Népújság, 1981. július (32. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-15 / 164. szám
A lakásépítés lehetőségei és feltételei (TI.J Á bérlakások bővítés# Emeletráépítés — tetőtérbeépítés — korszerűsítés A lakásépítésről és lakás - gazdálkodásról szóló párt- és allami határozatok feladatul tűzik azt is, hogy a jogos lakásigények kielégítése céljából valamennyi lakásellátási ég építési formát felhasználva, az állami lakóházak felújítása mellett az ilyen lakások korszerűsítésével. továbbá az épületekre történő ráépítéssel is segíteni kell a lakáshiány csökkentését. Ráépítés A korábbi rendelet hatályon kívül helyezésével újra szabályozták az állami tulajdonú épületek emeletráépítésének, tetőtérbeépitésé- nek feltételeit. A rendelet hatálya kizárólag. vagy legalább 50 százalékban állami tulajdonban álló lakóépületeken végzendő olyan emeletráépítésre, tetőtérbeépítésre, tehát ráépítésre terjed ki, amelynek során állami bérlakás, műteremlakás létesül. Ez, a lakásépítési forrna kedvező lehetőséget nyújt az állam.; bérlakások számának növelésére, továbbá arra is, hogy a munkáltatók is támogathassák dolgozóik ilyen formában történő lakáshoz jutását. Sőt arra is van lehetőség. hogy — ha a ráépítés során két lakásnál több nem alakítható ki' — a ráépítést magánszemély is végezhesse. Figyelmünket az utóbbi építkezési formára irányítva ez esetben eltekintünk a házkezelő szerv és a munkáltató által történő ráépítéstől, mert célunk a lakossági lakásépítés lehetőségeinek áttekintése. Kizárólag állami tulajdonban álló épületben történő ráépítést magánszemély az épületet kezelő szervvel, vegyes tulajdonú épületek esetében pedig valamennyi tulajdonostárssal kötött megállapodás alapján végezhet, vagy végeztethet. Ez esetben az illetékes lakásügyi hatóság, tanács szak- igazgatási szerve az építtető magánszemélyt előzetesen kijelöli bérlőül. Lakásépítési hozzájárulást nem kell fizetni. A ráépítés keretében épülő lakás költségének 50 százalékáig, legfeljebb azonban 150 ezer forint kölcsön nyújtható, év; 2 százalékos kamattal. A törlesztési idő legfeljebb 25 év. Az építtető saját részének az építési költség legalább 15 százalékát el kell érnie. Az építési kölcsön igényléséhez szükség van a lakásügyi hatóság előzetes bérlőkijelölésére, a házkezelési szervvel kötött megállapodásra, amely a ráépítési költségek viselésének megosztását is tartalmazza, továbbá a jogerős építési engedélyre, valamint a tervdokumentációra és a költségvetés egy példányára. Több lakás építése esetén mellékelni kell az egy-egy lakásra eső költségek felosztását is. Kölcsön bérlakáshoz Az állami bérlakások bérlői kedvezményes feltételekkel juthatnak az OTP útján állami kölcsönhöz, ha bérelt lakások bővítésével, felújításával kívánják jogos lakásigényüket kielégíteni. Ez tehát azt jelenti, hogy a meglevő lakás megfelelő kialakítását is segítik. Tehát lehetőség van arra, hogy a meglevő lakás kialakítása útján oldódjék meg a jogos lakásigény kielegilese. Az Országos Takarékpénztár az állami tulajdonban álló lakások bérlői részére az általános feltételek szerint kölcsönt nyújt felújításra, tatarozásra, korszerűsítésre és közművesítésre, továbbá bővítésre, beleértve a toldaléképítést is. Ezenkívül igénybe vehető még kölcsön a nagylakások műszaki megosztására, lakásleválasztásra, valamint nem lakás céljára szolgáló helyiségek lakássá történő átalakítására. Ezeket a kölcsönöket a bérlők a házkezelő szerv, TKV stb. hozzájárulása alapján vehetik igénybe a költségek részbeni fedezéséhez. A kölcsönt az OTP területi fiókjánál kell igényelni, formanyomtatványon. Mellékelni kell az igénylők munkáltatói igazolását, az elvégzendő munkák tételes költségvetését, valamint a házkezelő szerv nyilatkozatát a munkák elvégzéséhez történő hozzájárulásról, továbbá a költségeknek a házkezelő szerv és a bérlő közötti megoszlásáról. Építési engedélyhez kötött munkák esetében mellékelni kell az építés; engedélyt és a jóváhagyott tervrajzot is. Felújítási, tatarozás! kölcsön a lakások szokásos karbantartási munkáira