Népújság, 1981. július (32. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-23 / 171. szám

1 lakásépítés lehetőségei és feltételei (5.) Jogos igény ca esolécfli Hcfez Mekkora családi házhoz ödnak kölcsönt? — Se­gítik a.célszerűbb megoldásokat — Érdemes aján­lott tervet választani A hagyományos családi, hás-építés körébe azokat so. roljuk, amelyek során az épülő lakóház nem minősül sem több szintes, sem cso­portos korszerű lakóháznak. Általában tehát ezek a há­romlakásosnál nem több, egy vagy több szintes, sza- baojn álló házak, és a két­lakásos ikerházak. A meglevő lakóházállomány jelentős hányada még ebbe a körbe tartozik, és falva- inkban szinte kizárólagos építési forma. Azzal számo­lunk, hogy a családi házas lakóépület iránti igény még hosszú ideig fennmarad. Ezért az ilyen építkezéseket is támogatják, annál inkább is, mivel a hagyományos családi ház a mezőgazdasági jellegű településeken távlat­ban is előnyös és szükséges lakásellátási forma. Ez a háztípus a korszerű csoportos családiház-típus mellett szintén biztosítja a kisebb kertgazdaság kialakí. tását, vagy éppen a háztáji kisgazdaságok fenntartását. Előnyök és hátrányok Emellett a családi ház egyszerű, hagyományos épí­tőanyagokkal, épületszerke­zetekkel, esetleg bontott, vagy helyileg kitermelhető anyagok felhasználásával és a család összefogásával is felépíthető. Erre pedig, kü­lönösen a falvakban, szük­ség is van, mert a szervezett építőipari kapacitás az ilyen építkezésekre nem tud vál­lalkozni. Mindemellett a családi ház építésének üteme is jobban összehangolható a család anyag; tehervállaló képessé­gével, mert lehetőség van arra, hogy huzamosabb ide­ig történő építés mellett is, a felépülő lakás egy részét már birtokba vegyék lakás céljára. Ami látszólagos előny, az nem biztos, hogy ténylegesen is az. Ugyanis ha előnyként veszik a csa­ládok számításba azt. hogy az építkezés időbelileg ebben a formában elhúzható, az más oldalról felesleges anya­gi terheket jelenthet: példá­ul: az építőanyag tárolása, ennek következtében veszte­sége stb. által. A járulékos költségek ma­gasabbak egy önálló hagyo­mányos családi háznál, mind az egyén, mind a közösség részére. E hátrányok említésével csak azt kívántuk jelezni, hogy a hagyományos csalá- diház-építés iránti igény el­ismerése mellett, ennél a formánál kedvezőbb a kor­szerű, csoportos családiház­építés, amely a hagyományos építés minden előnyét nyújt­va rendelkezik azokkal az előnyökkel is, amelyek a több szintes társasházak el­terjesztését indokolják. A hagyományos családi házra vonatkozó pénzügyi feltételeket a több szintes és csoportos korszerű lakóház­hoz hasonló, de az azokkal szemben támasztott követel­ményeknek meg nem felelő épületekben megvalósuló la­kások építése esetében is al­kalmazni kell. Hitelek és feltételek A családi ház építtetője a városban és . a kiemelt tele­püléseken az építkezési költ­ség 60. egyéb településeken 50 százalékáig kérheti az építési kölcsönt. A kölcsön felső határa azonban nem haladhatja meg a mindenko­ri hitelpolitikai irányelvek­ben meghatározott felső ha­tárt. amely jelenleg a ki­emelt településeken — bele­értve a városokat is — 200, egyéb településeken pedig 160 ezer forint. A kölcsön