Népújság, 1981. július (32. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-22 / 170. szám

% ^lakásépítés lehetőségei és feltételei (3.) Korszerű családi ház Mi az egyedi, társas és a csoportos korszerű lakóház? Kedvezőbb feltételek, Ha a munkáltató támogat — Házilagosan is készülhet Á társasházak, tehát a több szintes lakóházak te­lepszerű formájának hitel- feltételeit tekintettük át leg­utóbb. Az a több szintes la­kóház, amelyik nem felel meg a telepszerűség köve­telményének és abban leg­alább 4 lakás van, egyedi több szintes lakóháznak mi­nősül. Ezeknek a lakóházaknak a telke is lehet a lakásszövet­kezet tulajdonában, vagy tartós használatában, de le­het az építtetők közös tu­lajdonában. vagy tartós használatában is. Sőt az egyedi több szintes lakóház, építésnek van egy sajátos formája, a sorház, amikor egy-egy tulajdonos lakása a földszinten és emeleten van. Ilyenkor lehetőség van arra is. hogy a telek egy-egy tu­lajdonos külön-külön tulaj­donában. illetve tartós hasz­nálatában legyen. Összefogva olcsóbb Hitelezés szempontjából az egyedi több szintes lakás­építés pénzügyi feltételei azonosak a csoportos, kor­szerű családiház-építés fel­tételeivel. Ez utóbbi építési forma nem régi. Azokat a lakóházakat tekintik csopor­tos korszerű családi háznak, amelyek rendezési terv alapján 12, vagy több lakás építésére alkalmasak, és sor­ház, láncház, átriumház el­helyezésére kialakított lakó­telkeken épülnek, és nem minősülnek több szintes la­kóházépítésnek. A sorházaknak különösen ott van jelentősége, ahol kertgazdálkodás igénye is felmerül, mert ennek meg­oldására nyújt kedvező le­hetőséget a láncsorház. Ä csoportházas építési mód az. utóbbi időben vált egyre népszerűbbé, mert nyújtja mindazokat az előnyöket, amelyeket a hagyományos család; ház, de költségrá­fordítás szempontjából mér­sékeltebb anyagi erőt kíván. *A munkáltatói támogatás nélkül épülő egyedi több szintes és csoportos korsze­rű lakóházépítés esetében a szociálpolitikai kedvezmény- nyél csökkentett építést költ­ség legalább 30 százalékát kell saját erőből biztosítani, mert a. kölcsön legfeljebb a költség 70 százalékáig ter­jedhet. azonban annak ősz- szege a 230 ezer forintot ál­tálában nem , haladhatja meg. Indokolt esetben ke­rülhet sor ennél' magasabb Összegű, de a 70 százalékos arányt meg nem haladóan, lakásonként 270 ezer forint összegű kölcsön engedélyező, sére. Az OTP-hitel kamata és lejárata .mindkét formá­nál azonos: 3 százalék a ka­mat és 30 év a lejárat. Támogat a munkáltató Amennyiben a munkálta­tó támogatja az ilyen épít­kezést. akkor az OTP-hit^l az építési költség fio száza­lékáig terjedhet, 320 ezer forint összeg*g. Amennyiben a munkálta­tói kölcsöntámogatás az igénybe vehető szociálpoliti­kai kedvezménnyel csök­kentett építési költség, vagy vételár tO százalékát eléri. Vagy meghaladja, akkor a kedvezménnyel csökkentet* építési költség csak 15 szá­zalék'^ kell Sa.iát erőként biztosítani, de az OTP «0 százalékos hitelhatára nem Változik. Avwsnn.yiben a munkáltatói kölcsön nem #ri el a 25 százalékot, akkor azt a dolgozónak, mint épít­tetőnek a saját erejéből kell biztosítania. Ezeknél az építkezéseknél a szociálpolitikai