nem adható, de a lakások felújítása, korszerűsítése és közművesítése következtében, azzal egyidejűleg felmerülő ilyen munkákat figyelembe lehet venni. A felújítási hitel feltételei szerint kérhető kölcsön a lakások korszerűsítésére és közművesítésére. E kölcsönnyújtás célja a régebbi építésű lakások komfortosításának. közművesítésének támogatása. Éppen ezért víz, gáz, csatorna, távfűtés bekapcsolására, központi fűtés létesítésére is kérhető. Bérlakások bővítésére, toldaléképítkezésre abban az esetben nyújtanak kölcsönt, ha a meglevő lakás alapterülete növekszik, és a tervezett bővítéssel újabb lakószoba Is keletkezik. Műszaki megoldásokra akkor engedélyeznek kölcsönt, ha a meglevő lakásból legalább 2 lakást alakítanak ki. Bérlői kölcsön az említett célokra kizárólag a bérlőt terhelő építési költség 75 százalékáig, legfeljebb azonban 100 ezer forint összeghatárig engedélyezhető. A kamat ebben az esetben kedvezményes, év; 2 százalék, míg a visszafizetési jdő 15 év. Élni a lehetőséggel Az állami bérlakások felújítása. karbantartása, sőt korszerűsítése szerepel a lakásgazdálkodási terveinkben és tervszerűbbé tétele lakás- politikánkban megkülönböztetett, figyelmet kap. Ám ez nem zárja ki azt, hogy — a korlátozott állam; erőforrások mellett — mindazok, akik jogos lakásigényük megoldásának előbbrehozatalá- hoz szükséges feltételekkel rendelkeznek, ezt a lehetőséget ne használják fel igényeik mielőbbi kielégítésére. A bérlők vészére biztosított kedvező pénzügyi feltételek és támogatások igénybevétele akár emeletráépítés, akár toldaléképítés, vagy egyéb korszerűsítés útján bizonyára sok család jogos lakásigényének korábbi megoldását segítheti. Csak élni kell a lehetőséggel.- (Folytafjuk) Szülők nélkül... Szívfáj ditó gyermeksorsok kerültek mostanában reflektorfénybe. Emlékszem, amint a televízió képernyőjén ..kimerevítették” azt a fotót, amellyel az alkotógárda tagjai lezárták a már-már felnőtt, s az ..édesanyjával” való találkozásra • tizenegy éve készülő lányról forgatott filmet. Visszaemlékszem a közönnyel fogadott, az any- nyira várt viszontlátás kiábrándító perceitől megcsö- mörlött 1 gyermek mozdulatára, amint az esőverte autóbusz ablakából kinézett — utoljára pillantva e tájra —. s két kezébe temette az arcát... Ha nem köszönne vissza ez a kép, azt mondhatnánk: nem általános. Sajnos, a gyermek- és ifjúságvédelem megyei szakemberei más véleményen vannak. Mint tegnap a megyei tanács végrehajtó bizottsága megállapította — a témában jártas jogászok, pedagógusok értékelése nyomón —. csak az elmúlt évben két és fél ezer, a gyermekeket védö- óvó intézkedést tettek. A legtöbb gond az egri. a gyöngyösi és a hevesi járás községeiben, valamint Egerben és Hatvanban volt. És az ok? Közismert: n szülők nemtörődömsége, a terjedő alkoholizmus. a gyerekekkel való minimális foglalkozás, a teljesen kihűlt családi tűzhely. Vagyis, gyermekek — szülök nélkül! Társadalmunk gondoskodásából fakadóan azonban: nem támogatók nélkül... ! Erről az illetékesek így számoltak be a megyei tanács végrehajtó testületének : .. gyámhatóságaink fő feladata a megelőzés. Bővítettük a társadalmi és a tiszteletdíjas pártfogók hálózatát, az üzemek szocialista brigádjait vontuk be a munkába, hogy felderítsék a veszélyeztetett és a hátrányos helyzetű gyermekeket.’’ A megyei adatok idézése helyett — úgy véljük —. érdemesebb megemlíteni a napirend vitájának részleteit. Dr, Pápay Gyula arra utalt, hogy a veszélyeztetett kiskorúak felkutatása, tarthatatlan otthoni helyzetük feltárása közös feladatunk. Nem elég a gyámhatóság munkája. szükség van és lesz a társadalmi szervek, a tanácsok és a magánemberek támogatására is. És arra. hogy mindenly — még a munkahelyeken is —, ítélje el azt a felelőtlen szülőt, aki a saját hibájából nem tesz eleget a gyermekgondozás és -nevelés nemes kötelességének. Dr. Patkó Benjámin azt szorgalmazta, hogy szűkebb hazánkban mielőbb koordinálni kell a hivatásos és a társadalmi munkás pártfogók, az ifjúságvédelemmel, az elhagyott, állami gondozásba vett, a