Népújság, 1981. július (32. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-19 / 168. szám
% [ Ä lakásépítés lehetőségei és feltételei (Ő.) 1 Segít a munkáltató Kit és hogyan támogathat a munkáltató Az átfogó, és a lakásépí* , tést, valamint a gazdálko- ; dást. beleértve • a lakások I cseréjét is segítő rendelkezések a lakásépítés munkál- I tatói támogatásának feltételeit is módosították. Ugyanis mindezek a célok azt is indokolták, hogy felülvizsgálatra kerüljön, megfelelő módosításokkal bővüljön a munkáltatók lakásépítési támogatásának lehetősége is. Sokan jutottak eddig is munkáltatói támogatással lakáshoz. Ennek előnye a bővülő lakásépítés mellett az is, hogy kedvezően segíti a munkáltatók tervszerűbb munkaerő-gazdálkodását, a munkahelyi törzsgárda kialakítását. :; Ezen túlmenően a személyi tulajdonba kerülő laká- I sok építési és vásárlási köl- I csönfelvételei kedvezőbbek a R munkáltatói támogatás mel- * lett, mint az általános pénzügyi feltételekkel. Ebben a formában tehát olyanok is lakáshoz juthatnak, akik egyébként az általános pénzügyi. feltételeknek nem tudnak mégfelelni. Több célra Ennek megfelelően a vállalatok lakásépítési alapjukból az új családi ház, korszerű, Csoportos családi ház, és telepszerű, vagy egyedi társasház építésének munkáltatói támogatásán túlmenően támogathatják mindazokat az építési formákat, amelyek a lakásalap bővítését eredményezik. Hozzájárulhatnak a költségekhez az állami lakóépületre történő emelet-ráépítésnél, tetőtér-beépítésnél, és támogathatják az állami bérlakások bővítését, toldaléképítését. Ugyancsak segíthetik a nem lakás céljára szolgáló helyiségek lakássá történő átalakítását, tekintet nélkül arra, hogy a Iákés tulajdonosa, vagy bérlője a kölcsönben részesített dolgozó. A lakásépítési alapból ezekre a célokra nyújtott munkáltatói kölcsön esetében az OTP-kölcsön feltételei nem változtak, és a dolgozó, tehát az építtető minimális előtörlesztése, saját ' ereje az építési költség 15 százaléka. Az is új rendelkezés, hogy a munkáltatók a lakásépítési alapjukból a munkáltatói támogatásra később kijelölésre kerülő dolgozójuk részére megelőlegezhetik — lakásonként legfeljebb 60 ezer forintig — a telekárnak, a telek használatbavételi díjá- ! nak, az út- és közműfejlesztési hozzájárulásnak, beruházási, tervezési költségeknek a lakásra jutó hányadát, i ha a telepszerű, több szintes lakóház építtetője a munkáltató által szervezett közösség, vagy lakásépítő szövetkezet. Ha a munkáltató által a lakásépítési alapból nyújtott kölcsönök összege nem éri el ! a szociálpolitikai kedvez- I mény összegével csökkentett J építési költség tíz százaié* .1 kát, akkor a dolgozóval 15 '! évnél rövidebb törlesztési i idővel is köthető megállapodás. Sok helyre i I Az állami támogatás és a kedvezményes pénzügyi feltétel az új rendelkezés szerint több településre terjed ki. A munkásakció kedvezményeit a kiemelt településeken történő építkezésekhez lehet igénybe venni. 1 Ezeken a településeken a munkásakció kedvezménye azonban kizárólag a telep- izerű, több szintes társasházén ítés, vagy vásárlás esetén alkalmazható, ha az egyéb . feltételek együttesen fenn- ! állnak. Ennek megfelelően a j jövőben tehát állami támo- ‘I ggtást az egyedi társasházlakás építéséhez nem nyújtanak. A munkáltató a lakásépítési alapból dolgozóinak elhelyezése céljából vállalati bér-, valamint szolgálati lakásokat. tehát a tulajdonába kerülő lakásokat is építtethet. E formában építhet otthonházakat is, illetve ezek építéséhez iS hozzájárulhat. Űj lehetőség az is, hogy azok, akik jövedelmi, és vagyoni helyzetük alapján jogosultak állami bérlakásra, de a tanács — a névjegyzékbe történt felvétel ellenére — ezt a jogos lakásigényt nem tudja kielégíteni, kérhetik részükre OTP-be* ruházásban épült lakás kiutalását. Ebben az esetben, ha a kedvezményekkel csökkentett lakásár 20 százalékának