Népújság, 1981. június (32. évfolyam, 127-151. szám)
1981-06-07 / 132. szám
Egyenlő esélyekkel ? Á gazdaság és az életmód változásairól Beszélgetés Nyitni Ferenciével, a Központi Statiszt án! Hi,r«,->! elnökével Re^isztens uborkafajták A Kecskeméti ZÖKUTI-ban Hődosy A. Sándor tudományos fömunkatárs irányításával kutatják azokat az uborkafajtá- ka(. amelyek a szántóföldi termesztés során a különböző belecrsccekkol — az uborka-mozaikvírussal, mézgásodással, lisztbarmattal szemben — ellenállók lesznek. A több évig tartó nemesítő kutatás alatt csaknem százezer növényt vizsgálnak ál palánta korban. A kutatás végső célja olyan konzervipari uborka előállítása, amely jól tűri a szántóföldi termesztést. (MTI fotó — Kozák Albert felv. — KS) Pályázat szakmunkásfiataloknak Katonai főiskolai előkészítő tanfolyam A Honvédelmi Minisztérium jelentkezésre hívja fel a dolgozó nép fegyveres szolgálatát hivatásuknak választó szakmunkás- fiatalokat, akik a Magyar Néphadsereg tisztjei kívánnak lenni Mindenekelőtt várja az érettségivel nem rendelkező, elsősorban technikai jellegű, és a néphadsereg igényeihez közelálló ívas- és gépipari, villamossági és műszeripari) szakmunkás-képesítéssel. s megfelelő gyakorlattal rendelkező fiatalok, továbbá olyan katonafiatalok jelentkezését. akik példát mutattak a katonai szolgálat teljesítésében és szakmunkás-képesítés- , sei rendelkeznek. A jelentkezés feltételei: magtár állampolgárság, feddhetetlen előélet és erkölcsi-politikai megbízhatóság, szakmunkásképesítés (legalább jó minősítéssel) és a tanult szakmában eltöltött, egyévi munkaidő, nőtlen családi állapot, 23 évnél nerfl idősebb életkor. A pályázók szeptemberben felvételi vizsgán vesznek részt, amelynek anyaga a katonai pályaalkalmasság felmérése és speciális képességvizsgálat. A polgári fiatalokat behívják, a sorkatonákat pedig vezénylik a tanfolyamra. A szakmunkásfiatalok katonai főiskolai tanulmányaikat az érettségizettekkel együtt folytatják. A tanfolyamra pályázók jelentkezési lapot a megyei hadkiegészítési és területvédelmi (Budapesten a fővárosi hadkiegészítő) parancsnokságtól kaphatnak. A pályázati határidő: augusztus 30. (MTI) Korszakváltás és reformok, szüntelenül megújuló gazdaság: ez jellemzi hazánkban az elmúlt két évtizedet. Mind. ezekkel együtt járt a városok. falvak arculatának, az ottlakók életmódjának átalakulása is. Egyre többen fordultak a jobb életkörülményeket. nagyobb lehetőségeket ígérő városok, ipari kör. zetek felé s ez egyenlőtlenségeket teremtett az ország egyes vidékeinek fejlődésében. Az egyensúly fokozatos megteremtése lett ezért a területfejlesztési politika fő célja: körültekintő intézkedésekkel gondoskodni a városok falvak kiegyensúlyozott gyarapodásáról. E kiegyenlítődési folyamat eredményeiről, a még eltérő szemléletmód okozta feszültségekről volt szó a napok, ban az Egerben rendezett tudományos ülésen, ahol statisztikusok. közgazdászok mondták el véleményüket, ismertették tapasztalataikat. A fejlődés valóban egyenlő esélyeinek lehetőségéről kérdeztük meg ebből az alkalomból Nyitrai Ferencné kandidátust, államtitkárt, a Központi Statisztikai Hivatal elnökét. — Kezdjük a fővárostól távoli megyék életében — így Hevesben is — döntő változást hozó vidéki ipar- telepítéssel. Munkaalkalmat teremtettek, serkentették a területi fejlesztéseket. Ám az üzemeket, gyáregységeket irányitó nagyvállalatokon belül mintha konzerválódott volna a központi irányítás ... — Ez az egyik legfontosabb megállapítása annak a vizsgálatnak is, amely a nagyvállalatok működését elemezte az elmúlt években. Nem az a probléma önmagában, hogy túlzottan centrali. zált a magyar ipar. hanem az is. hogy a gazdasági Irányítás változásait, fejlődését a nagyvállalatok