Népújság, 1981. július (32. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-11 / 161. szám
Az Olsen-banda boldogul Színes dán filmvígjáték Hamisítatlan nyár van. igazi kánikula, a nagy vakáció és a szabadságok, azaz a pi. henés. a kikapcsolódás idő. szaka. Ilyenkor a2 emberek többsége felszabadult vidámságra, önfeledt kikapcso. lódásra vágyik, s ezt várja a mozitól is. Nos. ezzel az igénnyel mindenütt számolnak a műsorösszeállítók. Épp ezért háttérbe szorulnak a komolyabb műfajok, a ran- gosabb alkotások, a mélyebb gondolati töltésű filmek. Zöld jelzést kapnak viszont a kri. I mik és a vígjátékok, méghozzá szinte minden meny- i nyiségben. j Ilyen szempontból mindig ■ számíthattak az Olsen-banda I kalandjait bemutató produk. I ciókra. ezek a sztorik soha I nem okoztak csalódást, mert I a közönség szinte betegre I nevethette magát. E sorozat í talán utolsónak szánt da- I rabja sem üt el lényegében ! a többitől. Erik Ballíng és I Henning Bahs forgatókönyv. ! írók nem keltenek hiú re- I ményeket, szellemi csemegét egyáltalán nem ígérnek. Szó 1 sincs társadalmi visszássá- j gokat csipkedő szatíráról. I iróniáról, nem óhajtják kiaknázni a jellemkomikum- i bán rejlő nagyszerű lehető- 1 ségeket. ők nem a szürkeállományra, hanem a rekesz, izmokra óhajtanak hatni. Ami azt illeti, tartják is szavukat. A mese fordulatokban bő. vélkedő, olyan, amilyenért a szakmai berkekben is felúj- jongnak, mondván, hogy iskolapélda, így van megírva a nagykönyvben. A milliók után folyvást esélytelenül futkosó, csetlő-botló, három kedves csirkefogó figurája is remekbe faragott. Közülük Egon Olsen az „agytröszt”, dé különböző okok miatt az i ő húzásai is kudarcba fül. ! ladnak. így aztán egyre újabb I kalandokra kell indulniuk. I Jelen esetben a híres hírhedt Bedford-gyémántokat ! — értékük tizenötmillió dől. lár — akarják megszerezni. 1 Ne időzzünk a részleteknél, 1 csak annyit Jelezzünk, hogy a tekintélyes summa végre 1 kezükbe kerül, azaz a régóta 1 kergetett nagy álom végre ' valóra válik, s ők utazhatnak l pihenni a spanyol tenger- i partra. I Az eredeti filmcím szerint búcsúznak tőlünk, utolsó csínytevésüknek lehettünk tanúi. Nos. ez az. amit nem ' hiszünk el, mert a stáb alig. I ha mond le a biztos kassza- 1 sikert garantáló folytatásról, a három jómadárt alakító szülészek vérbő komédiázé- sáról. Egyébként is; hátha nem csökken hőseink étvágya a gazdagok világaiban, meg aztán nincs olyan tekintélyes summa, amit el ne lehetné költeni. Bizonyára akadnak, akik ennél sokkal többét, várnak. Mégse maradjanak otthon, mégis javasoljuk a jegyvál„Higgye el, asszonyom, nem húsért jöttem, hanem a hentes lányáért” — szabadkozik a fiatalember, mire a sor szétnyílik, ahogy az élet is kitárul előtte, a mészáros adakozó kedvű, csinos lánya jóvoltából. Az vesse rám az első követ és ne nézze meg e filmet, aki nem emlékszik egyes számú szerelmére, vagy nem vágyott arra, hogy a választott lányka levegője, hálóingje. de legalább a für. dővize lehessék. ' Bemard és Didier egy, franciaországi fiúnevelő intézet lakói. Testüket ugyan bezárhatják látszólag zord tapítóik komor falak mögé, fantáziájukat azonban nem köthetik le. Az szabadon csapong a lányok szoknyája körül, amelyből bőségesen akad a szomszédos iskolában. Milyen furfangokkal lehet a gondolatok után a gyarló testet ts átmenteni oda. ahová annyira áhítozik. Hogyan találkozzanak életük szerelmével, ha az akadályok kötést, mert a másfél órás kacagás a legjobb gyógyír, Mo_ rózusságra, örökös elégedetlenségre, epésségre, munkahelyi ártalmakra egyaránt. Higgyék el: érdemes legalább ennyi időre gyerekké válni, s átadni magunkat a játék önfeledt örömének ... Pécsi István zöt.t egy olyan is szerepel, mint a II. világháború? Hogyan kell kiharcolni a jól megérdemelt büntetésünket? Erre szolgáltatnak bőségés és szellemes példát az epedő fiúk. Kellemes nyári estét kitől, tő film a Kamaszok. Köny- nyed