Népújság, 1981. június (32. évfolyam, 127-151. szám)
1981-06-26 / 148. szám
MegkeKdgHROf« i** orsaciggyulés Biyöri iilessxeekca — Nagy súlya van ebben az állami szervek egymás közötti szerződéseinek. Úgy látom, jogviszonyban a költségvetési intézmények sokszor hátrányos helyzetben vannak. Az egészségügy, az oktatás különleges szakfelszereléseit. szemléltetőeszkö. zeit csaknem kizárólag költségvetési intézmények vásá- solják, a monopólhelyzet következtében azonban esetenként gyenge minőségű berendezéseket is kénytelenek megvenni. Kérem a minisztériumokat, fordítsanak nagjmbb figyelmet a költségvetési intézmények. a termelő és a forgalmazó vállalatok kapcsolatára, a szerződéses fegyelem betartásának ellenőrzésére. A továbbiakban a képviselőnő arról beszélt, hogy az elmúlt időszakban a különböző nagyságú települések eltérően fejlődtek. Például Hatvanban a lakások zömét családi jelleggel építették, kevés közművesítéssel. A kényszer szülte ezt a helyzetet. A városiasodás miatt a csoportos családi ház építése kerül előtérbe. Az ilyen telkekért azonban családonként magasabb árat kell fizetni. . ami a kisebb jövedelműeknél felemészti a megtakarított pénzt. A költségek csökkentése érdekében felvetődik a kérdés, miként lehetne mérsékelni a telekárakat. Meg kellene vizsgálni, mi módon lehetne a tanácsokat olyan szabályozási jogkörrel felruházni, hogy a telkek értékét reális határok között tarthatnák. — A lehetőségek közül az üres lakások célszerű hasznosítását említem, feltétlenül szükségesnek látom a lakásmobilitás nagyobb mérvű támogatását. A községek népesség- megtartó képességének fokozása mellett nem szabad elfeledkezni a kisebb városokban az életkörülmények javításáról sem. amelybe szorosan beletartozik az üres lakások hasznosítása — fejezte be felszólalását dr. No- vák Pálné. Dr. Novak Pálné után szót kapott még Fritz László (Zala megye 10-es választókerü. let), Legény Béláné (Szolnok megye, 14. számú vk.). Méhes Lajos: Á hazai és külföldi kereslet jobb kielégítésére van szükség Dr. Novák Pálné Heves megyei képviselő részt vett az első napirend vitájában (Perl Márton felvételei) (Folytatás az 1. oldalról.) A költségvetés egészségügyi és szociális célú kiadásai több mint 14 százalékkal nőttek. A kórházi ágyak száma mintegy 2500-zal, csaknem 3 százalékkal gyarapodott. A bővítések és korszerűsítések mellett megépült a dél-pesti és a kecskeméti új kórház. A kulturális és oktatási kiadásokat 1979-hez képest mintegy 16 százalékkal növeltük. Az általános iskolai osztálytermek száma — az ideiglenes megoldásokkal együtt — a múlt évben 1700- zal emelkedett 1979-hez képest. A költségvetési gazdálkodás javításában még sok feladatunk van. Nemcsak a vállalatoktól és szövetkezetektől kell hatékonyabb munkát elvárni, ugyanakkora a követelmény a költségvetési intézményekkel szemben is. A tanácsok elmúlt 5 évi gazdálkodását összességében a tervszerűség, a népgazdasági terv szolgálatába, az ágazati és területi célok összehangoltabb érvényesítése jellemezte. Az idei évnek gyakorlati- lag a fele eltelt. Ez idő alatt a népgazdaság alapvetően a terv fő követelményeivel összhangban fejlődött. A kivitel gyorsabban nőtt, mint a behozatal. Az ipari termelés növekedést mutat, de a tervezettet nem éri el. Nagy erőfeszítések kellenek mindenekelőtt a termelés hatékonyságának növelésében ahhoz, hogy az idei terv megvalósuljon, mivel a tőkés piaci dekonjunktúra súlyosan hátráltatja kiviteli tervünk teljesítését. Egy olyan, viszonylag kis kiviteli tételekkel rendelkező országnak azonban, mint hazánk, még kedvezőtlen helyzetben is meg kell tudni ragadnia az exportértékesítés lehetőségeit. A mezőgazdaság ez évi tervének teljesítése is komoly erőfeszítést kíván. Az éves terv 4,5—5 százalékos fogyasztói árszínvonal-növekedést vett számításba. Ezzel szemben az év első négy hónapjában a fogyasztói árszínvonal 3,8 százalékkal emelkedett. Sokoldalú mérlegelés alapján a kormány úgy döntött, hogy június 29-ével átlagosan 10 százalékkal emelni kell a húsfélék fogyasztói