Népújság, 1981. július (32. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-15 / 164. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJ ETEK I AZ MSZMP HEVES MEGYE! BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXII. évfolyam. 164. szám ARA: 1,40 FORINT 1981. .július 15., szerda Megnyílt a Lengyel Egyesült Munkáspárt IX., rendkívüli kongresszusa Kedden délben a varsói Tudomány és Kul­túra Palotájának kongresszusi termében meg­nyílt a Lengyel Egyesült Munkáspárt kilen­cedik. rendkívüli kongresszusa. A délelőtti munkaiilésen a küldöttek megvá­lasztották a kongresszus elnökségét, titkársá­gát és egyéb munkaszerveit. A küldöttek­nek azonban nem sikerült megállapodniuk a Központi Bizottság első titkára megválasztá­sának módjában és idejében. A LEMP kongresszusára meghívott testvér- pártok, közöttük az SZKP és az MSZMP küldöttségei kedden délelőtt Yarsóban meg­koszorúzták az ismeretlen katona sírját és a Lengyelország felszabadításáért vívott har­cokban elesett szovjet hősök emlékművét Az ismeretlen katona sírjánál a küldöttség­vezetők — közöttük Havasi Ferenc, az MSZMP PB tagja, a KB titkára —beírták ne­vüket az emlékkönyvbe. A déli ünnepélyes megnyitó során a küldöt­tek elénekelték a lengyel Himnuszt, majd az Internacionálét. Ezt követően Stanislaw Kania. a LEMP KB első titkára emelkedett szólásra. Stanislaw Kania referátuma Megkezdődtek a magyar-görög tárgyalások Lázár György Athénban Bevezetőben emlékeztetett arra, hogy közeleg Lengyel- ország újjászületésének 37. évfordulója, s az elmúlt há­rom és fél évtizedben olyan eredmények születtek, ame­lyekre a jelenlegi nehézsé­gekből való kiút keresésé­ben építeni lehet. Jelenleg azonban — mon­dotta — „heves ideológiai és politikai osztályharc folyik a hatalomért, országunk arcu­latáért, helyéért és orientá­ciójáért a nemzetközi küzdő­téren. Szaporodnak az ellen- forradalmi jelenségek, széle­sedik á gazdasági válság, la­zul a közfegyelem, s mindez az állam létét veszélyezteti, s napirendre tűzi a nemzet megmentésének feladatát”. „Ezt az állapotot haladék­talanul meg kell változtat­nunk. el kell hárítanunk a veszélyeket, s az országot az eredményes szocialista fejlő­dés útjára kell vezetnünk” — hangsúlyozta Kania, majd emlékeztetett arra, hogy a népi Lengyelország nem elő­ször él át politikai megráz­kódtatásokat“ amelyeket az esetek többségében „az ál­lam vezetésének hibái okoz­tak”. Elemezte a múlt nyáron kirobbant válságot, és he­lyesnek mondta, hogy a párt már a társadalmi konfliktus legélesebb sza­kaszában megértette: „Nem a szocializmus, hanem alt­nak torzulásai ellen” tilta­koztak az emberek. A válság fő okának azt az ellentmondást nevezte, „amely a 70-es években ke­letkezett és egyre mélyült a rohamosan fejlődő termelő­erők, másrészt a változatlan vezetési és gazdaságirányítási rendszer között”. Az ország mértéktelenül eladósodott, túltengtek a beruházások, csökkent a nemzeti jövede- delem. a piacon nagyarányú egyensúlyhiány, a gazdasági életben nagymértékű infláció keletkezett. Mindehhez hoz­zájárult még az élelmiszer- készleteket csökkentő hibás mezőgazdasági politika. Ezen a talajon alakult ki a társadalom elégedetlensége, amelyet kihasználtak a szo­cializmus ellenségei, többek között az olyan csoportosu­lások. mint. a KOR és a Független Lengyelország Kon­föderációja. Tevékenységü­ket nyugati felforgató köz­pontok is támogatták. A pártban, annak vezető szerveiben megsértették a le­nini elveket és a demokrá­ciát. A múlt nyári eseménye­ket követően jelentős szemé­lyi változások történtek, egy­ben megkezdődött a párt és az állami szervek hibás mű­ködési mechanizmusainak kiküszöbölése, a szocializmus alapvető értékeinek helyre- állítása. Kania emlékeztetett arra, hogy ezt az irányvonalat az országban széles körben tá­mogatják, így a két szövet­séges párt és a fegyveres erők is. Felidézte Leonyiri Brezsnyevnek az SZKP XXVI. kongresszusán elhang­zott szavait, amelyek szerint a lengyelországi események