Népújság, 1981. július (32. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-04 / 155. szám

ALBÁNIA CSEHSZLOVÁKIA KUBA Áz alultáplált- ságtál az élelmiszer­exportig Régi statisztikai kiadvá­nyokat- lapozgatva akadt ke­zembe a Kubai Egyetem Ka­tolikus Egyletének 1957-es felmérése a parasztság táp­lálkozási helyzetéről. Az ada­tok döbbenetesek: a forrada­lom győzelme előtt a pa­rasztok tápláléka szinte ki­zárólag rizsből, babból és zöldségfélékből állt. 11 szá­zalék fogyasztott te.iet, 4 százalék húst, 2 százalék to­jást, - egy százalék halat. A felmérés szerint a roppant nehéz fizikai munkát végző emberek minimális kalória- szükségletéhez napi 1000 ka­lória hiányzott. Érthető, hogy a forrada­lom után kiemelten fontos feladatnak tekintették az élelmiszer igazságos elosztá­sát (a jegyrendszer kereté­ben).• majd a hazai élelmi­szer-termelés bővífisét. A kubai mezőgazdaság ma már kevéssé emlékeztet a forra­dalom előttire. A cukornád­aratás gépesítése, a kemizá- lás. a mezőgazdasági alap­anyagok feldolgozására szol­gáló gyárak, berendezések költségei hatalmasak, kezdik megközelíteni az ipari beru­házások költségigényeit. Igaz, a termelékenység, a munka- intenzitás sem a régi. Fidel Castro, a Kubai Kommunis­ta Párt múlt decemberi kongresszusán hangsúlyozta: a szükségleteket még távol­ról sem sikerült teljes mér­tékben kielégíteni. Ám a jár­ványok és a növényi beteg­ségek ellenére — az elmúlt fél évtizedben évente 3,5 szá­zalékkal nőtt a mezőgazda- sági termelés. Az élelmiszer- termelés öt év alatt megkét­szereződött. a citromtermelés 60 százalékkal, a sertéshús termelése 140 ezer tonnáról 290 ezerre nőtt. a baromfi­húsé úgyszintén megkétsze­reződött. A mezőgazdaság 1981-85- re szóló terve előírja a la­kosság számára előirányzott élelmiszer-termelés színten- tartását, s ezen túl az élel­miszerexportot is. Az egykor rizsen és babon élő kubai nép tehát ma húst. gyümöl­csöt. zöldségfélét szállít kül­földre. (seres) KOREAI NDK Korszerű szállító­berendezések Az ipari termelés növeke­désével a Koreai NDK-ban is egyre nagyobb szükség van korszerű szállítóberendezé­sekre. A szén-, érc- és fakészle­tek szállítására már nem ele­gendőek a régi típusú szál­lítóeszközök: a vitlák. csil­lék. targoncák. A szenet, ma sok tízezer méter hosszúságú, nagy teljesítményű szállító- szalagok viszik az Andzsu körzet Rjongrim és Szam- csonpo bányaüzemeiből. Ha­sonlóan nagy teljesítményű szalagokat szerelnek fel a Szuncson és a Tancson kör­zet szénkészleteinek továbbí­tására. A szalagok napi tel­jesítménye sokszorosa a ko­rábbi szállítási módszerek­nek. A nagy mennyiségek szál­lításának másik módja a drótkötélpálya. Az erdésze­tekben 12 drótkötélpályát lé­tesítenek a közeljövőben. A harmadik, sikerrel és szívesen alkalmazott szállítá­si módszer a csővezetékek felhasználása. Az érckoncent- rátumokat csővezetékeken szállítják rendeltetési helyük­re az Unriul és Korndok bá­nyaüzemből. Ez1 a megoldást választották a Muszan bá­nyaüzemben is. ahonnan 98 kilométer hosszúságú csőve­zetéken ..megy" a bánya ter­méke a Kim Gsaek Vas- és Acélműbe. Ü)Mmtw 1981. Miius L, szombat Tirana — egy török újságíró szemével Albániáról alighanem ke­vesebbet tud ma a világ, mint Tibetről — írja riport­jában . az a török, újságíró, aki azon kevés hírlapírók kö­zé tartozik, akik az utóbbi években ellátogathattak a világtól konokul elzárkózó balkáni országba. Nem vé­letlen hát. hogy útibeszá­molóját több világlap lekö­zölte. Az egyetlen lehetséges mó­don közelítettem meg Tira­nát — írja Mehmet Biber. Nemzetközi autóút nem ve­zet Albániába. Belgródból is csak hetente kétszer indul repülőgép Tiranába. A kül­ügyminisztériumban a szoká­sos programegyeztetés, majd egy lengyel gyártmányú Fi­atba szállunk és indulunk a szállodába. Az utcák népte- lenek, az a néhány ember pedig, akivel találkozunk, utánunk fordul. Érthető, hi­szen Tiranában ritkán lehet autót látni. Magánszemélyek egyáltalán nem tarthatnak, a meglevő tizenegynéhány taxi is jobbára vendég nélkül ácsorog. A város főterén, a Szkander bég téren mégis komoly arccal irányítja a gyér forgalmat egy közleke­dési rendőr. Délután azonban kiderül. hogy korántsem olyan fölöslegesen, mint gon­doltam. Munka után ugyan­is benépesül a tér, mintha a főváros kétszázezer lakója itt adott volna egymásnak randevút. Körülbelül két órát tart ez a felbolydulás, aztán minden elcsendesedik. Köztudott. hogy hosszú évekig Kína volt az egyetlen ország, amellyel Albánia ba­ráti kapcsolatot tartott fenn. 1978-tól kezdve azonban Ti­rana szemére vetette Peking. nek. hogy ..kapcsolatokat épített ki , az imperialista Egyesült Államokkal és a re­vizionista Jugoszláviával, s ezzel megsértette az örök barátságot”. Kihez fordul ezek után Albánia? — kí­nálkozik önként a kérdés. A válasz a Tiranát elborító pla­káterdő bármelyikén olvas­ható: ..Minden külföldi segít­ség nélkül, kizárólag saját magunkra támaszkodunk!”. Az 1976-os alkotmány szigo­rúan tiltja külföldi kölcsön felvételét, a Albánia az 1979-es földrengés után a Nemzetközi Vöröskereszt se­gélyét is visszautasította. Igaz, az ország a legtöbb ás­ványkincsnek birtokában van, krómtermelésben példá­ul a világelsők között tart­ják számon. A korlátozott felhasználás miatt elegendő­nek látszik saját olajkészlete, van elegendő kőszene, a he­gyi folyók jóvoltából pedig bőséges vízi energiához jut. Elektromosenergia-feleslegé­ből még Jugoszláviának és Görögorságnak is elad. Amit pedig megtagad a természet, azt pótolja az em­berek szorgalma és lelkese­dése. A diákok például éven­te egy hónapon át kötelező termelési gyakorlaton vesz­nek részt. Ä középiskolások érettségi után egy évig dol­gozni kötelesek, csak utána tanulhatnak tovább. A dip­lomások sem kezdhetik azon­nal hivatásuk gyakorlását, csak egyéves gyakorlati idő után. (S. A.) SZOVJETUNIÓ Gyermekek klinikája Inkubátorban, fokozott oxigén nyomás alatt gyógyítják a kis pácienseket. F,z a gyógymód igen hatásos a gyermekeknél tüdömegbetegedések. gennyes-szeptikus betegségek, külön­böző fekélyek gyógyításánál. (Fotó: APN—KS) A Szovjetunió egyik vezető gyermekgyógyászati intéz­ménye a Moszkvai 2. számú Orvostudományi Intézet. Kü­lönösen