Népújság, 1981. június (32. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-06 / 131. szám

CSEHSZLOVÁKIA LAOSZ 6 prágai Henrik mester ViliaiMSÍtási és a fegyverkovácsok céhei program A Rómán Kommunista Párt megalakulásának 60. évfordulójára kibontakozott szocialista munkaversenyben jelentős munkasikereket arattak Románia dolgozói. Számottevő mennyiségű ipa­ri terméket szállítottak ter­ven felül, egyebek közt 21 ezer tonna acélt, 24 ezer tonna hengereltárut, 120 ezer tonna cementet, másfél mil­lió négyzetméter gyapjúkel­mét. Űjabb lakásokat és szo­ciális-kulturális létesítmé­nyeket adtak át rendelteté­süknek. A nagyarányú országos fej­lesztés keretében különösen kiemelkedik Bukarest épít­kezése. Az elmúlt két évti­zedben a statisztikai adatok szerint mintegy 400 ezer la­kást adtak át a főváros épí­tői. Egész városrészek öltöz­tek új köntösbe, új .lakóne­gyedek emelkedtek, beépül­tek a város foghíjai. Buka­rest lakosságának mintegy kétharmada él ma új ott­honban. . Nem kevesebb, mint 600 gyárat helyeztek üzembe az 1960-as, 70-es évek folyamán a fővárosban. Köztük a leg­nagyobb a Berceni-nehéz- gépgyár és a Pipera iparöve­zetben működő automata­termékgyártó üzem. Űj áru­házakat. szállodákat, kórhá­zakat, intézmények épületeit adták át. A párt XII. kong­resszusa tiszteletére nyitot­ták meg a metró első vona­lát. A tervek szerint az év ROMÁNIA A bukaresti metró JUGOSZLÁVIA Nyár az Adrián Jön a nyár s előkerülnek a nyaralási tervek. Mind több magyar turista úticélja Jugoszlávia, az Adria. Az újvidéki „Magyar Szó” nagy cikkben foglalkozik a nya­ralási lehetőségekkel. Ismer­teti a várható árakat és a szórakozási lehetőségeket. Mindenekelőtt az árak. A lap szerint a szolgáltatások ára az idén 30—70 százalék­kal magasabb, mint tavaly. A szállodai teljes ellátás na­ponta 650—1200 dinárba ke­rül. A fizetővendég-szolgá­latban egy kétágyas szoba — kategóriájától függően — 200—400 dinár. A sátortá­borokban hasonló arányban emelkedtek az árak. Jugoszláviában mintegy egymillió vendéget tudnak fogadni, ebből 788 ezret a tengerparton. A szállodák­ban 270 ezer, a kempingek­ben és a .fizetővendég-szol­gálatban ugyancsak mintegy 260—260 ezer férőhely vár­ja a vendégeket. A legna­gyobb idegenforgalmi köz­pontok : Portoroz, Porec, Ro- vinj, Umag, Opatija, Split, Makarska, Dubrovnik, Cav- tat, Ulcinj stb. Van tehát választék bőven. Ugyaneze­ken a helyeken nagy szám­ban találhatók két-négy, sőt nyolcágyas faházak, bunga­lók. A tengermelléken minde­nütt igyekeztek nyári műve­lődési programokat szervez­ni. Kiemelkednek közülük a Dubrovniki Nyári Játékok. A rendezvénysorozatok — színházi és balettelőadások, hangversenyek — július 10­től augusztus 25-ig tartanak; Ez idő alatt több mint száz előadás látható, harminchá­rom szabadtéri színpadon, a műemlékek ódon falai kö­zött. Július 15-e és augusztus 15-e között Splitben, július* ban Zadarban, júliustól szep­temberig Hercegnoviben, jú­lius 15-től szeptember 1-ig Sibenikben rendeznek nyári játékokat, hangversenyeket.' Még két érdekes rendezvényt a Moreska elnevezésű vitézi torna, amelyet XVI. száza* di mintára Korculán, a vára ban tartanak. A másik auj gusztus 7. és 9. között meg* rendezésre kerülő Sinjska Alka. amely az 1715'ös. tö* rökök fölött aratott győze-' lem emlékét hivatott felidéz-' ni. (g. i.) Csehországban immár hat évszázados hagyománya v$n a világ egyik legrégebbi mesterségének, a fegyver-ké­szítésnek. A régi cseh fegy­verkovácsok az idők folya­mán művészi tökélyre emel­ték mesterségüket. Fegyve­reik nemcsak a pontosságuk­ról, hanem esztétikai szép­ségükről . is híresek voltak Egy-egy művük nagy értéket képviselt, s a nemesurak, ha tehették, saját fegyverková­csot tartottak. A fegyverkovácsokról már a XIV. századból fennma­radtak írásos emlékek. Az első fegyverkovács, akit név szerint is megemlítenek a krónikák, a hírneves prágai Henrik mester volt. A mes­tert oly nagyra becsülték, hogy 1373-ban prágai polgár­rá választották. Első céhüket a XV. szá­zad