Népújság, 1981. június (32. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-16 / 139. szám

Búcsúszentlászió Búcsúsok fogadója A változaton swpségű za- lai tájakon a megyeszék­hely és a Balaton között északról délre futó dombso­rok lábánál, az egyik lapá- lyoe völgyben fekszik egy falu, amelynek neve közép- kóriasan cseng: Búcsúszent­lászió. A név önmagáért be­szél: a nagy Árpád-házi ki­rály tiszteletére szentelt helybéli templom búcsúira távoli falvakból la idezarán­dokoltak hajdan. Ma is Jól megközelíthető a falu, hisz mehetünk az új 76-os úton a balatonszent­györgyi elágazástól Zalaeger­szeg felé, vagy ugyanoda Keszthely felől a régi 75-ös úton — e kettőt kapcsolja össze a Búcsúszent.lászlón át­vezető út. A falu közepén elágazás található: kelet felé — a közeli Nemessándorházára — Indul ki bekötő út. Az elága­zásnál kiszélesedő térség, amelynek még ma is sajátos jelleget ad néhány régi ház. Á térségnek, név szerint az Arany János utca torkolatá­nak észak részén egy toldott, itt-Ott átépített, végével az utcára néző ház szép pa­rasztbarokk homlokzata emelkedik. S az utcatorko­lattal szemben egy még ré­gebbi, vaskos alapú, pincés, támfalas erősítésű L-alakú épület áll a vasúton túl ha­talmasan magasló Szent László-teniplommal símben. Oda néz a ház, ahova érdeke és szerepe megépítésétől kapcsolhatta. A XVIII. szá­zadban emelt épület ugyan­is vendégfogadó volt. Rövi- debb szárában ma is ven­déglő működik. Milyen for­galom lehetett itt régi bú­csúkon. mikor a térségben szekerek tömörültek, tarka viseletbe öltözött népek fo­rogtak ! Kis templom és nagy fia De menjünk oda. ahova a búcsúsok útja vezetett! A Szent Lászlónak szentelt A búcsúszenUásíMI templom fő homlokzata a toronnyal, » azon túl a bal felöl csatlakozó hajdani rendházzal (Cservenka György felv.) templom legrégibb része a XIII, században épült, a mo­csaras táj egy kiemelkedé­sén, Ez a régebbi rész ma — a templom szentélye mögött áll! Úgy növelték meg • a hajdani, jellegzetes középko­ri egyházat, hogy ahhoz nagy barokk templomot épí­tettek a török harcok után, a XVII. század végén a fa­luba települt ferences bará­tok. S most az oltár mögötti részen lehet átjárni a kápol­nává lett régi templomba. A barokk templomhoz még a XVIII. század első felében ugyancsak barokk stílusú emeletes rendház is épült — (ma szociális otthon). Szép, egységes a homlokzati ké­Napvédő hálók a kertészeteknek ptik nyugat felöl. Érdekes tömböt alkotnak hátulról, a régi templom felöl nézve. Lépcsősen tör magasba az épülettömb, a szentély vé­gén kis huszártorony emel­kedik, míg 'a fő torony tá­volabb, a homlokzatnál a templom és a rendház csat­lakozáséban magaslik. Zárt kis világ Ha tovább sétálunk a ne- messándorházai úton, még egy kis templomocskát lá­tunk, Túl a patakon a gon­dozott kálvária. Középen a kis kápolnát a XVIII. szá­zad második felében emel­ték, szép kovácsoltvas ba­rokk kapuval. S mögötte a völgy lapálya a déli messzeségbe vész, míg keletre a láthatárt szelíd dombsor zárja le. Egységes kis világ rajzolódik ki, amelyben a szentlászlói ba­rátok, s még régebben a kö­zépkori falu népe leélték egész életüket. Számukra e A szegedi Kenderfonó- és Szövőipari Vállalatnál mű­szálból sodrott és hurkolt sűrű, csipkefinom hálókat készítenek arra a célra, hogy a kertészetekben megvédjék a zsenge növényeket a ká­nikulai napsugárzástól. A négyzetméterenként mind­össze néhány gramm súlyú szövet visszaveri a napsu­gárzás egy részét., s ugyan­akkor átengedi a levegőt, de megvédi a letakart paradi­csomot, paprikát, vagy más palántát az esetleges jégve­réstől is. A vállalatnál az idén kétezer tonna