Népújság, 1981. július (32. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-29 / 176. szám
Az elmúlt héten Kalocsán Önkényes utőszö egy fcslsillcoző végesre Van nékünk egy igazikra* «ünk. Népművészetünk, mely a maga sajátos nyel. vén szól százados történelmünkről, egy paraszti lét vigasságairól. • nyomorult ' napjairól. Másrészt ott van árucikké minősített népies, mintsem népi kacatok tömege nemre, anyagra, műfajra való tekintet nélkül. Elnézem a terasz prímásának alázatos, szolgai alakját. A révedező kék-szőke szemek asztalról asztalra kísérik, lelkesen tapsolják a vir. tuóz silányságot. <5 is benn áll a sorban: előttem az ajándékbolt giccskiállítása, üvegre húzott ..szűrökből", kulacsokból, népi faragásnak magasztalt tucatáruból, hímzésekből. kerámiákból. Látom, a Piroschka- és ,gu- lyásparty-k bőgatyás eszt- rádromantikáját, és újra a prímásomat, amint meg hájéivá süllyeszti el a gyűrött ötmárkáet. Áruvá hiz- lált-azaporított népművészet. Kissé tétován bolvong a külföldi (belföldi) ebben a hamis ízléstelenségben. S mennyivel könnyebb dolga volt az elmúlt héten Kalocsán. A főutcán feállí- tótt sátrakban idősebb s fiatal népművészek remekei, kékfestő kelméi, egyszerűségükben is ,.igazi”(!) cserép- körsók, míves bőrök, hímzett és „drukkolt” szövetek között egy nyelven beszélhetett a sárközi, a palóc, a jakján tévés, vagy a német, olasz, holland turista. Mint ahogy egy nyelven szólt a VII. Duna menti folklór-fesztivál szlovák, lengyel, német, szovjet, török, osztrák, vagy magyar Rábaközi, sárközi, kunsági, csongrádi, s ki tudja még hány nációt megszólaltató muzsikája is. A tiszta népiségigaz nyelvén. Művészetük, kultúrájuk, hagyományaik legszebb darabjait hozta el ide a több tucat tánccsoport, külföldi delegáció és sokszáz szakember. Tolna és BácsA közönség kedvence, a török FOTEM együttes Egy arc a b.jelorusz tánc- csoportból Kiskun megye hat városában, községében több mint százezren látták, miként őrzi, miként éli meg napjaink nemzedéke népi kultúráját, nemzetiségeink, a német román. szlovák, szerb hajdan hátrahagyott paraszti művészete hogyan él — itt és ma! A szabadtéri színpadok, a felvonulók táncosai mellett erről szólt a számtalan népművészeti, népi hangszer, fotó-, és egyéb kiállítás; a kórusok, ‘ honismereti, népzenei és más tanácskozások idese reglett szakemberei. Meglehetősen szűkében vagyunk a hasonló rendezvényeknek. Martin György akadémikus, a nemzetközi konferencia egyik ismert szaktekintélye mondta: ...... Magyarországon ez az e gyetlen fesztivál, ahol a folklór hiteles, autentikus formáját tudjuk bemutatni. Az összes föbbi magyarországi fesztivál a néptánc- csoportok és koreográfusok fesztiválja és vetélkedője.” És hogy mit visz magával a távolról érkezett, azt mondja el az észak-amerikai egyetemi tanár, Sa.my Bioland: ...... csodálatos élm énnyel térek haza Kalocsáról. ... megmutatom egyetemi diákjaimnak, barátaimnak. akiket érdekel, hogy itt, Magyarországon... hogyan táncolnak az egyszerű emberek saját jókedvükből, s nem a színpadi produkció kedvéért.. Talán, ha egyszer köznapi népművészetünkben is hasonló útravalót tudunk adni, az ide érkező (s az innen távolba induló) is meríthet magának a mi tényleges, tiszta forrásunkból. Cziráki Péter 3. „A betűtől ered minden, testvérek! Azt mondják, hogy hém a pénz boldogít, még hogy a paraszt is ember, aztán még egyre cifrább, sértő versikék, majd pedig lázadás is... ” Az Arkanar királyság