Népújság, 1981. július (32. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-07 / 157. szám
Új gépekkel, régi technológiával Kékesről — 72,7 Megaherz Három megye hullámhosszán Az igazi rádiós próbatétel. Egyenes adás Egerből. A mikrofonnál Zakar János A SZERSZÁMGÉPEKKEL kereskedő TECHNOI MPEX egyik vezetőjétől hallottam, hogy a legkorszerűbb berendezésekkel Magyarországon kívül csak Japán képes betörni egyes nyugat-európai piacokra. Mielőtt jogos büszkeséggel lelkendezhettem volna, gyorsan hozzátette: itthon viszont fél évszázados technológiai szintet konzerválunk. Nem túlzás azt állítani, hogy a magyar szerszámgépipar korszerű. A teljes szerszámgép-termelésben a számjegy, illetve mikroszámítógép vezérlésű berendezések aránya ma több mint 40 százalék, de öt év múlva eléri a 70 százalékot, örvendetes, hogy szerszámgép-kivitelünk az utóbbi évtizedben megsokszorozódott. s ma a termelés 80 százaléka kerül külföldre. Ennek örülhetünk, ám annak már kevésbé, hogy a hazai felhasználásra kevés jut. Ráadásul az idén mintha megnőtt volna az igény az elavult technológiát képviselő gépek iránt. A külkereskedelem félszáz olyan berendezést importált, amelyek gyártását 15—20 éve mi magunk szüntettük meg. — Bizonyára a kisebb szövetkezeték melléküzemágaiban, vagy esetleg kisipari munkahelyekben állnak munkába ezek a gépek — okoskodom, de válaszként máris sorolják a nagyvállalatokat, mint megrendelőket. A külkereskedelem nem szabályoz. hanem jutalékot kap az üzletkötések után. és még ilyen importügyletek lebonyolításához is érdeke fűződik. Viszont a technológiát ily módon konzerválni, esetleg visszafej leszteni egyáltalában nem érdeke a népgazdaságnak. Vajon, miért nem használunk korszerűbb, termelékenyebb és megbízhatóbb gépeket, amikor ilyen technika előállításában a magyar ipar a nemzetközi élvonalba tartozik ? A legtöbben arra hivatkoznak. hogy korábban ezek az NC'gépek meglehetősen sokba kerültek, a kialakult hazai bér- és árviszonyok mellett pedig csak gazdaságtalanul tudták volna felhasználni őket. Amióta az elektronika betört a szerszámgépgyártásba, tovább nőtt a gépek teljesítménye, és a gépek átlagos árszínvonala jelentősen csökkent. Mindezzel a haza, szerszámgépgyártó ipar lépést tudott tartani, a felhasználó ágazatok azonban nem. Bármire is hivatkoznak — szűkebb anyagi lehetőségeikre _ vagy szakemberhiányra — úgy tűnik, sokkal konzervatívabbak vagyunk, mint mások. Pedig az ipari gyártmányok iránti igényesség napról napra nő, és a hazai ipar vérAz elmúlt években — főkent jövedelmezőségi problémák miatt — csökkent, de 1985-ig új fellendülésre számítanak a zöldségtermelő rendszereket szervező gazdaságok — ez tűnik ki a MÉM-ben készült összesítésből. amely a zöldségtermesztési rendszerek középtávú terveit elemzi. Nyolc rendszerközpontban készült előzetes terv az elkövetkező évekre. A zöldségtermelők ebben a szervezeti formában együttesen 24 ezer hektárt művelnek. Ezt a területet várhatóan 40— !á százalékkal növelik majd a tervidőszakban, részint úgy. hogy újabb belépőkre számítanak. Másrészt a rendszerekbe tömörült gazdaságok saját termőterületüket is növelik A területbővülés mellett nagy jelentősege van annak, hogy _a partnerek átlagosan öt szér ma id senyképes akar lenni, akkor a szükséges gyártóeszközökkel rendelkeznie kell. Míg korábban csak a legigényesebb gyártmányokat készítették ilyen korszerű technológiákkal, addig ma már mindenféle megmunkálás, gépgyártás alapja az NC— CNC technika alkalmazása. És azt sem szabad elfelejteni, hogy a szerszámgépipar is csak úgy tud továbbfejlődni, ha a maga gyártotta korszerű berendezéseket üzemeiben munkába állítja, a részegységek, az alkatrészek készítését az automatikákra bízza. A magyar ipar összesen legfeljebb 400 korszerű szerszámgépet használ. Csak összehasonlításul: az NDK- ban, Csehszlovákiában évente állítanak munkába ugyanennyit. A románok és a bolgárok számos licencvásárlással fejlesztik a gyártást, de az így .készülő gépeket jórészt magúk használják fel. A szovjet üzemekben évente több ezer ilyen berendezést szerelnek fel. Nálunk a megfelelően korszerű géppark hiányából adódik, hogy az iparban foglalkoztatott munkaerő termelékenysége még a közepesen fejlett ipari országokéval összevetve is alacsony. A Központi Statisztikai Hivatal kimutatása szerint Ausztriában R00 százalékkal. Csehszlovákiában 87, az NDK-ban 100 és Franciaországban 140 százalékkal kedvezőbb az ipar termelékenysége. Az alacsony hazai termelékenységi mutató javításához ma már nem elég, ha a munkapadoknál ügyes, tapasztalt munkások dolgoznak. Olyan géppark is szükséges, amely a megnövekedett mennyiségi és minőségi követelményeknek is eleget tesz. A gépesítettség felemás helyzetén sürgősen segíteni kellene, elsősorban megfelelően ösztönzött, szervezett, megfontolt termelőeszközkereskedelemmel. Mert a többi feltétel adott. Gépiparunk képes a legmodernebb termelés; eszközök gazdaságos sorozatgyártására, kiváltképp, ha figyelem be vesszük a KGST-országok kialakulóban levő munkamegosztását és a világ legnagyobb szerszámgépgyártóival — például a Gildemeisterrel. a Heid-, vagy a Linner-cégekkel — fennálló termelési és piaci együttműködéseket. e korszerű gépek előnyeit a hagyományos szerszámgépekkel Szemben senki sem vonhatja kétségbe. A gazdaságos felhasználás sem vitatható többé. Ha van pénz az elavult gépek tucatjainak importjára, talán lesz, vagy marad pénz a hazai gyártmányú korszerű gépek megvételére is. Nézzünk jobban körül saját házunk táján! (Sz. L.) hozamokat. mindenekelőtt a nagy területen termesztett zöldborsóét és a zöldbabét. A rendszerek gazdaságos működését részben az akadozó gépellátás gátolja. (Ezzel magyarázzák egyebek között a viszonylag kedvezőtlen jövedelmezőséget.) Az elkövetkező években a Me. zőgéofejlesztő Intézet és több Mezőgép, vállalat együttes fejlesztéssel nagy teljesítményű önjáró betakarító gépeket rendszeresít. A nagyüzemek megrendelésére már elkészítették az önjáró zöldborsó-géprendszert és kész a szintén önjáró zöldbabbetakarító gép mintapéldánya is. A kísérleti munka tapasztalatai alapján szervezhetik tusi a. sorozatgyártást. Két évvel ezelőtt még csak a középhullámon lehetett hallgatni a miskolci körzeti stúdió Heves és Borsod megyének szóló adásait. Nem sokkal később már az avasi torony URH-adója is sugározta a műsorokat, de ez sem felelt meg, így próbálkoztak a Tokajról történő műsortovábbítással. Ekkor azonban már épült Kékestetőn az új URH-adó. ami a végső megoldást jelentette, s lehetőség nyílt arra, hogy Nógrádi megye is bekapcsolódjék a körzeti stúdió munkájába. S ez év májusától a körzetben mór mindenki számára elérhető, s élvezhető a miskolci rádió hangja. Egerben, a Hadnagy úti lakótelepen egy szerényen meghúzódó felirat jelzi: Magyar Rádió Miskolci Stúdiója. egri szerkesztőség. Még a tősgyökeres egriek közül is csak kevesen tudnak léE!nézést kérek a furára sikerült „közmondásért”, de talán megbocsátják, ha a következő párbeszédet elolvassák. — Kérek egy kiló hasaal- ját... — Nincs. — Akkor oldalast. — Az sincs. — Comb? — Nem tetszik látni a pultot? Csak rövidkarajt tu_ dók adni. Ismerős a példázat? Pontosan erről van szó. Azaz az olcsóbb húsról, aminek általában csak a hűlt helyét találja a boltban a kedves vevő. Nem a sertés az oka A vágóhídról félsertéseket szállít a kocsi. Az pedig nagyon nem mindegy, hogy a kettéhasított kimérni valóból hány kilé a kilencven forintos rész és hány kiló a hatvan forintos. — Nekünk el kell adni a drágább húst is — mondja az üzlet vezetője. — A rövidkarajt nem küldhetem vissza. — Ha csak az kapható, másfajta nincs is a raktár, bán? — Miért ne lenne más is. A hét egyes napjain azonban nem kínálhatjuk a teljes választékot. Az üzlet vezetőjének a maga szempontjából igaza van. A vevő szempontjából viszont..» tezéséröl. Pedig már évek óta készülnek itt a megyéről szóló műsorok. öröm ez Zakar .Jánostól, az egri szerkesztőség vezetőjétől arról érdeklődtünk, hogy mit jelent életükben az új adó üzembe helyezése? — Elsősorban igen nagy lehetőséget. Három megyének — Borsodnak. Nógrád- nak és Hevesnek szólnak a műsorok, de az új adó üzemeltetése óta nyolc megyében hallható az adás. Így történhetett, hogy műsorainkra reagáló leveleket kaptunk már Kassáról és Nyíregyháza környékéről is. Öröm ez. mivel azt jelzi, hogy valóban hallgatnak is bennünket. Ugyanakkor új feladatokat is jelent számunkra. Amíg eddig túlnyomórészt csak Egerrel foglalkoztunk — mert csak itt voltak vehetők a műsorok —, — Gyökeres változás csak akkor következhet be. ha a vágóhídról a hűsszéki darabolás szerint rendelhetnénk. Hússzéki darabolás? Gyorsan mondjuk meg, magyarán: rövidkaraj, tarja, comb, hasaalja elnevezés lenne a rubrikában és nem az, hogy „sertéshús” — így, általában, részletezés nélkül. A kereskedőnek is érdeke A Heves megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat igazgatója Barta István. Ö mondta: — Szeretnénk mindig a teljes választékot kínálni a boltjainkban a tőkehúsból. Erre most képtelenek vagyunk. — ... Meddig? — Míg a vágóhídon nem darabolják fel a sertést, _ — Miért, nem így kérik? — Kérnénk, de előbb bizonyos pénzügyi kérdésekben kellene megegyeznünk a húsipariakkal. Ugyanis a darabolás után bizonyos munkadij jár. Ha a mi boltunkban végzi el ezt a hentes, a bére tartalmazza ennek a munkának a forintjait is. Ha viszont nem kell darabolni . .. — Szóval: mennyit kapjon a vágóhídi dolgozó a „kisker számlájáról"? — Ebben kell megállapodnunk mindenekelőtt — A húsárusítást rá leheti ne bízni akár betanított munkásra ts. mostantól, mint már rendszeres hallgatóink tapasztalhatták. is. az egész megyét érdeklő és érintő témákkal kell jelentkeznünk. — Mikor és milyen hűl. lámhosszon hangzanak el ezek az adások? URH-rádiózás — Hétfőtől péntekig 17 órától Ifi.30-ig. szombaton és ■vasárnap fi-tói 10 óráig a Kossuth rádió URH-hullám- hosszain mindenki számára vehető a műsorunk. Többek között a kékesi adó frekvenciáján a 72.7 Megaherzen... A mindennap hallható Észak-magyarországi krónikában két-három anyag foglalkozik szűkebb hazánkkal. Az általunk első órának nevezett időben, tehát hétfőn 17-től 18 óráig a különböző zenés magazinok kapnak helyet, ezekben rendszeresen szerepelünk. Egy új műsort is készítünk már, aminek a címe is sokat elárul: Tiszától Dunáig. Természetesen folytatjuk a ked. veit, úgynevezett rétegműsorok sugárzását. A leghall— Ez egy másik, de a mi szempontunkból egyáltalán nem elhanyagolható része ennek a kérdésnek. Kevés a hentesünk. Az egyik érdekelt tehát nem zárkózik el, sőt...! Amiért fizet — Körülbelül tíz évvel ezelőtt mondtam először, hogy a jövő csak a hússzéki darabolás szerinti szállítás lehet. Akkor kimosolyogtak érte — mondta Molnár Gábor. a Heves megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat igazgatója. — Egyetért tehát? — A legmesszebbmenőkig. Előbb-utóbb odaérünk, hogy a vevő igényére kell alapoznunk. Az sem mellékes, hogy az árut légmentes csomagolásban, zsugorfóliád bán tudnánk szállítani. Ezzel nemcsak a szavatossági időt lehet meghosszabbítani, hanem azt is elérhetjük, hogy a vásárló pontosan azt a húsféleséget kapja, amiért megfizet. — Készen állnak tehát a darabolásra? — Mi évek óta készülünk erre. Igv neveljük a szakmunkás-tanulóinkat is. deer- re készítettük fel az üzemben a középirány ltokat is. Csak a tárgyi feltételeink jelenleg nem olyanok, hogy ezt a szándékunkat megvalósíthassuk. — Rekonstrukcióra gondot? gatottabb a Zenedoboz című adásunk. Különböző zenei rejtvényeket teszünk fel, amire telefonon válaszolhatnak ... Az első három helyes megfejtőnek lejátsszuk kedvenc zeneszámát. Ha nem érkezik felelet, akkor a műsorvezető, vagy a szerkesztő kedvenc zenéje hangzik el. A mindennapos riportok mellett számunkra is remek ki- kapcsolódást jelent havonta egy alkalommal ez a vetélkedő. ami annál is inkább izgalmas, mivel élő, egyenes adásban közvetítjük. Előadás Egerből — Ezenkívül munkatársam, Selmeczy Romola a szlovák nemzetiségnek szóló adásokat szerkeszti és készíti. Valamennyi itt formált, kész műsort úgynevezett zenekábelen továbbítjuk Miskolcra. s onnan játsszák le az adásidőben. De az az igazi, amikor innen, az egri stúdóból „élő” adást sugár-' zunk. Ez igazi rádiós próbatétel. Reméljük, egyre többször nyílik majd erre lehetőség a 72,7 Megaherzen is..J — Igen. Ha a ma már elengedhetetlenül szükséges rekonstrukciót végrehajtjuk, akkor örömmel kielégítjük a kiskereskedelem, illetve a lakosság igényét ebben a vonatkozásban is. Nem a szándék Akárcsak egy „jól megírt” drámában ... A végére — úgy tűnik — minden a legnagyobb rendben. Mindenki a jót akarja, mindenki készséges és a kedves néző megkönnyebbült sóhajjal állhat fel a székéből. Azzal a tudattal ment haza. hogy lám. szép az élet. jók az emberek. Csak az a fránya pénz. Még az az egy-két forint,' amin a darabolás ellentételeként lehet vitatkozgatni kiskernek és húsiparnak, emlegetve árrést és haszonkulcsot. üzemi költséget, miegyebet — az még hagyján. Ebben meg lehet egyezni,' legfejlebb nem az első talál, kozás alkalmával, hanem másodszorra vagy harmadszorra. De a rekonstrukció .. .1 Ahhoz milliók kellenek) Mit milliók? Tízmilliók, Nincs az a megyei tanácselnök. de miniszteriális személy sem. aki ma. egy köny. nyed, elegáns mozdulattal odakanyaríthatná a nevét egy ilyen összeg alá. Addig pedig...? Nem tehetünk mást... Várnunk kell a sorsunkra! G. Molnár Ferenc kmüsőB.Cí 1981. július 7„ kedd Önjáró zöldbab-betakarító gép Kibeniakezik a zöldséilerme ők együHüiííkiiiése Kis Szabó Ervin---------- . . . . T íz éve megmosolyogták Ölesei Sislsnak hűlt m Síelve A stúdiómagnó kezelője ezúttal Selmeczy Romola (Fotó: Szántó György)