híres a gyermekse­bészeti és ortopédiai tanszék. Itt számos tudományos prob­lémát oldanak meg sikerrel, többek között új irányban kutatnak a plasztikai sebé­szet, az urológia és az új­szülöttsebészet terén, A kli­nikán évente 6000 gyermek kaphat szakorvosi segítséget. Á gyermeksebészeti tan­széket a harmincas években hozták létre. Akkor jött lét­re a Szovjetunióban és a vi­lágon az első gyermekgyó­gyászati kar. A klinikán már a kezdet kezdetén bevezet­ték a gyermekek égési sebei­nek kis védősátor alatt tör­ténő, nyitott gyógyítási mód­ját, a combcsonttörés gyó­gyításának funkcionális mód­szerét. A Moszkvai 2. számú Or­vostudományi Főiskola mél­tán viseli N.vikolaj Pirogov (1810—1881) híres orosz se­bész nevét, aki először mú­lott a harcmezőn narkózis alkalmazásával és meghono­sította a gipszkötést. BULGÁRIA Irodalmi alkotások a nagyvilágban A bolgár nemzeti irodalom több mint 4200 műve jelent meg eddig külföldön. Évente átlagban 200 bolgár könyvet jelentetnek meg a külföldi kiadók. Változatlanul nagy az ér­deklődés Georgi Dimitrov művei iránt, amelyek eddig 423 külföldi kiadást értek meg. Todor Zsívkov műve: 100 kiadásban jelentek meg A BKP KB főtitkárának írá­sait 1.980-ban kiadták Dániá­ban. Hollandiában, Törökor­szágban, Görögországban, Ve­nezuelában. Kambodzsában es Indiában. A „Bulgária története” című munka már megjelent Mexikóban, s az idén adják ki Japánban. In­diában, Olaszországban, Bel­giumban és Kubában. A bolgár államalapítás 1300. évfordulója alkalmából az Egyesült Államokban bol­gár antológia jelenik meg. Jelenkori bolgár költészeti és prózai antológiákat adnak ki a szocialista országok és több európai, ázsiai, vala­mint közel-keleti állam. Ezekből á külföldi olvasók megismerhetik Vazov. Botev, Javorov, Debeljanov, Vapca­rov, Sztojanov, Konsztanti- nov. Pelin és mások műveit. Érdekeset és újat nyújta­nak a külföldön megjelenő művek a tudósoknak is. Ezek közé tartozik „A szla­visztika története” című mű. A munkát ötkötetesre ter­vezték. és minden kötetét más országban nyomtatják ki. A szerkesztő bizottság ne­ves bolgár, lengyel, cseh, szovjet, osztrák és jugoszláv tudósokból áll. A most meg­jelenő III. kötet a szlaviszti­ka XIX. század végi törté­netét mutatja be. A vadász­paradicsom Június a vadászat hónapja volt Csehszlovákiában A statisztikai adatok sze­rint a Cseh és a Szlovák Va­dász Szövetség 1.30 090 tagot egyesít. Ök gondoskodnak a 11 600 000 hektárnyi vadász­területről. A Cseh Vadász Szövetség egy-egy tagjára 58 hektár vadászterület • jut. a Szlovák Vadász Szövetség minden tagjára fejenként 109 hektár jut. Sok kötelességük közül említsük meg az álla­tok téli etetését, ehhez a ta­karmány beszerzését, a nehe­zen hozzáférhető terepen a fű lekaszálását, a mesterséges fácánkeltetést és -nevelést, a tojások kiszedését a fenyege­tett fészkekből. A vadászoknak újabban kü­lönleges gondot okoz, hogy az apróvad nevelése mind gyakrabban kerül összeütkö­zésbe a mezőgazdasági ter­melés érdekeivel. A nagyüze­mi mezőgazdaság összefüggő, nagy vetéstábláin mind ke­vesebb a mezei bokor, a me­zőket