kamata 3,5 szá­zalék, a lejárata pedig leg­feljebb 25 év. A három, vagy több gyermeket eltartó épít­tető esetében a kamatfelté­tel kedvezőbb, 2 százalék, és a lejárati idő ;s hosszabb, legfeljebb 30 év. A hagyományos családi házat építtetők között egy­re jobban nő azoknak a szá­ma, akik ajánlott terv alap­ján építkeznek. Ajánlott az a terv, amely az Építésügyi és Városfejlesztési Miniszté­rium által jóváhagyott terv­gyűjteményben szerepel, és azt a helyszínre adaptálták, azaz a telek adottságaihoz illesztették. Az ajánlott tervnek — amellett, hogy az építtető­nek jelentős költségmegta­karítást hoz — számos elő­nye van: műszakilag meg­bízhatók. gazdaságos anyag­felhasználást tesznek lehető­vé, esztétikailag kedvezőek, és az építési engedély kiadá­sát is megrövidítik. Alkal­mazásuk tehát idő-, anyag- és pénzmegtakarítást jelent, úgy, hogy a lakás beosztásá­val, használatában a legcél­szerűbb elrendezést biztosít­ja. Ajánlott terv: több kölcsön Ezek az érvek ' szólnak amellett, és indokolják azt, hogy a típus, vagy ajánlott terv felhasználásával építke. zők a hitelpolitikai irányel­vekben meghatározott felső határokat 10 százalékkal meghaladó építési hitelt kap­hatnak. bár a kiemelt tele­püléseken a 60. jll®tve egyéb településeken 50 százalékos hitelezési arányt nem léphe. tik'túl. Éz tehát azt jelenti, hogy a kiemelt települése­ken 220, az egyéb települé­seken 176 ezer forint köl­csön vehető igénybe ilyen tervek alkalmazása esetén. A tervgyűjteményt az Épí­tésügyi Tájékoztatási Köz­pont hozza forgalomba, de megfelelő felvilágosítást nyújtanak a tanácsok épí­tésügyi hatóságai és az Or­szágos Takarékpénztár fiók­jai 'is. Ez utóbbiakban a ter­vek nemcsak megtekinthetők, hanem meg is rendelhetek. A családi lakóházak építésé­nek megkezdésére is vonat­koznak a korábbi tájékozta­tók. Tehát a telek helye sze­rinti építési hatóságnál szük­séges tájékozódni a beépítés lehetőségeiről, majd a csa­lád igényének a feltételek­hez történő igazításával ki­kérni az OTP útmutatását a nyújtható kölcsön nagyságá­ra vonatkozóan, hogy a terv kiválasztása a tényleges anyagi lehetőségek számba­vételével történjék. A rendeletek a létesíthető épületek nagyságát is meg­határozzák. Ezek szerint leg­feljebb olyan 6 szobánál nem nagyobb családi ház építhető, amelynek alapfe- rülete nem haladhatja r„.eg a 140 négyzetmétert. Egyes .számítások és elő­rebecslések szerint a 15 éves lakásfejlesztési tervidőszak­ban. tehát 1990-ig több mint félmillió lakás családi házas formában épül meg. Ezért is fontos és lényeges, az épít­tető és a közösség érdeké­vel összeeső igény az. hogy a hagyományos családiház­építésnél is érvényesüljön a gazdaságosság és emellett az esztétikai követelmény, vagyis minél szebb családi otthonok épüljenek, A la­káspolitikai törekvések a pénzügyi feltételekkel is ezt segítik elő. (Folytatjuk) Alapelv: a cselekvő emberseg Merre Sort az egészségügy? Az ú.i egri rendelőintézet az egész járás szakrendelési gond jait javította Túlzás nélkül állíthatjuk azt, hogy hazánkban milliók érdeklődnek az egészségügy aktuális kérdései iránt. Éz egyébként érthető is, hiszen sajnos mindenki vagy veit. vagy lesz majd beteg, azaz eljut a körzeti on 'oshoz. sőt esetenként valamelyik kór­házba is. Ilyenkor a szoká­sosnál érzékenyebbé válik, s rögvest reagál a legkisebb hibákra is. A témával egyébként ki­emelten foglalkoznak az il­letékesek. Olyannyira, hogy a Minisztertanács is megtár­gyalta és elfogadta az egész­ségügy fejlesztésének a VI. ötéves tervre szóló társadal­mi programját. Jobb ellátás Az mindenképpen örven­detes. hogy kiemelt tenniva­ló az ellátás színvonalának erőteljes javítása. Pontosab­ban a minisztériumi irányí­tás arra törekszik, hogy a körzetekben folyó tevékeny­séget erősítse. A pillanatnyi gyakorlat ugyanis egyáltalán nem szívderítő. A különbö­ző településeken dolgozó orvosok — s ebben akkor is van igazság. ha túlzásnak hangzik — lassanként hiva­talnokokká válnak. Fogadják a pácienseket, akik azonnal szakrendelésre, vagy kórház­ba szóló beutalót, kérnek, en­nél alább nem is adják. Az erőszakos ostromnak. — s ezt gyakorlati tények sora bizonyítja — igen nehéz el­lenállni. A következményék elszomorítóak. Felesleges vizsgálatok sorát kell elvé­gezni. Meghökkentő, de igaz: az egy személyre eső sugár­dózisban világszinten is az elsők között állunk. Ez egy­általán nem véletlen. hi­szen rendszeresen előfordul az. hogy valakit évente négy­szer-ötször küldenek gyomor­röntgenre. vagy tüdőátvilá­gításra. Természetesen ak­kor is, ha ennek semmi ér­telme sincs, akkor is. ha a falusi orvos egyértelműen, helyben megállapíthatja a pontos diagnózist. Azt kel­lene elérni, ez persze neve­lés. szemléletváltoztatás kér­dése —. hogy megnövekedjék a gyógyítás alapbázisái irán­ti bizalom. Új beutalási rendszer Általános érdeklődést vál­tott ki az ú.i beutalási rend­szer bevezetése. A miniszté­rium vezetőit az a szándék vezérelte, hogy azokon az átlagpolgárokon segítsenek, akiknek nincs protektoruk, akik korábban csak hálapénz révén juthattak el egy-egy specialistához. Ráadásul meglehetősen sokat kellett kilincselni addig, amíg út­baigazították őket, amíg rév­be juthattak. Az új válto­zat épp azért született meg, hogy az ő gondjaik zöld jel­zést kapjanak, s a területi­leg illetékes kórházból — ez a lényeg, nem pedig a tév­eszmeként elterjedt röghöz- kötöttség — minden különö­sebb nehézség nélkül azon­nal küldhessék őket a meg­felelő klinikára és intézetek­be. Elismerésre méltó ez a szándék, mert azok javát szolgálja, akiknek nincs elég vastag pénztárcájuk ahhoz, hogy indokolt óhajaikat va­lóra váltsák. Jó lenne, ha az ígéretes elképzelések a gya­korlatban is beválnának, és a szerény jövedelműeknek egyre kevesebbszer kellene zsebbe nyúlniuk. Ügy vél­jük, hogy a körzeti és a kór­házi orvosoknak egyaránt népszerűsíteniük kellene ezt a még újdonságnak számító rendelkezést, mert akkor el- oszlana a sok félreértés. Hatékonyabb szervezettséget Jó hír az, hogy az elkö­vetkező öt esztendő során szaporodik a kórházi ágyak száma, s eléri azt a szintet, amely nemzetközileg is ran­gosnak számít, azaz tízezer lakosra jut majd 97. Nem ilyen vigasztaló viszont az összetétel. Máig is megoldat­lan például a 14—18 éves korosztály elkülönítése, nin­csenek gyermekpszichiátriai osztályok sem. A szülészeti- ken viszont egyáltalán nincs zsúfoltság, ennek többek kö­zött az is oka. hogy a ter­hesség-megszakítások száma az utóbbi időben