kedvez­mény — mint említettük — eltartottanként 20 ezer fo­rint. A korábbi példa szerinti összegekkel számolva az épí­tési költségek viselése az utóbbi esetben így alakul: Ha 500 ezer forint az építési költség, akkor ebből levon­juk a két gyermek után el­számolható szociálpolitikai kedvezmény összegét, a 40 ezer forintot. A fennmaradó 460 ezer forint 15 százalékát kell saját erőként biztosítani, tehát példánkban az 59 ezer forint lenne. Ugyancsak a kedvezménnyel csökkentett összeg 25 százaléka a mun­káltatói támogatás, ez eset­ben 115 ezer forint összeg­ben. A fennmaradó 276 ezer forint összeget nyújtja az OTP hitelként. Ez a szoci­álpolitikai kedvezménnyel csökkentett költség 60 száza­lékának felel meg, és nem éri el az engedélyezhető összeghatárt. Amennyiben a munkáltató 10 százalékos, példánkban 46 ezer forint kölcsönt nyújt, akkor az ál­tala engedélyezett összeg és a példánkban szereplő 115 ezer forint közötti különbö­zettél a saját erőt kell nö­velni. További kedvezmények A fiatal házaspárok, to­vábbá a három, vagy annál több gyermeket eltartók ré­szére ennél az építési for­mánál is nyújtanak a saját rész fedezetére, annak 50 százalékáig, legfeljebb 50 ezer forintig terjedő köl­csönt három, kivételesen 5 évi időtartamra. A több szintes lakásépí­tésnél és -vásárlásnál is első­sorban a munkáscsaládok és fiatal házaspárok lakásépíté­sét támogatják a legmaga­sabb hitelösszegekkel. Kiemelten támogatják a lakásépítő szövetkezetek több szintes és csoportos korszerű lakóház építését, de itt is alapvető követelmény, hogy az építkezés pénzügyi­leg megalapozottan kezdőd­jék meg. Az egyedi több szintes és csoportos korszerű családi házak kivitelezésére az ál­lami és szervezett építőipar általában nem vállalkozott, és ezért ezek az épületek az elmúlt években zömmel úgynevezett, házilagos kivi­telezésben valósultak meg. Ez azt jelenti, hogy az építőipari munkák nagyobb részét az építőközösség, il­letve a lakásépítő szövetke­zet tagjai maguk végzik, megfelelő műszaki irányító alkalmazása mellett. A leg­feljebb kétszintes és 6 laká­sosnál nem nagyobb lakó­épület kivitelezését felelős műszaki vezető irányítása mellett a lakásépítő szövet­kezel. építő közösség külön engedély nélkül végezheti. Az építési engedély kérése­kor viszont igazolniuk kell. hogy a felelős műszaki veze­tő irányítása biztosított. Újszerű kezdeményezése a Veszprém megyei Állami Építőipari Vállalatnak a ház­gyári elemekből szerelhető csoportos, korszerű családi ház, ameiv űj lehetőségként más megyékben is figyelmet érdemel. Lakásépítő szövetkezet alakítása több okból kedve­ző az ilyen építkezések meg- oldására á- önnep ezért ré- ze"''"" ■' ' ' . sző hitelfelté­telekben is. (Folytatjuk) Üj típusa házak panelből A Veszprémi Állami Építő­ipari Vállalat megkezdte házgyári paneljeinek fel- használásával az első csa­ládi sorházak építését. A nyolcvankét négyzetméteres lakterülethez negyvenkét négyzet méteres garázs és hobbihelyiség is tartozik. A képen: az épülő sorházak. (MTI fotó — Rózsás Sándor felv. — KS) Tudomány és gyakorlat A Magyar Tudományos Akadémia vidéki bizottságai közül a legfiatalabb a mis­kolci bizottság, amely