Népújság, 1981. június (32. évfolyam, 127-151. szám)
1981-06-27 / 149. szám
Befejeződött az országgyűlés nyári ülésszaka Dobos Józsefné és Eperjesi Iván képviselők vendégükkel Tir Dezsővel beszélgetnek a szünetben A KSH elnökének beszámolóját követő vitában kapott szót megyénk képviselője, Sas Kálmán, a bélapátfalvi cementgyár igazgatója: — A törvény megalkotása óta több pozitív változás történt — kezdte felszólalását. — Így egyes területeken erősödött az adatgyűjtések stabilitása, ésszerűsödött az adatszolgáltatás. Megkezdődött a különböző csatornákon áramló információk ösz_ szehangolásának folyamata. Jelentős és az egységet elősegítő változás történt például a munkaügyi statisztikában. Sokat segít a gyakorlati munkában a módszertani füzetek sorozata. Szólt arról is, hogy a jogszabály érvényesülése nem volt teljesen töretlen és gond nélküli. Az igényekkel együtt módosult az adat- gyűjtési, tájékoztatási gyakorlat is, ami újabb gondokkal és problémákkal járt. A középirányító szervek és főhatóságok sem tartották és tartják be következetesen az előírásokat. Ezután így folytatta hozzászólását: — A statisztikai munka fejlődését Heves megyében jónak értékeljük. Viszonylag szűkkörű az a terület, ahol az eredményekkel nem lehetünk elégedettek. Feladatainkat ezen túlmenően az igények minőségi növekedése is motiválja. Ezért elsősorban a megoldatlan kérdésekről, a fejlődés előírta követelményekről szólok. Bár a törvény az adatgyűjtésekben mutatkozó ötletszerűséget, áttekinthetetlenséget és átfedéseket rendezi, maradt azonban olyan visszásság, amely az adat- szolgáltatókat több felesleges munkával terheli. Az „információéhség” jelenlegi időszakában ugyancsak nagy hiba a türelmetlenség. az előzetes. megalapozatlan adatok kérése. Gyakori, hogy az irányító szervek már az év első hónapjaiban tudni akarják: „Mi történik majd az adott esztendőben.” Az ilyen „botcsinálta” adatokból, tervekből hibás megállapítások adódhatnak, s ezek nyomán hibás rendelkezések is születnek. Az olyan adatgyűjtésekkel is van probléma, amelyeket „a vezetéshez, irányításhoz szükséges” jogcímen kérnek a trösztök és a termelési rendszergazdák. Megyénkben — és tudomásom szerint máshol is — az ilyen adatszolgáltatás túlhalad az ésszerűség ás a célszerűség határén. Gondja a statisztikai szolgálatnak az is. hogy számos szerv, intézmény a jogszabályok megkerülésével sokszor szakszerűtlenül és indokolatlanul gyűjt be statisztikai adatokat. Hangsúlyozom, hogy nincs szükség a törvény modosi iában a lakosság megértését munkánk támogatásához — mondotta befejezésül a KSH elnöke. Négy képviselő kért-kapott szót a statisztikai beszámolót elemző vitában. statisztikai tevékenységek eddiginél jobb és szigorúbb összehangolása. Emellett fontos, hogy a KSH is tanúsítson következetesebb, határozottabb állásfoglalást, magatartást a jogsértőkkel szem. ben, folytassa egyeztetési, összehangoló tevékenységét és ösztönözze a hasonló joggal felruházott szerveket is erre. Befejezésül nem mint képviselő, hanem mint gyakorlati gazdasági vezető, kérem az országos főhatóságok vezetőit: gondolják át és főleg ellenőriztessék jobban a hatáskörükbe tartozó információs tevékenységet — fejezte be felszólalását Sas Kálmán. A napirendnek megfelelően. ezután interpellációk következtek. Szoknia Károlyné (Somogy m.. 8. vk.) a Somogy megyei tanács továbbképző intézetének igazgatója. a munkaügyi miniszterhez interpellált a gyógypedagógiai intézetek térítési díjainak arányosítása tárgyában. Elmondta: 1300—2000 forintos egy főre jutó családi jövedelemnél három kategóriában differenciálnak, míg 2000 forint fölött egységes a gyermekek utáni térítés. A képviselő véleménye szerint fordított megítélésre lenne szükség. Trethon Ferenc munkaügyi miniszter jogosnak tartotta az észrevételeket. Hozzátette: más, bentlakásos intézményekben is fellelhetők hasonló ellentmondások. Éppen ezért a minisztérium a VI. ötéves tervidőszakban már eleve számolt a térítési díjak rendszerének korszerűsítésével, ami azonban alaposabb munkát, hosszabb időt igényel. A választ az interpelláló képviselő és az országgyűlés egyaránt tudomásul vette. Radnóti László (Somogy m., 10. vk.), a csurgói Napsugár Ipari Szövetkezet elnöke, az ipari miniszterhez interpellált. Megkérdezte: tervezik-e a pb-gáz ilyen hasznosítását gépjármű-hajtóanyagként. Méhes Lajos ipari