Népújság, 1981. június (32. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-25 / 147. szám

Az otthon falain belül, s persze azokon túl Is számta­lan területen találkozunk az építészet, valamint a hozzá kapcsolódó tudományok legfrissebb újdonságaival. Ezek­ből állítottuk össze mai hírcsokrunkat. Szabadtéri kerámiák A városok tele vannak rossz formájú, műkő virág­tartókkal, a szökőkutak, cso_ bogók nehézkes és drága anyagból készülnek. Bár a kerttervezők már régóta ke­resik a kertbe illő kerámia­plasztikákat, de azok mind­máig hiánycikknek számíta­nak. Évek során kialakult az az anyagilag tehetősebb ré­teg is, amely igényelné, hogy kertjében ízléses, egyedi ke­rámia álljon és szívesen vá­sárolna ilyeneket. Mindenekelőtt arra kelle­ne felhívni a figyelmet, hogy hány fajta felhasználási te­rülete van a mostaniakon kívül ennek az érdekes anyagnak. Ez igényt ébresz­tene a kerttervezőkben, a városrendezőkben. El kelle­ne érni. hogy a kerámiának ne utólag keressék meg a helyét az épületeken, a vá­rosokban, és ne találomra állítsák fel valamelyik zugá­ban a parknak, a kertnek. Ügy alakítanák ki a környe­zetet és úgy születnének meg a' kerámiák, egymást föltételezve, hogy együtt tel_ jesedjék ki mindkettő szép­sége. A giccstől azonban Itt is sokszor csak egy lépés vá­lasztja el az embert. A giccstől. amely nincs kihaló, ban, sőt éppenséggel virág­korát éli: megtölti a kira­katokat, „ránk köszön” a kis. városi parkokban és az elő­városi villák homlokzatáról. Hiába minden tiltakozás, új meg új formában kerül elénk. De talán mégsem alaptalan (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) az a remény, hogy fölvehet- jük ellene a harcot, például a művészi igény egyszerű anyagú szabadtéri kerámi­ákkal, Ügy látszik, hogy mindez nemcsak hazánkban gond, hanem másutt* is. pél­dául Finnországban, ahol egy, magában a szobrászko- dási kedvet érző ember a képen látható „műalkotás­sal" díszítette a kertjét fa cementből és műanyagból készült „szobor" egyébként egy pihenő postást ábrázol.) Könsifüszerkezettel gyorsabban A könnyűszerkezetes építés egyik Iskolapéldája. Az 50 000 négyzetméter alapterületű maj­dani csarnoképület tetőrácsszcrkezetét kút alapozású oszlopok tartják A mintegy másfél évtize­de feltűnt könnyűszerkeze­tes építési mód világszerte végleges csatát nyert, nagy­korúságának korszakába lé­pett. A kísérletek lefolytatá­sa, az egyes rendszerek ki­alakítása, a tervezési meto­dika kidolgozása után sem volt könnyű elfogadtatni az újfajta építési módot. A könnyűszerkezetes építés ugyanis valójában bonyo­lult, nagyobb szakértelmet és fejlettebb ipari kultúrát kívánó, jó együttműködést feltételező, és 25—30 száza­lékkal drágább, mintha ugyanazt az objektumot tég­lából, panelből, blokkokból építették volna. Azonban döntően mellette szól az anyagmegtakarítás, a kisebb munkaerő-szükséglet, és a rövidebb kivitelezési idő. Márpedig számolni kell az­zal, hogy egyre kevesebben vállalják télen-nyáron a sok­szor mostoha körülmények közt végzendő építőipari munkát. A könnyűszerke­zetes építési munka értelme­sebb. képzettebb szakember- gárdát is kíván. Ez megvál­toztathatja a hagyományo­san