Népújság, 1981. július (32. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-11 / 161. szám

Az Olsen-banda boldogul Színes dán filmvígjáték Hamisítatlan nyár van. iga­zi kánikula, a nagy vakáció és a szabadságok, azaz a pi. henés. a kikapcsolódás idő. szaka. Ilyenkor a2 emberek többsége felszabadult vi­dámságra, önfeledt kikapcso. lódásra vágyik, s ezt várja a mozitól is. Nos. ezzel az igénnyel mindenütt számol­nak a műsorösszeállítók. Épp ezért háttérbe szorulnak a komolyabb műfajok, a ran- gosabb alkotások, a mélyebb gondolati töltésű filmek. Zöld jelzést kapnak viszont a kri. I mik és a vígjátékok, még­hozzá szinte minden meny- i nyiségben. j Ilyen szempontból mindig ■ számíthattak az Olsen-banda I kalandjait bemutató produk. I ciókra. ezek a sztorik soha I nem okoztak csalódást, mert I a közönség szinte betegre I nevethette magát. E sorozat í talán utolsónak szánt da- I rabja sem üt el lényegében ! a többitől. Erik Ballíng és I Henning Bahs forgatókönyv. ! írók nem keltenek hiú re- I ményeket, szellemi csemegét egyáltalán nem ígérnek. Szó 1 sincs társadalmi visszássá- j gokat csipkedő szatíráról. I iróniáról, nem óhajtják ki­aknázni a jellemkomikum- i bán rejlő nagyszerű lehető- 1 ségeket. ők nem a szürke­állományra, hanem a rekesz, izmokra óhajtanak hatni. Ami azt illeti, tartják is szavukat. A mese fordulatokban bő. vélkedő, olyan, amilyenért a szakmai berkekben is felúj- jongnak, mondván, hogy is­kolapélda, így van megírva a nagykönyvben. A milliók után folyvást esélytelenül futkosó, csetlő-botló, három kedves csirkefogó figurája is remekbe faragott. Közülük Egon Olsen az „agytröszt”, dé különböző okok miatt az i ő húzásai is kudarcba fül. ! ladnak. így aztán egyre újabb I kalandokra kell indulniuk. I Jelen esetben a híres hír­hedt Bedford-gyémántokat ! — értékük tizenötmillió dől. lár — akarják megszerezni. 1 Ne időzzünk a részleteknél, 1 csak annyit Jelezzünk, hogy a tekintélyes summa végre 1 kezükbe kerül, azaz a régóta 1 kergetett nagy álom végre ' valóra válik, s ők utazhatnak l pihenni a spanyol tenger- i partra. I Az eredeti filmcím sze­rint búcsúznak tőlünk, utol­só csínytevésüknek lehettünk tanúi. Nos. ez az. amit nem ' hiszünk el, mert a stáb alig. I ha mond le a biztos kassza- 1 sikert garantáló folytatásról, a három jómadárt alakító szülészek vérbő komédiázé- sáról. Egyébként is; hátha nem csökken hőseink étvá­gya a gazdagok világaiban, meg aztán nincs olyan te­kintélyes summa, amit el ne lehetné költeni. Bizonyára akadnak, akik ennél sokkal többét, várnak. Mégse maradjanak otthon, mégis javasoljuk a jegyvál­„Higgye el, asszonyom, nem húsért jöttem, hanem a hentes lányáért” — szabad­kozik a fiatalember, mire a sor szétnyílik, ahogy az élet is kitárul előtte, a mészáros adakozó kedvű, csinos lánya jóvoltából. Az vesse rám az első kö­vet és ne nézze meg e fil­met, aki nem emlékszik egyes számú szerelmére, vagy nem vágyott arra, hogy a választott lányka levegője, hálóingje. de legalább a für. dővize lehessék. ' Bemard és Didier egy, franciaországi fiúnevelő in­tézet lakói. Testüket ugyan bezárhatják látszólag zord tapítóik komor falak mögé, fantáziájukat azonban nem köthetik