három megyére. Borsodra. Hevesre és Nógrádra kiterjedően több mint félezer szakembert fog­lalkoztat. A gépészeti szak- bizottság első ülésén az észak-magyarországi üze­mek műszaki fejlesztésének lehetőségeit és a tudomá­nyos háttér kapcsolatát vizs­gálta. Az év második felé­ben több: üzemben helyi szakemberek részvételével vitatják majd meg a gyárt­mányok energiatakarékos előállítását. Heten: hárommillióért Egy kis üzemág új lehetőségei Hatvanban Igen. az alaptevékenység! Mezőgazdasági termelőszö­vetkezeteink legfőbb felada­ta kétségtelenül a növény- termesztés. az állattenyész­tés, egyszóval az élelmiszer­termelés. Az sem közömbös azonban, hogy a szövetkeze­tek milyen mértékben nye­reségesek, menyire képesek megállni a talpukon, s minő nyereséggel ösztönzik a tag­ságot a jobb eredmények elérésére. Sok-sok közös gaz­daságban létbiztonságot je­lent a melléküzemág, az alaptevékenység melletti ipari termelés, amely ráadá­sul országos igényeket is ki­elégít. E célok teremtették meg a hatvani ..Lenin” há­za táján tíz esztendeje az Akuvit-üzemet, amely ezen a néven 78 és 4000 millilite­res csomagolású akkumulá­tor-regeneráló folyadékot ál­lít elő. Az autósok egy része már ismeri tulajdonságait, tudja például, hogy az ,.aku” élettartamát 15 százalékkal megnöveli, jó a hidegvédő képessége, s előnyére válik, hogy az egyes cellákat rit­kábban kell vízzel utántöl- teni. Százezer adag évente Az érdeklődés? Az Aku- vit gazdaságossága? Előbb a Mészáros Lázár utcán, majd a Csányi úti új üzemhelyen évente 100 ezer adag ké­szült a regeneráló folyadék­ból, és az így nyert csaknem hárommillió forintnyi ter­melési érték tisztes nyeresé­get is jelentett a közös gaz­daságnak Utóbb bekövetke- zet egy kis bukfenc, a min­dig korrekt megrendelő, a Mobil Jármű- és Alkatrész­kereskedelmi Vállalat — profiltisztítás miatt — le­mondott az Akuvitról, de az üzemág vezetői idejében új partnerek után néztek. Rö­vid időn belül sikerült is a várható kiesést megakadá­lyozni részben a KERAVILL, részben a vegyi és élelmiszer nagykereskedelmi vállala­tok megnyerésével. A közel­múlt másik gondját a szaba­dalom okozta. A Magyar Tudományos Akadémia Köz­ponti Kémiai Kutató Intéze­tében licencét tíz évre vette meg a „Lenin”, és ez az idő letelt. Az egyedi jogot azon­ban most újabb tíz eszten­dőre megszerezte a szövet­kezet. Így semmi akadálya most már, hogy továbbra is Hatvanban készüljön az Akuvit. amelynek gazdasá­gos előállítására utal többi között az itt dolgozók kis létszáma. A korábban emlí­tett termelési értéket mind­össze hét ember teremti! Záhonytól Hegyeshalomig Egyébként a gondok leküz­désén túl újabb remények táplálják a kis üzemben ke­nyérhez jutó dolgozókat, il­letve a termelőszövetkezet gazdásági vezetőit. Sokat ígé­rő, új üzletfélként nemrég jelentkezett Hatvanban a Magyar Államvasutak illeté­kes képviselete azzal a cél­lal, hogy a maga területén, tehát a vasú (igazgatóságok gépparkjában alkalmazza a regeneráló folyadékot. Meg is indult egy fél esztendős kVérletsorozat, kutatván az Akuvit több oldalú haszno­sításának a lehetőségeit. Az eddigi eredmények biztató­ak! A minden eddiginél na­gyobb piacot jelentő MÁV illetékesei