Népújság, 1981. június (32. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-21 / 144. szám

$€cmny®b!&~® [ctkásh®z leírni, hm esz ember A fiataloknak, a pályakezdő ifjú házasoknak ma is legna­gyobb gondjuk a lakás. Közhelyszerű igazság ez régóta, holott azért, hogy megszűnjön, társadalmunkban óriási erőfeszíté­sek történtek az utóbbi évtizedekben. Heves megyében öt évre visszatekintve: a megépült 12 50W űj lakással javultak a lakáskörülmények. Am a lakások el­osztási. gazdálkodási tapasztalatai, a mind nagyobb költsé­gek terhei azt jelzik, hogy a társadalmi erőfeszítést nem le­het nagyságához méltón értékelni. A következő években is a legfontosabb feladatok közé tartozik a lakások számának gyarapítása, de az ötéves tervek szerint a megyében ezerrel kevesebb lakás épiil mint 1976 és 1980 között. Az igénylők száma pedig nem csökken. Hogyan lehet könnyebben lakáshoz juttatni az arra jogo­sultakat, elsősorban a fiatalokat? Milyen módszerekkel lehet a magánerőt is bevonni az építésbe, hogyan tudják ösztö­nözni a korszerű családi házak, telepszerű társaslakások épí­tését? E témában rendeztünk kerekasztal-beszélgetést szer­kesztőségünk klubjában. A beszélgetés résztvevői voltak: dr. Hortobágyi István, a megyei tanács tervosztályának veze­tője. Gaz só László, a Heves megyei KISZ-bizottság titkára, dr. Balogh Zoltán, az Országos Takarékpénztár Heves me­gyei igazgatója, Rakusz József, a Heves megyei Állami Épí­tőipari Vállalat igazgatója és Ott Iászló, a Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalat igazgatója. Lapunkat Hekeli Sándor, a gazdaságpolitikai rovat helyettes vezetője képvi­selte. NEPÜJSÁGt — Először egy összefogja, lő kérdés: valóban ezerrel kevesebb lakás építhető He­ves megyében a következő 'H esztendő alatt? GAZSÓ LASTS>ó: — Hadd kezdjem a leg­éri ntettebbek, a fiatalok vé­leményével : a beszámoló taggyűlésektől kezdve egé­szen a nemrég lezajlott kongresszusig szinte a leg­többet a lakáshelyzetükről beszéltek. Igen sok ötlet, ja­vaslat elhangzott, hogyan kellene, lehetne olcsóbban, kollektívák összefogásával több lakást építeni. A KISZ KB munkacsoportja egyéb­ként össze is gyűjtött jó né­hány ilyen ötletet, kísérlete­ket kezdtek olcsóbb építé­si technológiákkal. Heves megyében is mihamarabb el kell kezdeni új megoldások keresését, mert a statisztika tanúsága szerint a legdrá­gábbak közé tartoznak az itt épült lakások. Az állami épí­tőipari vállalat fiataljai kezde­ményezésére pályázatot hir­dettek olcsóbb megoldások ki­dolgozására : reméljük, jól hasznosítható ötletek szület­nek majd. TtR. HORTOBÁGYI IST­VÁN: — Én a nehézségeket nem elsősorban az anyagiakban látom. Az a véleményem, hogy lehetséges ugyanannyi lakást építeni a következő öt évben is, csak más módsze­rekkel. módosult szerkezet­ben. A városokban, elsősor­ban Egerben jobb telekgaz­dálkodásra van szükség. Az elmúlt években a nagy la­kótömbök mellett elhanya­goltuk a családiház-építést. nem. is adtunk teret ilyen igényeknek. Ugyanakkor ma már találkozunk olyan jelen­séggel, hogy a lakótelepről a szomszédos községbe köl­töznek. mert családi házat szeretnének. — A pénzügyi tervekben a feltételeket biztosítottuk az előkészítéshez, hogy több korszerű családi háznak ad­uink területet: Gyöngyösön. Hatvanban a telekkialakítás- »•a és a közműfeilesztésre alá is írták a megállapodásokat. Eg erben lemaradtunk. Ha a korábbi ütemben és a ha- gvományos módon megy az előkészítés, a megyeszékhe­lyen 198.7 előtt nem lehet hozzáfogni az építkezések­hez a csalódiház-építésre ki­jelölt területeken. Hangsú­lyozom: föl kell gyorsítania tempót és folyamatosan, akár az első 29—79 lakás helyének előkészítésével máris munkához látni. OF. BALOGH ZOLTÁN: — Én is úgy vélem, na­gyobb szervezettséggel, a magánerő bevonásával a kö­vetkező öt évben is felépít­hető ugvanannv] lakás. A hitelek oldaláról sincs aka­dály. hiszen például 18 olyan kiemelt település van a me­gyében, ahol nagyobb köl­csönt adhatunk a családiház­építéshez is. Ami inkább gondot okoz, hogy nincs ele­gendő, megfelelően előkészí­tett terület ezekhez a csalá­di házakhoz. — Milyen módon tudjuk elképzelni, hogy több lakás legyen? Hadd szóljak két ötletről. A/- egyik az úgyne­vezett periférikus lakások építése. A lakótelepek szom­szédságában. ahol a közmű­vezeték - még elbír néhány tucat lakást, s nem kell úgy­nevezett kapcsolódókra — üzletekre, szolgáltató egysé­gekre — költeni, a magán­erőt is bevonva építünk. Gyöngyösön, Hatvanban He­vesen is van már erre pél­da, valószínű, hamarosan megegyezés születik erre Egerben is. A másik, — a garzonházakció. A KISZ KB és az OTP vezérigazgatóságá­nak megegyezése alapján országosan kibontakozó ak­cióról van szó, úgy tűnik, éppen ezekben a napokban a megyében is kimozdulunk a holtpontról. Az egri Cse- bokszári-lakótelep nyugati oldalán átterveznek egy la­kótömböt. és kialakítunk mintegy 40—50 garzonlakást. Így lehetővé válik, hogy a fiatalok két lépcsőben meg­felelő lakáshoz jussanak. NÉPÚJSÁG: Erről az utóbbi ötletről, úgy érzem, érdemes részle­tesebben szólnunk. Tudjuk, hogy a kicsi, egyszobás la­kás nem megoldás egy fiatal házaspárnak. Ha ilyeneket építünk, a lakáshiányt ter­meljük újra. Hogyan lehet garanciát adni arra, hogy öt év múlva nagyobb lakásba költözhet az illető fiatal? DR. BALOGH ZOLTÁN: — Most készül a jogsza­bály, amely mindkét félnek egyaránt garanciát ad. Szer­ződést kötünk: mondjuk 40 ezer forint befizetésével gar­zonlakást vesz a fiatal. A számok nem biztosak, de ha körülbelül ezer forintot ha­vonta ifjúsági takarékbetét­be tesz, öt év alatt össze­gyűlik annvi. hogy nagyobb lakást vásárolhasson. A gar­zont az OTP visszaveszi, az új lakásnál kapják meg a szociálpolitikai kedvezményt. Mindenkénnen jobb. ha új lakásra takarékoskodhat a fiatal és nem albérletre vész kárba a nénze. — Eevébként az egri Rákóczi út keleti ol­dalán is épül 196 earzonla- kás. A városi tanáccsal sze­retnénk szerződést kötni, hogy itt is ezt a formát al­kalmazzuk. NÉPÚJSÁG: — Szóltunk az, előkészítés­ről. a hitelekről: essék szó most a kivitelezésről, az építőkről is. Nem titok, hogy újabban sok kritika érte a megye évit őváUala fait. Ho­gyan találják meg érdekelt­ségüket a lakásépítésben? Képünkön balról: Gaasó László, dr. Balogh Zoltán, Rakom József, dr. Hortobágyi István, Ott László, Hekeli Sándor NÉPÚJSÁG: — Egészen röviden. de szólnunk kell még a laká­sokkal való gazdálkodásról is. Joggal ingerli a lakásra várókat, hogy szép számmal tudnak nagypénzüek