le. Az szabadon csapong a lányok szoknyája körül, amelyből bőségesen akad a szomszédos iskolában. Milyen furfangokkal lehet a gondolatok után a gyarló testet ts átmenteni oda. aho­vá annyira áhítozik. Hogyan találkozzanak életük szerel­mével, ha az akadályok kö­tést, mert a másfél órás ka­cagás a legjobb gyógyír, Mo_ rózusságra, örökös elégedet­lenségre, epésségre, munka­helyi ártalmakra egyaránt. Higgyék el: érdemes legalább ennyi időre gyerekké válni, s átadni magunkat a játék önfeledt örömének ... Pécsi István zöt.t egy olyan is szerepel, mint a II. világháború? Ho­gyan kell kiharcolni a jól megérdemelt büntetésünket? Erre szolgáltatnak bőségés és szellemes példát az epedő fiúk. Kellemes nyári estét kitől, tő film a Kamaszok. Köny- nyed lírája és finom humo­ra megejti a nézőt. Figye­lemre méltó a szereplők já­téka. Már-már titok, hogy honnan tud a francia film­gyártás ennyi ragyogó gyér. mekkaraktert elővarázsolni. A találkozás az ártatlan Bernard-t alakító Bemard Brieu:c-vel, a vásott Didier- Thomas Chabrollal vagy a szép és könnyű Marie-t megszemélyesítő Pascalé Ro- card-ral, élményt adó. A filmet pedig, amely va­lószínűleg életrajzi indíttató, sú — Bemard Roven rende­ző a forgatókönyvet közösen írta Didier Bouquet-Nadaud- val — egy esztétikai fogalom határozhatja meg a legjob­ban; bájos. Szilágyi Andor Kamaszok A kombinatorika» a gyakorlatban Beszélgetés az egri nemzetközi kollokvium két elnökével A Bolyai János Matemati­kai Társulat a héten Eger­ben, a Ho Si Minh Tanár­képző Főiskolán rendezte meg a VI. magyar kombina. torikai kollokviumot, a világ mintegy kétszáz tudósának részvételével. Ebből az al­kalomból kerestük fel és kér. deztük meg a konferencia két elnökét. Hajnal András akadémikust, a társulat fő­titkárát és Lovász László, akadémikust. — Az Üj Magyar Lexikon értelmezése szerint a kom­binatorika: bizonyos elemek elhelyezésének vizsgálatával foglalkozó ága a matemati-, kának. Kérem, mondja el, mit jelent ez? — Elég nehéz egyetlen mondattal meghatározni — válaszolt Hajnal András —, hiszen igen széles területet ölel át a kombinatorika. Va­lóban igaz, ami a lexikonban olvasható, de manapság már sokkal tágabb értelemben használjuk a fogalmát. E tudományág a véges halma­zok, struktúrák problémáit vizsgálja, azok elméletével foglalkozik. Nem csupán szá. mok meghatározására törek. szik, hanem a különböző ele­mek közötti logikai össze­függések feltárására is. Egerben most különösen ak­tuális a következő példa: egy város utcáinak be.iárá. sárjál vizsgálhatja a bejárá­sok számát, lehetséges vál­tozatait, legoptimálisabb módját, a bejárások közötti logikai kapcsolatokat. — Az idei a hatodik nem. zetknzi kollokvium. Hogyan értékeli a jelenlegi konferen, cia munkáját? — Magyarországon való­ban ez a hatodik nemzetközi tudományos tanácskozás eb­ben a tárgykörben. Az első találkozót még 1950-ben Do­bogókőn egy turistaházban rendeztük. Akkor sokkal ke­vesebben, mintegy félszázan voltunk, de mér azon is részt vettek külföldiek, A huszon­két év alatt nagyot fejlődött a kombinatorika, s ez a kon. ferencíékon is érződött. Az elmúlt napokban a tudo­mányág valamennyi területé­ről hangzottak el