közepén alapították a fegyverkovácsok a nyugat­csehországi Cheb városában. Később Prágában, Vejprty- ben, Duchovban is megala­kultak a céhek. A vadász­tűzfegyverek történetében ma is tisztelettel említik Ma­tej Kubik, V. Grünberk és Johann Peltz nevét. Idővel a kézművesség át­adta helyét a gyári termelés­nek. Hírnévre tettek szert a brnói és strakonicei gyárak. A két üzem ma is műkö­dik, fegyvereik messzeföldön keresettek. Az újabb üze­mek közül az Uhersky Brod-i fegyvergyár ugyancsak vi­lághírűvé vált. Jelenleg a MERKURIA csehszlovák külkereskedel­mi .vállalat a világ 80 orszá­gába szállít vadász- és sport- fegyvereket. A vállalat kata­lógusa a legkülönbözőbb igé­nyeket és ízléseket kielégítő ajánlatokat tartalmaz. Van­nak itt kisvadak elejtésére szolgáló lőfegyverek, orosz­lán- és elefántvadászaton használható fegyverek. A gyártmánylista a sportfegy­verek minden fajtáját tar­talmazza. Csehszlovákia egyébként vadászairól is híres. A va­dászszövetségek népszerűek az ország minden vidékén. A versenyeiken külföldi va­dászok mellett 1965 óta a fiatalok és a nők is részt vehetnek.- rUitt* íVj., Strand ar Adria-tenger partján (Fotó — MTI) B tríavnai NDK A Zeiss Hűvek vevőszolgálata BULGÁRIA Június 14.—július 12: vadászati világkiállítás Laoszban megkezdték a mezőgazdasági vidékek villa­mosítására irányuló komplex program megvalósítását. A munkálatok első szakaszá­ban a föld alatti kábelek és távvezetékek lefektetését végzik el a Vientiane köz­ponti tartomány számos kör­zetében, A Laoszi Népi Demokra­tikus Köztársaságban óriási erőfeszítéseket tesznek a villamosipar fejlesztésére. A forradalom óta eltelt évek­ben átadták az ország leg­nagyobb — a Namngum fo­lyón épült — erőművének második szakaszát. Ezzel a kapacitása 30 ezerről 110 ezer kilowattórára emelke­dett. A tervek szerint a kö­zeljövőben megkezdik az erőmű harmadik szakaszá­nak építését. Az elmúlt évek során a távvezeték-hálózat hossza csaknem meghárom­szorozódott. Az új építkezé­sek révén és a meglevő erő­művek korszerűsítésével, va­lamint a távvezeték-hálózat kiépítésével jelentősen csök­kenthették a kőolaj és a kő­olajszármazékok felhaszná­lását. A képen: ashabadi lányok (Fotó — TASZSZ—APN—KS) SZOVJETUNIÓ A kétszer született város Szovjet Türkménia főváro­sa. Ashabad 100 éves. A vá­ros a Kara-Kum sivatag dé­li részén, a Kopet-Dag hegy­ség lábainál terül el. Azt mondják róla, kétszer szü­letett. 1881-ben alapítottál:, mint a Kaszpi-tengeren túli terü­let közigazgatási központját és katonai erődjét. A forra­dalom előtt semmiben sem különbözött á több száz hoz­zá hasonló vidéki várostól. A szovjet hatalom évei alatt Ashabad virágzó vá­rossá, politikai, gazdasági és kulturális központtá vált. 1948. október 6-án azonban 9-es erősségű földrengés dön­tötte romba. A várost és la­kóit valamennyi testvéri köz­társaság szervezetten segítet­te. Orvosok, élelmiszer, ru­ha, gyógyszer, építőanyag ér­kezett rendszeresen repülő­géppel a bajba jutottaknak. A katasztrófa utáni első hó­napban már a város vala­mennyi iparvállalata műkö­dött. A Szovjetunió népeinek testvéri segítségével Asha­bad Közép-Ázsia egyik leg­szebb városává vált. Terü­lete megkétszereződött, a be­épített lakóterület meghat­szorozódott. E rohamos fej­lődést többek között az Arnp- Darja folyótól Ashabadig épített ezer kilométeres csa­torna tette lehetővé. Ashabadnak saját építé­szeti iskolája alakult ki. Er­re a nemzeti hagyományok és korszerű építészeti elvek bátor összekapcsolása jel­lemző. A város valamennyi épületét a földrengésveszély figyelembevételével alakítot­ták ki. Ashabadnak jelenleg 12 új lakókerülete van, mindegyikben közel 20 ezer lakos él. A város gyors nö­vekedése az ipari termelés intenzív fejlődésével függ össze. A fővárosi vállalatok ipari ventillátorokat, olaj- és élelmiszeripari gépeket, világítótesteket, gázkészülé­kekét és híres szőnyegeket állítanak elő, amelyeket 50 országba exportálnak. mesteriskola A nemzeti felkelés idősza­kának bolgár népművészei