a Heves megyei mezőgazdasági szervezési bizottság. A leg­fontosabb nyári mezőgazda- sági munka kezdetén első­ként Koós Viktor, a mező­gazdasági és élelmezési osz­tály vezetője szólt a tanács­kozás résztvevőihez — akik közt megjelentek mindazon szervek és vállalatok szak­emberei. amelyek érdekeltek a betakarítás, a tárolás, a felvásárlás és az értékesítés sokrétű tennivalóiban. Már elöljáróban arra hívta fel a figyelmet a mezőgaz­dasági osztályvezető. hogy az aratás idején alapvetően fontos a folyamatos együtt­működés a mezőgazdasági üzemek, az Agroker. a gabo­naforgalmi vállalat és az összes többi, az aratásban ré­szes szerv, intézmény között. Közvetlenül ehhez kapcsoló­dik az a követelmény, hogy minden feltételt biztosítani kell a veszteségmentességért. a járulékos munkák lehető legjobb megszervezéséért. A felvásárlás zavartalan­ságát hangsúlyozta a továb­biakban az osztályvezető, majd arról szólt, hogy a ko­rán lekerülő kalászosok után — másodvetésként — célsze­rű mindenekelőtt a takar­mánynövényeket vetni.- Annál is inkább, mert kukoricából feltehetően nem sikerül tel­jesíteni a tervben foglalta­kat. A továbbiakban Kocsis. Gyula osztályvezető-helyet­tes részletesebben is szólt az előttünk álló feladatokról, va­lamint a betakarítás eddigi eredményeiről. Heves megyé­ben 7385 hektár őszi árpa betakarításának mintegy két­harmad részével végezlek ed­dig nagyüzemeink. legna­gyobb feladat természetesen az őszi búza aratása, ez év­ben 45 224 hektár — az el­múlt évinél valamenyivel ke­vesebb — termése vár az aratókra. Az előzetes felmé­rések szerint a termésátla­gok valószínűleg a várako­zásnak megfelelően alakul­nak. ez a ■ várakozás azonban most mérsékelt, hiszen a bú­za szempontjából oly fontos első öt hónapban fele annyi csapadék hullott le. mint az elmúlt ötven évben átlago­san. A kalászosok betakarításá­hoz egyébként megyénkben 430 gabonakombájn áll ké­szenlétben, és ez elegendőnek látszik ahhoz, hogy kedvező időjárás esetén 15—17 nap alatt befejezzék az őszi bú­za aratását, gondolván ter­mészetesen a szomszédos szlovákiai termelőszövetke­zetek segítségére is. Különös hangsúllyal esett szó a tanácskozáson az al­katrészellátás változatlan gondjairól, amelyek még in­kább szükségessé teszik rész­ben a saját erőből történő megoldást, részben a gazdasá­gok közötti jó kapcsolatok el­mélyítését. Ezzel kapcsolat­ban figyelemre méltó javas­latot tett Kurunczi István, a tarnamérai Lenin Termelő­szövetkezet. elnöke: fel kel­lene mérni, melyik nagyüzem milyen alkatrészre speciali­zálódott. hogy egymás mun­káját ily módon még inkább tudják segíteni. Egyetérthetünk azzal, ami a további felszólalásokban és az összefoglalóban is főhang- súlyt kapott: minden lehetsé­ges erőt mozgósítani kell an­nak érdekében, hogy nagy kincsünket, a búzát mielőbb és lehetőleg veszteség nélkül — betakarítsuk. Ummpmég B&mnmtwmim &Müi@té&én&k évfordulóién Egészségügyi dolgozókat tüntettek ki Semmelweis Ignác szüle­tésének évfordulóján, a ma­gyar egészségügyi dogozók napján, a gyermekágyi láz okának felfedezőjére emlé­kezve rendeztek ünnepséget szerdán, a Semmelweis Or­vostudományi Egyetem Nagyvárad téri épületének dísztermében — hagyomá­nyosan — kitüntetésekkel ismerték el az egészségügyi dolgozók kiemelkedő telje­sítményét, a gyógyító-meg­előző munka legjobbjainak fáradozását. Az ünnepségen részt vett Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyet­tese. és Óvári Miklós, az MSZMP Központi Bizottsá- nak titkára, a Politikai Bi­zottság tagjai. Dr. Pesta László, az or­szággyűlés szociális és egész­ségügyi bizottságának elnöke üdvözölte a megjelenteket, majd dr. Fűzi István. az Egészségügyi Dolgozók Szak- szervezetének főtitkára mon­dott beszédet. Az orvostudo­mány kimagasló egyéniségé­nek emléke előtt tisztelegve hangsúlyozta: Semmelweis örökét, munkásságának szel­lemét maradéktalanul meg­valósítani csak a mai szo­cialista egészségügy tudja, s ez az egész társadalom ügyé­vé vált. Ezt tükrözte az új egészségügyi törvény meg­alkotása is, amely egészség- politikánk legfőbb céljait rögzíti. A dokumentum alap­elveinek megvalósítása es az orvostudomány fejlődése idő­szerűvé tette, hogy a gyó­gyító-megelőző ellátás