Népújság, 1981. július (32. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-14 / 163. szám

A cseszneki várrom (MTI fotó ■** KS) Kalandos sorsú lovagvár Csesznek „Életveszélyeink" Beszélgetés az Országos Egészségnevelő Intézetben A Bakony szívében, ha­zánk legszebb vidékének kö­zepén, Eiretol mindössze 28 kilométerre, Bakonyoszlop, Bakonyszentkirájy és Ba- konyszent.lászló közvetlen közelében, csodálatos, fen­séges hegyorom emelkedik a Cuha=völgye fölé; a cse«** neki vár. Impozáns, hatal­mas méretű romjai ma még a helyreállíthatóság állapo­tában vannak, de így, rom­jaiban is a környék leg­szebb kilátását, az igazi, lo­vagkori romantika feltáma­dását jelentik a látogatók­nak. Már a vár eredete is fé­lelmetes ^izgalmas lovagkar­ba vezet: a királyokkal har­coló, királyokat trónra eme­lő vagy megbuktató, hatal­mas Csák nemzetség tulaj­donaként említik az első for­rások lSOa-íban. Az országot dúló hatalmas Párharcok, hatalmi viadalok tükröződ­nek a vár további sorsán: 1326-ban már királyi birtok, majd 1393-ban megkapják a Garaiak, országunk másik hatalmas nemzetsége, amely­ből sok főúr, sőt nádor is képűit ki. A MagyaF Nemze­ti Múzeumban található eí- meres, feliratos kő tanúsága szerint a Garaiak 1424-ben átépítették a várat, a kor kívánalmainak — vagyis hadászati követelményeinek — megfelelően „korszerűsí­tették”. Csakhogy semmiféle korszerű hadtudomány nem védelmezhet a politikai buk­tatók ellen, így aztán a XV. század végén a vár már a Zápolya család tulajdona, mígnem 1563—1585 között török kézre került. A török kiűzése után váltakozva cse­Gyöngyös a jövőben is megőrzi kisvárosi arculatát, szívében az úgynevezett zsellérközös terület megma­rad kertvárosnak, Ez a ne­gyed a XVII. és XVIII. szá­zad fordulóján kezdett be­épülni. méghozzá igen sű­rűn. sok-sok* apró épülettel. Ez időben ugyanis nem ház­adót, hanem telekadót kel­lett fizetni, így azután a nagygazdák házai között egy-egy portára 5—6 zsel­lérházat is fölhúztak. A mátraalji város északi pe­remétől a központjáig hú­zódó út. — a mai Petőfi út. — mentén jobbra-ba.lra nyíló utcácskákba megannyi köz torkollik, melyek sűrű szövevénye kerteket hálóz be. A zsellérközös terület ren­dezésére most tervpályáza­tot írt ki az. Építésügyi és Városfejlesztési Miniszté­rium, a Közlekedés- és Pos­taügyi Minisztérium, a He­réit gazdát, 1936-tól Eszter- házy-birtek. A nagy építtető arisztokrata eaalád ezt is át­építtette, mégpedig 1740-ben, későbarakk stílusban, • azon* bán mindössze negyven év­ig birtokolták a büszke sas­várat, 17H6-ban elköltöztek. Ezt követően nyugodalmasan és a régi dicsőségekre em­lékezve élhette volna továb­bi életét Csesznek vára, 163fl-ban visaent súlya* ter­mészeti csapások sújtották: földrengés, majd több vil­lámcsapás rombolta le. Kalandos létezésének da­cára, nem csupán a hatalmas falak, hástyák, tornyok egy­kori méltóságát és biítonsá- gnt nyújtó erejét iáthatjuk- érezhttjük a várat szemlél­ve, hanem a rom néhány részén megmaradtak külön­féle épületek is a kíváncsi szemek számára. így a ke­leti részen egy egyemeletes épület, mintegy 40 méter hosszan, melyet falssoros ölel körül, kis, félköríves külső toronnyal. A