árát. A húsáremelés azért vált szükségessé, mert a mező- gazdaságban felhasznált tejipari eredetű anyagok árnövekedése miatt, az elmúlt másfél évben mintegy 20 százalékkal emelni kellett a felvásárlási árakat, hogy a termelők érdekeltsége biztosítva legj'en. A most elhatározott áremelés után is, átlagosan 23 százalékos ártámogatást nyújt a költségA pénzügyminiszter expozéját követően a Baranya megyei Nagy József, majd dr. Novák Pálné nyugdíjas orvos, megyénk képviselője kapott szót: — Hozzászólásomban a költségvetési szervek gazdálkodásának néhány kérdésével és egyes településfejlesztési gondokkal szeretnék foglalkozni — mondotta. — Ügy látom, hogy a tanácsok gazdálkodását a tervszerűség, a népgazdasági érdekekhez és a pénzügyi politikához való alkalmazkodás jellemezte. Nálunk a v.ezető testületek irányításával a takarékosabb. a hatékonyabb pénz- felhasználásban. a létszám- gazdálkodásban. az intézmények további integrációjában, a gazdasági-műszaki szervezetek létrehozásában értünk el jelentős eredményeket. Elsőbbséget kapott az egészségügyi alapellátás, ezen belül is a körzeti orvosi, gyermekkörzeti. fogorvosi és üzemorvosi ellátás. Javult a rendelők vetés a húsfélék fogyasztói árához. A húsárak átlagosan 10 százalékos emelésén belül a tőkehúsok ára 13 százalékkal, a húskészítményeké 8 százalékkal, a baromfihúsé átlag 6 százalékkal emelkedik. A hús és húsfélék drágulását a gyermek-, a szociális, valamint az egészség- ügyi intézményekben alapjában az állam viseli, a lakosság által fizetett térítési díjak nem változnak. Az áremelkedést a munkahelyi étkeztetésben a munkáltató fedezi, a dolgozók által fizetett étkezési díj nem változik. Az üdülési díjak sem emelkednek az intézkedés nyomán. A VI. ötéves terv előírja, hogy az átlag alatti nyugdijak vásárlóértékét megőrizzük, s a legalacsonyabb nyugdíjakét növeljük. Ezt már idén is érvényesítendő- nek látjuk Ezért az ún. nyugdíjautomatizmus minimális összegét 1981. év közepétől 70 Ft-ról 100 Ft-ra emeltük. A 100 Ft-os éves minimális emelkedés a nyugdíjasok több mint felénél nem 2, hanem legalább 5 százalékos emelkedés, és így nyugdíjuk lépést tart az árszínvonal növekedésével. Ez az intézkedés a következő évekre is érvényes. Egyidejűleg havi 100 Ft-tal emeltük — egyszeri intézkedésként — a nyugdíjasok házastársi pótlékát. Ismeretes: előkészületek történtek az ötnapos munkaihét folyamatos bevezetésére. Julin» elsejétől több mint 200 000 embert érint az új munkarendre való áttérés. Az áttéréstől azt várjuk, hogy az járjon együtt a veszteségidök jelentős mérséklésével, s a racionális munkarendek alkalmazása segítse elő a kapacitások jobb kihasználását is. A lakásgazdálkodásban életbe lépett néhány jogszabály, amely hozzájárul a mobilitás feltételeinek javulásához. Ennek egyik eleme a lakás-használatbavételi díj, és ezzel összefüggésben a bérlakásból lelépéskor fizetett díj összegének emelése, ugyancsak ide tartoznak olyan intézkedések is, amelyek kedvezőbbé, könnyebbé teszik a különböző lakásformák közötti cserét. Egyes építkezéstípusoknál javulnak a .hitelhez jutás feltételei, a csoportos, korszerű családi- ház-építés feltételeit közelítjük az egyedi többszintes lakásépítéshez. A lakásgazdálkodás javítására még további intézkedéseket is szükségesnek tartunk. A pénzügyminiszter expozéját követően a terv. és költségvetési bizottság nevében Szabó Kálmán, a törvényjavaslat bizottsági előadója szólt. Ezután megkezdődött a vita. felszereltsége. A többi területen a szintentartás mellett lehetőségünk volt a munka minőségi színvonalának javítására. , A képvisel öasszony szólt arról is. hogy nem sikerült csökkenteni egyes szakrendelők, kórházi osztályok és szociális otthonok zsúfoltságát. Aránytalanság van az ideggondozó hálózat teljesítő- képessége és az itt ellátásra szorulók száma között. A tartalmi munka javítására néhány hatvani példát említett: 1977-től több mint tízezer szövettani vizsgálat történt és rendszeres kontrollt vezettek be a magas vérnyomásos és cukorbetegségek felderítése érdekében is. Az orvosi körzetekből a kórházakba küldik a vizsgálandó anyagokat, s az eredményt elemzés után azonnal visszajuttatják. Ezzel mentesülnek a betegek a fárasztó utazástól. A tanácsi intézmények gazdálkodásáról szólva dr. Novák Pálné a következőket mondott*: A vitában ezután Méhes Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, ipari miniszter szólalt fel. Elmondotta, hogy 1986-ban bevezetett termelői árrend- saer és jövede iems za be 1 vozás jobbén közvetíti a világ- pi ac szigorát a z ipar s zá mé ra is. A mai világgazdasági helyzetben a minisztériumban és a vállalatoknál kemény megpróbáltatásokon keresztül tanuljuk meg ismét a régi leckét — amit a magyar ipar korábban jól tudott. —, hogy eladni csakis korszerű, jó minőségű terméket lehet, hogy a vevő megkívánja az alkatrésizellátást és szervizszolgáltatást, nem tűri a szállítási késedelmeket. Ez ma még főként az exportnál szorongat bennünket. De dolgozó népünk érdeke, hogy ezek az egyébként (Munkatársunk telefonjelentése) Érdekes dolog a „helyszínen” bepillantani az ország pénztárcájába, amit a T. Ház nyári ülésszakának első napján dr. Hetényi István pénzügyminiszter nyitott ki, méghozzá úgy, hogy a bevételek és a kiadások nagyságát, illetve arányát a félkörben helyet foglaló képviselők azonnal ellenőrizhették. Azzal, hogy az expozé minden egyes részletét komoly figyelem kíséri, jó előre számolt a pénzügyi tárca vezetője, akit az ülésszakot megelőző vitákban nemegyszer „megizzasztották” az országgyűlési bizottságok tagjai. Az előnormális követelmények a belső piacon, az ipar és a vásárlók, az ipari vállalatok egymás közötti kapcsolatában is uralkodóvá váljanak. Az ipari termelés az elmúlt, évi csökkenés után ez évben megélénkült bar a tervezettnél egyelőre kisebb mértékben; az év első öt hónapjában 2 százalékkal haladta meg az előző évit. Az egyes ágazatok termelése különbözőképpen alakult. Szándékainkkal egyezően ott magasabb a termelés növekedése, ahol az értékesítés is kedvező, és ott csökkent a termelés, ahol a kereslet is lanyhult. A termelékenység jól alakult, mintegy 6 százalékkal emelkedett, tehát gyorsabban nőtt, mint a termelés. A több terméket ugyanis 31 terjesztés befejezéseként ezért így fogalmazott: — Kérem a tisztelt országgyűlést, hogy vitassa meg és fogadja el a törvényjavaslatot ... • * A biztatásra aligha volt szükség, ugyanis a miniszteri expozé után mindjárt öten is szót kértek a költségvetési, illetve a tanácsi gazdálkodási témákban. Apró Antal, az országgyűlés elnöke, az elsőként szóló baranyai képviselő után jelentette be: — Szólásra következik dr. Novák Pálné képviselőtársunk ... A terem közepén dolgozó tévéoperatőr automatikusan fordította a kamerát affelé az ülés felé, ahová a technikai személyzet már bekészítette a mikrofont és a szokásos pohár vizet. — Tisztelt országgyűlés ... — hangzott fel a hatvani képviselőasszony határozott hangja. A zsúfolt sajtópáholyban egyszerre oldalba bökött az egyik kollégám: — Ezzel a beszéddel nehéz dolgod lesz — mondta. — Miért? — Mert, ahogy elnézem, a képviselőnőtök nem papírról, hanem fejből beszél, s ez ritka dolog manapság... Hadd tegyem mindjárt hozzá, hogy megyénk felszólaló képviselőjének nem csupán ezért volt sikere, hanem — mint ahogy olvasóink a lejegyzett beszédet olvasván megfigyelhették — a nagy tapasztalatokra épülő gondolatok miatt is. A képviselő- társi gratulációk természetesen nem is maradtak el a röpke pihenőt ígérő ebédszünetbe*. ezerrel kevesebb ember állította elő. Az adatok bizonysága szerint legfőbb gondunk, hogy az exportértékesítés nem kielégítő ütemben nő. Igaz, hogy nincs könnyű helyzetben az ipar. A világpiacon ma sokkal többen akarnak eladni, mint vásárolni. Kétségtelen, , hogy ilyenkor elsősorban azok tudnak eladni, akik keresett és korszerű termékeket gazdaságosan gyártanak, gyorsan képesek alkalmazkodni a változó igényekhez. Ami az ez évi feladatokat illeti, további nagy erőfeszítésekre, a források felhasználásában további önmérsékletre, a termelési és