megfelelő munkáltatói kölcsönben részesülnek, a Takarékpénztár az adás-vételi szerződést az állami vállalati munkások lakásvásárlására vonatkozó kedvezményes pénzügyi feltételekkel köti meg. Tehát, aki bérlakásigényéről lemond, és munkáltatója támogatásával vállalja OTP- beruházású lakás tanácsi kijelöléssel történő megvásárlását, függetlenül a foglalkozásától. a munkáslakás- akció kedvezményeiben részesülhet. Társadalmi alap Sok felépült ház, sőt egész házsorok, lakótelepek bizonyítják, hogy a házépítés családi, munkatársi, baráti, közösségi összefogást igényelt már a múltban is. Nem véletlenül magyarázza az értelmező szótár a kaláka szót a házépítés elvégzésének önkéntes segítőtársakból összeállt munkaközösséggel, az ebben végzett ingyenes munkával. Hagyománya van tehát a kalákában végzett házépítésnek. A városias, telepszerű, több szintes lakások építésénél azonban egyre kevesebb lehetőség van az ilyen' jellegi támogatásra. Ugyanakkor viszont különösen a kiemelt településeken, ahol a munkáslakásépítést külön állami kedvezmények is segítik, változatlanul szükség lenne különösen a nagycsaládosok és fiatalok esetében a munkahelyi kollektívák segítségére. Ezért merült fel már korábban olyan igény, hogy a munkatársi, elvtársi segítőkészség valámilyen más, az eddigiektől eltérő formája alakuljon ki. Ennek az igénynek az alapján öt éve született tárcaközi rendelet hozta létre a társadalmi lakásépítési alap képzésének lehetőségét. Ezt a lehetőséget aZ új rendelkezések is fenntartják: Tehát a társadalmi munkából származó összegekből lakásépítési alap kv nézhető. X társadalmi munkából szárn**!». í lakásépítési alap képzése olyan lehetőség, amellyel az eddigieknél jobban lehetne és kellene a megyéknek is élni. Nagyobb lehetőség A munkáltatói lakásépítési alap — beleértve a társadalmi munkából származó lakásépítési alapot is —, felhasználási körének bővülése tehát minden olyan törekvést Támogat, amely a jogos lakásigény kielégítését célozza. Egyben alkalmas arra is. hogy a lakáshiány mérséklése céljából ösztönözze mindazon lakásépítési formák keresését, amelyek a meglévő lehetőségek jobb, célszerűbb fel- használását segítik. Ide tartoznak a tetőtér-beépítések, emelet-ráépítések, toldaléképítkezések, a nem lakás célját szolgáló helyiségek átalakításai is. (Folytatjuk) — A termőföldtől a gépekig Hogyan gazdálkodnak a termelő alapokkal A mezőgazdasági termelést évről évre meghatározó alapokat: az üzemi termőföldek hasznosítását, az épületek és gépek kihasználását vizsgálta meg nemrég az MSZMP Heves megyei Bizottságának gazdasági és szövetkezetpolitikai bizottsága. A Heves megyei Népi Ellenőrzési Bizottság korábbi, idevonatkozó felméréseit, azok eredményeit is felhasználták, s megállapították, hogy a nagyüzemek jelenlegi termelési szerkezetük alapján képesek a VI. ötéves tervből adódó nagyobb feladatok megoldására A rendszerek közreműködésével Heves megye mezőgazdaságának ötödik ötéves terve összességében teljesült. Az elmúlt fél évtizedben jelentősen növekedett a gépek, berendezések száma a gazda. Ságokban, de ezek kihasználása még mindig nem megfelelő, ezért a VI. ötéves tervi célkitűzések szükségessé te. szik a termelőeszközökkel való gazdálkodás további javítását, különösen a föld fokozottabb védelmét és termőképességének javitását. A mezőgazdaságilag művelt nagyüzemi terület 1980 végére a megyében 217 ezer hektár volt. Bár az ötödik ötéves terv első három esztendejében évente csaknem másfél'ezer hektárral csökkent a föld, az utóbbi két évben azonban a védelmére és ésszerűbb hasznosítására tett intézkedések nyomán ez a folyamat lelassult! A terü- csökkenés főleg a szántókon mérséklődött, ami örvendetes dolog. Az elmúlt négy év során 60 hektárra zsugorodott a mezőgazdaságilag nem művelt terület Heves megyében. A vetetten és parlagföldek egy részét nagyüzemileg, illetve főleg