vár középpont­jától keletre négyzetes lakó­torony áll, mely, mint tud­juk. a vár legerősebb tor­nya a vánjr lakóhelye vájt hajdanán. Ehhez a lakóto­ronyhoz csatlakozik a várat alacsonyabb szinten övező külső, úgynevezett !!. fal­szoros építménye. Giulio Turco 1572. évi leírása sze­rint ehhez még egy elővár, valamint kapuvédő torony is csatlakozott. A m űem lak rek onsfruk eió során Csesznek vára is sor­ra került. A rekonstrukció befejeztével felsorakozhat Közép-Európa legnagyobb múltú, legfestóibb középkori várai közé. vés megyei, valamint a gyöngyösi tanács. Az építé­szek elé állított feladat, hogy kidolgozzák a belső város­rész korszerűsítésének ter­vezetét. ügyelve arra, hogy az eredeti településszerke­zet ne változzék. Nem több szintes, hanem ide illő családi házakat, sorházakat kell tervezniük. Ha egy-egy tulajdonos úgy dönt, hogy szebb, újabb házat épít a régi helyébe, ezek közül a tervek közül kell választania. A pályázati kiírás szerint Gyöngyös belvárosában 1700 lakás átépítésére, felújításá­ra kerül sor a következő évtizedekben. A tervpályázati kiírást az érdeklődők a magyar építő­művészek budapesti székhá­zéban vehetik át, a pálya- műveket a gyöngyösi tanács műszaki osztályára kell be­küldeni október 19-ig, az eredményhirdetésre még az idén sor kerül. Szúr a szívünk, akadozik a lélegzetünk, nem tudunk aludni, kiabálunk a villamo­son, sápadt a gyerek, karikák a szeme alatt, ingerültség a hangjában. Ki ne ismerné ezeket a tüneteket? Pana­szolja a rokon, a barát, a munkatárs, a szomszéd, és láthatjuk magunkon ma­gunk. Betegség? Néha igen, Máskor mindez csak útjelző a kóros állapot felé. Figyel­meztetés: még vissza lehel fordulni —i életünk módján változtatni kell, Kell? De ho­gyan ? Az Országos Egészségneve­lési Intézet feladata, hogy a tízmillió magyar egészséges életmódjának a kialakítását, a betegségek megelőzését elő­segítse. Túlzásnak tűnik ez a cél? Ebben a formájában igen. Ám, ha figyelembe vesszük, hogy ezt a felada­tot nem egyedül, hanem sok ezer egészségügyi, oktatási és gazdasági intézménnyel, Szervezettel közösen hivatott elvegezni; valamint, azt sem feledjük, hogy az intézet munkatársai nem idealisták! céljaikat a mai társadalmi és gazdasági feltételekhez igazítják — a program már nem is olyan abszurd, Dr. Kern Ágnes, az inté­zet szervezés-módszertani osztályának vezetője a realis­ták fajtájából való. — Csodákat nem tehetünk, Ma sokan úgy gondolják, hogy egészségesen élnek: jól, bőségesen és kiegyensú­lyozottan. Sajnos, a betegsé­gekről szóló statisztikák nem ezt bizonyítják, Ma már nem járványok — a kolera és a pestis — veszélyeztetik az emberek tömegeit, hanem a neurózis. a keringési és szívbetegségek, vagy éppen a fogak gyors romlása. A fej­lődés „hátrányai”. — Mindé? létező veszély. De talán az alultápláltság ritkább előfordulása javít a helyzeten. — Igaz, sokat eszünk. És a konyhatechnika is javult va­lamicskét. De a táplálék összetétele alig változott. A nehéz ételek fogyasztása még általános, Hárommillió kol­dus országából így lettünk hárommillió elhízott orszá­gává. Keveset mozogni és többet enpis életveszély, — Talán mindezt mégsem i>srrhaljuk a fejlődés nya­kába. — Nem. A szokások gyö­kerei messzire nyúlnak visz- sza. 