vásá­rolni lakást, olyanok is. akik ezt csuván tőkebefektetésnek, tekintik . .. DR. HORTOBÁGYI 1ST. VAN: — Egerben ötszáz üres la­kás van. Javasoltuk a népi ellenőrzésnek, vegye fel ezt vizsgálati témái közé. Két­ségtelen igaz, jobban oda kell figyelni arra, hogyan történik az elosztás, s egyál­talán, miért ez a sok üres lakás. De erről addig ne szóljunk, amíg a ' vizsgálati tapasztalatok nem ismertek. NÉPÚJSÁG: — Kíváncsian várjuk a népi ellenőrök véleményét, s azt is. hogy az itt elhang­zott jó ötletek, amelyek a lakáshoz jutást segíthetik, mikor valósulnak meg. Kö­szönjük a beszélgetést. Egerben a Csebokszári-lakótclcp eV" retolt bástyái" már Felnémet felé közelítenek (Fotó: SzátUó György) 1981. június 21., vasmag RAKUSZ JÓZSEF: — Az önállóságra, a na­gyobb felelősségre ösztö­nöznek bennünket js a sza­bályozók. Nyilvánvaló, nem sok jó származik abból a gazdálkodásunkban, ha aka­ratunk ellenére, utasításra Budapesten építünk lakást Tény, hogy lakást építeni nem üzlet még akkor sem, ha azt mondjuk szervezet­tebb, jobb munkával csök­kenthetjük a veszteségeket. Van egy norma, amit nem léphetünk túl. A normában meghatározott pénz a mienk, a költségek leszorítása te­hát érdekünk. Ám a laká­sokba sok olyan anyag épül be, ami más ágazatból szár­mazik, s az árát nem a mi árképzési elveink szerint ala­kítják ki. Ezeket mind látni kell a vállalat megítélésénél. — Ágazati feladatunk a családi házak építését vala­milyen formában támogatni. Eszközökkel, géppel, szak­értelemmel. Feltűnt nekem a vállalatnál jé néhány „ma- gán”_kezdeményezés. Az új technológiához szokott dol­gozóink azt mondják, nem vállalják a vakolást, mert ezt már elfelejtették — a munkahelyen. De szombat— vasárnap nagyszerűen tud­nak vakolni, téglát rakni. Nemcsak kisegítőnek men­nek el. hanem vállalkoznak is. összefogva, egy szakem­berünk irányításával felépí­tenek egy-egy lakást. Nem lehetne ehhez nekünk szer­vezett kereteket adni? Se­gítsük őket gépekkel, kölcsö­nözzünk zsaluzó anyagot és így tovább. Bár, megjegy­zem, a kiszabható kölcsön­zési díjak sem jelentenek nekünk ösztönzést. Szólni kell itt a társadalmi tulaj­don védelméről is: egy fes­tő például, aki hét végén munkát vállal, legtöbbször viszi magával az anyagot is. A vállalattól. OTT LÁSZLÓ: — A mi vállalataink küsz­ködnek a szakmberhiánnyal. ezért is keresik azokat a technológiákat, amelyekkel élőmunkát lehet megtakarí­tani. Ugyanakkor ki kell mondanunk azt is: semmi nem ösztönöz arra, hogy lakást építsünk. Az épí­tési költségek viszont — ezek számokkal bizonyítható tények — valamelyest csök- kentek az elmúlt években. Hogy a lakás vásárlója ezt nem érezte, abban az egyéb költségek a „ludasak”. — Ami a jövőt illeti: ar­ról szólhatok, hogy a kapa­citásunk szinte teljesen ki­töltött, találunk munkát, megbízót itt a megyében is. Ismerjük a tanácsok terve­it, ezeket mostanában fo­gadják el. Tudjuk az OTP igényeit is a lakásépítésben. Ami meglepő: nem ismer­jük a lakásszövetkezetek el­képzeléseit! Az elmúlt öt évben 1500 lakás épült la­kásszövetkezeti szervezésben, s most semmit nem tudunk... RAKUSZ JÓZSEF: — A mi vállalatunknál 960 ilyen lakás megépítéséről esett szó, de semmiféle konk­rét elképzeléssel nem je­lentkezett a lakásszövetke­zet. Nem