ismételten bizonyítják, mi­lyen fontos a párt, annak ve. zető szerepe szempontjából a tömegek meghallgatása, a bürokratizmus minden meg­nyilvánulásával szembeni határozott fellépés. A Lengyel Egyesült Mun­káspárt „mindent megtesz annak érdekében. hogy visszaszerezze a párt és a néphatalom iránti bizal­mat” — hangsúlyozta Kania. Kalandorságnak nevezte az összes olyan megnyilvá­nulást. amely a konfliktusok tárgyalásos, az állam szocia­lista jellegét figyelembe ve­vő megoldási módja ellen irányul. A párt marxista—leninista jellegét erősítő tevékenység­ben. a szocialista megújulás védelmezésében ..a társada­lom minden osztályában és csoportjában szövetségeseket keresünk. A párt számára most. és a jövőben is a len­gyel munkásosztály marad a fő támasz”. A szakszervezetekről szól­va Kania hangoztatta, hogy a párt megpróbált erőfeszí­téseket tenni a szakszervezeti mozgalom politikai széthullá­sának megakadályozására, — ,,de sajnos ezen erőfeszí­tések mérlege nem adhat okot derűlátásra”. A szak- szervezeteket a párt' úgy ke­zeli, „mint az államirányí­tástól független, a dolgozók szociális érdekeit képviselő, á bürokrata, technokrata tor­zulásokat elhárító szerveze­teket”. Ezzel kapcsolatban kijelentette: a párt örül an­nak, hogy az ágazati szak- szervezetek kezdik visszasze­rezni befolyásukat a dolgozók körében'. Ezután részletesen foglal­kozott a Szolidaritáshoz való viszonnyal és rámutatott, hogy a párt, mint eddig, „továbbra is kész együttmű­ködni ezzel az igen hetero­gén szervezettel. mindig hajlandó szót érteni a Szoli­daritás valóban munkás- jellegű irányzatával. Ebben azonban ott a határ, ahol véget ér a Szolidaritásnak, mint szakszervezetnek a te­vékenysége, s ahonnan azok­nak a reakciós, szélsőséges csoportoknak a működése kezdődik, amelyek a Szolida­ritásnak politikai partjelle­get. mégpedig a szocialista állammal szembenálló párt­jelleget kívánnak adni. Mint Kania rámutatott, „a szocializmus ellenségei a válságba vetik reményeiket. Mi a válság legyőzésére, ők kihasználására törekednek. A helyi hatalmi szervek megbénításának egész me­chanizmusa létezik már, az ellenfelek a legkülönfélébb módszereket használják a szocializmust védelmező em­berekkel szemben. Mi árrá törekszünk, hogy a Szolida­ritás pozitív szerepet játsz- széik az ország életében. Saj­nos —, tette hozzá —, igen sok ok van az aggodalomra”. A Szolidaritás túl hamar nyúlt a sztrájk eszközéhez, és olyan terveket, szövöget, „amelyek értelmében a tár­sadalmi tulajdonból csoport- tulajdont csinálna, s egész vállalatokat verme kezébe, ami gyakorlatilag egyenér­tékű a helyi hatalom meg­ragadására való törekvés­sel.” Kania kijelentette, hogy a párt konkrét javaslatokat terjesztett, elő a hatékony munkásönkormányzat, kiépí­tésére, és kizárólag ez szol­gálhat a vita alapjául: a csoporttulajdonról kialákított koncepció a rendszer alap­jai ellen irányuló demagó' gin, A pártnak ezért is a korábbinál eredményesebben kell megszerveznie a szo­cializmus védelmének front­ját a rendszer ellenségeivel szembeni politikai offenzí- váját, megvédenie a közren­det és fellépnie minden olyan akcióval szemben, amely az állami szervek al­kotmányos tevékenysége el­len irányul. — Az ellenforradalmi tö­rekvéseknek nincs esélyük Lengyelországban, az álla­mot nem lehet letéríteni a szocialista építés útjáról. Ugyanakkor a nehézségek el­lenére folytatni kell a szo­cialista megújulást, együtt­működve mindenkivel, aki a nép javát akarja. Saját erő­ből kell leküzdeni a Len­gyelország szocialista fejlő­dését és a haza függetlensé­gét fenyegető veszélyeket. Kulcskérdés e harcbán, hogy a LEMP egysége a marxizmus—lenínizmus alapién szilárduljon meg. — Olyan lesz Lengyelor­szág. amilyen a párt. Sem­mi sem határozza meg en­nél világosabban felelősse­günket a nemzet és az ál­lam iránt. A párt vezető szerepe nem alkotmányos kiváltság, hanem politikai kötelezettség és a nemzet­nek tett szolgálat. A továbbiakban Kania ál­lást foglalt a. pártélet