durva és nehéz építő­ipari munka társadalmi meg­ítélését, a szerelőjeliegű te­vékenység vonzóvá teheti a fiatalok számára az építő­munkát. A rövidebb kivite­lezési • időről szólva pedig azt kell megemlíteni, hogy a könnyűszerkezetes építési mód mintegy négyszer gyor­sabb valamennyi hagyomá­nyos technológiánál! Műemlékvédelem Franciaországban F-raneiaország a műemlék- védelem területén nincs könnyű helyzetben. Megóvni, restaurálni kellene a 17 ezer évvel ezelőtt készült lascauxi barlangi festményeket, az ókori gall, római és a közép­kori emlékeket. Tízezrekben lehet számolni a várakat, kastélyokat, templomokat, kápolnákat, szobrokat és mindazokat az emlékeket, amelyeket a jelenkor köte­les megőrizni az utókor szá­mára. Aix-en-Provence város a Lyon—Avignon—Azúrpart autóút mentén fekszik. Pro­vence egykori fővárosát ma 80 ezren lakják. Aix-en-Pro­vence a platánok, kutak, ré­gi épületek, paloták városa. Hangulatos háttér a nemzet­közi zenei fesztiváloknak és a turisták is előszeretettel ke­resik fel ezt a dél-franciaor­szági várost. A városház mellett az óra­torony a XVI. század elejéről származik. Közelében az egy­kori Estienne de Saint-Jean palota napjainkban a régi Aix múzeumát foglalja ma­gában. A Saint-Sauveur székesegy­ház egyik része még a XII. század második felében épült provance-i román stílusban, igen szép nyolcszögletű ku­pidéval. A képünkön látható a székesegyház Keresztelő­kápolnája, amely másfél ezer éves. A XV. században res­taurálták, ekkor kapott kü­lön kupolát is. Sajnos, ma ismét kisebb restaurálásra érett ez a páratlan értékű műemlék. Elektroakusztika a lakásban A hang kétféleképpen hat az emberre: az értelmére és az érzelmére. A beszéd mel­lett elsősorban a zene érte­lemtől függetlenül, nemzeti éi nyelvi korlátok nélkül kelt és változtat érzéseket. Az elektroakusztikai ipar a gondolat- és érzelemkife­jezés ösztönének és egy rö­vid múltra visszatekintő ter­mészettudománynak, az akusztikának a találkozásá­ból született. Hatása új fel­használási területeket is tárt fel a hang számára, és lehe­tőséget nyújt a hang benyo­máskeltő erejének a fokozá­sára. a zenei kifejezés új iránvának kifejlődésére. Je­lentősébe a 400 éves könyv- nyomtatással mérhető össze —- a kultúra előbbrevitelé- ben ráákülözhetetlenné vált. hi ember mindenekelőtt a saját lakásában találkozik az elektroakusztika eszközei­vel. Az első közvetlen fo­gyasztói hangátviteli rend­szer az 1922 óta forgalomban levő rádió-vevőkészülék volt, első kollektív rendszertech­nikai képviselője pedig a hangos filmszínházban (1925) jelent meg. Jelenleg, alig fél évszázad után több mint 500 millió rádiókészülék van használatban, és az évi ter­melés eléri a 60 milliót. Bár a hangátvitel — a rá­dió megjelenése óta — a kulturális és gazdasági élet számos egyéb területein is meghonosodott, a közvetlen fogyasztói lakáshangosítás maradt a polgári elektro­akusztika legnagyobb volu­menű ága. A lakáshangosítás fejlődé­sében fordulópontot jelen­tett az 1928-ban megjelent villamos lemezjátszónak a II. világháború végén to­vábbfejlesztett változata, a mikrobarázdás hanglemez és a frekvenciamodulációs, ré- dióátvétel bevezetése. 