a városok kömyé. kén, tartós használatba vétellel, kertszövetkezetek útján hasznosítják. A föld termőképességének javítására az elmúlt tervidőszak első éveiben jelentősen növekedett a műtrágyafelhasználás a gazdaságokban, ami a nagyobb hozamokban is megmutatkozott. Ebben aktívan közreműködtek a megyében is működő termelési rendszerek, főleg a nádudvari, a bajai, a bábolnai, és a szolnoki Gabona és Ipa_ ri Növénytermelési Rendszer. Csökkent a hatóanyagfelhasználás Különösen az V. ötéves tervidőszak második . felében a nagyüzemek gazdaságossági megfontolások, illetve szűkösebb pénzügyi lehetőségek miatt csökkentették mű. trágya-felhasználásukat. Ä gazdaságok egy részében a vezetés ma is az éves várható jövedelem alapján határozza meg a következő esztendőben vásárlásra kerülő műtrágya mennyiségét! Nyolc szövetkezetben főleg a növekvő szőlőtermelés hatására hektáranként 400 kiló hatóanyagnál többet, kilenc gazdaságban viszont kétszáz kilónál kevesebbet használnak fel. Ez utóbbiak termelési színvonala alacsony, kicsiny a jövedelmezőség. Heves megye mezőgazdaságilag művelt földjeinek termőképessége alig haladja meg a IS aranykoronát, ami alacsonyabb az országos átlagnál! Ennek ellenére a növénytermelés egy hektárra eső értéke állami gazdaságainkban túllépte az országos átlagot, a termelőszövetkezetekben pedig közel azonos értékű! Megyénk termőföldjeinek nagyobb része savanyú vegyhatású, így a terméseredmények gazdaságos növelése csak meszezéssel biztosítható. Gazdaságaink viszont eddig csak szerényen vették igénybe az erre meglévő hitellehetőségeket. Nem használják ki megfelelően az Eger határában levő felnémeti mészkőőrlő üzem közelségéből adódó kedvező szállítási lehetőségeket. A helyi adottságokhoz igazodva A talaj javítását és védelmét szolgáló meliorációra az V. ötéves tervben sem költöttek többet a gazdaságok, mint korábban. A felhaszŐszibarack Csongrádból nálás arányai mégis megváltoztak. Több meliorációs beruházás valósult meg a megye alföldi részén, főleg a belvízkáros területek rendezésére. Ennek ellenére to. vábbra is sok még a belvizes és a szikes terület, főleg a Tisza menti gazdaságokban. A biztonságos termelést meg_ alapozó meliorációs munkákra ezek a közös gazdaságok nem képesek saját erőből pénzt biztosítani. További gondot jelent a Tisza—II. térségében a talaj vizezi nt emelkedése, amely számottevő mezőgazdasági művelés alatt levő területen a termelést veszélyezteti. Az elmúlt tervidőszak má. sodik felétől, az egyre szigorúbb gazdálkodási feltételek között előnyösen változott az üzemek vetésszerkezete, amely mindinkább a helyi adottságokhoz igazodik. A megye északi részén főleg a hegyes, lejtős területeken megszüntették a ráfizetéses kukorica- és cukorrépater. melést. Ahol indokolt volt., inkább legelőt, illetve erdőt telepítettek. A rét., és legelő- gazdálkodás azonban még így sem megfelelő. Noha Heves megyében ötvenezer hektár ilyen terület van, nem élnek vele megfelelően a gazdaságok, pedig nagy tartalékot jelent az állattenyésztésnek! A népgazdasági célkitűzésekkel összhangban az V. ötéves terv végére a tervezett ütemben növekedtek a gabonafélék terméshozamai. Jelentős az olajosmagvú növények, a zöldségfélék és a szőlő területnövekedése is Heves megyében. Ezzel szemben kedvezőtlen, hogy csökken* a cukorrépa-termelés iránti érdeklődés, mivel nehezen beszerezhetők a spéci ális, külföldi gépek, és már a kézi munkaerő is kevesebb. Elavult gépek A mezőgazdasági nagyüzemek termelőeszközei 1975- höz képest 1980 végére harminc százalékkal, az üzembe helyezett beruházások értéke pedig 29.3 százalékkal növekedett. Változott az új létesítmények összetétele is. A népgazdasági ' igényeknek megfelelően csökkent az építések aránya, viszont növekedett a gépek száma. 