Népújság, 1981. június (32. évfolyam, 127-151. szám)
1981-06-14 / 138. szám
/ Hajsza a kezdők után Az „utak császárai” a „gyakorlottak* Azok az autósok, akik éppen csak megkapták a jogosítványukat, gyakran jelölik meg „Kezdő” feliratú táblával a kocsijukat. A nagyobb elővigyázatosság, amit ennél fogva elvárnának a közlekedés többi résztvevőjétől, igen sokszor mégis az ellentétbe csap át. A kezdők ellen elkövetett felesleges agressziók, óvatlan vezetői magatartás teszi szükségtelenül nehézzé az életüket. A közlekedésbiztonsági felügyelőség próbautakat szőr- . vezett annak megvizsgálása céljából, hogyan viselkednek a sokéves jogosítvánnyal rendelkező autósok az újoncokkal szemben. A próba egyszerű volt: az egyik igen forgalmas országos főútvonalon 30—30 km-es távon többször végighajtottak mindkét irányban, egyszer „Kezdő” táblával, egyszer meg anélkül. A próbautak eredménye: ugyanolyan vezetési stílus és ugyanolyan forgalomsürűség mellett, amikor deklarált újonc ült a volánnál, 60 százalékkal gyakrabban előzték az autót, mint ugyanazt az autót, ugyanazzal a vezetővel, ha nem volt rajta „Kezdő” tábla. A vezető a próbautakon ugyanúgy vezetett táblával, mint tábla nélkül. Folyamatosan vezetett 70—80 km/óra sebességgel, nem fékezett fér leslegesen a kanyarok előtt és nem piszmogott. A táblával a próbaút vezetője sokkal gyakrabban volt kitéve kritikus helyzetnek, mint anélkül. Így például előfordult néhányszor, hogy más vezetők agresszíven teljesen felzárkóztak a kezdő autós mögé, hogy aztán egy provokatív előzési manőver után hirtelen elé vágjanak. Az építkezések környékén el kellett viselnie, hogy a teherautó-sofőrök kioktassák, hogy bánnak az újoncokkal sí országúti forgalomban: kíméletlenül előzték és defenzívába szorították. A kezdőket nyilvánvalóan arra használják fel, hogy rajtuk vezessék le agresszív hajlamaikat és megmutassák, ki az erősebb. Kényes kérdések Dr. Alois Schützenhofer közlekedéspszichológus: „Aki kezdőnek nyilvánítja magát, az a közlekedés egyes résztvevőiben uralkodói magatartást vált ki. Meg akarják mutatni a nebulónak, ki a császár az utakon — mármint az állítólagos gyakorlottak, akik az utakra újonnan érkezett konkurrens életét annyira nehezítik meg, amennyire csak tudják. Még leginkább a volánnál ülő nőktől lehet számítani arra, hogy tekintettel lesznek ránk, mert Ők is úgy érzik, hogy a kisebbséghez tartoznak és megértést tanúsítanak az elnyomottak nehézségei iránt". Az elismert”’ autósok azzal indokolták a minden áron való előzést, hogy jobban szeretik, ha a kezdő mögöttük van. „Az ember végül Is sohasem tudhatja, hogy egy ilyen gyakorlatlan vezetőnek mi jut eszébe” — érvelnek gyakran. Az azonban teljesen valószínűtlennek .látszik, hogy ugyanolyan óvatlan tegyen, mint az, aki száguld- va előz. A külföldi rendszámmal ellátott járművek vezetőivel hasonló- könyörtelenséggel bánnak, mint a „mazsolákkal”. Sokszor már az is elég, ha valakinek vidéki rendszáma van. Ha egy „suty- tyó” halad át Bécsen autóval, folytonos neveletlenségeknek teszi ki magát. A T-betűs tanulóvezetők és a rokkantak mind olyan csoportok, amelyeknek az utakon — gyakran szándékosan — megkeserítik az életét. Néhány más országban a kezdő vezetők számára az első évben 90 km/órára korlátozzák törvényileg a sebességet. A