nem tudták közvetíteni vidéki telephelyeik felé. Lehet, hogy nem is akarták. Hadd mondjak egy példát. Előadásomban említettem az üvegipart: a centralizált nagyvállalat a jól exportáló, gazdaságosan termelő gyárak és a hagyományos. meglehetősen kon. zervatív ízlést kielégítő, nehezen eladható gyártmányokkal jelentkező üzemek eredményeit összemosta. Ezen változtatni, alapvető feladat. — Gondot okoz, hogy beolvadtak a nagy gazdálkodó egységekbe a korábban helyi igényeknek dolgozó kisüzemek is ... — Az a baj, hogy most kezdünk erről panaszkodni, miután az alapellátást biztosító kisüzemek egy részét minden érintett egyetértésével a nagyok beolvasztották. Hadd beszéljek ezzel kapcsolatban a szabályozásról, visszatérve az előző kérdésre. A nagyvállalatoknál mű. ködik egy meghatározott nyereségérdekeltség és exportot követő árrendszer. A gyáregységnek viszont fogalma sincs arról, hogy gazdaságosan dolgozik-e és nem tudja, hogy az exportált tér. mék árában mennyi a gyáregység munkájának eredménye és mennyi a központi adminisztrációé. A megoldás nem az, hogy most ízekre szedjünk minden nagyvállalatot. de ki kell. hogy alakuljon az „együtt sírunk, együtt nevetünk” gyakorlata: egy korszerűbb belső elszámolásnál látja ,.a telephely is, mit teljesített jól és mit rosszul... — Sok szó esik most a kisvállalatok alapításának ügyéről. Hogyan ítélhetjük meg ezt, a nagyobb hatékonyság igényét is szem előtt tartva? — Az ár- és szabályozó, rendszer elmúlt évi módosítása legkevésbé az ipari szövetkezeteket rázta meg. Ezek közismerten kis egységek. Az új feltételek ezeknek teret adtak a kezdeményezésre, új piacok felkutatására. Nem bizonygatnunk kell az egyes elképzelések helyességét, ha. nem kipróbálni, hogyan működnek azok a gyakorlatban. Az említettek között nem egy olyan egység akad már, amelyik bármilyen állami nagyvállalattal versenyképes. Az önálló kisvállalatok kialakulásának sikeréhez azonban két feltétel szerintem mindenképpen fontos: az egyik a helyi kezdeményezés, a másik a megfelelő vezető gárda. Azok, akik egy-egy telephelyet, gyáregységet irányítottak, nem biztos, hogy önálló vállalatot is vezetni tudnak. — összefügg az előző kérdésekkel a területfejlesztők másik nagy gondja, az ingázás. Ügy tűnik, hogy az eljáró dolgozók igénye a családhoz minél közelebb levő munkahelyet- találni. Ezért is könnyen ..csábíthatok el” az alacsonyabb hatékonysággal dolgozó kis műhelyekbe ... — Bár azt mutatnák a számok, amit mond: az emberek nem akarnak ingázni. A legnagyobb meglepetés minket, statisztikusokat akkor ért, amikor a VI. ötéves terv 'kidolgozása előtt, még a nép- számlálást megelőzően -ingázási adatfelvételt készítettünk. Az ingázás mértéke az elmúlt tíz évben nem csökkent! Miből adódik ez? A legmagasabb az életszínvonal ott, ahol a családban van ipari és mezőgazdasági kereső is s ezért nem akarnak otthon maradni. Igaz, jó néhány téesz van már. ahová visszamennek a magasabb fizetésért, lemondva a vállalat által nyújtott szociális, kulturális lehetőségekről. Biztos vagyok benne egyébként, hogy néhány' év múlva már ezt igénylik a termelőszövetkezetekben is. — A gazdaság szerkezetének változásaiban nagy szerep jut a népesség alakulásának. Aggasztónak tartom a legutóbbi időszak statisztikai adatai alapján körvonalazható állapotot: a népesség növekedésének üteme hirtelen lelassult. Heves megyében például a tervidőszakban 18 százalékkal csökken a böl- csődés és óvodás korúak száma, ugyanakkor 13 százalékkal nő az iskolás korúaké. Nem okoz majd nagy gondokat ez a hullámzás? — Gondokat . mindenképpen okoz, de ennek a lüktetésnek a hatásai csillapítha- tóak. Az már nyilvánvaló, hogy a népesedéspolitikai határozatban megfogalmazott háromgyermekes