értékesítési folyamatban a hazai és külföldi kereslet mennyiségileg és minőségileg jobb kielégítésére van szükség. A következőkben az ipar- irányítás új szervezetéről, funkcióiról, törekvéseiről szólt. A gazdaságirányításban 1968-ban megindult reform nyomán nem lebecsülendő' átrendeződés történt a döntési jogkörökben, szervezeti módosításokra és létszámcsökkentésre is sor került, de ezek inkább a központi irányítás erőinek átcsoportosítását és nem erőteljes átalakulást jelentették. — Ha jól emlékszem, ebben a negyedik ciklusban került sor a hetedik felszólalásomra. A szűzbeszédemet is éppen az egyik nyári ülésszakon mondtam el a gyessel, a nők rövidített munkaidőben való foglalkoztatásával, illetve a bedolgozói rendszer bővítésével kapcsolatban. — Sokan azt tartják, hogy egy költségvetési téma meglehetősen száraz. Ügy tűnik, ön ezúttal rácáfolt erre. — Szívesen, sőt komoly elhatározással készültem a mostani felszólalásomra. A pénzügyi, a gazdálkodási téma ugyanis csak addig látszik száraz témának, amíg az ember a számok mögött nem fedezi fel az állampolgárokat, akik dolgoznak, akik itt árut termelnek, vásárolnak, házat építenek, orvoshoz járnak, gyermekeket nevelnek. Tehát, akik ott élnek velünk, mellettünk a községekben vagy a városokban. Ha a gyorsan változó világ gazdasági folyamatait ezek tudatában nézzük és vizsgáljuk, akkor bizony nem száraz, hanem nagyon is izgalmas témák azok. amelyeket feszegettem a felszólalásomban. A parlamenti tudósító bizonyíthatja, az üléstermi taps ezért szólt ilyen kitartóan a képviselőasszony beszéde után. * Az imént említést tettem a szűzbeszédről, vagyis az első felszólalásról. Méhes Lajos ipari miniszterként tegnap elősaör kért szót a Parlamentben. Egyebek között szólt az ötnapos munkahétre való átállásról is. A szünetVégül a vállalatok és a minisztérium közötti munkamegosztásról, vagy megszokott kifejezéssel élve a vállalati önállóságról szólt Méhes Lajos. Méhes Lajost követően felszólalt Péterfi Ferenc (Vas megye, 4. vk.), Weiszböck Rezsöné (Győr megye. 15. sz. vk.). Tözsér Gáspár (Nóg- rád megye, 4. sz. vk). Horváth Sándorné (Budapest. 25. sz. vk.). Mag Pál (Csongrád megye, 11. sz. vk.). Karkus Sándor (Komárom megye, 4. sz. vk.), Selyem Zsigmond (Bács megye. 5. sz. vk.), Tóth József (Fejér megye, 2. sz. vk.) és Héry László (Szabolcs megye, 6. sz. vk.). A nyári ülésszak első mun. kanapján felváltva elnököit Apró Antal • valamint Péter János és Cservenka Ferenc- né. A Parlament ma délelőtt 10 órakor az 1980. évi költségvetés és a tanácsok 1976— 30. évi pénzügyi tervének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat vitájával folytatja vitáját. Szintén az ülésszak második napján kerül sor a Központi Statisztikai Hivatal elnökének a statisztikáról szóló 1973. évi V. törvény eddigi végrehajtását összegező beszámolójára, valamint az interpellációkra. ben Vaskó Mihályt kérdeztem a megyei helyzetről: — Az üzemek zöme csak jövőre áll át erre a munkarendre, de nagy részük már eldöntötte, hogy miként oldja meg az ezzel járó szervezési gondokat. Akik július 1-től már ebben a rendszerben dolgoznak, később jó tapasztalatokat adhatnak a többieknek ... — Nálunk ezeregvszáz dolgozót érint ez az átállás — vette át a szót Sas Kálmán. — A Bélapátfalvi Cementgyárban az előkészítés szakaszában van az ötnapos munkahét, hogy januártól már így dolgozzunk mi is. Szabó Imre, a detki Magyar—Bolgár Barátság Termelőszövetkezet elnöke rögtön megjegyezte: — Figyelünk ám benneteket, mert amikor tehetjük, mi is biztosítjuk majd a tagságnak a rövidített munkahetet. Csak aztán úgy szervezzétek meg, hogy a tapasztalatok után nekünk már ne legyen sok gondunk az új munkaformával... * És most engedje meg a kedves olvasó, hogy ebben a tudósításban ne csak a munkáról essék szó, hanem a képviselőinkről, mint egy „kis család” tagjairól is: ebéd előtt koccintással köszöntötték — még nyolc napon belül — névnapja alkalmából Eperjesi Ivánt.., Szilvás István 1 UpjulLcSßßi I9W» jsans 26., péntek A Dr. Novák Pálné felszólalása