csipke­hálót készítenek, jelentős részben kertészeti napeilen- ző céljára. dombok határolták a világot. N. F. — öregem, adj nekem ta­nácsot — kapott el a múlt­kor J.enö, gyerekkori cimbo­rám —, el vagyok kesered­ve a srácom miatt. — Mit csinált? — kérdez­tem ijedten. Szófiából jelentik Megnyílt a 3. vadászati világkiállítás Todor Zsivkov, a Bolgár Államtanács elnöke nyitotta meg vasárnap délelőtt Plov- divban a harmadik vadásza­ti világkiállítást. Az ünne­pélyes megnyitón a külföldi kormányképviselők sorában részt vett dr. Soós Gábor, mezőgazdasági és élelmezés- ügyi minisztériumi államtit­kár. A világkiállításon 61, or­szág. köztük hazánk legszebb vadásztrófeáit láthatja a kö­zönség. A kiállítási tárgyak száma meghaladja a 12 ez­ret. Bulgária a környezetvéde­lemben elért kiváló ered­ményeivel vált a harmadik vadászati világkiállítás mél­tó házigazdájává. Az első ha­sonló rendezvényt 1937-ben Berlinben, a másodikat 1971- ben Budapesten tartották meg. A kiállítás egyik célja a termeszex Jobb megismerése és fokozottabb védelme. A július 12-ig tartó bemutató ide.' in a plovdivi vásárvá­rosban tudományos tanács­kozásokat. fotó-, könyv- és bélyegkiállitást rendeznek, lövész- és horgászversenyt is tartanak. o o o Az 'ünnepélyes megnyitón Soós Gábor államtitkár át­adta Pencso Kubadinszkinak, a szervező bizottság elnöké­nek az 1971-es budapesti va­dászati kiállítás jelképének, egy dámbika szobornak ki­csinyített mását azzal, hogy az a jövőben a mindenkori vadászati világkiállítás jel­képe legyen. A megnyitót követően To­dor Zsivkov más bolgár ve­zetők társaságában felkeres­te a magyar pavilont is, és elismerően nyilatkozott a lá­tottakról. — Hiszen ha csinálna va­lamit — sóhajt Jenő —, de. épp az, hogy nem csinál semmit. Ügy kezdi a napot, hogy beül a kocsiba, elter­peszkedik a hátsó ülésen, mint akit odakentek. Tizen­hat éves nagy lafeji, és olyan, mint a lekvár. Hiába beszé­lek, magyarázok neki, ő csak forgatja a szájában a rágó­gumit. .. — Apropó! Van még ab­ból, amit velem hozattál Pá­rizsból? — Part, de most azt csám­csogja. amit a feleségem ho­zott Londonból. No, szóval csak rág, rág. és én beszél­hetek. akár a falnak. Rend­szerint még a zsebrádióját is odaszoritja a füléhez. — Még él a kis Philipse? — Ugyan! Azóta már hoz­tam neki Münchenből egy valódi japán Toya-Moyát. — Tehát hallgatja a Toya- Moyát. miközben te prédi­kálsz neki? — Nem prédikálok, csak elmesélem neki, hogy én az ö korában esőben, szélben, hóban, sárban gyalog jártam az iskolába. — Pedig az jó félóra volt... — Ha szedtük a lábunkat. — Hagyd, hogy a srác is szedje a lábát, nem ártana neki! Harc a NO-SHOW eilen::;; Berlini beszélgetés A MALÉV járataival, Il­letve közreműködésével ma már szinte a Föld minden pontjára eljuthatunk. Légi- társaságunk gépeit szívesen veszik igénybe Keleten és Nyugaton egyaránt az utaz­ni vágyók. Ferihegyen 19 lé­gitársaság gépei szállnak fel, illetve le. A magyar légitár­saságnak 32 országban vap- nak képviseletei. Közöttük is — utasforgalmát és a dol­gozók létszámát tekintve — a berlini a legnagyobb. Az NDK és Magyarország kö­zötti járatok kihasználtsága 68 százalékos, ami a többi­hez viszonyítva igen magas, sőt ha rangsoroljuk, az első helyen áll. ★ A berlini MALÉV-lrodé- nak immár öt éve Németh László a vezetője. Ottjár- tamkor megkértem, mondja el, ml is, a feladatuk, miben áll az évekig külföldön dol­gozók munkája? — Elsősorban a N'émet Demokratikus Köztársaság és a Magyarország között köz­lekedő repülőjáratokra kell biztosítanunk a megfelelő utaslétszámot. Ezen az egyé­ni utazókat és a csoportokat egyaránt értem. Egy részét