család nélkül nevelkedő gyermekek sorsával törődő szervek tevékenységét, mert együtt, a lehetőségek összpontosításával a jelenleginél sokkal többet tehetnénk. Tulajdonképpen ezt a véleményt támasztotta alá a Művelődési Minisztérium értékelése a Heves megyei gyermek- és ifjúságvédelmi munkáról. Országos példaként említik azt a kezdeményezést, miszerint jelentős támogatást kaptak a megyei tanács végrehajtó bizottságának döntése alapján a nagy- családosok. A társadalmi pártfogók, az életbe kilépő fiatalok útjainak egyengetői olyan elismerésben részesül. Róluk is szó esett: az egri csecsemőotthon apróságai (Fotó: Szántó György) nek.- amelyre ugyancsak azt mondták a gyermekekről való gondoskodás országos irányítói: „ ... Meg kell nézni a hevesiek módszerét!” Ez egyébként a határozott megelőzés, illetve á hatásos utógondozás ötvözete, egyebek között ennek köszönhetően csökkent a veszélyeztetett kiskorúak száma, jutott több pénz az egyedülálló szülő támogatására, az óvodai foglalkozásokra. az iskolai napközis órákra évről évre több és több rászoruló apróság, kisdiák ülhet he. Akik értük dolgoznak, egy célért teszik: mielőbb olyan körülmények közé juttatni az érintett gyermekeket, ahol pótolni — vagy: majdnem pótolni — tudják a tv-né- zők milliói előtt is cinikusan, közönyösen viselkedő „szülőket”, akiket'tulajdonképpen másodszorra már nem is kívánnak viszontlátni a nélkü. lük is emberré cseperedett gyermekeik... Szilvás István B€omb«sinok hareállásbon Eddig bejött a „Zagyvavölgye” számítása Mint a környéken általában, itt, a zagyvaszántói határban is a szokottnál nyölc- tíz nappal korábban ért be a gabona. Az alig kétszáz hektárnyi árpával már végeztek a „Zagyvavölgye” kombájnjai. Az értékes takarmány, amely a várakozásnak megfelelően fizetett, magtárba került. És most, hogy erre járunk, a júliusi reggelben föisorakoztak a gépek a kenyérgabona betakarítására. A masinák tizedik napja dohognak-zúg- nak a táblákban, s gki közvetlenül kézben tartja harmincöt ember, valamint a kombájnok, teherautók, szervizkocsik, lajtpk irányítását: Vaján Istifán, a termelőszövetkezet új mezőgazdásza. Lőrinci gyerek, nemrég szerzett diplomát, ilyenformán szívvel és hozzáértéssel szolgák Most visszafogja még a gárdát, mert harmatos, nyirkos az, alacsonyra nevelkedett kalásztenger, a jubilejna.iák és martonvásáriak messzire nyújtózó rendje: „Majd ha minden nedvességet• vizet fölszívott a napmeleg.. ■!” Szíves vendéglátós A gazdaság egyébként minden eddiginél alaposabban fölkészült az idei aratásra. Ebben javukra szolgált, hogy a rendszergazda GTR szinte hiány nélkül szállított alkatrészt a különböző kombájnok javításához, és Palotásról, a Nóg- rád megyei alközpontból még tegnap is érkeztek motoralkatrészek. Hüvely, dugó. fékcső, adagoló annyi volt a rakományban, hogy mind a nyolc „hazai” masinát még egyszer föl lehetne belőlük újítani. Hazai! Azért fogalmaztunk így. mert itt sorakoznak most a szlovákiai Rimaszombatból segítségül érkezett NDK-kom- bájnok, pótkocsis teherautók is. A dolgot időben egyeztették a két település illetékesei, ezért az idén nem volt fennakadás a haláron, valamennyi gép egyszerre foghatott feladataihoz. Dusán Kapec, aki Vajda Istvánnal épp most rendezte napi tennivalóit, nem fukarkodik a vendéglátók gondoskodását méltató szavakkal sem. Nem messzire, a három községet összefogó gazdaság központjától jutott kitűnő szálláshoz, házigazdája mindennap biztosit bőséges reggelit, vacsorát. déli harangkondulás ideje táján pedig a szövetkezeti kocsi fuvarozza neki és társainak, ide a gépekhez, a „tömős” ebédet. Igazolt remények Közben alkalmunk nyílik, hogy a ..Zagyvavölgye” elnökével, Varga Jánossal beszélgessünk a betakarítás helyzetéről, a várható teljesítményekről. Ami az aratást illeti, igen bizakodó. — Nemcsak a gépekkel készültünk fel. hanem ösz- szeszokott, harmonikus társaság fogott az aratáshoz. A korábbi évek gárdáját csak két fiatallal, a gépműhelyből kiemelt Palló Ferenccel és Kovács Józseffel kellett kiegészítenünk, akik tapasztalhatóan