miniszter válaszában előbb a kérdés gazdasági vonzatait ismertette, mint gátló tényezőket az átálláshoz. Ezután elmondta, hogy mennyiségi oldalról sincsenek meg a feltételek a pb- gáz közlekedési használatára. Számítások szerint ugyanis a jelenlegi háztartási pb- gázigények — amelyek kielégítése állami dotációt élvez — a VI. ötéves terv idején további tíz százalékkal növekednek, így gyakorlatilag a hazai pb-gáztermelés túlnyomó része a háztartásokat fogja szolgálni. Mindamellett a kormányzat továbbra is foglalkozik a közlekedés említett irányú lehetőségeivel. Tény viszont, hogy a VI. ötéves tervben nem számolhatunk a pb-gáz motorhajtó anyagként fel- használásával. Ezzel befejeződött az országgyűlés nyári ülésszaka — amelynek pénteki munkanapján Apró Antal és Cservenka Ferencné felváltva elnökölt. (Munkatársunk telef on jelentése): A nyári ülésszaknak mindig sajátos a hangulata. Ilyenkor — talán az évszakkal összefüggő szabadságolások miatt — több „idegen”. az Országház elbűvölő szépsége iránt érdeklődő vendég sétál az üléstermet körülölelő folyosókon. Ezúttal megyénk képviselői is bővelkedtek vendégekben, akikkel hol a kupolacsarnokban1, hol pedig a Gobelin-terem ajtajában találkoztam. A parlamenti ismerkedő körutat azonban valamivel tíz óra előtt félbeszakította a munka kezdetét jelző csengőszó, a képviselőink az ülésterembe, a vendégek peÖlest tartott a megyei tanács (Folytatás az 1. oldalról.) sét. Az öregek napközi otthonainak száma tizenkettővel nő, a szociális otthonokban 430-cal lesz több férőhely. Az általános iskolai hálózat 189 tanteremmel bővül. Mátrafüred új közép iskolát kap. Egerben levéltárat építenek, és megkezdik egy modern megyei művelődési központ létesítését is. Az SZMT jelentős közreműködésével kialakított s az Országos Tervhivatal által is elismert program végrehajtásához azonban — mind a tanácsülésen hangsúlyozták — a korábbinál színvonalasabb. szervező munka. körültekintőbb takarékosabb gazdálkodás szükséges. Szünet után kerülte napirendre az a jelentés, amelyet Édes József osztályvezető adott a Heves megyei munkásosztály helyzetéről. Ezt követően Kovács Rágyi Imrének, a megyei tanács új elnökhelyettesének eskütétele A tanácsülés résztvevőinek egy csoportja (Szántó György felvételei) Sándorné osztályvezető beszámolt a munkaerő-gazdálkodás eredményeiről, s javaslatot tett a további tennivalókra. Majd a tanácsnak a Hazafias Népfront, illetve a KISZ megyei bizottságaival való együttműködési megállapodásairól esett szó. A vitában többen felszólaltak, s véleményükkel, javaslatukkal segítették a tanácsülés munkáját. A tanácsülés az előterjesztéseket elfogadta és a feladatokra határozatokat hozott. Végül különböző más indítványokra, egyéb előterjesztésekre került sor. A résztvevők döntöttek a megyei tanács „Társadalmi munkáért” kitüntetéseinek, illetve közoktatási, közművelődési és művészeti díjainak adományozásairól. A résztvevők egyperces néma tiszteletadással emlékeztek a legutóbbi tanácsülés óta elhunyt Szabó Ferenc osztály- vezetőre, akinek érdemeit a vb jegyzőkönyvben is megörökítette. A megyei tanács egészségügyi osztályának új vezetője dr. Bükkerdö Pál, az ÉKV osztályvezetője Zám- bori Ferenc, a kereskedelmi osztályé Miskolczi László lett. A hevesi járási pártbizottság első titkárává a korábban megválasztott Nagy Károlyt nevezték ki, a megyei tanács járási hivatalának elnöki posztjára Szabó Ágoston, a pélyi „Tiszamen- te” Tsz korábbi elnöke került. Ádám Attilát felmentették megyei tanácstagsága alól. dig az emeleti karzatra igyekeztek. Természetesen, egy- egy ilyen alkalommal nemcsak az ország házának látnivalói vonzzák az, érdeklődőket, hanem maguk a témák is. A sajtópáholyból felpillantva, ott láttam a karzaton több helyi tanácsi vezetőnket, s nagy figyelemmel hallgatta dr. Nyitrai Ferencné államttdkárnak, a Központi Statisztikai Hivatal elnökének besázmolóját dr. Miklós Endre, a KSH Heves megyei Igazgatóságának vezetője is. •Ar Az elnöki csengőszó tegnap délelőtt nem csupán a T. Ház munkájának folytatását, hanem egyben az újabb napirend vitájának kezdetét is jelentette. A statisztikai törvény eddigi végrehajtásával kapcsolatban jelentkezett szólásra a 4. számú választókerület képviselője, Sas Kálmán. — Az 1973. évi V. törvény megalkotásában magam is részt vállaltam — mondta, amikor 'az ülésterem felé