is szerepel ez a szám a VI. ötéves tervünk­ben. DR. HORTOBÁGYI IST­VÁN: — A megye építőiparáról ’ nekem most rossz a véle­ményem. Nemcsak a két vál­lalat munkáját égtem ez­alatt. Az elmúlt években azért, hogy a kapacitások az igényekkel összhangba ke­rüljenek, összesen százmil­lió forint fejlesztési támoga­tást kapott az építőipar. Eredmény: a VI. ötéves terv utolsó éveiben esetleg kiala­kulhat az egyensúly az igé­nyek és a teljesítmény kö­zött, de a mostani és a jövő évben várható lemaradást nem tudjuk behozni. Nem lesz egyensúly még akkor sem, ha mondjuk az építés­ügyi miniszter rendelkezése nyomán nem kell Budapes­ten lakást építeni. OTT LÁSZLÓ: — Kétségtelen, a vállala­tunk jelenleg majdnem min­den építkezésén csúszik a határidőkkel. Ezt el kell is­merni. Javítani csak a kö­vetkező szerződéseknél tu­dunk majd. Ehhez viszont szükségünk van jobb együtt­működésre is a beruházók­kal. a megbízóinkkal. La­kást építeni úgy nem lehet, ha októberben kezdünk munkához: abból csak ha­táridőcsúszás lehet. Az épí­tőipar idénymunka, s a té- liesítésről időben kell gon­doskodnunk. DR. HORTOBÁGYI IST­VÁN: — Én nagyon fontosnak tartom, hogy valóban élő legyen az a gazdasági társu­lás, ami a megye építőipa­rában létrejött. Közös vál­lalkozások, egymás segítése gépekkel, anyagokkal, ösz- szehangolt fejlesztések, ezek mind sokat lendíthetnek és nemcsak a lakásépítkezése­ken. Ami viszont nagyon fontos a VI. ötéves tervi la­kásprogram teljesítéséhez: létrejön egy társadalmi tes­tület a megyei tanács el­nökének védnökségével. Ez hívatott egyebek mellett ősz. szegyűjteni, támogatni a jó ötleteket, amelyekről már e beszélgetésen is szó esett. Mindenképpen szükség van egy tájékoztató irodára: ez már nem az első lenne az országban. Tanácsi felelős szakmber adhatna pontos in­formációkat az építkezni szándékozóknak arról, hol van telek, mennyibe kerül, milyen építőipari kapacitás­ra lehet számítani, milyen terveket ajánlanak. Ehhez kell. hogv kapcsolódjék a TÜZÉP és a VASVILL be­mutatóterme. építőanyag­kínálata. Nem beszéltünk még a félkészház-akcióról. Ezt is kezdeményezni kell PEVA és házgyári mintahá­zak bemutatásával. NÉPÚJSÁG: — A félkész házakkal kap­csolatban úgy tűnik, eddig több a rossz tapasztalat. Jói szervezett akciókkal viszont valóban olcsóbbá lehetne tenni így az építkezéseket... GAZSÓ LÁSZLÓ: — Ki kellene próbálni több megoldást is. Mi bí­zunk abban, hogy sikeres lehet az akció, hiszen, ha valakinek lakást ígérünk, az a legérdekeltebb abban, hogy ehhez saját tudását, erejét hozzáadja, összefog­va, akár egy-egy vállalat ga­ranciájával, aki így tárna-' gatja a fiatal dolgozók la­kásépítését. a befejező bur­koló, festő, tapétázó munkáJ kát, de még a villanyszere­lést is el lehetne végezni. — Még egy rövid megjegy­zést az ifjúsági lakásépítő szövetkezetről. Sajnos, már csak a nevében ifjúsági. Egyáltalán nem szolgálja a fiatalok érdekeit, nem érde­ke az olcsó lakásépítés. Olyanok is lakáshoz jutnak ilyen szervezésben, akik jó­szerivel nem is tarthatnának igényt állami támogatásra- Az igényjogosultságot nem nagyon nézik, inkább csak azt. mennyi a pénz. Ezeknek a formáknak a felülvizsgá­lata is szükséges lesz a jö­vőben. a jmmőj JERJJ:. flSZTlUS

Next

/
Oldalképek
Tartalom