de­mokratizmusának megerősí­tése mellett, kiemelve, hogy a párt tekintélyének alapja nem taglétszámának nagysá­ga, hanem a tagság minősé­ge. Bírálóan szólt arról, hogy a pártélet demokrati­zálása körüli vitában nem szenteltek kellő figyelmet az egység és- a fegyelem köve­telményeinek. és határozot­tan elutasította a párt je­lenlegi felépítését támadó nézeteket. Kania hangsúlyozta, hogy a pártnak kétfrontos ideoló­giai harcot kell folytatnia. Meg keH küzdenie a szo­ciáldemokrata eszmékkel, a revizionista és jobboldali opportunista nézetekkel, valamint azzal a dogmati­kus konzervativizmussal, amely fékezni, vagy vissza­fordítani akarja a meg­újulás folyamatát. Állást foglalt a párt ideo­lógiai megerősítése, demok­ratikus centralizmusa, és a párton belüli demokrácia, a munkásosztállyal való szo­ros kapcsolat mellett. Hang­súlyozta. hogy a válságoktól mentes fejlődés biztosítéka a demokráciára és törvényes­ségre épülő erős állam. Eb­ben az államban a pártnak a maga vezető szerepét a korábbiaknál nagyobb mér­tékben kell a választott tes­tületekben részt vevő kép­viselői útján betöltenie. Szükségesnek mondotta az ország társadalmi élete új irányzatainak és jelenségei­nek intézményesítését és a megújulás folyamatának tör­vényes biztosítását. Rámu­tatott arra, hogy megenged­hetetlen mind az állami szervek visszaélése a tör­vényekkel. mind a törvények megsértése az állampolgárok részéről. Az. államnak és az állampolgároknak egyaránt létérdekük az ügyészségek és bíróságok, a rendőrség és az állambiztonság jó működése. A közrendvédelmi szervek elleni szüntelen támadások az egész, társadalom ellen fordulhatnak — mutatott rá. A továbbiakban méltatta a néphadsereg jelentőségét a szocialista megújulásban, a szocialista haza védelmé­ben, hangsúlyozta a nem­zeti egységfront munkájá­nak fontosságát és a szö­vetséges pártokkal való együttműködés jelentősé­gét. Gazdasági kérdésekről szólva Kania kiemelte: min­den eszközzel és minden erő­vel arra kell törekedni, hogy megszűnjék a termelés ha­nyatlása. A LEMP KB első titkára szerint a negatív irányza­tok fő oka a nyersanyag- hiány. Ennélfogva a párt felkéri a bányászokat, hogy vizsgáljanak meg minden lehetőséget- miként lehetne növelni — elsősorban — a szén és a réz kitermelését. f>e csak maguk a bányászok dönthe+ik el. mi Ie?ven a megoldás. F.zzel együtt vak1 mennvi gvárnak és vállalat­nak. amely együttműködik s bányászattal, rendkívüli erő­feszítéseket kell tennie egy­(Folytatás a 2. Malőr#. " Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke, aki Geor- giosz Rallisz görög minisz­terelnök meghívására hét­főn este érkezett Athénba, kedden délelőtt megkezdte hivatalos programját, Elő­ször a főváros centrumában lévő Szintagma (Alkotmány) térre hajtatott, ahol koszo­rút helyezett el az ismeret, len katona emlékművén. Az ünnepélyes • aktus után a külügyminisztérium épületé­ben megkezdődtek a hivata­los magyar—görög kormány­fői tárgyalások. A két mi­niszterelnök először rövid négyszemközti megbeszélést tartott, ezután kezdetét vet­te az első plenáris tárgya­lás. Ezen részt vesznek a magyar miniszterelnök kísé­retének. valamint a görög tárgyalódelegációnak a tag­jai is. A tárgyalásokon- az elő­zetes program szerint átte­kintik a nemzetközi helyzet főbb kérdéseit, elsősorban az enyhülés folytatásával és megszilárdításával összefüggő problémákat. A megbeszélé­sek középpontjában a kétol­dalú kapcsolatok állnak, ezen belül is főként a gaz­daságiak. Közös törekvés megtalálni azokat a területe­ket és az olyan újabb hatékony módszereket, amelyek lehe­tővé teszik a gazdasági együttműködés szinten tar­tását, majd bővítését. A magyar javaslatok a gazda­sági élet meglehetősen széles körét érintik. Lázár György és Georgiosz Rallisz félórás négyszemköz­ti megbeszélése után a ple­náris tárgyaláson a két kor­mányfőn kívül Veress Péter külkereskedelmi miniszter, Juhász Adám ipari minisz­térium; államtitkár, Bajnok Zsolt államtitkár, a Minisz­tertanács Tájékoztatási Hi­vatalának elnöke. Kovács Gyula, az Országos Tervhi­vatal elnökhelyettese. Szarka Károly külügyminiszter­helyettes és Dobos István athéni. magyar nagykövet, illetve Arisztidisz Kalanca- kosz kereskedelmi miniszter, Georgiosz Szufliasz együtt­működési minisztériumi ál­lamtitkár, Theoharisz Ren­dist külügyminisztériumi ál­lamtitkár, Lazarosz Mihail ipari és energiaügyi állam­titkár, valamint Szpirosz Hri-.zoszpathisz> Görögország budapesti nagykövete vett részt. 