család- modellt nem tudjuk megvalósítani. Arra kell ösztönözni, hogy szülessen meg a második gyermek is. Nem kizárólag anyagi ösztönzésről van szó, hiszen nem a családi pótlékért vállalnak gyereket a fiatalok sőt, többségében nem is a lakásért. Egy néprétegnél végeztünk olyan vizsgálatot, amikor megkérdeztük; a családok hány gyereket vállalnak és menynyi születik. Döntő többségükben nem teljesítették,’ amit vállaltak. Még az OTP. nek tett vállalások . sem mind teljesültek, hiszen a pénzt visszafizetni már könnyebb. Azt kell elérnünk,’ hogy legalább a saját csa- ládtervükben elhatározotta- kat valósítsák meg, s erre sokféleképpen lehet ösztönözni. Például jobb szolgáltatásokkal. Vissza kellene hozni a már-már elfelejtett nagvcsaládeszményt is. mint ösztönző erőt. És természetesen elérni, hogy a válások igen nagy száma csökkenjen, — Végezetül az urbanizá- ció témaköréből engedjen meg egy kérdést. Nemcsak a városiasodás, de a várossá válás folyamata is felgyorsult az utóbbi időben s nem titok, szűkebb hazánkban is van ilyen törekvés. A mostani feltételek között milyen eséllyel lehet indulni ebben a versenyben? — Az elmúlt húsz év »tett 33 nagyközség kapta meg a városi rangot. Ismertek a várossá nyilvánításért kialakult versengés okai: ez nemcsak formai változást jelent; hanem új. nagyobb lehetőségeket.. Sok olyan városunk van, amely nemigen nőtt fel kiharcolt rangjához, s én nem hiszem, hogy a jövőben a városok száma az eddigi ütemben gyarapodhatna. A konkrét esetek persze eltérőek le. hetnek, de én azt gondolom, az esély a várossá válásra kisebb, mint tíz évvel ezelőtt. — Köszönjük a beszélgetést. Hekeli Sándor Üröm az örömben Másodszor lettek kiválóak SZÁMVITELI VEZETŐI (főkönyvelő-helyettes) munkakörbe. számviteli főiskolai végzettséggel rendelkező személyt felveszünk. Jelentkezés: Városi Tanács V. B„ Városgondozási Üzeme. Gyöngyös, Kenyérgyár út 9 A KARÁCSONDI KOSSUTH MGTSZ felvesz autószerelő, mezőgazdaság’ gépszerelő, géplakatos szakmunkásokat. Jelentkezni lehet a tsz-irodán. a személyzeti ügyintézőnél. Fiatal, kezdő szakmunkások jelentkezését is várjuk! — Elismerő ez az oklevél — jegyzi meg mosolyogva Tóth István, az Egri Csillagok Termelőszövetkezet elnöke. — Nagyszerű érzés volt másodszor is elnyerni az V. ötéves terv során a kiváló, címet, de az örömünkben most ott az üröm is! Amennyire optimistán tekintettünk az idei év elé, azt áthúzta a rendkívül száraz, csapadékban szegény tavasz. — Mi történt a határban? Az elnök lesújtóan legyint. — Amire nem számítottunk. Az Eger város "határában lévő szőlőink egy részében. a Kisgalagonyás-dü- lőben a rizlingszilváni, a Ráchegyen a Medoc noir, a saszla és a muskátottonel, az Almagyar-dülőben a muskátottonel és a muskát- lunel ültetvények egy része nem hozott fürtöket. Bár a tőkekipusztulás minimális, a tőkék egy része kiszáradt. 1972-ben volt hasonló jelenség az egri borvidék szőlőiben. úgy tűnik, most. újra megismétlődött. — Mennyi a kár? — Becsléseink szerint légi alább 25 millió forint, ami máris jelentős veszteséget jelent gazdaságunknak, miután minőségi szőlőfajtákról van szó. Ezért intézkedési tervet készítünk, hogy tudjuk mérsékelni a kárt. A Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet egri állomása, a Kertészeti Egyetem, valamint az Eger—Mátra vidéki Borgazdasági Kombinát munkatársai mintákat vettek ezekből a szőlőkből és vizsgálják a kiszáradás okát. Leginkább csapadélchiány- nyal magyarázzák és szeretnék mielőbb kidolgozni a védekezés lehetőségeit. Azért nem adtuk fel a reményt, bár jelentősen növeli a költségeket. mégis mindent, megteszünk a zavartalan zöldmunkáért és többszöri permetezéssel pedig a szőlő fokozott védelméért. Mindez ésszerű takarékosságra int bennünket! A szövetkezet a múlt esztendőben, megküzdve a szélsőséges időjárással, jó eredményeket ért el. A korábbinál sokkal szigorúbb köz- gazdasági környezetben, a sorozatos fagykárok ellenére növelték termelésüket, sőt a múlt évi tervhez képest t.