intéz­ményrendszerét — az eddig elért eredményeket és a ta­pasztalatokat is figyelembe véve — tovább fejlesszük. Ennek célja az intézmények egységének, illetve szakmai együttműködésének és ész­szerű munkamegosztásának megteremtése annak érdeké­ben. hogy az ország egész területén azonos elvek sze­rint korszerű, magas szín­vonalú ellátást nyújtó egész­ségügyi szolgálat várja a lakosságot. Ezt követően dr. Schult’ heisz Emil egészségügyi mri niszter köszöntő szavak kí­séretében kitüntetéseket nyújtott át. A „Kiváló or* vos" kitüntetést 37-en, a „Kiváló gyógyszerész” kitün­tetést nyolcán kapták meg, s ötven egészségügyi szak­dolgozó vehette át a ..Ki­váló munkáért” miniszteri elismerést. ..Kiváló orvos" kitüntetést kapott többek között dr. Sze­gő Imre, a Heves megyei Tanács Szociális Betegottho­nának igazgató főorvosa; ..Kiváló gyógyszerész” kitün­tetést kapott dr. Kiss Fe­renc, a Gyöngyösi Tanács Bugát Pál Kórháza és Intéz­ményéi főgyógyszerésze. A Thorez Bányaüzemben és az Egri Dohánygyárban Ötnapos munkahét július 1-től A Mátraalji Szénbányák Thorez Bányaüzemében szerdán áttértek az ötnapos munkahétre. Az ország leg­nagyobb szénbányájában időben megteremtették az előírt feltételeket. Az új munkarendben nem változnak a termelési célki­tűzések, sőt időközben a Gagarin Hőerőmű kérésére még 50 ezer tonnával több szén termelését vállalták, így egész évben nem kevesebb, mint 7 millió 300 ezer tonna szén felszínre hozatalával számolnak Visontán. Az új munkarend szerint a több műszakban válta­kozva, folyamatosan dolgo­zók heti munkaidejét heti 40 órában határozták meg és részükre a szabad időt meghatározott rendszerben és időben biztosítják. Vison­tán, a szénmezőn a gépóriá­sok egész éven át, éjjel-nap­pal dolgoznak és újabb sza­badnapok kiadását a folya­matos munkához illeszkedő­en kellett alkalmazni. Kiszámították azt is, hogy az ötnapos munkahét beve­zetése egész évben 35 700 műszak kiesését jelenti és ennek pótlását a zavartalan munka érdekében a Thorez- bánya kollektívája egyönte­tűen vállalta. A kitűzött termelési feladatokat rész­ben szervezéssel, munkaerő- átcsoportosítással, másrészt a munkaidő és természete­sen az üzemi gépek kapaci­tásának jobb kihasználásá­val oldják meg. Nem változott a bányában a személyszállítái rendje. Több mint 40 településről napon­ta három és fél ezer ember utazik a munkahelyére és vissza, melynek zavartalan­ságára is ügyeltek az átszer­vezés során, A bánya dolgozói az elő­készítésnél széles körben és különböző szinteken megvi­tatták a tennivalókat. Ter­melési tanácskozáson a dol­gozók elé terjesztették a le­hetőségeket és közösen dol­gozták ki a programot. Eze­ken a fórumokon több száz dolgozó fejtette ki vélemé- nt'ét. A csökkentett munka­idő ellenére változatlan bér­alappal gazdálkodnak, sőt a hatékonyabb munkát továb­bi premizálásai ösztönzik. ★ Az F. gri Dohánygyárban szintén már jó előre prog­ram készült arról, miként térnek át az ötnapos mun­kahétre. Minden feltételt biztosítottak ahhoz, hogy július 1-től már az új mun­karend szerint dolgozzon a gyér. Különösen figyeltek arra. hogy a termelés és ter­mészetesen a dolgozók ke­resete ne csökkenjen, s a rövidített munkahét ne 'be­folyásolja a folyamatos ellá­tást. Az pedig már a gyár érdeke, hogy a megváltozott körülmények között is meg­maradjon a termelés gazda­ságossága. A tervezetet széles körben megvitatták a dolgozókkal, különböző fórumokon. Ál­lást foglalt a bizalmiak tes­tületé és a szakszervezeti bizottság is. A dolgozók örömmel fogadták a sza­bad idő növekedésének hírét, és persze vállalták a sike­res megvalósítással járó kö­telezettségeket is. Az ötnapos munkahét be­vezetésével hétszázalékos ki­esést kell pótolniuk műsza­ki fejlesztéssel, átszervezés­sel. a gépek jobb kihaszná­lásával. Az időben megtett intézkedések révén azonban zökkenőmentesnek ígérke­zik az átállás. A három műszakban dolgozók heti munkaideje 40 óra lesz. akik pedig egy, illetve két mű­szakba járnak, 42.5 órát dol­goznak hetenként. Minden szombat szabad, kivétel ez alól a tmk-sok néhány cso­portja; ők a szombaton le­dolgozott munkájukért hét­főn kapnak szabadnapot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom