Népújság, 1981. június (32. évfolyam, 127-151. szám)
1981-06-05 / 130. szám
Könyv utca Ai ünnepi könyvhéten nagy a forgalom Budapesten, a Váci utcai Könyv utcában. A fotón: pillanatkép a könyvvásárról. (MTI Fotó — Horváth Éva felvétele—KS) Jubileumra készülnek Párád lakosai Lassan tizenöt es.ztende.le, hogy vegyes to alakult Párádon. jobbára pedagógusokból, akikhez idővel szívesen kapcsolódtak iskolán kívüli zenekedvelők, dalosok. Jelenleg harminc tagot számlál az énekkar, repertoárján népdalok, népdalfeldolgozások, mozgalmi indulók szerepelnek leginkább, és a lelkes tagság ápolja Bartók Béla kultuszát, több művét tűzve műsorára. Hogy hol jut szóhoz a pa- rádiak énekkara, amelyet Kivés József nyugalmazott tanár képez és dirigál? Ott vannak szinte mindem helyi, Párád környéki rendezvényen, politikai és társadalmi demonstráción, de pódiumra léptek már a megye- székhely, Eger néhány közös seregszemléjén is. Voltaképpen ez utóbbinak köszönhetik, hogy a Parádsasvári Üveggyár most felkarolta őket, s a közelmúltban jelentős anyagiakat biztosított működésükhöz. Ebből egyenruha készül a kórus tagjainak, hogy fellépéseik alkalmával egységes öltözékben állhasanak közönség elé. Baráz Máté iskolaigazgató, a település közművelődési felügyelője azt is elmondotta találkozásunk alkalmával, hogy a helyi tanácsvezetés nagyra értékeli az amatőr együttes tevékenységét. Ezt tanúsítja az a kitüntető oklevél, amelyet nemrég adtak át az együttes karnagyának. Most pedig azt tervezik, hogy a kórus fennállásának tizenötödik évfordulója alkalmából községi ünnepséget rendeznek. Ezen nemcsak a helybéliek szerepelnek majd, hanem meghívják a környék azon művészeti csoportjait is, amelyek a népi kultúra, a népi hagyományok ápolói. Különben egy újabb, közeli fellépésük is lesz a parádi dalosoknak. Meghívást kaptak az építők napja járási rendezvényére, amelyen Bar- tók-népdalfelc|olgozásokkal szerepelnek majd. Kazincfy-dí]asokort tüntettek ki Epri tanárnő sikere Átadták a Péchy Blanka által alapított Kazinczy-dí- jakat. annr'í a két felsőoktatási és gimnáziumi pedagógusnak, akik kiváló er d- ménn.ye! nevelték tanítványaikat a szép magyar beszédre. Ebben az, eszU tűiben Moys Klárának is. az, egri Dobó István Gimnázium és Erdészeti Szakközép- iskola tanárának az. évtizedek óta nagy hivatástudattal végzett munkájáért és az anyanyelvi nevelés terén elért sikereiért, nyújtották át e magas kitüntetést. A magyar nyelv szolgálatáért és példamutató szép magyar beszédéért odaítélt díjat Korcsng András államtitkár adta át a Művelődési Minisztériumban. Magyar gyermekrajzok sikere A magyar gyermekek rajzai ismét sikeresen szerepeltek nemzetközi gyer- mekrajz-kiállításokon. Indiában a 31. Shankar nemzetközi gyermekraj z-kiálli- fáson és -versenyen bemutatott csaknem 300 magyar gyermek alkotása közül 29- et díjaztak. Az egyik alkotást, Dobók Anita százhalombattai 13 éves kislány magyar néptáncot ábrázoló textilképét Nehru arany- éremmel tüntették ki. A Nippon televízió 11. nemzetközi gyermek rajz-versenyén részt vevő 200 magyar gyermek 93 rajza nyert arany-, ezüst-, bronzérmet. A Japán külügyminiszter különdíját Sendula Angélának, a keceli Arany János Általános iskola 12 éves tanulójának ítélték oda. A díjakat csütörtökön az országos pedagógiai intézetben adta át Tímár András főigazgató-helyettes. Az ünnepségen részt vettek az Indiai Köztársaság és Japán budapesti nagykövetségének képviselői. Nyár Az emberek többnyire nyáron veszik ki a szabadságul kát, és ilyenkor pihenik ki fáradalmaikat. Hazánk csodálatosan szép tájai, a szomszédos országok hegyei, tengerei mindmegannyi lehetőséget kínálnak a kellemes, gondtalan pihenéshez. A pihenés, a vakáció erőgyűjtést jelent a következő évi munkához, tehát feltétlenül szükség van ré. — Hová mennek? — Gyulára! De tudja, én nem szeretem a meleg vizei és a vérnyomásom ..! — Akkor miért ide? — Ide kaptunk beutalót! — Hová szeretett volna menni? — A hegyekbe! Mondjuk Lillafüredre. És most helyett# Alföld és meleg víz. — Miért nem próbálják meg jövőre! Most inkább máá programot szervezhetnének? — Egye fene! Ha már így van, legyen így! Szóval, ez a nyaralás nem a legjobb előjelekkel Indulj mert milyen nyaralás, pihenés, gondmentes kikapcsolódás az, amikor az ember nem oda és akkor megy, amikor ég ahová akar. — Maguk merre indulnak? —* Autóútra! Egy éve készülünk rá. Csodálatosan beJ jelölt térképeink vannak, az IBUSZ segített és minden! megtettünk ahhoz, hogy minden a szándékaink szerint tör-* ténjék. — Tehát'nincs akadály? — Volt több is, de úgy intéztük a dolgainkat, hogy egyj se maradjon belőlük. A gyerekeket biztonságba helyeztük! a nagymamáról gondoskodtunk, meg aztán a... Igen. Szervezés! Elvégre egyszer nyaral egy évben a# ember és ezt az egyet legalább illik alaposan előkészíteni! — ön hová megy? — Két hétre eltűnök a Bükkbe! Nomád életet élek) Gomba, málna, szamóca, bográcsban főzött ebéd, friss, tiez-* ta forrásvíz. — Nem túl egyszerű, hogy is mondjam, igénytelen prog-i ram ez? , Nevet. — Ügy beszél, mintha nem tudná, hogy ez lesz s*á-* momra az igazi kikapcsolódás. Én egész évben utazom I Ezt a foglalkozásom. Most gyalogolok. Keresem a csendet, 4 nyugalmat és őszintén megmondom, kerülöm a sok embert} Szénégetőkkel és mészégetőkkel akarok beszélgetni, velühj akarok szalonnát sütni és forrásvízben hűtött sört inniíl Üvegből! — Közös barátunk nem tart önnel? — Nem! ö a Balatonra megy. Emberek közé vágyik} szórakozni akar. Azt mondja, hogy ő nem bújik el a hegyelj közé. Számára a Balaton jelenti a kikapcsolódást. Az utcán beszélget két asszony a nyaralásról: — Hová mentek, szívem? — Az idén sehová! Itthon próbálunk majd pihenni aj festés után. Tudod, az idén rendbe akarjuk kapni a lakást} Erre kell a sok-sok pénz! Dé majd jövőre.,, — És ti? — Megjött az autónk! Azt fizetjük ki. Talán annyi pénzt össze tudunk majd hozni, hogy bejárassuk az új ko4 csit. Nekünk most ez a boldogság ... Kinek ez, kinek az! Kinek így, kinek úgy. A legfon-* tosabb, hogy mindenki gondtalanul kikapcsolódjon és azt tehesse, amit szeret, amihez kedve van! Amire egy évig vissza lehet majd emlékezni.,, Szalay István Nemzetközi orvaskongresszus Budapesten BÉNYEI JÓZSEF: Magyar írók perei Csütörtökön — háromnapos programmal — megkezdődött Budapesten, a margitszigeti Thermal Szállóban az Általános Orvosok Nemzetközi Egyesületének kongresz- szusa, amelyen mintegy 350 hazai és külföldi szakember vesz részt. Dr. Schultheisz Emil egészségügyi miniszter — a tanácskozás fővédnöke — megnyitó beszédében elismeréssel szólt a betegek, kel elsőként és közvetlenül találkozó orvosok munkájáról Hangsúlyozta: a gyógyítás folyamatában elsőrendű jelentősége van az alapellátásnak, ezen belül haEbben az esztendőben július 3-tól 5-ig rendezik még a hortobágyi nemzetközi lovasnapokat — jelentették be a Hortobágyi Idegenforgalmi Bizottság csütörtöki debreceni ülésén. ' A puszta legnagyobb rendezvényére legalább 50 ezer hazai és külföldi látogatót várnak. A légjobb magyar lovasok mellett lengyel, román, szlovák, NSZK-beli. osztrák és svájci versenyzők indulpak. Ebben az esztendőben is OíMmM 1981. június 5^ peaiek _ zánkban a körzeti orvosok munkájának. Éppen ezért a VI. ötéves terv fejlesztési előirányzatainak kidolgozásakor is különös figyelemmel voltak az alapellátás fejlesztésére. Ez egybevág az Egészségügyi Világszervezet 2000- íg kidolgozott programjával, amely szintén az alapellátás fejlesztését, egyáltalán megteremtését — hálózati kialakítását -— ajánlja valamennyi ország egészségügyi vezetőinek figyelmébe. Csütörtök délelőtt megkezdődtek a kongresszus előadásai. szerepel a programban a díjugratás a hortobágyi nagydíjért- továbbá fogatverseny. Az ország 17 gazdasága 14 négyes és 15 kettes fogatot vonultat feL A lovasnapokon bemutatkoznak a hajdúsági lovastornászok. Mind a három napon népi táncjátékot mutat. be a debreceni népi- együttes, hortobágyi csikósokkal közösen. A nemzetközi lovasnap résztvevői megtekinthetik a kilenclyu- ku híd lábához hajtott ménest, a szürkegulyét és a rackanyájat. A lovasnapokon árult tombolákra két csikót sorsolnak ki a rendezők. A látványos nagy porok, osztrákok és magyarok, katolikusok és reformátusok nagy-nagy összeütközései mögött szerényen és alig ismerten húzódik meg egy sohasem tárgyalt irodalmi per. A vádlott, a magyar szellemi élet jelentős, de csöndes, mindig háttérbe húzódó alakja, Bőd Péter, a régi magyar literatúra egyik legnagyobb tudósa, az erdélyi Magyarigen lelki- pásztora. A vádlott ő, illetve három könyve. Az egyház sérelmei Bőd Pétert harminchét évesen választották meg papnak Magyarigenbe, s képzettségét, tudását, munkásságát kilenc év múlva azzal becsülték meg, hogy a gyulafehérvári egyházmegye jegyzőjévé választották. Rá nyolc évvel, 1766-ban azt a megbízást kapja az erdélyi református egyház fő- egyháztanácsától, hogy gyűjtse össze, s foglalja írásba az erdélyi református egyházak sérelmeit. Bőd lelkiismeretesen eleget tesz ennek, tér. jedelmes emlékiratot szerkeszt, s beadja az erdélyi főkormányszékhez, hogy azt a királyhoz továbbítsák. Ez 1766. szeptember 20-án történt. Ezzel zúdította magára a beit. A tudóé pap súlyos T2. M agy or kálvária beteg, mellbaj, szem fájás kínozza. Közben dolgozik, s 1766—67-ben három könyve jelenik meg, a Catechizmus (egyházi jellegű munka), továbbá a Smyrna! Szent Po- lykarpus, amelyben a méltatlanul üldözött „reformata igaz vallást” veszi védelmé, be, s a Magyar Athenas. Ez utóbbiról ő maga írja: „Szándékoztam ezen írásom által... hazájok hasznokra, s ékesítésére és Isten dicsőségének terjesztésére élt jó embereknek ,.. emlékezetét megújítani." A könyvben több mint ötszáz literátort ismertet, s benne kétségkívül kíméletlenül kel ki a magyar katolicizmus vezér- férfiai ellen. Ez az első magyar irodalmi lexikon.' 