'falán az egykori éhség A Nagy Detektív íróaszta­lánál üldögélt, Dolgozószo­bájának ablakából San Fran­cisco utcáira. Nem York ár­nyaira, az Eiífel-toronyra, valamint a Temzére nyílt pompás kilátás. A Nagy De­tektív elgyönyörködött a vá- ros(ok) káprázatosán felszik­rázó fényeiben. Ez ugyan először kicsit meglepte — pontban déli tizenkét óra lévén —, de a következő pillanatban metsző gúnnyal felkacagott. — Hah. És újra: hah. A Nagy Detektív ugyanis tudta, hogy ebben is az ő keze van. Néhány pillanatig még ült. de úgy hogy az ol­vasó mélységesen átérezze ennek az ülésnek a lénye­gét. Igen. itt nem akármi­lyen ülés történik, illetve van folyamatban, itt a Nagy Detektív üldögél, és igen, ő már sejti... Na. de vágjunk a dolgok elébe. Ekkor felpattant az ajtó és elfehéredett arccal meg­jelenik a Nagy Csodáló. A Nagy Csodáló minden jobb krimiben fontos szerephez jut. Az ő agyai ágy ultsága révén derülhet ugyanis csak ki. hogy a Nagy Detektív tulajdonképpen mennyire Nagy.. í * emléke is közrejátszik, vagy a nehéz munkát végző szü, lök é.s nagyszülők táplálko­zási formái irányítják a mai háziasszonyokat. Fonto*, hogy föltárjuk a helytelen szoká­sok eredet?!, Propagandán­kat ezekre az ismoretekre alapozzuk, a káros hagyo­mányokat így lehet csak be­folyásolni, módosítani, netán megváltoztatni. — Ez a motívumokat, is­mereteket összesítő szemlélet, azt jelenti, hogy önök nem a szokásos egészségügyi pro­pagandát folytatják, misze­rint: „Ne igyunk alkoholt!” ..Mossunk fogat!” és „Köhög, jünk a zsebkendőbe!” ? — A konkrét propaganda- akciókba éppenséggel ezek a jelszavak is beletartozhat­nak, ha az előzetes munka, a helyzetelemzés szükségessé teszi, ne a kiindulási pont nem lehet ötletszerű jelmon­dat. Az egészségnevelés az orvostudomány és a társada­lomtudományok eredmé­nyeire támaszkodik. Az or­vostudomány a célokat adja, a szociológia az életmódra vonatkozó információkat, a pszichológia és a pedagógia a befolyásolás módszereit. Ezen tudományágak kutatási tapasztalatait kell összesíteni é.s adaptálni a* egészségne­velés területére- Az minden belgyógyászati tankönyvből megtudható, hogy egy be­tegséget mi okoz- De azt, hogy a kialakulását hogyan előzhetjük meg, csak az adott embercsoport lakhe­lyét, munkáját, kultúráját földerítve lehet megtervezni. Amint mondani szokás: az egészségnevelés több tudo­mányágra kiterjedő, azaz in­terdiszciplináris tudomány. — Ezek szerint az egész­ségnevelők úgy dolgoznak, mint a méhecskék? A külön, böző tudományok bél gyűjtik össze kaptárukba a mézét? — így is. Meg úgy is, hogy önálló kutatásokat vég­zünk, Osztályunkon szocioló­gus, pszichológus és közgaz­dász dolgozik. A belőlük ala­kult kutatócsoport jelenleg egy életmódkutatás előkészí­tését végzi. Célunk: az élet­módból adódó, úgynevezett rizikótényezők eredetének feltárása, amelynek környe­zeti, személyi és mentálhi­giénés gyökerei vannak, Az első szakaszban kétezer em­bert kérdeztünk meg a fő­város X, kerületében, majd a felmérést lehetőségeink szerint —- megismételjük a mezőgazdasági jellegű XVII. — Csak nem? — rebegi elhalóan a csodáló. A