előadások; érdekes beszámolók a kuta­tások legújabb eredményei­ről. Már az is jelent vala­mit. hogy az ideire 110 kül­földi matematikus jött el. így a jelenlévők még tovább bővíthették ismereteiket, szé­lesebb körben cserélhették ki tapasztalataikat. Az Eger­ben végzett munkánk ered­ményét természetesen ez­után dolgozzuk fel, s a kon­ferencia anyagát idegen nyelvű kiadványban jelen­tetjük majd meg. — Melyik ország viszi a fáklyát e tudományág műve- lésében? — Erre megint csak nehéz felelni, hiszen nem sportról van szó. Mindenesetre léte­zik egy olyan statisztikai adat, amely szerint a vilá­gon az összes matematikai publikáció öt százaléka fog­lalkozik a kombinatorikával; hazánkban ez a szám 10 szá­zalékon felül van. Tehát nálunk jó és magas szinten müveit tudományterület. Ezt egyébként az is bizonyítja, hogy a vezető kutatók jelen, tős része eljött a mostani, egri tanácskozásra. — Mi » gyakorlattal való kapcsolata, mi a „haszna" a kombinatorikának? — Két igen fontos területe van az alkalmazásénak —» felelt erre a kérdésre Lo­vász László —: az egyik a számíiogép-tudomány, a má­sik pedig az úgynevezett operációkutatás, amely a matematika közgazdasági jellegű alkalmazását jelenti. Az előbbinél ugyanakkor az a helyzet, hogy a számító­gépek rendkívül gyors fej­lődése miatt ma már olyan nagy mennyiségű adattal kell foglalkozni, hogy struktúra, juk megértéséhez feltétlenül szükségesek a kombinatori­kai módszerek. Ugyanezeket felhasználják a statisztiku­sok is, elsősorban a minta­vételnél. a kérdőívek szem­pontjainak összeállításánál.1 Alkalmazható emellett a tér. vezésben is, így például sok részmozzanatból álló mun­kafolyamatok optimális üte­mezésére. Vagy megemlíthe­tem az utazóügynök-problé- mát: valakinek be kell járnia az ország összes megyeszékhe­lyét. Lebetelen volna elmé­letben véglgpróbálgatni az összes lehetőséget ahhoj. hogy a legolcsóbbat, vagy a leggyorsabbat megtaláljuk. A kombinatorika módszerei viszont nagyszerűen alkal. masak — az előbbi szempon­tokat is figyelembe véve —1 a legjobb útiterv elkészítésé­hez. — Köszönjük a beszélget fást. Szalay Zoltán Távirányítású televízió Az ORION két újdonsággal lepi meg vásárlóit a II. fél­évben. Július 1-tŐl már az üzletekben megvásárolható a COLORION—Electronic 56 cm átmérőjű, in-line képcső, vei ellátott színes készülék. Ebből a típusból az II. fél­évben már távirányításos változat is készül. A másik újdonság, az Electronic nevű fekete—fehér készülék, nagy képernyővel kapható majd, modul rendszerű és takaré­kos energiafelhasználású. (MTI.fotó: Hadas János felvétele — KS) Hazánk, Kelet-Európa (6.) Kilencszázötvenhat. Az S2KF XX. kongresszu­sának szellemében hozott határozatok következetlen és felemás végrehajtása külö­nösen súlyos következmé­nyekhez vezetett Lengyelor­szágban és Magyarországon, pedig a helyes intézkedések időben történő végrehajtása számos nehézségtől kímélte volna meg a két országot, sőt az egész nemzetközi kom­munista és munkásmozgal­mat is. Lengyelországban 1956 márciusában az elhunyt B. Bierut után E. Ochab lett a LEMP első titkára. Az új vezetésnek nem sikerült az örökölt problémákat rövid időn belül felszámolnia, így a