kirendeltségünk intézi, a töb­bit pedig az NDK egész te­rületén működő utazási iro­dák alkalmazottai látják el. Másik feladatunk: aMALÉV- gépek érkezésével-indulásá- val kapcsolatos forgalmi te­endők. — Milyen a kapcsolatuk az NDK légitársaságával, az INTERFLUG-gal, hiszen Önök tulajdonképpen ver~ senytársak.., — Ez így igaz, ennek el­lenére sokat segítenek mind műszaki, mind forgalmi ügyekben, ök állítják ki a repülőjegyeket a MALÉV járataira — a berlini egyez­mény alapján mi nem ren­delkezünk jegyeladást jog­gal —, a helyfoglalásoknak is több mint a fele szintén az ő irodáikban történik. Ezenkívül éppúgy informál­juk az érdeklődőket mi is, mint az INTERFLUG, A helyfoglalást nálunk a leg­korszerűbb technikával a GABRIEL SYSTEM-mel egy­szerűsítettük. — Milyen forgalmat bo~ nyoHtanak le évente? — Egyre nagyobb a for­galmunk. Nem túlzás, ha azt mondom, hogy Berlin és Bu­dapest között valóságos légi­híd alakult ki. Tavaly pél­dául 258 ezer utas repült a két ország között oda-vissza. Mindkét részről nagy az utazási igény, naponta öt-öt járatot indít a MALÉV és az INTERFLUG is. Az idén vi­szont — figyelembe véve légitársaságunk más nemzet­közi fejlesztési igényeit — kevesebb járatot indítunk, de a nyári c i-sidőszakban így is 35 gép repül heten­ként Berlinbe, 11 Drezdába és 8 Lipcsébe. — Milyen megállapodások vannak az INTERFLUG és a MALÉV között? — Közöttünk is érvény­ben van az, ami a szocialis­ta országokban mindenütt: a jegyeladás és a teljes utas­kezelés a helyi légitársaság joga és kötelessége. A for­galmat illetően pedig egy bizonyos teljesítményig kö­zös a haszon, a többi meg­egyezés szerint osztandó el. Azonkívül mindketten köl­csönösen repüljük az útvo­nalat., mi 76, illetve 147 sze­mélyes TU—134 és 154-es gépekkel üzemelünk, az NDK-ban pedig még forga­lomban vannak a 104 sze­mélyes, nem túl kényelmes IL—18-as gépek Is. — A nyári menetrend kis­sé visszafogott, nem lesz ke' vés a járat? — Igaz, kevesebb járatot indítunk, de jobban alkal­mazkodunk az utasok Igé­nyeihez. Konkrétan arra gondolok, hogy az NDK-ban július-augusztus hónapbah csaknem mindenki útra kel, így a menetrendet előre hoz­záigazítottuk az igényekhez. Éjszakai járatokat nem in­dítunk, okulva a tapasztala­tokon. — NO-SHOW — vagyis olyan utas, aki lefoglalja a repülőgépen a helyet, de vé­gül mégsem utazik, CO* SHOW — akinek nincs hely- foglalása, de utazna. Miért is harcolnak a NO-SHOW ellen? — Ezek az utasok igen nagy veszteséget jelentenek számunkra, ugyanis ml az utolsó pillanatig tiszteletben tartjuk helyfoglalásukat, ők pedig végül visszalépnek. A gép így kénytelen üres' he­lyekkel Is indulni, közben pedig sokan szívesen utaz­nának. Ez ellen most úgy próbálunk harcolni, hogy né­met nyelvű tájékoztatót adunk ki: aki meggondolta magát és mégsem utazik, az mondja le a helyét, mert ennek elmulasztása esetén a MALÉV törlési díj címén a fuvardíj 25 százalékát le­vonhatja. Oravecz Éva a rettenet« — Mondd, öregem, te már nem emlékszel azokra a bor­zasztó szorongásainkra, hogy jaj, csak odaérjünk a csön­getésre? Ettől akarom én megkímélni a fiamat. — Lehet, hogy nálunk is vannak következményei, csak nem vesszük észre? — Nem, öregem, nálunk nincsenek következményei, mert minket más fából fa­ragtak. de — sajnos — az én kölyköm egy lekvár. — Nem is sportol sem­mit? — Dehogynem. Vívni jár egy maszekhoz havi három­százért. — Miért nem küldöd va­lamelyik egyesületbe? . —• Jókat kérdezel. Nincs tehetsége, meg nem is akar vívni, hiába hoztam neki Stockholmból kétszáz dol­lárért extra szerelést. Azt mondja, ő szívesebben fo­cizna a haverjaival. — Emlékszel, milyen jókat