1980 végére a IV. ötéves tervi 2 milliárdnyi 2,8 milliárdra emelkedett a vásárolt gépek értéke. Különösen a gépek teljesítménye növekedett, ki. használásuk azonban nem változott, ami kedvezőtlenül hat a termelésre. Amíg 1976-ban' 220 millió forint értékű elavult gépet tartottak az üzemekben, addig a tervidőszak végére ez annak két és félszeresére emelkedett. Különösen a pénzügyi hiányokkal küzdő termelőszövetkezetekben romlott a gépesítés színvonala. A fejlesztési lehetőségek csökkenése ezeknél az üzemeknél nem teszi lehetővé az elhasznált gépek pótlását! Az állattenyésztő telepeken, amellett, hogy a férőhelyeket nem használták ki, a gépesítés alig változott, sőt azok műszaki állapota romlott! Az energia, és alkatrészárak ezzel szemben jelentősen növekedtek, de ellensúlyozásukra az üzemek többségében megfelelő takarékossági és érdekeltségi intézkedéseket vezettek be. Mindezeket a megállapításokat figyelembe véve a megyei NEB és az MSZMP Heves megyei Bizottságának gazdasági és szövetkezetpolitikai bizottsága kezdeményezi, hogy a VI. ötéves tervben még fokozottabb figyelmet fordítsanak a termőföldek hasznosítására. He. lyezzék előtérbe az állattartó telepeken a férőhelyek bővítését, és az eddieknél jobban hasznosítsák a háztáji és kisgazdaságok állatférőhelyeit is. Szükséges az is, hogy tovább javítsák a megyében a rét. és legelőgazdálkodást, a meliorációra fordítandó pénzt pedig az arra legszükségesebb helyeken használják fel. Fejlesszék tovább az üzemekben az anyag- es energiatakarékosság eddigi eredz ményeit, törekedjenek az elavult gépek, berendezések cseréjére. Így várható, hogy az üzemek képesek lesznek a megnövekedett feladatok megoldására. Mentusz Károly ] Diákok A mozgássérültek számlájára fizetik be azt a több mint tízezer forintos összeget a Heves megyei diákok, amelyet munkájukért kapnak ; siófoki Geisler Eta önkéntc Ifjúsági építőtáborban. A ké pen: a fiatalok többletmunkát vállaltak a meggyszedésben, (MTI fotó — E. Várkonyi Péter felv. — KS) 1981. július 19., vasárnap j. I a mozgássérültekért A hazánk őszibaracktermésének 40 százalékát adó szatymazi tájkörzetben a korai fajták után már szedik a legizletesebb középérésű őszibarackot. A tetszetős piros-sárga. úgynevezett „márványozott” színű, bársonyos héjú fajták: a bársonypír, az aranycsillag, a napsugár őszibarackok is beértek. Megkezdődött az export, is a HUNGAROFRUCT Vállalat üzletkötése alapján. Eddig 240 mázsa őszibarackot indítottak útnak a Német Demokratikus Köztársaságba és Csehszlovákiába. A hűtő- vágonokban hat-hét fok a hőmérséklet, ez a legmegfelelőbb ahhoz, hogy frissen érkezzék meg rendeltetési helyére Csongrád megye legrangosabb gyümölcse. fiútok —- ponyvával — Mikor kezdték meg az aratást? — kérdeztük rNémeth Andrástól, a gyöngyöspatai Mátrai Egyesült Tsz elnöké, tői. — Az őszi árpába június 26-án álltak be a gépek. — A búzába mikor mehetnek bele? — Azzal várnunk kellett, mert még viaszos érésben voltak a szemek. — Hogyan szállítják el a termést? — Ponyvával letakart teherautókkal, most már évek óta. Erre. mifelénk nem láthat senki az út szélére lehullott árpa- vagy búzaszemeket. Ha mégis előfordulna ilyen, azok nem a mi kocsijainkról pergtek le. Más gazdaságok Gyöngyöspatán. Szü- csin keresztül viszik a búzát a selypi eialomba. Ennyi az egész. Itt jut eszembe, hogy évekkel ezelőtt angol vendégeink voltak. A Tiszához mentünk velük, amikor a sikabb részeken egyszer csak láttunk egy embert, aki seprűvel szedte fel lapátjára a jó vastagon terített búzát. Arrébb már két teli zsákja álldogált egykedvűen. — Szép, szép, hogy utólag összegyűjtik a földre lehullott termést — jegyezte meg albioni útitársunk —, de miért nem takarják le ponyvával a járművet? Azt sem mertük neki elárulni, hogy az a szorgos gazda nem a szövetkezeti vagy a szomszédos állami gazdaság embere, ö maga- magának „menti meg” a termesztőknek gondot nem okozó kenyérnekvalót. De megmenti. A jobb példát a gyöngyöspataiak adják. (—ár) S i