1949- ben jelent meg a piacon a mágneses hangrözítő. a mag­netofon. Hanghordozóul itt acélhuzalt vagy mágnesezhe­tő réteggel bevont műanyag szalagot használnak. Nagy vonzóerőt biztosított, hogy a magnetofon hangképek életre keltésén kívül otthoni hangfelvételre és azonnali visszajátszásra is alkalmas. A további fejlődés állomá­sa az, hogy 1057-ben meg­jelent. a sztereo hanglemez, amely minőségcsökkenés és tűcsere nélkül, tetszés szerint játszható le egy vagy két csatornán. UNITRA gyártmányú lakáshangosító berendezések egy ki­állításon (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) MAI műsorok: Kossuth rádió 8.25 Angot asszony lanya (operettrészletek). 9.00 Nép­dalok, néptáncok. 9.44 Brummadzag, a zenebohóc. 10.05 Thyl Ulenspiegel ka­landjai. -10.34 Sztravinsz­kij : Mavra (egyfelvonásos opera). 11.06 Fúvószene. 11.25 Bevallom magának 11.40 ___ hogy hosszú éle. t ű légy e földön. 12.00 Hangképek, tudósítások az országgyűlés ülésszakáról, 12.20 Ki nyer ma? 12.35 Ko­lozsvári Grandpierre Emil Árnyak az alagútban. 12.45 Kórusdalok. 13.01 Zenemú­zeum. 13.59 Alul-járók 15.10 Daloló, muzsikáló tá­jak. 15.25 Magyar remek­írók. Móricz Zsigmond: öt regény. 16.05 Operettfelvé­telek. 16.27 30 éves a rá­diószínház. 17.07 Közéleti közelképek. 17.32 Bemutat­juk új felvételeinket. 17.52 Nóták. 18.15 Hol volt, hol nerh volt... 18.30 Esti ma­gazin. 19.30 Az Ifjúsági Rádiószínpad bemutatója. Osztálytársak (rádiójáték) 20.20 Brahms: Változatok egy Haydn-témára. 20.49 Töltsön egy órát kedven­ceivel! 21.40 Adottságok — lehetőségek. 22.15 Sport­hírek. 22.20 Tíz perc kül­politika. 22.30 Operanégye­sek. 22.43 Engedje meg. hogy elmondjuk . ,j> 23.IS Üj lemezeinkből. » Petőfi rádió 8.33 Napközben. 10.00 Ze nedélelőtt. 12.33 Mezők, falvak éneke. 13.2S Látó szög. 13.30 Változatok egy magyar népdalra. 14.00 Vé lógatott perceink. 16.33 Üt közben. 16.35 Idősebbek hullámhosszán. 17.30 Hú­szas stúdió. 18.20 Rácz Ala­dár cimbalmozik. 18.33 Hétvégi panoráma. 19.55 Slágerlista. 20.33 A 04, 05 07 jelenti. 21.05 Meggyű fűztek. 22.15 Nóták. 23.15 Gyulai Gál János szerze­ményeiből. Miskolc 17.00 Hírek. Időjárás. 17.06 Női dolgok, női gondok Szerkesztő: Jakab Mária — A miskolci Zrínyi gim­názium leánykara énekel 18.00 Észak-magyarországi krónika. 18.25 Lap. és mű. sorelőzetes.. i TÓI 15.55 Nagy folyók a törté­nelem visszfényében (fran. cia filmsorozat). A Rajna. 16.55 Tízen Túliak Társasá­ga. 17.45 Telesport. 18.10 Az Országházból jelntjük... 19.10 Tévétorna. 19.15 Esti mese. A kis elefánt. 19.30 Tv-hiradó. 20.00 Családi kör. Szülők, nevelők mű­sora. Együtt...? 20.50 Négy csend között a hallgatás (tévéfilm). 22.15 Felkíná­lom — népgazdasági hasz­nosításra. 22.55 Tv-híradó 3. 2. MOSOR 15.58 A XI. veszprémi té­vétalálkozó műsorából. 18.00 Jegor Bulicsov és a többi­ek (tévéjáték). 17.30 Zenés tv-színház. Párizsi élet (operett). 18.55 A legna­gyobb sűrűség közepe fté- véfilm). 20.25 Fókusz. Vi­lággazdasági magazin. 20.55 Tv-híradó 2. 21.20 Hogyan forgat ön, Mr. Huston? Rendhagyó portré John Hustonról. 22.00 Beszélge­tés az operáról. Verdi: Si­mone Boccanegra. 1981. június 25, csütörtök.

Next

/
Oldalképek
Tartalom