Népújság, 1981. július (32. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-09 / 159. szám
Ki keres vagyonokat? ISMERŐSÖM ZÖLDSÉGES bódét nyitott. A harsogóan piros almák, a primőrök hamar odacsalogatták a környék lakóit. Ismerősöm most mégis panaszkodik. Környezetében sokan ferde szemmel néznek rá, összesúgnak a háta mögött. Azt rebesgetik. hogy vagyonokat keres. Azt persze nem tudják a pletykálok, hogy emberünknek hajnali háromkor kell elindulnia otthonról, ha friss áruhoz akar jutni. Hétkor nyitja a boltot, és az esti szürkületben vetődik haza. Tisztes jövedelme pedig messze van a mesés összegtől. Az eset — ki nem tudná? — korántsem ritka. A magánkezdeményezést, legyen bár hasznos a szűkebb pátria minden lakójának, sanda gyanú veszi körül. Makacsul tartja magát az a nézet. hogy a termelési viszonyok annál „szocialistábbak”, minél kisebb a magánszektor, a kisárutermelés mozgástere. A közhiedelem azonban sohasem alapulhat pusztán a jólértesültek mendemondáin. Annál mélyebbek a gyökerei. Ma már tudjuk, hogy a szocialista állam gazdaság- szervező tevékenységétől | hosszú jdőn keresztül túlsókat vártunk. A központosítás olyan feladatokra is kiterjedt. amelyek nagyüzemi méretek közqtt csak nehézkesen, rugalmatlanul oldhatók meg. Különösen igaz ez a fogyasztás szférájára. Kezdetben azonban a hagyományos kisárutermelés, kiskereskedés visszaszorítása nem okozott különösebb gondot, 1 hiszen az igények is mérsé- ! keltebbek voltak. Később, az ! életkörülmények javulásával a fogyasztási kívánalmak mind sokrétűbbek lettek. Az ! új helyzetben egyetlen lohe- ' tőség kínálkozott az ellátás hiányainak csökkentésére: a lakosság öntevékeny többlet- munkája —. amit ma oly gyakran, és oly sokféle ..felhanggal” kísérve, kiegészítő gazdaságnak nevezünk. Ez az a terület, ahol ügyeskedők és szerencselovagok lót- i ványos sikereiről és még látványosabb lebukásairól is hallani. Épp ezért nem csoda, hogy egyelőre lényegesen több szó esik a kiegészítő gazdaság kapcsán a jövedelemkülönbségekről és a ' visszásságokról — azaz az elosztási viszonyok csöppet sem általánosító sávjárói —, j mint a jelenség valódi tar- ! talmáról, a kiegészítő gazdaság ágaiban végzett munkáról. Mit takar a meglehetősen általánosító gyűjtőfogalom? Ide tartozik mindenekelőtt a mezőgazdasági kistermelés — a háztáji és kisegítő gazdálkodás —, amj az ország agrártermelésének több mint harmadrészét adja. A hagyományos javító tevékenységet ’ jobbára ma is a kisiparosok végzik el. De az évente felépülő 35—40 ezer családi ház döntő többsége is kalákában. családi összefogással, Könyvvel, hegedűvel, dallal... Látogatóban a tarnamérai táborban javarészt kisiparosok szakipari munkájával készül. Becslések szerint mintegy ötmillióan dolgoznak a kiegészítő gazdaságban, közülük százezren főfoglalkozásban. ALIGHA VITATHATÓ, hogy erre a rugalmas, munkaigényes. a személyes kockázatvállalást sem nélkülöző tevékenységi formára még hosszú idcjn keresztül szükség lesz. Időszerű tehát, hogy — a bizalmatlanságot és előítéleteket tápláló, s ezért zavaró körülményektől mentes legyen a kiegészítő gazdaság. Nemcsak a mindenki által elítélt fusizást, az engedély nélküli iparűzés néha hajmeresztőén agyafúrt, ötleteit kell említeni itt, hiszen az ilyen hitelrontó kalandorkodás ellen határozottan és kellő szigorral védekezik jogrendünk. Ám ennek a formának a becsületéhez, a benne rejlő előnyök kihasználásához legalább ilyen fontos, hogy összhangba kerüljön a szocialista üzemekben dolgozók munkaidőben és szabad időben végzett munkája. A mostani, sok tekintetben rendezetlen helyzet visszaélésekre — veszteségekre, lopásra, a társadalmi tulajdon károsítására — ad lehetőséget. Az sem írható a jelenlegi helyzet javára, hogy a szolgáltatás és a termelés néhány ágában — gondoljunk csak az építőipari javításokra — elsősorban a szocialista szervezetek hiányos kínálata miatt a kiegészítő gazdaság monopolhelyzetben van. aminek árfelhajtó hatását nem kell ecsetelni. Az a munkás pedig, aki a műszak befejeztével, különmunkájával a fizetése többszöröséhez juthat, erejét a „maszekra” tartalékolja, a napi nyolc óra során piheni ki az előző délután; fáradalmakat. Mindezek a káros jelenségek azonban semmiképp sem kérdőjelezhetik meg a kiegészítő gazdaság szerepének fontosságát. MERT EGYRE ERÖSÓDÓ igény, hogy legyenek olyan szervezeti formák, amelyek a szocialista jelleget, az egyéni kezdeményezést és a vállalkozó kedvű emberek ésszerű kockázatvállalását szerencsésen ötvözik. A „kenőpénzek” vándorlásának, a munka nélküli jövedelem- szerzésnek pedig elejét vehetnék a szabályozott beszerzési csatornák, az öntevékeny gazdálkodók gépekhez juttatása — akár a bérleti rendszer kibővítése révén —, az anyagellátásuk javítása. A kiegészítő gazdaság néhány területén érzékelhető veszélyes monopolhelyzetet pedig a vállalkozók versenyeztetésével — több működési engedély kiadásával — meg lehet szüntetni. És akkor, nyilván az üdvös döntéseket követő „türelmi idő” elteltével, zöldséges ismerősömet sem érik majd igaztalan támadások. (G. L. F.) Amikor ott jártam, kánikula volt a javából: perzselő hőség, tikkasztó forróság. így hát nem csoda, hogy a gyerekek egyik csoportja vidáman sietett a strandra megmártózni, hűsölni a vízben. Nekem csak az árnyat nyújtó öreg fák jutottak, önzetlenül kínálva az ideg- nyugtatóan zöld lombok csendjét. Vendégként érkeztem, ismerősök közé, a tarnamérai olvasó-zenei táborba, ahol Bartus Lojosné tenki pedagógus — most ő látta el a parancsnoki tisztet — tájékoztatott a már kezdetben ígéretes vállalkozás sorsáról. 1. — A nagyközségi járási könyvtár ötletét — másokkal együtt. — 0 rajtkor is ígéretesnek tartottam. Ezért szívesen jöttem ide, hogy segédkezzem a megvalósításban. Véleményem szerint aligha létezhet szebb feladat, mint a kisebb és nagyobb diákokat olvasásra, zenesze- retetre nevelni. Méghozzá úgy, hogy közben a képző~ művészeti kifejezésmód alapelemeivel is megismerked" nek. Az iskolában is ezt tesszük, de nem ilyen oldott, játékos módszerekkel, nem ennyire megfontoltan kialakított „haditerv” szerint. Ennek részleteire Gacsó Katalin hevesi könyvtáros utal: — Meghívtuk Balogh Béni népszerű ifjúsági írót, akit minden esztendőben szívesen látunk, mert színes előadásmódjával szárnyakat ad a fiúk, lányok fantáziájának. A legutóbb új kötetéből, a Szépen szálló sólyommadárból idézett izgalmas fejezeteket. Az erkiek például meglepetten hallották, hogy valaha híres favár állt községükben. Ügy véljük: így fel lehet kelteni a helytörténeti búvárkodás iránti érdeklődést, kíváncsiságot, s ez olyan alap. amelyre később nyugodtan lehet majd építeni. Még több mint két hónap múlva kezdődik csak az őszi Budapesti Nemzetközi Vásár, de mór valamennyi kiállítási terület előre ..elkelt”. A HUNGEXPO tájékoztatása szerint ez idáig a fogyasztási cikkek szakvásárára 35 ország 1200 kiállítója jelentkezett. Az őszi BNV 42 ezer négyzetméternyi területet foglal el. a hivatalos kiállítók sorában — Mezei Éva nagyszerű könyve, a Játsszunk színházat, Thália varázslatos világának műhelytitkaiba avatja be a kicsinyeket, ízelítőt adva a jelmeztervezésből, a színpadi mozgás szabályaiból, a maszkkészítés fortélyaiból. így aztán érthető, hogy szívesen láttuk a Pannónia Filmstúdió , szinkronrendezőjét, aki viszont az apróságok ötletességét csodálta meg. Egy-két mondatos témát adott nekik, s ők ezernyi színnel, élettel töltötték meg. A legnagyobb sikert a Mentsük meg a királykisasszonyt! című összeállításukkal aratták. Bedő Istvánt, a Fabula című tévéműsor szerkesztőjét tréfás mondókéiért, nyelvi furfangjaiért kedvelték meg. Nagyon szívesen elemeztek verseket Dobóné dr. Berencsi Margittal, az egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola tanárával, akj úgy férkőzött közel hozzájuk, hogy életkori sajátosságaikhoz mérten adagolta számukra az ismereteket. 2. Az egész munkát — s ez dicséretes — a módszertani először mutatkoznak be a mexikói, pakisztáni, laoszi, kambodzsai és iráni cégek. Így az őszi vásár újszerű vonása, hogy a fejlődő országok kiállítása minden eddiginél nagyobb lesz. A legnagyobb kiállítók a szovjetek. a jugoszlávok, az NSZK-belíek és az indiaiak. Egyébként a vásáron kiállított termékek egy része a különböző elárusítóhelyeken megvásárolható. változatosság jellemezte. A nevelők minden foglalkozásról száműzték a tanórai kötöttségeket, a kedvszegő unalmat. — Arra törekedtünk, hogy cselekvő részesei legyenek az alkotásnak. Ezért újságot szerkesztettek, hétköznapjaik eseményeit rögzítve írásban. Élményeiket rajzban is megörökítették. Szavalóversenyt hirdettünk számukra. Arra is buzdítottuk őket, hogy bábokat készítsenek. Emellett arról sem feledkeztünk meg, hogy nyári vakáció van, ezért lubickolhatnak a strandon. Az egyik napon kirándulni vittük őket: megismerték Lillafüred és Miskolc-Tapolca nevezetességeit. Az is lényeges. hogy a felsősök — ők a zeneiskolások — a muzsika szépségeit fedeztették fel az alsósokkal, a harmadikosnegyedikesekkel. 3. Toldi Ervin, a kicsik képviselője, talpraesett fiú. — Nagyon jól érzem magam itt. Az tetszik, hogv mindig találnak számunkra érdekes elfoglaltságot. A szaEgy Mi. a Csepel Autógyár Egri Gyára „Egri Csillagok” szocialista brigádjának tagjai felhívással fordulunk a megye valamennyi brigádjához. Elfogadtuk az MSZPM Heves megyei és Eger városi bizottságának felhívását, hogy közreműködjünk az év második felében új (oíset) el. járással megjelenő megyei lapnak, a Népújságnak terjesztésében. A felhívást brigádunk rendkívüli brigádvalóversenyre neveztem bel Meg is nyertem: én lettem az első helyezett. A nyolcadikos Derda Editl a tábortanács vezetője már otthonosan mozog itt. Ez egyáltalán nem véletlen. — Harmadszorra jöhettem ide. Elsősorban annak örülök. hogy játszva tanulunk, ráadásul szívesen törődöm az apróságokkal is. hiszen hegedű-, vagy szolfézstanár akarok lenni. 4. Az udvaron nagy a zsi; valy. Nem csoda: váltják egymást a fiatalok: az egyik csapat kiúszta magát, indulhat a strandra a következő. Ilyenkor bizony van miről beszélni. Jó hallgatni az.* értelmes, nyílt tekintetű gyerekeket. Megnyugtató, hogy évente legalább száztízen itt tölthetnek egy hetet. Hátha valóban megszeretik az olvasást, a zenét, s azon kevesek számát gyarapítják majd, akik nemcsak érzik, de értik is a Szépet... brigád Népújság gyűlésen vitatta meg és egyhangú szavazással ‘ úgy döntöttünk. — miután nálunk már minden brigádtag előfizető — fejenként egy- egy új előfizetőt szervezünk rokonaink, barátaink, illetve ismerőseink köréből. A brigádvezető javaslatára úgy döntöttünk, felhívjuk a megye minden brigádjának tagjait, kövessék példánkat. Vass István brigádvezető és a brigád 11 tagja Piros és fekete, naponta 30 tonna Pécsi István Két hónap múlva BNV Eddig harmincöt ország 1200 kiállítója jelentkezett üibízlí rekord Kitűnő ribizlitermá terület a Mátra alja. Ez az év rekordtermést hozott mind a piros, mind a fekete ri. bizliböl. A ZÖLDÉRT gyöngyösi hűtőházába napi 30 tonna érkezik be szezon idején. ahonnan a megfelelő válogatás, csomagolás után hűtött kamionokban indul a skandináv államokba. Az északi országokban nemcsak étkezésre, hanem gyógyszer- alapanyagként is hasznosítják az ízletes gyümölcsöt. Képünkön Papp János a Domoszlóról érkezett ribiz. lit minősíti. Füleki Balázsné az exportcsomagolás utolsó fázisában. (fotó: Szabó Sándor) ! Győr és az országhatár között Korszerűsítik az 1-es számú főutat Az 1-es számú főútvonal újabb szakaszainak korszerűsítése fejeződött be Győr és az országhatár között. Az öttevényi átkelő szakaszon több mint két kilométer hosszúságban mindkét oldalon sávot építettek a lassú járműveknek, a teljes autópályát megerősítették és autóbusz-megállóhelyeket alakítottak ki. Végeztek az eredeti útpálya átépítésével a hegyeshalmi átkelő szakaszon is. A következő évben a Mosonmagyaróvárra bevezető és a Győrből'kivezető sza kaszon végeznek korszerűsítéseket és mindkét helyen forgalmi csomópontot alakítanak ki. Ezzel befejeződik ez 1-es számú főútvonal Győr és az országhatár közötti szakaszának korszerűsítése. Nagy erőkkel dolgoznak a Hegyeshalmot elkerülő félautópálya építésén is. A hat kilométeres új szakasz Levélnél csatlakozik majd a jelenlegi 1-es úthoz. Ez az út a későbbiek során kiépülő autópálya lesz, de addig is jelentősen meggyorsítja az országhatár megközelítését, a Bécs felől gépkocsival hazánkba érkezők közlekedését. Mnmsüsfá 1981. július 9., csütörtök Pillanatfelvétel a táborból