Nagy Detektív felkel és roppant erőfeszítéssel palás­tolva iszonyú felindulását, ennyit mond: — De. Ezután több fejezeten ke­resztül néma csend borul a dolgozószobára, csak a kan­dalló lángjai lobognak sej­telmesen, hat hulla jön ösz- sze barátságos teadélutánra a szalonban, nyolcvankét fa­lut gyújt fel és rabol ki egy elmebajos, aki nem létező skorpiógyűjteményének el­vesztése miatt, állt bosszút, ám ez a Nagy Detektívet nem érdekli, ö azóta is író­asztalánál ül és gondolko­dik. Mit gondolkodik, ez már nem is gondolkodás, öntépő agytekerés. öt a rejtély ér­dekli. A legnagyobb bűn­ügyi rejtély, amelyet valaha is elkövettek a naprend­szerben. Illetve. .. — Az agyafúrt fickó — dörmögi maga elé — ezzel akarja elterelni a gyanút. — Mivel? — kérdi a cso­dáló. — Azzal, hogy el sem kö~ veti a bűntényt. De engem ■nem lehet megtéveszteni — sziszegi a Nagy, és szemé­ben különös sötétség lob­ban» kerületben Az első szakasz értékelése utón a kétezres mintát kétfelé bontjuk. Az egyiknél kiscsoportos egész- sógnevelő foglalkozásokat szervezünk, amelyeket a ta­pasztalatok alapján folyama­tosan módosítunk- A másik csoporthoz ugyanazt a pro­pagandát juttatjuk el, ami az ország összlakosságát is el­éri. Három év múlva újabb felmérést végzünk, hogy meg­állapíthassuk, miben változott a két csoport magatartása, egészségügyi kulturáltsága, így pontosan felmérhetjük pedagógiai eszközeink sike­rét vagy kudarcát. — ön mondta, hogy egész, ségiigyi kulturáltságunk az életmódtól függ. Az életmód pedig a konkrét dolgoktól: lakástól, munkától stb. Ezé. ken kellene változtatni, ha alapvető változást akarunk elérni az egészségügyi maga­tartásban- De az Országos Egészségnevelési Intézet nem lakáshivatal, és nem is Mun­kaügyi Minisztérium. így kér­désessé válik a hatékonysága. — A körülményeket mi nem tudjuk megváltoztatni. Tevékenységünk arra épül, hogy az adott lehetőségek kö­zött késztessük az embereket a legegészségesebb életmód­ra. Mindig csak azt a bizo­nyos egy lépést akarjuk megtétetni vplük, Azt, ami adott helyzetünkben megte­hető, É ezért kell kutatni, ezért kell jól ismerni az „adott helyzetet”, Az egész­ségnevelő, ha megfelelő is­meretekkel rendelkezik, so­hasem akarja meggyőzni a szövőnőt, hogy gyermekét csak hét óra után keltse. Hi­szen neki már hatkor a gépe melett kell állnia- De azt ja­vasolhatja, hogy reggeliztesse meg a gyermekét--Munkatár­sunk a zuhanyozás egészsé­gességét sem propagálhatja ott, ahol még a kút is messze van. De mondhatja, hogy na­ponta mosdjanak, teknőben. dézsában — bármiben, mert ez fontos. Hatékonyságunkra visszatérve: igaz. hogy lakást nem tudunk adni, és például uszodát sem tludunk építeni. De fej tudjuk kelteni az egészségesebb lakás, vagy az uszoda iránti igényt, aminek következtében talán = a tár­sadalmi szükséglet nyomá­sára , hamarább épülnek megfelelő otthonok és uszo­dák- Munkánk így, közvetve a konkrét körülmények meg­változtatását is elősegíti. — És már azt is tudom, hogy hol nem fogja elkövet­ni, már azt is tudom, hogy miért nem fogja elkövetni, azt is pontosan fel tudom sorolni, hogy kik nem lesz­nek a soron következő ál­dozatok. Mindent tudok, Vi­lágosak