tűzvészek pírjaitól és világító- fáklyák szikráitól beragy rigóit sötét síkságán, az utakat! és az ösvényeiken pedig véresre tört lábú, verejtékkel és porral belepett, halálra rémült de meggyőződésükhöz sziklaszilárdan ragaszkodó szerencsétlenek százai futnak, vánszorognak, az őrhelyekét kikerülve; tör. véhyen kívül állónak nyilvánították őket mert gyógyítani és tanítani tudják és akarják betegségektől elcsigázott tudatlanságba süly- lyedt népüket; azért, mert az istenekhez hasonlóan, agyagból és köböl második természetet alkotnak a szépséget hém ismerő nép életének rne*szépítésére. Éuíhata lehúzta kesztyűjét és teljes erőből a csődör füle közé vágott vele. , 1981, július- S6., szerda — No, te dög! — mondta oroszul. Már éjfél volt amikor beért az erdőbe. Manapság senki sem tudja pontosan megmondani, honnan eredt ez a furcsa név: Csukló Erdő. Volt egy olyan hivatalos legenda. arr.e.y szerint háromszáz évvel ezelőtt Totz birodalmi marsallnak — Arkanar későbbi első királyának — vas századai, a rézbőrű barbárok hordáit üldözve, utat tőnek a vadonon keresztül, és itt, a pihenőkön, a fehér fák kérgéből híg sört főztek, amelv leküzdhetetlen csuklást okozott. Állítólag innen származott ez a furcsa név. Akár így van. akár másként, ez nem egészen közönséges erdő volt. Kemény, fehér törzsű, hatalmas fák nőttek benne, amelyek sehol másutt a Birodalomban nem maradtak meg: az Irukani Hercegségben sem.-még kevésbé a kereskedő Szoan Köztársaságban. Azt beszélték, ilyen erdő sok van a barbárok országában, de á barbárok országáról sok mindent mesélnek... Az erdőn keresztül út haladt, amelyet vagy két évszázaddal azelőtt vágtak. Az ezüstbánvához vezetett, és ez a hűbéri jog szerint a Pampa báróké. Totz marsall egyik harcostársának leszár- mazottaié volt. A Pampa bárók hűbéri joga évj tizenkét púd színezüstbe került az arkanari királyoknak, ezért mindegyik király trónra lépése után sereget gyűjtött, és Bau várának, a bárók fészkének bevételére indult. A vár falai erősek voltak, és a szétvert hadsereg visszatérése után az arkanari királyok újra meg újra megerősítették a Pampa bárók hűbéri jogait, más kiváltságokkal egyetemben. A Csukló Erdő sötét titkokkal volt tele. Nappal a délre vezető úton érccel megrakott szekérkaravánok vonultak, éjjel azonban az út kihalt volt. Azt beszélték, hogv pókok ugrálnak az ágakról a lovak nyakára, egy pillanat alatt átharapják ereiket s mohón szívják a vérüket. Azt beszélték- hogy az erdőben az óriás Peh vadállat kóborol, amelyet pikkely takar. Valaki látta, amint fényes nappal, panaszosan dörmogve áthaladt az úton a csupasz vadkan. Akadt itt szükevény rabszolga. lapockái között bélyeggel, szótalan és könyörtelen, akár a bolyhos vérszopó pók. Meg hétrét görnyedt varázsló, aki titkos gombát szedett bűvös főzeteihez, amelyek segítségével az ember láthatatlanná válhat A félelmetes Görbe Mérleg legényei is járogat- tak az úton, és az ezüstbányából megszököttek is. Egy mérföldre az úttól, egy vénségtől elszáradt, óriási fa alatt, megfeketedett faház süppedt a földbe. Emberemlékezet óta itt állt, ajtaja mindig zárva volt. a korhadt, tornác előtt pedig egész fatörzsből faragott, roggyant bálványok mere- deztek. Ez a ház a legesleg- veszélyesebb hely volt a Csukló Erdőben. Nem túl régen, az Özön faluból való Fityisz Irmó. a józan életű falubolondja, egy este odatévedt a házhoz és benézett az ablakon. Egészen hibbantan tért haza. és miután kissé összeszedte