sétáltunk. —■ Érdekesége a dolognak hogy akkor is h 0- zászóltam. Sürgettem sa párhuzamos adatszolgáltatás, a fölösleges adminisztráció megszüntetését. — A törvényalkotás óta csaknem nyolc esztendő telt el, s manapság is arról beszélhetünk, hogy minden apró-cseprő ügyben az igazolások, a pecsétes papírok tömkelegét kérik az állampolgároktól. Ügy tűnik, hogy nem mindenütt értelmezik egyformán az országgyűlés akkori döntését. — Való igaz. a korral járó információáramlásban még mindig fellelhető a fölösleges adatkérés. Példaként említhetem, a bélapátfalvi cementgyárat, mely köteles adatokat szolgáltatni a statisztikai hivatalnak, emellett — igaz, néha sokkal bővebben — más szervek is igénylik a termeléssel, a munkával kapcsolatos kimutatásokat. Azt azonban hadd jegyezzem meg, hogy a nyolc év alatt, sokat változott a helyzet, s remélhető: a mostani beszámoló és a vita újból erre a területre irányítja a szakemberek figyel, mét... Sas Kálmán felszólalása — amelyet kivonatosan közlünk lapunk mai számában — elismerést aratott a „honatyák” között. A szünetben valaki még azt is megjegyezte, hogy a két felszólaló képviselőnk „igazi Heves megyeivé” tette a nyári ülésszakot .., + Az ember hajlamos arra, hogy a képviselői munkát csupán az országgyűlési időszakra korlátozza. Pedig az egy-két napos tanácskozások csak töredékei — igaz, a látván yosabb részei — a képviselői munkának. A 8. számú választókerületben — Lőrinci térségében — Komjáthy Aladár például a két. ülésszak között a pető- fibányai nyárfák kivágása miatt, illetve a fasor védelme érdekében kereste meg a megyei tanács elnökét. — A fogadónapon elhangzott panaszt továbítottam, s azt a választ kaptam, hogy nyugtassam meg a környék lakóit: a fákat azért vágják ki, mert elöregedtek. A helyükre azonban jövőre 1500 facsemetét telepítenek, így hát nem veszti el „zöldövezet”-.iellegét a település .., Jartam továbbá Pozsgay Imre miniszternél a szűcsi Bajza-ház megóvása ügyében. A művelődési tárca vezetője éppen a napokban ad majd választ arra. hogy milyen segítséget tudnak adni az értékes épület felújításához. ★ Félreértés ne essék a fogalmazás miatt, de: a képviselőség „nagyhatalom”. Ezt akkor jegyeztem fel a noteszomba. amikor Úszta Gyulával és Eperjesi Ivánnal a felszólalások hatásáról, eredményességéről beszélgettünk a rövidre szabott szünetben. — Két miniszter is reagált a legutóbbi felszólalásomra — újságolta képviselőcsoportunk doyenje. Úszta Gyula. — Amikor példaként említettem a hevesi szociális otthonban dolgozó orvosok, szakemberek munkáját, egyszere figyelt fel a témára az egészségügyi és a művelődési miniszter is ... — Említette, hogy elégedetten olvasta a válaszként írt leveleiket. — Így igaz, ugyanis az idős emberekkel való mindennapi törődés szép példáját országosan is elterjesztik majd. Kell ennél szebb válasz egy felszólalásra...? A válasz ebben az esetben egyértelmű. A parlamenti tudósító éppen ezért bízik abban, hogy a mostani ülésszakon elhangzott két megyei képviselői vélemény is hasonló visszhangra talál majd. Szilvás István 1981. jnajas jg.< a&ocabat Sas Kálmán felszólalása (Folytatás az 1. oldalról.) rint igen nagy nyomás nehezedik az adatszolgáltatókra a központi és a területi irányítószervek részéről. Különböző vizsgálataink azt mutatták, hogy az adatkéréseknek kevesebb, mint harmada származik a KSH-tól. Mintegy 46 százalék a minisztériumoktól, főhatóságoktól és több mint 20 százalék az intézetektől, intézményektől, s máshonnan érkezett kérés. Az állami statisztikai szervezet határozottan lép fel e jelenséggel szemben. A statisztikai törvény tág kereteket nyújt a statisztikai munka fejlesztésére. A következő 2—3 évben az egyik legjelentősebb fejlesztési teendő a jelenlegi statisztikai rendszer további korszerűsítése. A statisztikai törvény végrehajtása nem lezárt folyamat. Az információs tevékenység fejlesztése azonban nemcsak a szakma művelőinek dolga, hanem társadalmunk ügye is. Ezért e fórumon is kérem a különböző adatszolgáltatók, s elsősorsára, csupán előírásainak ! következetesebb betartását I kell elérni. Ennek lehetőségeit a következőkben látom: a főhatóságok a maguk területén hajtsák végré a rájuk rótt kötelezettségeket és ' jobban érvényesítsék az ága- ! zati felelősséget. Szükséges I lenne az információs rend- ' szerekhez kapcsolódó tervezési, pénzügyi, számviteli,