úl is teljesítették előirányzataikat, A jövedelmük 46 millió-kétszázeZerre növekedett, a nyereség pedig meghaladta a 14 millió forintot. A szeszélyes időjárás 1300 tonna szőlő terméskiesését okozta. s ami megmaradt, azt a szövetkezeti tagság áldozatkész munkájával, a szocialista brigádok példamutató helytállásával és a tanulóifjúság segítségével sikerült betakarítani. Jelentős sikereket értek el a szántóföldön is, hiszen a kenyérgabona-termelésben a hektárankénti öt tonnát megközelítve Heves megye legjobb búzatermelő szövetkezetei közé sorakoztak fel. Az erdőgazdálkodásban, a fakitermelésben túlteljesítették a tervüket és megváltozott az állattenyésztés szerkezete is. A szarvasmarha helyett 20 ezres baromfiállományt alakítottak ki és a juhászat is túlteljesítette tervét. A termelést jól segítette a 18 millió forintos költséggel kialakított központi géptelep, amely folyamatos javítást, karbantartást biztosított a gépeknek. Sokat fejlődött a háztáji gazdálkodás az elmúlt évben, hiszen kétezer sertést vásárolt fel a szövetkezet, emellett 190 tagot érintő 55 hektár új szőlőt is telepítettek. A munkát ma már 34 felsőfokú végzettségű szakember, és 60 szakmunkás- bizonyítvánnyal rendelkező ügyintéző irányítja a szövetkezetben. A tagság kötődését bizonyítja, hogy 1980- ban 165 dolgozó vette át a törzsgárdajelvény . különböző fokozatát, akik között sokan 10—20—30 éve dolgoznak a nagyüzemben. A közgyűlés még tavasz- szal elfogadta a közös gazdaság VI. ötéves tervét Tóth István elnök, ezt így méltatja: — Legfontosabb feladatunk, hogy szövetkezetünk meglévő termelését és köz- gazdasági lehetőségeit a népgazdaság célkitűzéseivel összhangban kihasználjuk.. Ezért olyan termelési szerkezet kialakítására törekszünk, amely lehetővé teszi a főágazatok arányos fejlesztését. így az ország legnagyobb szőlőgazdaságához illően növeljük a termőterületet. Ennek megfelelően az idei 1044-ről 1985-ig 1100 hektár lesz a szőlő, ebből a közös művelésű 794 hektár. A felújítást követően 155 hektár új ültetvényt te- , lepítünk. Növeljük a kenyérgabona-termő. a napraforgó- területet, a növekvő állatállomány számára pedig öszi- árpa-termeléssel is foglalkozunk. A juhászat fejlesztésével növekszik a gvepgazdálko- dás szerepe is. Ezért 240 hektáron végzünk gyepfelújítást. A VI. ötéves tervben a juhállomány jelentős növelésére számítunk, ami a férőhelyek bővítését teszi szükségessé. — Mennyit fordítanak be*ruházásokra? — Ügy tervezzük, hogy évente 20 millió forintot, tehát öt év alatt százmilliót,. Ennek fő része a szőlőfeldolgozó és bortároki teljesítményének növelése teszi Emellett, folytatjuk az ültetvén ytelepité6hez szüksége« meliorációt, bővítjük az üzemi úthálózatot és új, kor*; szerű gépekkel egészítjük ki a meglévőket. Figyelembe véve az egyre szigorodó közgazdasági feltételeket, az évi árbevételt 43—45 millió forintban irányoztuk elő, a nyéreséget pedig 14.5—15,5 MFt-ra tervezzük. Szövetkezetünk vezetősége a ter-uj időszakban is megkülönböztetett figyelmet fordít a dolgozók élet- és munkakörül; menyeinek javítására. Öt év alatt 30 millió forintot kívánunk költeni a szociá-’ lis, a kulturális, a munka- és egészségvédelmi körűié mények javítására. Az elképzelések reálisai; igaz, nehezebb körülmények között, de a tagság és a vezetés eddig szorgalmas, lelkiismeretes munkáját, feltételezve megvalósítható. Erre törekednek, hiszen a kétszer elnyert, kiváló cím is érre kötelezi őket. Mentusz Károly 1981. június, 7., vasárnap f