feccöltttnk mi a Pamut mö­gött a prérin? — Rongylasztival, mert ne­künk csak arra telt. Ezt ma­gyarázom én a drágalátos fiacskámnak, de ő ahelyett, hogy hálás lenne a svéd vi- vócuccért, gúnyosan azt mondja, hogy 6 is szíveseb­ben rúgná a lasztit... — Csak nem a Virágos­nyeregben, ahol mi annak idején? — Ml azért jártunk oda, mert nem volt más, de ne­kem van egy egész tűrhető kis bungalóm Balatonszupe- ren. — Az se rossz. Biztos van körülötte néhány négyszögöl, amelyet föl kell ásni, meg kell kapálni. — Hát igen! Kétszáz fo­rint napszámért csinálják. — Hagyd, hogy a srác csi­náljad — Az ö két bal kezével? Még mit nem! — Ügy értsem, hogy le­megy veletek, és... — Es egész nap hallgatja azt az átkozott magnót. Mi­re hazajövünk, zúg a fejem, mert a könyökömön jön már ki az a tíz tekercs. — Szegény barátom! Majd gondolkodom, mit tehetnénk? — Megmondom. Említetted, hogy a nyáron mész Nyu­gatra. Hozzál két-három új tekercset! Sólyom László Kossuth rádió 8.25 Kérdések és válaszók az értelmiségpolitikáról. 8.55 Hangképek a Magyar Rádió 1980-as népzenei fesztiváljáról. 9.44 Rímek és ritmusok. 10.05 MR 10—14. 10.35 Dzsesszfelvé­telek, 11.00 Zenekari mu­zsika. 11.40 ... hogy hosszú életű légy e földön. 12.35 Törvénykönyv. 12.50 A Rádió dalszínháza. Cseber­ből vederbe (Zenés komé­dia). 14.27 Svéd Sándor nótafelvételeiből. 14.30 Élő világirodalom. Spanyolor­szág. 15.10 Leveleskönyv. Szerelmes levelek. 16.05 Zengjen a muzsika. 17.07 Az ezredesné sebe. 1,7.34 Oliver (Filmzene). 17.45 A Szabó család. 18.15 Hol volt, hol nem volt... 18.30 Esti magazin. 19.15 Nagy mesterek — világhírű elő­adóművészek. 20.07 Törés­vonal... 20.37 Népi muzsi­ka. 21.16 Tragikus bohóc­kodások. 21.48 Muszorg­szkij: Éj a kopár hegyen. 22.15 Sporthírek. 22.20 Tíz perc külpolitika. 22.30 Ré­gi híres énekesek műsorá­ból. 22.50 Kihaló mestersé­gek. 23.00 A Kodály-vonós- négyes felvételeiből. Petőfi rádió 8.33 Társalgó. 10.00 Zene- délelőtt. 12.25 Gyermekek könyvespolca. 12.33 Meló­diakoktél. 13.30 Éneklő If­júság. 14.00 Kettőtől hatig... 18.00 Tip-top parádé. A Carpenters együttes felvé­teleiből. 18.33 Beszélni ne­héz. 18.45 Barangolás régi hanglemezek között. 19.07 Könnyűzene. 19.23 Véle­ményem szerint. 19.33 Csak fiataloknak! 20.33 Tizenkét szék. 21.06 Fenntartott hely. 22.36 Operettfinálék. 23.15 Verbunkosok. Miskolc 17.00 Hírek. Időjárás. 17.05 Harmadvirágzás. Nyugdíja­sok műsora. Szerkesztő­riporter: Karcsai Nagy Éva. 17.45 Művészportrék, színháztörténeti érdekes­ségek. Színészmagatartás, színészműveltség a hőskor­ban és ma. Dr. Gyárfás Ágnes előadása — A mis­kolci Nyekergő együttes játszik. 18.00 Észak-ma­gyarországi krónika. 18.25 Lap- és műsorelőzetes... tűi 18.35 Történetek a zenéről. Zene a nap minden sza­kában. 17.05 Egészségünk­ért. 17.15 Aki másnak li­citál, maga esik bele (Ame­rikai burleszkfilm). 17.35 Autorna. 17.45 Nyugal­munk érdekében. 18.20 Sze­mesnek áll a világ. Víz- függönyös fóliasátor. 18.35 Pannon krónika. A pécsi körzeti. stúdió műsora. 19.15 Tévétorna. 19.20 Esti me­se. Tévériport. (NSZK rajz­film). 19.30 Tv-híradó. 20.00 „Űj” Scotland Yard (Angol) bűnügyi tévéfilmsorozat). Egy legyet két csapásra. 20.50 Stúdió ’81. A Televí­zió kulturális hetilapja. 21.50 Kockázat. Sport és gazdaság. 22.25 Tv-hiradó 3. 22.35 . A XXI. miskol­ci filmfesztivál díjnyertes filmjeiből. Iskolapélda. 2. MŰSOR 19.25 Angol nyelvű hírek, 19.30 Kapcsoljuk az Erkel Színházat. Verdi: Requiem. A szünetben: 20.2Ö Német nyelvű hírek 20.25 Örökség (Fejfák). 21.25 Tv-híradó 2. 21.45 Napraforgó (Tévé- film Krúdy Gyula regé­nyéből). 1981. június IfiL, kedd

Next

/
Oldalképek
Tartalom