kedvezően nyilat­koztak. vagyis az értékelt eredmények a kis üzemet igazolják. Küszöbön tehát a nagy lehetőség. Mert így kell fogalmaznunk. A megköten­dő egyezség ugyanis azt je­lenti, hogy a vasúti gépek, szerelvények akkumulátora­it Záhonytól Hegyeshalomig, Salgótarjántól Kelebiáig hat­vani vegyszerrel tartják kar­ban,- éspedig jelentős anya­gi megtakarítás mellett. Az új korszerű környezet, a la­boratóriumi és gépi felszere­lések némi pótlása alkal­massá teszi a kis üzemet, il­letve az itt dolgozó gárdát arra, hogy megfeleljen a na­gyobb követelményeknek. Új bérezés Produktum és bérezés. ,Á kölcsönviszony pillanatnyi­lag oly értelmű, ami talán nem ösztönző. Mint tíz esz­tendeje. most is óradíjban számolják el az „akuvitosok” havi jövedelmét. Ám ez a bér igencsak nyomon követ­te a gazdasági élet változá­sait. Ezért, még azután azt itt honos munkaszeretet, jó közösségi szellem eredmé­nyeként mégis rendre hoz­za havi, vagy éves tervét az üzem. De azért gondolnak a változtatásra, a teljesítmény­bérezésre. Csak meglegyen hozzá az alap! Ez pedig az államvasutakkal kapcsola­tos remények valóra válá­sa, a föllendülő termelés . .1 (m. gy.) ' A VILÁG EGYETLEN ORSZÁGA, még a legfej­lettebb sem képes arra, hogy a termelés minden te­rületén vagy akár egyes ágazatokban a legfejlettebb, a változó követelményeket is magas szinten teljesítő termelési feltételrendszert alakítson ki. A kérdés nem is az. hogy szükség van-e az együttműködésre, hanem az. hogy miképpen lehet ezt úgy lenni, hogy az a lehető legelőnyösebb legyen min­den ország számára. A .KGST-országok nagy gyakorlattal rendelkeznek az együttműködésben; az elmúlt években több termékre — növény félékre, s állatfajták­ra — rendszerű, a természe­ti adottságok optimális hasz­nosítására irányuló termelé­si és tartástechnológiák ala­kultak ki. Magyarországon például a méltán világhírű kukorioatermesztési és ba­rom fi tenyésztési rendszerek. Ezek iránt a KGST-orszá- gokban nagy érdeklődést mu­tattak olyannyira, hogy pél­dául a bajai kukoricater­mesztési rendszert és az iparszerül kukoricatermesz- tési rendszert már 1976 óta alkalmazzák a Szovjetunió­ban. Moldáviában. Ukrajnában a korábbi néhány sráz hek­táros területről több ezer hektárra növekedett a ma­gyar techno’óaiai rendsze­rek szerint termelt kukori­ca vetésterülete, s alaposan javultak a terméshozamok. Ugyanakkor Magyarország átvette — szintén 1976-ban — a szovjet cukorrépa-ter­mesztési technológiát. Magyar baromfigyár a Szovjetunióban A nádudvari kukorica- és iparnövény-termesztési rend­szer módszereivel Romániá­ban tavaly már 1200 hektárt műveltek. A termesztési rendszerért cserébe a romá­nok napraforgó-termesztési rendszert adtak. Csehszlová­kiában több száz hektáron az IKR kukorica- és a So­lanum burgonyatermesztési technológiáját alkalmazzák olyan sikerrel. hogy a csehszlovákok tovább szeret­nék bővíteni az együttműkö­dést. Bulgáriában is hosz- szabb ideje alkalmazzák az iKR-technológiát. s az e rendszerben termelt kukori­ca termésátlaga hárbm év alatt 25—30 százalékkal nőtt. Az állattartási technológiák közül kiemelkedik a bábol­nai baromfitenyésztési rend- szér, amelynek legnagyobb