szegélyező kis erdő­rész. fa- és bokorcsoport, amely az apróvadnak termé­szetes búvóhelyet nyújt. Az intenzív műtrágyázás és a védőpermetezés sem járul hozzá az állomány egészségé­hez. Sok mezei nyúl. fácán, őz — különösen a fiatalja — hull el minden esztendőben a betakarítás idején, mert a gyors aratógépek elől nem tudnak elmenekülni. Az. apróvad elhullásáért persze nem minden felelős., ség hárítható a mezőgazda­ságra. Része van ebben az utóbbi négy év hűvös, esős tavaszának és nyarának, akárcsak az ipari termelés­nek. a nyersanyag-kiterme­lésnek és az útépítésnek. Az apróvad védelme érdekében riasztóberendezéseket tele­pítenek, s főleg úgy szerve­zik az aratást, hogy az a szántóföldek közepéről indul­jon a földek pereme felé. Ha viszont a kombájnokat csoportosan vetik be, azok újabban a földek egyik szé­léről induliiak az erdő irá­nyába. Fontosnak tartják a bokJ rok ültetését a mezőgazdasá­gi szempontból kihasználat­lan földeken. Növelik a mes­terséges keltetőberendezések számát. 1985-ig el akarják érni a 750 000-es fácánállo­mányt. Észak-Morvaország- ban mér működik az első mezeinyúl-nevelő farm. A gondok ellenére Cseh­szlovákiában sokféle vad él, köztük több, másutt már ki­halt, vag.y igen ritka állat­fajta. Tavaly az országban 42 800 szarvast, kilencezer dámvadat, 14 700 muflont, 29.3 000 őzet, 1620 sika szarvast, 256 virgi­niai szarvast, 1690 hegyi zer. gét, 686 hiúzt, 479 medvét, 924 ezer mezei nyulat, 992 000 fácánt, 275 000 foglyot és 27 000 vaddisznót számláltak össze. A felsoroláshoz hozzá kell venni a fájd-, a nyír­fajd-, a daru-, a túzok-, a vadliba- és -kacsa-, a szalon­ka- és természetesen a vad- madár-: a sas-, az ölyv-, a héja-, a vércseállományt, to­vábbá a vadon élő házinyu- lat, a rókát, a nyestet, a görényt, a hermelint, a me­nyétet, a vidrát, az ondat- rát. Csehszlovákia exportál élő házinyulat és fácánt. Az utóbbi időben több külföldi vevő mutat érdeklődést a muflon- és a dámvadvásárlás iránt. NDK 130 festmény Párizsban A Német Demokratikus Köztársaság kultúrájának kö­veteiként jelenkori művészek festményei, grafikái érkeztek nemrégiben Párizsba a Mo­dern Művészetek Múzeumá­ba. A kiállításon az jdősebb és a fiatal művésznemzedék 130 műve szerepel. Willi Sitte, Bernhard Heisig. Werner Tiibke, Vol­ker Stelzmann képeinek té­mája antifasiszta ihletésű. A II. világháborút fiatalember­ként megélt Heisig elsősor­ban groteszk szimbolikájá­val hívja föl magára a fi­gyelmet. A fiatal nemzedék tehetséges képviselője, Vol­ker Stelzmann, Bunkerkarne­vál című műve megrázó erő­vel ábrázolja a háborút és a háborús bűnöket. Willi Sitte antifasiszta fogantatású mű­vei mellett munkásportréi­val tűnik ki. A tájképfestők közül Ger­hard Kettner, Harald Metz- kes, Hans Vént és Werner Wittig hozták el ide legszebb alkotásaikat. Megnyilvánul az NDK-művészek műveiben a népek közötti szolidaritás mindennél erősebb gondolata is. Példa erre Sitte: Angela Davis portréja. Werner Tüb- ke Chilei rekviem című és Arno Rink Pablo Nerudáról emlékező műve. az El canto Libre (Szabad dal).

Next

/
Oldalképek
Tartalom