1767-ben a kézdivásárhelyi református közzsinat a fő- egyháztanács főjegyzőjévé választja. Ugyanezen a zai. naton a vallásukban háborgatott erdélyi reformátusok ismét panaszt emeltek azért, ..hogy sokan közülük megfaggatták. s el nem bocsátották addig, míg magokat vallások változtatására nem kötelezték”. A zsinat ismét Bőd Pétert bízza meg azzal, hogy írja össze a sérelmeket, Nyilván ezek az összeírt sérelmek váltják ki az állam és a katolikus egyház szembefordulását Bőd Péterrel. Ellenségei létezéséről tud, hiszen így ír róluk, miután súlyost vágást ejtett véletlenül a kezén: „rossz akaróim bizonyosan rám fog. ták volna,, hogy magam öltem meg magam”. Istenben boldogult 1786. november 24-én királyi leirat érkezett az erdélyi főkormányszékhez, amely szerint a legfelsőbb kormányhoz ismeretlen helyről feljelentés érkezett: az erdélyi helvét hitvallás tanárai és papjai nyilvánosan támadják a katolikus vallást, sőt engedelem nélkül könyveket adnak ki, azokban a katolikus vallást és az uralkodó házat támadják. A leirat három könyvet említ, a Catechizmust, Polykarpust és a Magyar Athenast. Utasítja a főkormányszéket, hogy a könyvek, bárhol legyenek is, lefoglaltassanak, használatukat megtiltja, elrendeli a szerzők, kiadók, s mecénások felkutatását. A főkormányszék 1769. ja. nuár 23-ra tűzte ki az ügyj tár^alását, de azt elhálasz.' tották. A föegyháztanács január 29-én tárgyalt a leirat.' ról, s ezen a tárgyaláson Bőd Pétert, mint „Istenben boldogult”-at emlegetik. Feltehetően ennek taktikai célja volt, hogy mentsék az idős, beteg tudóst, hiszen Bőd Péter 1769. március 24 án halt meg. (Vannak ugyani más vélemények is a halál időpontjáról.) Ezen a napon tárgyalta aa ügyet újra a legmagasabb» egyházi fórum, s beadványukban a Catechizmusli megvédelmezik, a másik kél könyvet nem, miután azokat megkérdezésük nélkül adták ki. 1769. március 6-án, a fő4 kormányszék újra foglalkozik a témával, hiába halott már a könyvek szerzője. A királyi leirat szigorú végrehajtását rendelik el, s a határozat szerint a három könyvet mindenkinél le kell foglalni, el kell kobozni, s azokat összegvűjtve fel kéll küldeni a főkormányszék-* hez. Ugyanakkor felszólították Nagyszeben (itt jelent meg a Magyar Athenas), Kolozsvár. Brassó, Nagyenyed (itt a Polykarpus) tanácsait, küldjenek jelentést arról, hogy nevezett könyvek ném az ott működő nyomdákbán adattak-e ki. A felszólított városok közül csupán Nagyszeben kül. döft jelentést, a többi nem. Félretették azonban ezt is: mintegy bizonyítva: talán nem is a könyvek, hanem szerzőjük ellen volt kifogá. suk a felsőbb hatóságoknak; Bőd Péter meghalt, az, ügy lezárult. Azaz, mégsem. Ez a vizsgálat idézte elő ugyanis, hogy Erdélyben 1769. december 15tt hatály* lyal bevezették a cenzúrát; Huszonnégy esztendővel Mária Terézia „magyarországi” rendele te után. Július 3—5, Hortobágyi lovasnapolc (Folytarfjafc) i