beváltották reményeinket. Az idei búza? Pillanatnvilag egy a gondunk vele. A Zagyva folyó menti, laposabb területeken elég magas a víztartalma. Éjjel kezdjük is a szállítást a selypi Zsófi a-malomba, amelynek felvevőkörzetéhez tartozik Zagyvaszántó. Lőrinci. Apc térsége. A hozamra nem lehet egy rossz szavunk sem. Általában rövi- debb szárú az idei kenvér- gabona. a szalmánk kevesebb. a hektárankénti búza- mennyiség azonban terveink körül mozog. Különben, ha marad a kedvező időjárás, hat-nyolc napon belül nem lesz lábon gabonánk, a termés ötven százalékát pedig a malomba fuvarozzuk. Az ezerhektárnyi búza másik felét sem kell féltenünk! Amíg a napraforgót nem vágjuk, ott a korszerűsített tároló, amellyel szintén tavasszal készültünk el. Ha valamiért sírhatunk: a zöldborsó? Mert cukorrépából napraforgóból az elkenteiteknél jobbak a kilátásaink, terven felül értékesítettünk százezer baromfit is, 170 hektárnyi borsónk azonban a májusi csapadékhiány miatt alig hozta a tervezett mennyiség hatvan százalékát. Így nem teljesítettük konzervgyári szerződésünket! Kiegyenlített pénzforgalom A betakarítás közepette egy gondról még szó esett a „Zagyvavölgye” portáján. Illetve nem is gond ez, hanem inkább a gazdaság struktúrájából eredő fogas feladat. A szántóiak alaptevékenységén belül igen jelentős, ötven százalékon felüli az állattenyésztés aránya, noha ennek a jövedelmezősége tizednyi, mint a növénytermesztésé. Nagyon nehéz te. hát biztosítani az esztendő végeztével várt és várható nyereséget, aminek a fejlesztési alap szempontjából is nagy a jelentősége. Mégis, hogy a tavalyihoz hasonló legyen az 1981-es zárás, miféle kezdeményezést tett a közös gazdaság irányító testületé? Az esztendő első felében például nemcsak tizenöt hektárnyi nagyon nehezen művelhető földet vontak be a termelésbe, hanem szívósan küzdöttek az elemi, természeti károk pótlása végett is. Az áprilisi fagy,' majd a csapadékszegény május a növények szakaszos kelését hozta, ami miatt 140 hektárnyi cukorrépájuk kétharmadát újra vetették. A gyengén fizető zöldborsó helyire sürgősen 126 hektárnyi silókukorica került! figyelemmel az állattenyésztés igényei re. Továbbá, általában a termelés növelésével, a korábban nem hasznosított lehetőségek kihasználásával igyekeztek a költségnövekedést, ellensúlyozni. Az akciók, úgy tűnik, célhoz vezettek! A pénzforgalom ugyanis alapvetően kiegyenlített volt az első félévben, és ez várható az esztendő második részében is _ MivgrGgW I A természet ajándéka: Traubiszóda Kezdetben volt a BAMBI. Aztán jött a COLA. Majd a Traubiszóda. És ma 72-féle üdítő italnál tartunk. Létjogosultságuk ugyancsak megkérdőjelezhető, mert a bőséges választék ellenére most is a Traubi az egyik legkedveltebb frissítőnk. A Traubiszódának, mondhatni történelme van már. Pontosan tíz éve. 1971-ben jelent meg hazánkban. Neve a Traube (németül szőlő) szóból ered, a licencet az osztrák Lenz-Moser cégtől vásárolta meg a Badacsonyi Állami Gazdaság. Az ital, nevének idegen hangzása ellenére — nem kis gondot jelentett, amíg megtanultuk, hogyan kell helyesen ejteni — gyorsan meghonosodott nálunk'. Amíg az első évben 1,6 milliót; 1972-ben már csaknem tizenötmillió palackkal gyártottunk, 1980-ban pedig — ez- volt a csúcs —, 120 millió palack Traubiszóda fogyott. E hatalmas mennyi*- ség előállítására a badacsonyi üdítőital-üzem már nem is volt elég, ezért társult velük a Csányi, a Debreceni és a Kunbaja—bácsszőllősi Állami Gazdaság is. A Traubiszóda alapanyaga a legkiválóbb magyar csemegeszőlő, amelyet természetes anyagokkal ízesítenek.; Hogy hogyan, az természetesen az osztrák cég titka, az viszont nem titok, hogy ezer liter ' Traubiszódához összesen három deciliter import- aroma szükséges. Eddig a világ négy országában vásárolták meg az osztrák licencet, mi elsőként, és állítólag a magyar ital a legjobb ízű. Mi átlagosan személyenként 51 litert iszunk belőle évente, többet, mint őshazájában, Ausztriában. Fogyasztják Irakban és Jugoszláviában is, és már érdeklődik iránta az NSZK és Anglia. O. E.