lírája és finom humora megejti a nézőt. Figyelemre méltó a szereplők játéka. Már-már titok, hogy honnan tud a francia filmgyártás ennyi ragyogó gyér. mekkaraktert elővarázsolni. A találkozás az ártatlan Bernard-t alakító Bemard Brieu:c-vel, a vásott Didier- Thomas Chabrollal vagy a szép és könnyű Marie-t megszemélyesítő Pascalé Ro- card-ral, élményt adó. A filmet pedig, amely valószínűleg életrajzi indíttató, sú — Bemard Roven rendező a forgatókönyvet közösen írta Didier Bouquet-Nadaud- val — egy esztétikai fogalom határozhatja meg a legjobban; bájos. Szilágyi Andor Kamaszok A kombinatorika» a gyakorlatban Beszélgetés az egri nemzetközi kollokvium két elnökével A Bolyai János Matematikai Társulat a héten Egerben, a Ho Si Minh Tanárképző Főiskolán rendezte meg a VI. magyar kombina. torikai kollokviumot, a világ mintegy kétszáz tudósának részvételével. Ebből az alkalomból kerestük fel és kér. deztük meg a konferencia két elnökét. Hajnal András akadémikust, a társulat főtitkárát és Lovász László, akadémikust. — Az Üj Magyar Lexikon értelmezése szerint a kombinatorika: bizonyos elemek elhelyezésének vizsgálatával foglalkozó ága a matemati-, kának. Kérem, mondja el, mit jelent ez? — Elég nehéz egyetlen mondattal meghatározni — válaszolt Hajnal András —, hiszen igen széles területet ölel át a kombinatorika. Valóban igaz, ami a lexikonban olvasható, de manapság már sokkal tágabb értelemben használjuk a fogalmát. E tudományág a véges halmazok, struktúrák problémáit vizsgálja, azok elméletével foglalkozik. Nem csupán szá. mok meghatározására törek. szik, hanem a különböző elemek közötti logikai összefüggések feltárására is. Egerben most különösen aktuális a következő példa: egy város utcáinak be.iárá. sárjál vizsgálhatja a bejárások számát, lehetséges változatait, legoptimálisabb módját, a bejárások közötti logikai kapcsolatokat. — Az idei a hatodik nem. zetknzi kollokvium. Hogyan értékeli a jelenlegi konferen, cia munkáját? — Magyarországon valóban ez a hatodik nemzetközi tudományos tanácskozás ebben a tárgykörben. Az első találkozót még 1950-ben Dobogókőn egy turistaházban rendeztük. Akkor sokkal kevesebben, mintegy félszázan voltunk, de mér azon is részt vettek külföldiek, A huszonkét év alatt nagyot fejlődött a kombinatorika, s ez a kon. ferencíékon is érződött. Az elmúlt napokban a tudományág valamennyi területéről hangzottak el előadások; érdekes beszámolók a kutatások legújabb eredményeiről. Már az is jelent valamit. hogy az ideire 110 külföldi matematikus jött el. így a jelenlévők még tovább bővíthették ismereteiket, szélesebb körben cserélhették ki tapasztalataikat. Az Egerben végzett munkánk eredményét természetesen ezután dolgozzuk fel, s a konferencia anyagát idegen nyelvű kiadványban jelentetjük majd meg. — Melyik ország viszi a fáklyát e tudományág műve- lésében? — Erre megint csak nehéz felelni, hiszen nem sportról van szó. Mindenesetre létezik egy olyan statisztikai adat, amely szerint a világon az összes matematikai publikáció öt százaléka foglalkozik a kombinatorikával; hazánkban ez a szám 10 százalékon felül van. Tehát nálunk jó és magas szinten müveit tudományterület. Ezt egyébként az is bizonyítja, hogy a vezető kutatók jelen, tős része eljött a mostani, egri tanácskozásra. — Mi » gyakorlattal való kapcsolata, mi a „haszna" a kombinatorikának? — Két igen fontos területe van az alkalmazásénak —» felelt erre a kérdésre Lovász László —: az egyik a számíiogép-tudomány, a másik pedig az úgynevezett operációkutatás, amely a matematika közgazdasági jellegű alkalmazását jelenti. Az előbbinél ugyanakkor az a helyzet, hogy a számítógépek rendkívül gyors fejlődése miatt ma már olyan nagy mennyiségű adattal kell foglalkozni, hogy struktúra, juk megértéséhez feltétlenül szükségesek a kombinatorikai módszerek. Ugyanezeket felhasználják a statisztikusok is, elsősorban a mintavételnél. a kérdőívek szempontjainak