adaptálója a Szovjetunió; Gavrilovkában éppen most épül egy bábolnaihoz hason­ló üzem. A TECHNOLÓGIAI CSE­RÉK KERETÉBEN Magyar- országnak szovjet rizster­mesztő. csehszlovák tavaszi árpa. komló, valamint juh- tenvésztési rendszer átvéte­lére tettek ajánlatot. A termelési rendszerek kölcsönös cseréje mellett a KGST-országok életében vál­tozatlanul fontos szerepet játszik az élelmiszerexport és -import. A KGST-orszá­gok egyébként is jelentős helvet foglalnak el a , világ élelmiszer-termei ésében. 1079-ben a világ gabonaler mélájából 16.3. a hűstenv léséből oedig 18.7 száza!'' kai vették ki részüket, l' egy főre jutó •»nh-mnter’"' lés pedig 1,8, a hústermelés 2,1-szeresével haladta meg a világátlagot. (Igaz viszont, hogy az utóbbi időben — különösen az időjárás vi­szontagságai miatt —: nem mindig sikerült’ teljesíteni a tervet.) Az eredmények többek kö­zött annak köszönhetők, hogy a hetvenes években a hagyo­mányos együttműködési for­mák mellett egyre gyakorib­bá vált a tudományos-mű­szaki, valamint a termelés kooperációján és szakosítá­sán alapuló együttműködés. Emellett nagy szerepet ját­szanak a tagországok kö­zött megszületett hosszú tá­vú egyezmények. Ilyen pél-, dául az 1973-ban kötött, a vetőmagvak és szaporító-' anyagok termelés-szakosítá­sára és kölcsönös szállításra vonatkozó egyezmény, mely­hez 1981-től Jugoszlávia is csatlakozik. Ez az egyez­mény, mintegy harminc nö­vény-, termékfajtára vonat­kozik. s ebből Magyarország tizenöt fajta szakosított ter­melésre vállalkozott. A részt­vevő országok évenként nem kevesebb, mint 34—40 mil­lió rubel értékű kölcsönös szállítást valósítottak meg, aminek eredményeként min­denütt javultak az adott növényfajták terméshozamai. Hat éve, 1975-től van ér­vényben a bor szállításáról szóló egyezmény, melyet. Ma­gyarország mint szállító, az NDK. Lengyelország, Cseh­szlovákia és a Szovjetunió ■>edig mint vevő írtak alá. \z egyezmény évenkénti ászle tezés ben rögzíti a Ma- varország által szállítandó hordós bor, palackos bor és pezsgő mennyiségét. Az idén például 1,5 millió hektoliter bort szállít Magyarország az egyezményt aláíró országok­nak. ÚGY’ANGSAK JELENTŐ­SEK a szocialista országok között kötött kétoldalú egyezmények. Ilyen például a magyar—rszovjet hosszú tá­vú kertészeti egyezmény, amely a friss és tartósított zöldség, valamint bor szál­lítására vonatkozik. Az NDK-val viszont 1990-ig van érvényben egy komple:: együttműködési egyezmény, amely a mezőgazdaság, az erdőgazdaság és az élelmi­szeripar területét öleli fel. A komplex egyezmény a mezőgazdasági és élelmiszer­ipari termékek szállítása mellett kiterjed például a gépesítésre, a műtrágya- és növényvédőszer-ellátásra. va­lamint a műszaki és tudo­mányos együttműködésre. A magyar élelmiszerter­melés más vonatkozásban is kapcsolódik a KGST együtt­működéshez. Különösen je­lentős az élelmiszer-termelés háttériparában kialakult ter­melés- és gyártásszakosítási kooperáció. A gépgyártás­ban ez a traktor- és élelmi­szer-feldolgozó vonalak és a kombájn gyártás kiépítését, a vegyiparban az állatgyó­gyászati termékek gyártását jelenti. Bonyhádi Péter 1981. július ZZ-, szeraa 4 >

Next

/
Oldalképek
Tartalom