társadalmi-gazdasági fe­szültségek júniusban Poz­nanban nyílt megmozdulá­sokhoz vezettek. A rendet csak fegyveres erő igénybe­vételével lehetett helyreállí­tani. Az eseményeket köve­tő KB-ülés ugyan újabb ha­tározatokat hozott a helyzet javítására, de a pártvezető­ség megosztottsága miatt nem sikerült ténylegesen megváltoztatni a politikai és QMmrns 1981, július 11- szombat gazdasági helyzetet. A Szov­jetunió augusztustól kezdve gazdasági segélyt nyújtott Lengyelországnak. A „szocia­lista megújulásért” sikra- szálló erők W. Gomulka visszatérését kívánták, aki 1948-ig a párt főtitkára volt, de „jobboldali nacionalista elhajlás” vádjával törvény­telenül leváltották és bebör­tönözték. Gomulka rehabili­tálására C6ak az október 19 —21-én tartott KB-ülésen került sor. (Ebben az idő­pontban N. Sz. Hruscsov ve­zetésével szovjet párt- és kormányküldöttség tartózko­dott Varsóban.) Gomulkát a párt első titkárává válasz­tották. A válság megoldása érde­kében a LÉMP lényeges vál­toztatásokat eszközölt. Fo. kozták a munkások szerepét az üzemekben, növelték az anyagi ösztönzést, jobban tá­mogatták az egyén; paraszt- gazdaságokat, feloszlatták az adminisztratív úton létreho­zott termelőszövetkezeteket. Visszaállították a partéiét lenini normáit, lehetővé tet­ték a szövetséges pártok te­vékenységének újbóli aktivi­zálását. Csökkentették a népgazdasági terv beruházá­si előirányzatait és a fegy­veres erők létszámát. Mind­ezek eredményeként vi­szonylag gyors ütemű kon­szolidációs folyamat indult meg. A legsúlyosabb válság Ma­gyarországon alakult ki. A párt vezetőjét, Rákosi Má­tyást, aki képtelen volt szek­tás-dogmatikus tevékenysé­gének megváltoztatására, csak júliusban sikerült eltá­volítani a párt éléről. He­lyébe azonban sajnálatos módon Gerő Ernő. a Rákosi. klikk egyik tagja került. A párton belüli frakciós tevé­kenység egyre erősödött, a párt- és államapparátus cse­lekvőképessége viharosan gyengült. A valódi szocialis­ta megújulást kívánó erők üdvözölték a lengyelországi helyzet október végi megol­dásának módját, hasonló cé­lú törekvéseik azonban a párt megbénulása, a legfel­sőbb párt. és állami vezetés felbomlása következtében kudarcba fulladtak. A kez­deményezés napok alatt az évek óta gondosan készülő, a fegyveres fellépéstől sem visszariadó, a kapitalizmus restaurálását célul kitűző el­lenforradalmi erők kezébe csúszott át. A magyarországi válság az egész szocialista világrend- szer problémájává vált. (Sú­lyosbította a helyzetet, hogy egyidejűleg a nemzetközi feszültség hirtelen megnőtt: október 29-én Izrael, Nagy- Britannia és Franciaország megtámadta a Szuezt-csa- tornát államosító Egyipto­mot.! A válság megoldása érdekében a szovjet pártve­zetés konzultációkat folyta­tott a testvérpártokkal. Az N. Sz. Hruscsov által veze­tett párt- és kormánykül­döttség november 2—3-án a jugoszláviai Brioniban tár­gyalt J. B. Titóval. Egyér­telműen arra a megállapí­tásra jutottak, hogy a ma­gyarországi politikai rende­zéshez szükséges előfeltéte­leket — az erre irányuló magyar kérésnek megfelelő­en — csak fegyveres beavat­kozással lehet megteremte­ni. A november 4-i szovjet katonai segítségnyújtást kö­vetően a helyzet egyre gyor­sabb ütemben normalizáló­dott, a Forradalmi Munkás- Paraszt Kormány és az új­jászerveződő párt vezette megújulási folyamat viszony­lag gyorsan bontakozott ki. Valamennyi szocialista or­szág teljes mértékben egyet­értett a magyar konszolidá­ció támogatásának szüksé­gességével; a Szovjetunió, Kína és más szocialista or­szágok jelentős gazdasági tá­mogatást nyújtottak. A konszolidációt azonban alapvetően mégis a belső fejlemények tették lehetővé. Az MSZMP Ideiglenes Köz­ponti Bizottsága már 1956 december elején hozott ha­tározatában számba vette és elemezte az októberi esemé­nyekhez vezető okokat és megjelölte a továbbhaladás Irányait. Az ellenforradalom „négy alapvető oka, illetve mozgató tényezője” megha­tározás (a Rákosi—Gerő- klikk; a Nagy Imre—Lo- sonczi Géza vezette pártel­lenzék, a Horthy-fasiszta és a magyar kapitalista-földes­úri ellenforradalom; a nem­zetközi imperializmus) nem­csak a helyes orientációt se­gítette elő, hanem a két- frontos harcra mozgósította az egészséges erők fokozatos tömörítését ;s. Tömeggyűlé­sek, csoportos és egyéni be­szélgetések, az újjászervező­dő sajtó és pártoktató tevé­kenység járult hozzá az eszmei-politikai zavarok utá­ni tisztuláshoz. Nem utolsó­sorban pedig a helyes ifjú­sági, mezőgazdasági és ér­telmiségi politika, a meg­újuló szövetségi politika (akj nincs ellenünk, az velünk van) alkalmasnak bizonyult arra, hogy az évtized végé­re alapjaiban megoldja az ellenforradalom leverése utáni legfőbb feladatokat. A szocialista építés új lendü­lettel bontakozhatott ki. A magyarországi ellenfor­radalmi kísérlet hatására az SZKP 1956. februári XX. kongresszusa után megin­dult pozitív változások Bul­gáriában, Romániában és Csehszlovákiában átmeneti­leg lelassultak, sőt ez utób­bi országban a Novotny-féle vezetésnek az elkövetett hi­bák és torzulások kijavítá­sát halogató makacssága, koncepciótlansága a későb­biekben súlyos problémákat eredményezett. A viharos 1956-os év ese­ményeiből a Szovjetunió is levonta a szükséges követ­keztetéseket. Ezeket tükrözi — többek között — a szov­jet kormány 1956. október 30-án kiadott nyilatkozata. A nyilatkozat a Szovjetunió és a többi szocialista ország közötti kapcsolatok alapel­veivel foglalkozott. A nyi­latkozat szerint „a szocia­lista nemzetek nagy közös­ségéhez tartozó országok, amelyeket a szocialista tár­sadalom felépítésének közös eszméi és a proletár nemzet­köziség elvei egyesítenek, kölcsönös kapcsolataikat csakis a teljes egyenjogú­ságnak, a területi integritás, az állami függetlenség és szuverenitás tiszteletben tar­tásának, az egymás bel- ügyeibe való be nem avat­kozásnak elveire építhetik; Ez nemcsak, hogy nem zár­ja ki, sőt ellenkezőleg, fel­tételezi a szocialista közös­séghez tartozó orszáRok szó­rás testvéri együttműködését, gazdasági, politikai és kultu­rális téren nyújtott kölcsö­nös segítségét.” 1956 végén, 1957 elején lengyel, ,-omán. NDK-beli, magyar, csehszlovák és bol­gár (valamint koreai és mongol) párt- és kormány- küldöttség utazott Moszkva, ba a szocialista országok kö. zötti egyenjogú együttműkö. dés kérdéseinek megtárgya­lása céljából. (Folytatjuk) «• ^ Molnár Tamáj

Next

/
Oldalképek
Tartalom