összeállításánál.1 Alkalmazható emellett a tér. vezésben is, így például sok részmozzanatból álló munkafolyamatok optimális ütemezésére. Vagy megemlíthetem az utazóügynök-problé- mát: valakinek be kell járnia az ország összes megyeszékhelyét. Lebetelen volna elméletben véglgpróbálgatni az összes lehetőséget ahhoj. hogy a legolcsóbbat, vagy a leggyorsabbat megtaláljuk. A kombinatorika módszerei viszont nagyszerűen alkal. masak — az előbbi szempontokat is figyelembe véve —1 a legjobb útiterv elkészítéséhez. — Köszönjük a beszélget fást. Szalay Zoltán Távirányítású televízió Az ORION két újdonsággal lepi meg vásárlóit a II. félévben. Július 1-tŐl már az üzletekben megvásárolható a COLORION—Electronic 56 cm átmérőjű, in-line képcső, vei ellátott színes készülék. Ebből a típusból az II. félévben már távirányításos változat is készül. A másik újdonság, az Electronic nevű fekete—fehér készülék, nagy képernyővel kapható majd, modul rendszerű és takarékos energiafelhasználású. (MTI.fotó: Hadas János felvétele — KS) Hazánk, Kelet-Európa (6.) Kilencszázötvenhat. Az S2KF XX. kongresszusának szellemében hozott határozatok következetlen és felemás végrehajtása különösen súlyos következményekhez vezetett Lengyelországban és Magyarországon, pedig a helyes intézkedések időben történő végrehajtása számos nehézségtől kímélte volna meg a két országot, sőt az egész nemzetközi kommunista és munkásmozgalmat is. Lengyelországban 1956 márciusában az elhunyt B. Bierut után E. Ochab lett a LEMP első titkára. Az új vezetésnek nem sikerült az örökölt problémákat rövid időn belül felszámolnia, így a társadalmi-gazdasági feszültségek júniusban Poznanban nyílt megmozdulásokhoz vezettek. A rendet csak fegyveres erő igénybevételével lehetett helyreállítani. Az eseményeket követő KB-ülés ugyan újabb határozatokat hozott a helyzet javítására, de a pártvezetőség megosztottsága miatt nem sikerült ténylegesen megváltoztatni a politikai és QMmrns 1981, július 11- szombat gazdasági helyzetet. A Szovjetunió augusztustól kezdve gazdasági segélyt nyújtott Lengyelországnak. A „szocialista megújulásért” sikra- szálló erők W. Gomulka visszatérését kívánták, aki 1948-ig a párt főtitkára volt, de „jobboldali nacionalista elhajlás” vádjával törvénytelenül leváltották és bebörtönözték. Gomulka rehabilitálására C6ak az október 19 —21-én tartott KB-ülésen került sor. (Ebben az időpontban N. Sz. Hruscsov vezetésével szovjet párt- és kormányküldöttség tartózkodott Varsóban.) Gomulkát a párt első titkárává választották. A válság megoldása érdekében a LÉMP lényeges változtatásokat eszközölt. Fo. kozták a munkások szerepét az üzemekben, növelték az anyagi ösztönzést, jobban támogatták az egyén; paraszt- gazdaságokat, feloszlatták az adminisztratív úton létrehozott termelőszövetkezeteket. Visszaállították a partéiét lenini normáit, lehetővé tették a szövetséges pártok tevékenységének újbóli aktivizálását. Csökkentették a népgazdasági terv beruházási előirányzatait és a fegyveres erők létszámát. Mindezek eredményeként viszonylag gyors ütemű konszolidációs folyamat indult meg. A legsúlyosabb válság Magyarországon alakult ki. A párt vezetőjét, Rákosi Mátyást, aki képtelen volt szektás-dogmatikus tevékenységének megváltoztatására, csak júliusban sikerült eltávolítani a párt éléről. Helyébe azonban sajnálatos módon Gerő Ernő. a Rákosi. klikk egyik tagja került. A párton belüli frakciós tevékenység egyre erősödött, a párt- és államapparátus cselekvőképessége viharosan gyengült. A valódi szocialista megújulást kívánó erők üdvözölték a lengyelországi helyzet október végi megoldásának módját, hasonló célú törekvéseik azonban a párt megbénulása, a legfelsőbb párt. és állami vezetés felbomlása következtében kudarcba fulladtak. A kezdeményezés napok alatt az évek óta gondosan készülő, a fegyveres fellépéstől sem visszariadó, a kapitalizmus restaurálását célul kitűző ellenforradalmi