magát, elmesélte, hogy a házban éles fény volt, az egyszerű asztalnál felhúzott lábbal ült a pádon egy ember és hordóból ivott, amelyet fé! kezével tartott. Nyilvánvalóan maga Szent Mika lehetett, még a megtérése előtt: többnejű, korhely és mocskos szájú. Az egész környékről odagyűltek, hogy meghallgassák a bolond elbeszélését A dolog azzal végződött, hogy megjelentek a rohamosztagosok. és a kezét hátrakötve elhurcolták Arkanar városába. A házról mindazonáltal továbbra is beszéltek, és mostanában csakis Részeg Barlangnak nevezték.... Rumata a Részeg Barlang tornáca előtt leszállt a lováról, a kantárszárat az egyik bálvány köré csavarta. A házban fény égett, az ajtó tárva volt. és az egyik sarokvason csüngött. Az asztalnál Kabani atya ült. — Jó estét. Kábán, atya — szólt Rumata, és átlépte a küszöböt. — Üdvözlöm — válaszolt Kabani atya. Rumata az asztalhoz mént, kesztyűjét ledobta a padra, és megint ránézett Kabani atyára. Az mozdulatlanul ült, s petyhüdt arcát két tenyerébe támasztotta, ösz- becsavarodó, bozontos szemöldöke úgy csüngött orcája fölött, akár a száraz fű a szakadék szélén. — Magam találtam ki! — mondta, miután erőlködve félhúzta jobb szemöldökét , — Magam! — Minek?... — Jobb kezét kiszabadította arca alól, megrázta szőrös ujját. Semmi közöm az egész-* hez!. .. Én találtam ki... és semmi közöm hozzá, ugye? Rumata kicsatolta övét, a fején keresztül lehúzta a vállszíjat a kardokkal. (FoMafÖuft*! Az Egri Szimfonikus Zenekarral Sebestyén János orgonaestje BIGRIN! Az idei nyár harmadik orgonaestjén Sebestyén János művészetében gyönyörködhetett az egri közönség. A felfokozott érdeklődés bizonyára annak is szólt, hogy a műsorban két orgona- verseny is szerepelt, Händel d-moll és Haydn C-dúr orgonaversenye és ez a zenekari muzsi kával elhangzó két szám színesebbé-gazda- gabbá tette a zenei élményt. Az Egri Szimfonikus Zenekar Farkas István karmesteri közreműködésével szólaltatta meg a Händel-, illetve Haydn-művet. Ma ugyan furcsának tűnhet, hogy Haydn egy ilyen komoly és elmélyülten szép orgonamuzsikával vallott szerelmet, ám amikor a fiatalság derűjét, az érzések szemérmes kitárulkozását élvezzük a műben, eltűnnek kételyeink. Händel egészen más hangvétellel, más hangulatokkal tölti fel a közönséget. A kedélyesség azonban itt sem hiányzik. Akármilyen fenséges hang- zatok gazdájaként ismerjük őt, ebben a művében mór közelít a Haydn-féle dalsze- rűségek felé. a versenymű végén menüettel és gavottal. Farkas István együttese értő szeretettel szólaltatta meg ezt a két művét. Nem véletlen, hogy ez az együttes elkötelezett a barokk muzsika iránt, hogy kamarakoncertjeiken ezt a szellem- és dallamvilágot állandóan éb- resztgetik, függetlenül a barokk muzsika erősödő és lanyhuló divatszakaszaitól. Sebestyén János a műsornak ebben a részében az orgonát rendkívül finom plasz- ticitással kezesítette a zenekar hangzási körülményét.; hez: itt az orgona egy vólt a megszólaló zenei instrumentumok között és enne'.