erőteljesen csökkent. A kórházi struktú­rában mindenütt egészséges arányokat kell kialakítani, olyanokat, amelyek megfe­lelnek a pillanatnyi és a táv­lati követelményeknek egy­aránt. ■Ügy is fogalmazhatnánk, hogy hatékonyabbá formál­ható mind a külső, mind a belső szervezettség. Az előb­biről már szóltunk, amikor arra utaltunk, hogy az új intézkedések a kisemberek nehézségeit hivatottak eny­híteni. Az is biztató, hogy mindenütt az eddiginél jó­val humánusabb ellátás meg­valósítására törekszenek, ár­nyaltabbá. tartalmasabbá té­ve az orvos és beteg kap­csolatát. amely napjainkban a legtöbbször csak admi­nisztratív jellegű. Az is he­lyes lenne, ha — természete­sen a lehetőségekhez képest — majd mindenütt kisebb szobákat alakítanának ki, hiszen a nagyméretű hodá- lyok elrettentik a beutalta­kat. Persze ez nemcsak egy­szerű döntés kérdése. ha­nem az anyagikon is mú­lik, s azt azért tudomásul kell venni, hogy ezekben pillanatnyilag egyáltalán nem bővelkedünk. Más szó­val: legfeljebb megindulhat egy később folyvást terebé­lyesedő folyamat. Ötnapos munkahét Azt is sokan tudják már, hogy 1982. január 1-tól az egészségügy területén is bevezetik az ötnapos mun­kahetet. Mi tagadás: ezzel kapcsolatban aggályok sora merült fel. jó néhányan at­tól tartanak, hogy ez színvo­nalcsökkenéssel jár majd. Ebben az esetben a tamás- kodóknak nem lesz igazuk, mert olyan rendszert terem­tenek. amely mind az orvo­sok, mind a betegek számá­ra elfogadható, kedvező lesz. Nem kell félni amiatt, hogy lanyhul a törődés, mert az ügyeleti formát megerősítik mind a körzetek egy részé­ben, mind a kórházakban. A részletkérdések még nem tisztázódtak, de az előbb fel­sorolt alapelvek igen. Mind­ezek fedezetet jelentenek ar­ra, hogy általános gyakorlat­tá váljék a cselekvő, ember­ség. Pécsi István Befejeződött a gyöngyösi konferencia Á mezőgazdaság sem nélkülözheti a korszerű üzemszervezést Három napon át — mint lapunkban beszámoltunk róla — Gyöngyös adott ott­hont a mezőgazdasági üzem- és munkaszervezők nemzet­közi konferenciájának. A szimpózium este befejezte munkáját. Dr. Felleg János, a Keszt­helyei Agrártudományi Egye­tem tanszékvezető egyetemi tanára összefoglalójában el­mondta, hogy a konferencia elsősorban az üzem_ és mun­kaszervezéssel kapcsolatos tennivalókra irányította a résztvevők figyelmét. Segít­séget nyújtott ahhoz, hogy a szervezéstudomány újabb eredményeit és módszereit a gyakorlatban. így a növény­termelésben, az állattenyész­tésben és a kertészetben is mihamarább elterjesszék. Egyben elősegítette, hogy a külföldi szakemberek köze­lebbről is megismerkedhes­senek a magyar mezőgazda­ság eredményeivel és azok­kal a törekvésekkel, melye­ket a VI. ötéves tervben szi­gorúbb feltételek között a versenyképesség érdekében kívánnak megvalósítani. A nemzetközi konferencia résztvevői ezután üzemláto­gatáson vesznek részt. Meg­ismerkednek a Szilvásváradi Állami Gazdasággal és ta­nulmányozzák a hevesi Rá­kóczi Termelőszövetkezet, va­lamint a Hortobágyi Állami Gazdaság munkáját. Tizennégy úi szekrénysor Ojabb termékváltásra ké­szül Zalaegerszeg legjelentő., sebb könnyűipari üzeme, a Zala Bútorgyár, ahol már szinte hagyománynak szá­mít. hogy folyamatos gyárt­mányfejlesztéssel k