között különleges helyet fog­lalnak el a XVIII. század elején kialakult tríavnai is­kola mesterei, akik mind ikonfestésben, mind fafara­gásban és építészetben ma­radandót, sajátosan bolgár stílusjegyeket magukon vi­selő műveket alkottak. A vallási témák mellet ezek a művészek szívese ábrázoltak történelmi jelent teket is. Gyakori szereplőj' az ikonoknak a szlávság két apostola: Cirill és Metód, de kedvelt téma Sárkányölő Szent György, Rilai Szent János, Szent Petka is. A számos remekmű sorá­ban említendő a tríavnai Szent Arkangyal Templom ikonosztáza, a háromajtós ol_ tárfal, amelyet a XIX. szá­zad elején festett az ifjabbik Papa Vitán és amely a szí­nek harmóniájával, teljessé­gével, nagy képzelőerőről és mesterségbeli tudásról ad tanúbizonyságot. Ugyanez mondható el a tríavnai mes­tereknek a szevlievói temp­lomban. a trojáni kolostor­ban, En csövei falucskában és másutt található alkotásai­ról. Június 14-én kezdődik és július 12-ig tart majd, a bul-- gáriai Plovdivban a III. va­dászati világkiállítás. (Az el­sőt 1937-ben Berlinben'. a másodikat 1971-ben Buda­pesten rendezték.) A kiállítás témakörei: a környezetvédelem, a terméf szét szépségeinek bemutatá­sa. az ember és a természet kapcsolata, a vadászat, a vadgazdálkodás, a halászat, a sporthorgászat. A látogatók képet kaphat­nak majd — a legrégebbi időtől napjainkig — a va­dászfegyverek és lőszerek, valamint a halászati felsze­relések történetéről, megte­kinthetik a vadászkutva­nek. A felmérések szerint mintegy 150 ezer szarvas, 35 ezer vaddisznó, 800 ezer nyúl, öt és fél millió fácán és 95 ezer vadkacsa található Bul. gáriában.. De nagy számban élnek a sziklás vidékeken zergék, muflonok. Húsz éve a Razgrad melletti „Vödén”, gazdaság négy bölényt tele. pitett be. A kedvező kö­rülmények eredményeként ma már a bölények száma meghaladja a 90-et. A kiállítás központja a nemzetek terme lesz. amely­ben az országok vonultatják! fel vadászati és halászati kultúrájukat. A trófeák ér­tékét nemzetközi zsűri bírál, ja el. Magyarország önálló pa­vilonnal vesz részt a "kiállí­táson. Az 1160 négyzetméte­res területen szemléltető anyag számol be a magyar vadgazdálkodásról. Vadásza­tunk fejlettségéről a 256 aranyérmes trófea bemutató, sa tanúskodik majd. Á tró­feák között szerepelnek vi­lágrekorder dám- és őztró­feáink is. Kiállításunk szépen szemlélteti a sporthalász. mozgalmat is. A szervezett, magyar va­s végéig felavatják e korszerű szállítási eszköz második — 9,3 kilométeres szakaszát is. 1981. június 6., szombat A jénai Carl Zeiss Művek termékei, a kiváló precíziós műszerek, optikai berendezé­sek az öt világrész több mint száz országában ismertek és keresettek. A nagyüzem — termékei­nek eladása mellett — kül­földi szervizhálózat kiépíté­sével is foglalkozik. A vál­lalat a közelmúltban új kéz-' deményezéssel lepte meg vá­sárlóit: a jénai központban vevőszolgálati szakemberek képzését és továbbképzését kezdte meg. A tanfolyam a már működő nyolcvan vevő- szolgálati és szervizrészleg és az újonnan létesítendő szervizek szakembereinek tájékoztatását szolgálja. Az előadásokat öt nyelven tartják. Az előadók jénai főiskolai szakoktatók. A tan­folyam célja: a szükséges szakismeretek elsajátíttatása. Az első kurzuson 170-en vettek részt Angliából. Bul­gáriából, a Szovjetunióból és Indonéziából. Az idén újabb 400 szak­embert várnak a tanfolyam elvégzésére az optikai mű­szergyártás NDK-beli felleg­várába. kiállítást. Bemutatnak vadá* szati témájú népművészeti és képzőművészeti alkotásokat. Alkalmi bélyegkiállításon láthatók majd a vadászatot, horgászatot és a természetet népszerűsítő gyűjtemények.. A bolgár föld hatalmas erdőségei rendkívül gazdag vadállománnyal rendelkez. dászat századik évfordulója egybeesik az idei világkiállí­tással. Ez alkalomból a Ma. gyár Vadászok Országos Szö­vetsége a_ magyar vadászat felszabadulás előtti és mai helyzetét mutatja be. Az IBUSZ külön utakat szervez a kiállítás megtekin. tésére. (Gáti) . .

Next

/
Oldalképek
Tartalom