« az érzékeny együttműködés-: nek eredményeként hatott a két szám meghitten. A hangulati elemek belesimultál® Bach és Mozart lágyabb, szelídebb, lírai fogantatást! muzsikájának elemeibe. A műsor második részében az angol Elgal, a norvég Grieg, az olasz Bossi és a francia Vieme muzsikája jelentette a körképet. Bártól® öt kis darabja és Koloss István II. partitája mellett. El- gar Allegro maestosója ugyan nem mély járású mű, de olyan hatásos, mintha egy nagy zenekar szólalna meg és közvetítené a szerző gondolatait . Grieg Tavasszal iá északi líra, Bossi g-moll scherzója nagyszerű zenei játék orgonán, míg a műsor' befejező számaként elhangzói Vierne-dárab, a Westmins- teri harangjáték lelkesítőén csillogó alkotás. A harangod zúgását érzékeltető és a rá-i felelő, a felsőbb régiókat kitűnő ellenpontozásként ho-i zó akkordok érzékeltettél® igazán azt a művészi megalapozottságot és elmélyedést, amelyet Sebestyén János neve ma a magyar or-i gonamuzsika ápolásában ésl gazdagításában jelez. Nenw csak á neki bizonyára na-i, gyón kedves Haydn-orgona— versenyben — ö mutatta b« először Magyarországon^ 1959-tyen —, de a drámai hatású Koloss-műben és szt elegáns Elgar-alkotásban is az tűnt ki. hogy a művész azt a derűt is hozzáadja a muzsikáláshoz, amely any- nyira sajátja. A megszólal- tatandó müvek kiválasztásában. a játékban is tetten érhető ez a rokonszenves derű. Farkas András Kőkersxaki absztraktak A naturalistától az absztraktig fejlődő művészet — ezt bizony nem tartogatták az időszámításunk szerinti huszadik századra, megvolt már a kőkorszakban is. Üj példája ennek az a barlang a délkelet-olaszországi Pugiia tartományban fekvő Porto Badisco mellett, amelyben a történelem előtti sziklara jzok százain, mintegy 'tíz évvel a felfedezésük után. most végezték el az első tudományos vizsgálatot. Ezeket a képeket fekete denevérürülékkel és' vörös okkerral festették a falakra. Alapos tanulmányozásuk feltárta, hogy fejlődésük egy bizonyos' sematikus naturalizmussal kezdődik és a szimbolikus rajzokon keresztül folytatódik a teljes absztrakcióig — ez olyan fejlődés, amely nyilvánvalóan szoros kapcsolat; bán van a korszak mélyreható kulturális változásaival. A barlang, amelyre Paolo Graziosi kutató egy könyvben most számolt be, egy nagy, föld alatti karsztvidéken terül el. Ezen belül a sziklarajzok csak három, egyenként mintegy 200 méter hosszú járatban találhatók. A köztük előforduló fél- naturalista ábrázolások elsősorban vadász'jelenetek, de a családi élet mozzanatai is megtalálhatók. Az ábrázolásnak ez a módja azonban csak mintegy 25 százalékot tesz ki. Túlsúlyban a szimbolikus és absztrakt ábrázolások varinak", amé- Iveknek az értelme többszörösen is tisztázatlan. Megalakult a Közép-dunavldéki Intéző Bizottság Kedden, a Vízügyi Továbbképző Központ szentendrei oktatóbázisán megtartotta alakuló ülését a Közép-dunavidéki Intéző Bizottság. Az üj szervezet arra hivatott. hogy a fővároshoz északról és délről közvetlenül kapcsolódó üdülőkörzetek idegenforgalmát összehangoltan tervezze, fejlessze és irányítsa. Az idei — több mint 100 millió forint értékű — fejlesztési feladatok között az első helyen szerepel a Dunakanyar a Királyrét—Cseresznyefarakodói út megépítése, amivel közelebb kerül a túrák kedvelőihez a népszerű ;börzsönyi kirándulóhely — Nagyhideghegy. Eszter- , gomban folytatódik a vaskapui kirándulóterület feltáró útjának építése, a Várhegy műemléki rendezése. Tovább építik Visegréd szennyvízrendszerét, tájházat létesítenek Nagybörzsönyben, korszerűsítik Ze_ begény közvilágítását, Szentendrén és Vácott kiépítik a Duna-parti sétányt, A ráckevei üdülőkörzet fejlesztésének kiemelt feladata a Duna-ág felső szakaszán megkezdett meder- és partrendezési munkák folytatása, az apajpuszt-ai idegen forgal mi létesítmén vek (Hajós-kastély, fedett lovarda; kialakítása, továbbá mini-kempingek és közösségi üdülőterületek létesítése. (MTI) | 4