ét-három évenként megújítják szinte az egész termékskálát. A ke­reslet. a lakberendezési tár­gyak divatjában beállt vál­tozások figyelembevételével ezúttal rusztikus hatású, csa­vart oszlopokkal, gazdag dí­szítésű párkánnyal ellátott szekrénysorok gyártására tér­nek át. Űj kárpitos bútorok gyártása is szerepel tervük­ben. Az újdonságokat — 14 szekrénysort és a hozzájuk kapcsolódó ú.i kárpitosgarni­túrákat — az Otthon '82 ki­állításon láthatja először a közönség. Az. ő véleményük alapján döntik el. hogy a ki­állított bútorok közül melyek kerülnek az áruházakba lüSS-ben. Kevesebb baleset a tsz-ekben A TOT átfogó vizsgálata A mezőgazdasági termelő- szövetkezetekben tovább csökken a balesetek száma: a munkavédelem a legtöbb tsz-ben ma már a termelés szerves részét képezi — ezt állapította meg a TOT átfo­gó vizsgálata, amely arra ke­resett választ, hogyan vált be az egy évvel ezelőtti új szabályozás. Ez a termelő- szövetkezetek munkavédel­mében megszüntette a kettős felügyeletet azzal, hogy a hatósági feladatokat a me­gyei tanácsok mezőgazdasá­gi osztályainak műszaki­munkavédelmi felügyelőinek hatáskörébe utalta. A vizsgálat szerint a kor­szerűsítés a gyakorlatban be­vált. A törvényességi fel­ügyelet és a munkavédelmi felügyelet egy szervhez ke­rülése megszüntette a ko­rábban tapasztalt ..átfedése­ket”, az ebből eredő félre­értéseket, és meggyorsította az ellenőzéseket is. Kialakult a tanácsi felügyelet törzsgár­dája. Miután a munkát a megyei tanácsoknál összpon­tosították, a munkavédelmi gyakorlati tennivalókat járási szinten már nem szervezik, így mindent egybevetve, csökkent a felügyeletet ellá­tók száma is. A termelőszö­vetkezeti területi szövetsé­gek munkavédelmi tevé­kenysége sokszínűbbé vált, részt vesznek a munkavédel­mi ellenőrzésekben, a bal­eseti vizsgálatoknál. A zökkenőmentes átállási segítette, hogy a szövetkeze­tekben is folyamatosan fej­lődik a munkavédelmi tevé­kenység; a gazdaságokban szigorították az ellenőrzése­ket. A szövetkezetekben a legtöbb baleset 1970-ben volt, ekkor 35 ezer 200 ügyet tartottak számon. Az elmúlt évben 21 ezer 119-re csök­kent a balesetek száma, az egy évvel korábbihoz viszo­nyítva ezres nagyságrendű a javulás. Kevesebb a baleset miatt kiesett munkanapok száma. Igaz. még így is fél­millió munkanapot kell leírni a termelésre jutó időből az üzemi balesetek miatt. Ke­vesebb a közlekedési baleset is. az elmúlt évben — az összesítés szerint — _ össze­sen 56 jármű okozott üzemi balesetet, kevesebb, mint az elmúlt években bármikor. A vizsgálat arra figyel­meztet, hogy továbbra sem csökkent viszont a súlyosabb kimenetelű balesetek ará­nya. sőt ezen a területen az adatok némi visszaesésről tanúskodnak. Az egy bal­esetre jutó táppénzes napok száma meghaladja a huszon­ötöt: ez túlságosan magas. ,A vizsgálat alapján néhány területi szövetségnél, ahol még nincs kellő jártassággal rendelkező munkavédelmi szakember. haladéktalanul gondoskodnak munkába állí­tásáról. A tapasztalatok alapján a területi szövetsé­gek betaő szabályzataikat is kiegészítik, és a tapasztala­tok alapján határozzák meg a munkavédelemmel kapcso­latos további feladataikat. (MTI) uwwm,£& 1981. július 23., csütörtök K.

Next

/
Oldalképek
Tartalom