előttem az ok-oko­zati összefüggések. A nyo­mok, amiket nem hagy ma­ga után, a ki nem lőtt re­volvergolyó mérete, a fojto- gatáshoz nem használt tex­tíliából vett szövetminta, a három és fél font alibi. Mind, mind egybevág. — Hiszen akkor ön... — így a csodáló. — Igen. én. Mindent. És ennek ellenére nem hívha­tom össze a gyászoló rokon­ságot, az áldozat hozzátarto­zóit, hogy itt, ebben a sza­lonban, grogok és fenyegető, valamint kétségbeesett pil­lantások kereszttüzében oly páratlan szemekből összefont logikámmal sarokba szorít­sam. a tettest, s amikor már beszorult a sarokba, hurok­ba bújtassam a nyakát. De ez az agyafúrt, körmönfan- goljfont fickó el sem követi a bűntettet, hogy én ne tud­jak az utolsó fejezet utolsó lapjain igazi, marcona, ren­díthetetlen. ugyanakkor fi­nom és éles eszű hősként állani. mint az igazi és leg­nagyobb detektív a néző lel­ki szemei előtt. Hah. és új­fent hah. Ez még egy ilyen harcedzett szívnek is r.ok — mondta. Majd hozzátette: én ezt nem élem túl. Nem élte. (szigethy) M M 1 műsorok: MII 110 Kossuth rádió 8,35 Mexikó — a csodák országa. 0.05 Nóták. 9.44 Kicsi vagyok én, 10.05 MR 10-14. 10,35 A mindenség várományosai. 10.59 Apám­ról... 11.41 Ábel a renge­tegben. 12.35 Törvénykönyv. 12.50 A Rádió dalszínháza. Bob herceg. 14.21 Népdal­felvételek. 14.39 Élő világ­irodalom. 15,10 Leveles­könyv. Csokonai Vitéz Mi­hály. 16.05 Zengjen a mu­zsika! 17.07 Énekek éneke. 17.27 Operettdalok. 17.45 A Szabó család.. 18.15 Hol volt, hol nem volt... 18,30 Esti magazin. 19,15 Svéd Sándor emlékezetes szere­pei. Wagner: Tannhöuser — Wolfram. 19,46 A kör­nyező világ. Nemzetközi kerekasztal-beszélgetés a gazdaságról. 20.16 Nóták. 20.50 A világ „másik” fele. Nigéria arcai. 21.20 Mozart. művek. 22.15 Sporthírek. 22,20 Tíz perc külpolitika. 22,30 Toronyzene, 32.50 He­lyettesek. 23.00 Szelépyi István: Concerto da eamera. Petőfi rádió 8.33 Társalgó. 10.00 Zene- délelőtt. 12.25 Ifjúsági könyvespolc. 12.33 Melódia- koktél, 13,30 Carmagnole. 14-00 Kettőtől hatig . .. 18.00 Tip-top parádé. Eiton John felvételeiből. 18.33 Beszélni nehéz. 18.45 Verbunkosok, népdalok. 10.23 Vélemé­nyem szerint. 19.33 Csak fiataloknak! 20.33 Rengeteg pénz. 20.59 Fenntartott hely. 23.15 Nótacsokor. Miskolc 17.00 Hírek. Időjárás-jelen. tés. 17.05 Kulturális kalei­doszkóp. Szerkesztő: Antal Magda. 17.45 Művészport­rék, színháztörténeti érde­kességek. 18.00 Észak-ma­gyarországi krónika. 18.25 Lap- és műsorelőzetes ... 16.05 Testünk. A terhes nő. (Ism.).' 16.30 Ketten fBol- gár film). 17.20 9-es stúdió. 18.00 Pannon krónika. 18.30 Ikarusszal Ikarosz földjén. Bán János műsora. 19.10 Tévétorna. 19.15 Esti me­se. A bolygó királya. 19.30 Tv-híradó. 20.00 Aranyásók Alaszkában (Francia— NSZK—román kalandfilm). 21.05 Stúdió ’81. A televízió kulturális hetilapja. 22.05 Kockázat. A japán csoda. 22.35 Tv-híradó 3. 2. MŰSOR 20.05 Gálaest Moszkvából. 21.05 Tv-híradó 2. 21.25 Angol nyelvű hírek. 21.30 Portugál királylány (Tévé­film). 22.20 Német nyelvű hírek. 1081. július 14., kedd Révy Eszter Megmarad a zsellérközös Gyöngyösön N. G. A Nagy Detektív rejtélyes halála

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom