Népújság, 1981. július (32. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-09 / 159. szám

Ki keres vagyonokat? ISMERŐSÖM ZÖLDSÉGES bódét nyitott. A harsogóan piros almák, a primőrök ha­mar odacsalogatták a kör­nyék lakóit. Ismerősöm most mégis panaszkodik. Környe­zetében sokan ferde szem­mel néznek rá, összesúgnak a háta mögött. Azt rebesge­tik. hogy vagyonokat keres. Azt persze nem tudják a pletykálok, hogy emberünk­nek hajnali háromkor kell elindulnia otthonról, ha friss áruhoz akar jutni. Hétkor nyitja a boltot, és az esti szürkületben vetődik haza. Tisztes jövedelme pedig messze van a mesés összeg­től. Az eset — ki nem tudná? — korántsem ritka. A ma­gánkezdeményezést, legyen bár hasznos a szűkebb pát­ria minden lakójának, san­da gyanú veszi körül. Maka­csul tartja magát az a né­zet. hogy a termelési viszo­nyok annál „szocialistábbak”, minél kisebb a magánszek­tor, a kisárutermelés moz­gástere. A közhiedelem azon­ban sohasem alapulhat pusz­tán a jólértesültek mende­mondáin. Annál mélyebbek a gyökerei. Ma már tudjuk, hogy a szocialista állam gazdaság- szervező tevékenységétől | hosszú jdőn keresztül túlsó­kat vártunk. A központosí­tás olyan feladatokra is ki­terjedt. amelyek nagyüzemi méretek közqtt csak nehéz­kesen, rugalmatlanul oldha­tók meg. Különösen igaz ez a fogyasztás szférájára. Kez­detben azonban a hagyomá­nyos kisárutermelés, kiske­reskedés visszaszorítása nem okozott különösebb gondot, 1 hiszen az igények is mérsé- ! keltebbek voltak. Később, az ! életkörülmények javulásával a fogyasztási kívánalmak mind sokrétűbbek lettek. Az ! új helyzetben egyetlen lohe- ' tőség kínálkozott az ellátás hiányainak csökkentésére: a lakosság öntevékeny többlet- munkája —. amit ma oly gyakran, és oly sokféle ..fel­hanggal” kísérve, kiegészítő gazdaságnak nevezünk. Ez az a terület, ahol ügyeske­dők és szerencselovagok lót- i ványos sikereiről és még lát­ványosabb lebukásairól is hallani. Épp ezért nem cso­da, hogy egyelőre lényege­sen több szó esik a kiegészí­tő gazdaság kapcsán a jö­vedelemkülönbségekről és a ' visszásságokról — azaz az elosztási viszonyok csöppet sem általánosító sávjárói —, j mint a jelenség valódi tar- ! talmáról, a kiegészítő gaz­daság ágaiban végzett mun­káról. Mit takar a meglehetősen általánosító gyűjtőfogalom? Ide tartozik mindenekelőtt a mezőgazdasági kistermelés — a háztáji és kisegítő gaz­dálkodás —, amj az ország agrártermelésének több mint harmadrészét adja. A hagyo­mányos javító tevékenységet ’ jobbára ma is a kisiparosok végzik el. De az évente fel­épülő 35—40 ezer családi ház döntő többsége is kalá­kában. családi összefogással, Könyvvel, hegedűvel, dallal... Látogatóban a tarnamérai táborban javarészt kisiparosok szak­ipari munkájával készül. Becslések szerint mintegy ötmillióan dolgoznak a ki­egészítő gazdaságban, közü­lük százezren főfoglalkozás­ban. ALIGHA VITATHATÓ, hogy erre a rugalmas, mun­kaigényes. a személyes koc­kázatvállalást sem nélkülö­ző tevékenységi formára még hosszú idcjn keresztül szük­ség lesz. Időszerű tehát, hogy — a bizalmatlanságot és elő­ítéleteket tápláló, s ezért za­varó körülményektől mentes legyen a kiegészítő gazda­ság. Nemcsak a mindenki által elítélt fusizást, az en­gedély nélküli iparűzés néha hajmeresztőén agyafúrt, öt­leteit kell említeni itt, hi­szen az ilyen hitelrontó ka­landorkodás ellen határozot­tan és kellő szigorral véde­kezik jogrendünk. Ám en­nek a formának a becsületé­hez, a benne rejlő előnyök kihasználásához legalább ilyen fontos, hogy összhang­ba kerüljön a szocialista üze­mekben dolgozók munkaidő­ben és szabad időben vég­zett munkája. A mostani, sok tekintetben rendezetlen helyzet visszaélésekre — veszteségekre, lopásra, a tár­sadalmi tulajdon károsításá­ra — ad lehetőséget. Az sem írható a jelenlegi helyzet ja­vára, hogy a szolgáltatás és a termelés néhány ágában — gondoljunk csak az építő­ipari javításokra — elsősor­ban a szocialista szervezetek hiányos kínálata miatt a ki­egészítő gazdaság monopol­helyzetben van. aminek ár­felhajtó hatását nem kell ecsetelni. Az a munkás pe­dig, aki a műszak befejezté­vel, különmunkájával a fize­tése többszöröséhez juthat, erejét a „maszekra” tartalé­kolja, a napi nyolc óra so­rán piheni ki az előző dél­után; fáradalmakat. Mindezek a káros jelensé­gek azonban semmiképp sem kérdőjelezhetik meg a kiegé­szítő gazdaság szerepének fontosságát. MERT EGYRE ERÖSÓDÓ igény, hogy legyenek olyan szervezeti formák, amelyek a szocialista jelleget, az egyéni kezdeményezést és a vállalkozó kedvű emberek ésszerű kockázatvállalását szerencsésen ötvözik. A „ke­nőpénzek” vándorlásának, a munka nélküli jövedelem- szerzésnek pedig elejét ve­hetnék a szabályozott be­szerzési csatornák, az önte­vékeny gazdálkodók gépek­hez juttatása — akár a bér­leti rendszer kibővítése ré­vén —, az anyagellátásuk javítása. A kiegészítő gazda­ság néhány területén érzé­kelhető veszélyes monopol­helyzetet pedig a vállalko­zók versenyeztetésével — több működési engedély ki­adásával — meg lehet szün­tetni. És akkor, nyilván az üdvös döntéseket követő „türelmi idő” elteltével, zöldséges ismerősömet sem érik majd igaztalan támadá­sok. (G. L. F.) Amikor ott jártam, káni­kula volt a javából: perzselő hőség, tikkasztó forróság. így hát nem csoda, hogy a gyerekek egyik csoportja vidáman sietett a strandra megmártózni, hűsölni a víz­ben. Nekem csak az árnyat nyújtó öreg fák jutottak, önzetlenül kínálva az ideg- nyugtatóan zöld lombok csendjét. Vendégként érkeztem, is­merősök közé, a tarnamérai olvasó-zenei táborba, ahol Bartus Lojosné tenki peda­gógus — most ő látta el a parancsnoki tisztet — tájé­koztatott a már kezdetben ígéretes vállalkozás sorsáról. 1. — A nagyközségi járási könyvtár ötletét — mások­kal együtt. — 0 rajtkor is ígéretesnek tartottam. Ezért szívesen jöttem ide, hogy segédkezzem a megvalósítás­ban. Véleményem szerint aligha létezhet szebb feladat, mint a kisebb és nagyobb diákokat olvasásra, zenesze- retetre nevelni. Méghozzá úgy, hogy közben a képző~ művészeti kifejezésmód alap­elemeivel is megismerked" nek. Az iskolában is ezt tesszük, de nem ilyen ol­dott, játékos módszerekkel, nem ennyire megfontoltan kialakított „haditerv” sze­rint. Ennek részleteire Gacsó Katalin hevesi könyvtáros utal: — Meghívtuk Balogh Béni népszerű ifjúsági írót, akit minden esztendőben szívesen látunk, mert színes előadás­módjával szárnyakat ad a fiúk, lányok fantáziájának. A legutóbb új kötetéből, a Szépen szálló sólyommadár­ból idézett izgalmas fejeze­teket. Az erkiek például meglepetten hallották, hogy valaha híres favár állt köz­ségükben. Ügy véljük: így fel lehet kelteni a helytör­téneti búvárkodás iránti ér­deklődést, kíváncsiságot, s ez olyan alap. amelyre ké­sőbb nyugodtan lehet majd építeni. Még több mint két hó­nap múlva kezdődik csak az őszi Budapesti Nemzetközi Vásár, de mór valamennyi kiállítási terület előre ..el­kelt”. A HUNGEXPO tájé­koztatása szerint ez idáig a fogyasztási cikkek szakvásá­rára 35 ország 1200 kiállí­tója jelentkezett. Az őszi BNV 42 ezer négyzetméter­nyi területet foglal el. a hi­vatalos kiállítók sorában — Mezei Éva nagyszerű könyve, a Játsszunk színhá­zat, Thália varázslatos vilá­gának műhelytitkaiba avatja be a kicsinyeket, ízelítőt ad­va a jelmeztervezésből, a színpadi mozgás szabályai­ból, a maszkkészítés forté­lyaiból. így aztán érthető, hogy szívesen láttuk a Pan­nónia Filmstúdió , szinkron­rendezőjét, aki viszont az apróságok ötletességét cso­dálta meg. Egy-két mondatos témát adott nekik, s ők ezer­nyi színnel, élettel töltötték meg. A legnagyobb sikert a Mentsük meg a királykis­asszonyt! című összeállítá­sukkal aratták. Bedő Istvánt, a Fabula című tévéműsor szerkesztőjét tréfás mondó­kéiért, nyelvi furfangjaiért kedvelték meg. Nagyon szí­vesen elemeztek verseket Dobóné dr. Berencsi Margit­tal, az egri Ho Si Minh Ta­nárképző Főiskola tanárá­val, akj úgy férkőzött közel hozzájuk, hogy életkori sa­játosságaikhoz mérten ada­golta számukra az ismerete­ket. 2. Az egész munkát — s ez dicséretes — a módszertani először mutatkoznak be a mexikói, pakisztáni, laoszi, kambodzsai és iráni cégek. Így az őszi vásár újszerű vonása, hogy a fejlődő or­szágok kiállítása minden ed­diginél nagyobb lesz. A legnagyobb kiállítók a szov­jetek. a jugoszlávok, az NSZK-belíek és az indiaiak. Egyébként a vásáron kiállí­tott termékek egy része a különböző elárusítóhelyeken megvásárolható. változatosság jellemezte. A nevelők minden foglalkozás­ról száműzték a tanórai kö­töttségeket, a kedvszegő unalmat. — Arra törekedtünk, hogy cselekvő részesei legyenek az alkotásnak. Ezért újságot szerkesztettek, hétköznapja­ik eseményeit rögzítve írás­ban. Élményeiket rajzban is megörökítették. Szavalóver­senyt hirdettünk számukra. Arra is buzdítottuk őket, hogy bábokat készítsenek. Emellett arról sem feledkez­tünk meg, hogy nyári vaká­ció van, ezért lubickolhat­nak a strandon. Az egyik napon kirándulni vittük őket: megismerték Lillafü­red és Miskolc-Tapolca ne­vezetességeit. Az is lénye­ges. hogy a felsősök — ők a zeneiskolások — a muzsika szépségeit fedeztették fel az alsósokkal, a harmadikos­negyedikesekkel. 3. Toldi Ervin, a kicsik kép­viselője, talpraesett fiú. — Nagyon jól érzem ma­gam itt. Az tetszik, hogv mindig találnak számunkra érdekes elfoglaltságot. A sza­Egy Mi. a Csepel Autógyár Eg­ri Gyára „Egri Csillagok” szocialista brigádjának tag­jai felhívással fordulunk a megye valamennyi brigádjá­hoz. Elfogadtuk az MSZPM Heves megyei és Eger vá­rosi bizottságának felhívását, hogy közreműködjünk az év második felében új (oíset) el. járással megjelenő megyei lapnak, a Népújságnak ter­jesztésében. A felhívást bri­gádunk rendkívüli brigád­valóversenyre neveztem bel Meg is nyertem: én lettem az első helyezett. A nyolcadikos Derda Editl a tábortanács vezetője már otthonosan mozog itt. Ez egyáltalán nem véletlen. — Harmadszorra jöhettem ide. Elsősorban annak örü­lök. hogy játszva tanulunk, ráadásul szívesen törődöm az apróságokkal is. hiszen hegedű-, vagy szolfézstanár akarok lenni. 4. Az udvaron nagy a zsi; valy. Nem csoda: váltják egymást a fiatalok: az egyik csapat kiúszta magát, in­dulhat a strandra a követ­kező. Ilyenkor bizony van miről beszélni. Jó hallgatni az.* értelmes, nyílt tekintetű gyerekeket. Megnyugtató, hogy évente legalább száztízen itt tölt­hetnek egy hetet. Hátha valóban megszere­tik az olvasást, a zenét, s azon kevesek számát gyara­pítják majd, akik nemcsak érzik, de értik is a Szépet... brigád Népújság gyűlésen vitatta meg és egyhangú szavazással ‘ úgy döntöttünk. — miután ná­lunk már minden brigádtag előfizető — fejenként egy- egy új előfizetőt szervezünk rokonaink, barátaink, illet­ve ismerőseink köréből. A brigádvezető javaslatára úgy döntöttünk, felhívjuk a megye minden brigádjának tagjait, kövessék példánkat. Vass István brigádvezető és a brigád 11 tagja Piros és fekete, naponta 30 tonna Pécsi István Két hónap múlva BNV Eddig harmincöt ország 1200 kiállítója jelentkezett üibízlí rekord Kitűnő ribizlitermá terü­let a Mátra alja. Ez az év rekordtermést hozott mind a piros, mind a fekete ri. bizliböl. A ZÖLDÉRT gyön­gyösi hűtőházába napi 30 tonna érkezik be szezon ide­jén. ahonnan a megfelelő válogatás, csomagolás után hűtött kamionokban indul a skandináv államokba. Az északi országokban nemcsak étkezésre, hanem gyógyszer- alapanyagként is hasznosít­ják az ízletes gyümölcsöt. Képünkön Papp János a Domoszlóról érkezett ribiz. lit minősíti. Füleki Balázsné az ex­portcsomagolás utolsó fázi­sában. (fotó: Szabó Sándor) ! Győr és az országhatár között Korszerűsítik az 1-es számú főutat Az 1-es számú főútvonal újabb szakaszainak korsze­rűsítése fejeződött be Győr és az országhatár kö­zött. Az öttevényi átkelő szakaszon több mint két ki­lométer hosszúságban mind­két oldalon sávot építettek a lassú járműveknek, a tel­jes autópályát megerősítet­ték és autóbusz-megállóhe­lyeket alakítottak ki. Végez­tek az eredeti útpálya át­építésével a hegyeshalmi át­kelő szakaszon is. A következő évben a Mo­sonmagyaróvárra bevezető és a Győrből'kivezető sza kaszon végeznek korszerű­sítéseket és mindkét helyen forgalmi csomópontot alakí­tanak ki. Ezzel befejeződik ez 1-es számú főútvonal Győr és az országhatár kö­zötti szakaszának korszerű­sítése. Nagy erőkkel dolgoznak a Hegyeshalmot elkerülő fél­autópálya építésén is. A hat kilométeres új szakasz Levélnél csatlakozik majd a jelenlegi 1-es úthoz. Ez az út a későbbiek során kiépü­lő autópálya lesz, de addig is jelentősen meggyorsítja az országhatár megközelíté­sét, a Bécs felől gépkocsival hazánkba érkezők közleke­dését. Mnmsüsfá 1981. július 9., csütörtök Pillanatfelvétel a táborból

Next

/
Oldalképek
Tartalom