1 A mindvégig szívélyes, őszinte légkörű tárgyaláson országaink' kétoldalú kapcso­lataival foglalkozva leszö­gezték: a magyar—görög vi­szony jó példája annak, hogy Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára kedden, a KB székhá­zéban fogadta Lars Wernert, a Svéd Baloldali Párt Kom­munisták elnökét., aki üdü­a különböző társadalmi beJ rendezkedésű és különböző szövetségi rendszerhez tar* tozó országok is egyetérthet- nek a nemzetközi helyzet számos alapkérdésében és együttműködhetnek a poli­tikai. a gazdasági és a kul­turális élet számos terüle­tén. A tárgyalófelek megál­lapították. hogy a politikai kapcsolatok zavartalanul fejlődnek, azokat nem ter­helik lényeges megoldatlan problémák és jó alapot nyúj­tanak aktívabb együttműkö­déshez a nemzetközi helyzet javítása vagy legalábbis rom­lásának megakadályozása ér­dekében. FŐ figyelmüket a gazda­sági kapcsolatokra fordítot­ták. Egyetértettek abban, hogy noha a kétoldalú ke­reskedelmi forgalomnak a 70-es évek második felében elért dinamikus fejlődése ta­valy megtorpant, idén pedig visszaesésével kell számolni; ez remélhetően esak átme­neti csökkenés és meg lehet találni mind az árucserében* mind a kooperációkban azo­kat a területeket, újabb ha-' tékonyabb módszereket, ame­lyek révén Görögország kö­zös piaci tagsága mellett is mindkét ország érdekeinek megfelelően bővíthetők a magyar—görög gazdasági kapcsolatok. Ezek konkrétabb lehetősé­geiről. formáiról a magyar miniszterelnök kíséretében levő személyiségek a nap folyamán közvetlenül is tár­gyaltak görög partnereikkel; Az MTI tudósítójának ér­tesülése szerint a magyar küldöttség igen hasznosnak tartaná magyar—görög gaz­dasági. ipari és műszaki ve-’ gyes bizottság létrehozását,’ mivel az államközi kapcso­latoknak ez a formája álta­lában igen Jó keretet te­remt, a mindkét fél számá­ra kölcsönösen előnyös együttműködésre. A kormányfői tárgyalásók szerdán folytatódnak. A keddi tárgyalások befe­jeztével Lázár György p magyar nagykövetségen ta* lálkozott a görögországi mai gyár kolónia képviselőivel, majd megtekintette az Ak- ropoliszt. Georgiosz Rallisz, görög miniszterelnök este díszva­csorát adott Lázár György tiszteletére a Hotel Grande Bretagne-ban. A vacsorán részt vettek a két tárgyaló- delegáció tagjai, valamint a görög állami élet számos vezető személyisége. A két kormányfő a vacsorán po­hárköszöntőt mondott. lésen tartózkodik hazánkban; A szívélyes, elvtársi lég­körű találkozón jelen volt Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára. (MTI) Napirenden a mező- és erdőgazdálkodás tervei - Beszámoló a tanácsi vállalatok takarékosságá­ról — Országos kezdeményezések a megyei gyer­mek- és ifjúságvédelemben Ülést tartott a megyei tanács végrehalté bizottsága Kedden délelőtt ülést tartott Egerben Heves megye Ta­nácsának Végrehajtó Bizottsága Markovics Ferenc elnökle­tével. Mindenekelőtt beszámoló hangzott el a megye mező­gazdaságának, erdőgazdálkodásának és élelmiszeriparának középtávú terveiről. A továbbiakban szó esett a tanácsi vál­lalatok elmúlt öt évi gazdálkodásáról, valamint a takarékos- sági intézkedések eredményeiről. Többen hozzászóltak a teg­napi ülésen ahhoz a beszámolóhoz, amelyet a gyermek- és ifjúságvédelem megyei helyzetéről és tapasztalatairól készí­tett szőkébb hazánk tanácsának igazgatási, illetve művelő­dési osztálya. (Ezzel a témával foglalkozik munkatársunk írása a lap 3. oldalán.) Kádár János fogadta a Svéd Baloldali Párt Kommunisták elnökét

Next

/
Oldalképek
Tartalom