erők kezébe csúszott át. A magyarországi válság az egész szocialista világrend- szer problémájává vált. (Súlyosbította a helyzetet, hogy egyidejűleg a nemzetközi feszültség hirtelen megnőtt: október 29-én Izrael, Nagy- Britannia és Franciaország megtámadta a Szuezt-csa- tornát államosító Egyiptomot.! A válság megoldása érdekében a szovjet pártvezetés konzultációkat folytatott a testvérpártokkal. Az N. Sz. Hruscsov által vezetett párt- és kormányküldöttség november 2—3-án a jugoszláviai Brioniban tárgyalt J. B. Titóval. Egyértelműen arra a megállapításra jutottak, hogy a magyarországi politikai rendezéshez szükséges előfeltételeket — az erre irányuló magyar kérésnek megfelelően — csak fegyveres beavatkozással lehet megteremteni. A november 4-i szovjet katonai segítségnyújtást követően a helyzet egyre gyorsabb ütemben normalizálódott, a Forradalmi Munkás- Paraszt Kormány és az újjászerveződő párt vezette megújulási folyamat viszonylag gyorsan bontakozott ki. Valamennyi szocialista ország teljes mértékben egyetértett a magyar konszolidáció támogatásának szükségességével; a Szovjetunió, Kína és más szocialista országok jelentős gazdasági támogatást nyújtottak. A konszolidációt azonban alapvetően mégis a belső fejlemények tették lehetővé. Az MSZMP Ideiglenes Központi Bizottsága már 1956 december elején hozott határozatában számba vette és elemezte az októberi eseményekhez vezető okokat és megjelölte a továbbhaladás Irányait. Az ellenforradalom „négy alapvető oka, illetve mozgató tényezője” meghatározás (a Rákosi—Gerő- klikk; a Nagy Imre—Lo- sonczi Géza vezette pártellenzék, a Horthy-fasiszta és a magyar kapitalista-földesúri ellenforradalom; a nemzetközi imperializmus) nemcsak a helyes orientációt segítette elő, hanem a két- frontos harcra mozgósította az egészséges erők fokozatos tömörítését ;s. Tömeggyűlések, csoportos és egyéni beszélgetések, az újjászerveződő sajtó és pártoktató tevékenység járult hozzá az eszmei-politikai zavarok utáni tisztuláshoz. Nem utolsósorban pedig a helyes ifjúsági, mezőgazdasági és értelmiségi politika, a megújuló szövetségi politika (akj nincs ellenünk, az velünk van) alkalmasnak bizonyult arra, hogy az évtized végére alapjaiban megoldja az ellenforradalom leverése utáni legfőbb feladatokat. A szocialista építés új lendülettel bontakozhatott ki. A magyarországi ellenforradalmi kísérlet hatására az SZKP 1956. februári XX. kongresszusa után megindult pozitív változások Bulgáriában, Romániában és Csehszlovákiában átmenetileg lelassultak, sőt ez utóbbi országban a Novotny-féle vezetésnek az elkövetett hibák és torzulások kijavítását halogató makacssága, koncepciótlansága a későbbiekben súlyos problémákat eredményezett. A viharos 1956-os év eseményeiből a Szovjetunió is levonta a szükséges következtetéseket. Ezeket tükrözi — többek között — a szovjet kormány 1956. október 30-án kiadott nyilatkozata. A nyilatkozat a Szovjetunió és a többi szocialista ország közötti kapcsolatok alapelveivel foglalkozott. A nyilatkozat szerint „a szocialista nemzetek nagy közösségéhez tartozó országok, amelyeket a szocialista társadalom felépítésének közös eszméi és a proletár nemzetköziség elvei egyesítenek, kölcsönös kapcsolataikat csakis a teljes egyenjogúságnak, a területi integritás, az állami függetlenség és szuverenitás tiszteletben tartásának, az egymás bel- ügyeibe való be nem avatkozásnak elveire építhetik; Ez nemcsak, hogy nem zárja ki, sőt ellenkezőleg, feltételezi a szocialista közösséghez tartozó orszáRok szórás testvéri együttműködését, gazdasági, politikai és kulturális téren nyújtott kölcsönös segítségét.” 1956 végén, 1957 elején lengyel, ,-omán. NDK-beli, magyar, csehszlovák és bolgár (valamint koreai és mongol) párt- és kormány- küldöttség utazott Moszkva, ba a szocialista országok kö. zötti egyenjogú együttműkö. dés kérdéseinek megtárgyalása céljából. (Folytatjuk) «• ^ Molnár Tamáj