kocsira egy „Tempó 90” feliratú nyalókát ragasztanak a többi autós tájékoztatására. Ez a szabályozás eddig bevált. A többi autós vigyáz rá. Azt 'talán jobban tiszteletben tartják, ha a kezdő nem mehet 90 km óránál többel, mint ha a „mazsolák” és lassan hajtők közé sorolj* magát. (Ford.: Zentai Dénes) Deák Mór: Nagyapám úgy fekszik mintha halni menne s úgy kel mint aki nem hisz benne egyetlen foga beragyogja árnyékot vetve az árnyakra forgat: te vagy az unokám nem hitte el még igazán életébe nem fér bele ami már nem az élete papucsa szól a betonon: én már nappal is álmodom hunyorogva félve néz szét rövidlátó mint a kétség már csak szőlője tartja itt ha ránéz elmosolyodik a szeméből aszú cseppen a száj szegletén ott ül isten Szeder Katalin: Az utolsó labda Szatyromban száz haszontalan kacat tolong vadul: zsebkendő, gyógyszer. kiskabát s a labda legalul. Bejártam vagy hat üzletet, fiam névnapja ran. (Ha azt remélem, hogy lelek csak áltatom magam...) Féltett zsákmányként hordozom körül játékszerét. bár míg van jártányt erőm még én is játszanék. Más ételét■ nem szívelem, más pénze nem hitem, de nincs a játszótereken egy felnőtt hinta sem! Kis labda, nem került reá sem föld. sem. óceán, megcsalt barát vagy fegyverek, lármát sem csapna tán. Fehér csupán és zöld babos, de ugrik, száll, suhan egy kéztől harminc másikig, pörög határtalan. Ígérem, útra nem dobom, nem célzok ablakot, nem csattan rémült arcokon esőben felragyog. A méltóság másé legyen, villák, luxuskocsik, engedjétek csak azt nekem hadd játsszak még kicsit! Ha elfáradtam, másra kell olaj, gáz, fahasáb. Nem éghetek magamban el. Tegyétek legalább ládám a földbe rendesem hadd hallják, szél ha fúj, felül a foszló holttetem s a labda ott alul. Olcsó légkondicionálás Az iparosított építés egyik — nálunk is terjedőben lévő — formája a könnyűszerkezetes technológia. Áruházak, iskolák, óvodák, bölcsődék, irodák készülnek így. Számos előnye mellett azonban minden ilyen technológiával készült épületnek van egy hátránya is: ha nyáron — vagy az átmeneti évszakokban — a külső hőmér-. séklet közelít a 30 C-fokhoz, akkor odabent már túl is lépte, e határt. Régóta ismert és elterjedt klimatizálási mód, hogy a helyiségbe mesterségesen hűtött külső levegőt áramoltatnak be. Ennek csak egy hátránya van, hogy drága. Nemcsak' a megépítése, hanem az üzemeltetése is," hiszen a gépi hűtéshez energia kell, ez pedig, napjaink-, ban, egyre tőbb.e kerül. .Pedig'az ilyjen. munkahelyeken dolgozó emberek közérzetét, teljesítményét ronthatja és javíthatja is a környezetük hőmérséklete. Ezért dolgoztak ki egy olcsóbb eljárást az Építéstudományi Intézet / munkatársai, dr. R észegh Csaba tudományos tagozat- vezető irányításával. Az eljárás neve: adiabatikus szellőztetés: rendszer. E rendszer olyan, hogy a külső tiszta levegőt — a helyiségekbe juttatást megelőzően — vízfüggöny előtt áramoltatják át. Ha odakint mondjuk 28 C-fok a hőmérséklet, akkor természetes szellőzés esetén például egy könnyűszerkezetes iskola tantermében 22 C-fok körüli érték mérhető. Sima gépi szellőztetéssel odabent is meg lehet közelíteni a külső hőmérsékletet,. míg egy óránként ötszörös légcsere* adiabatikus hűtéssel 27. tízszeres órán kén tt légcserével pe- dík 25 C’fokra csökkenthető a belső hőmérséklet. É rendszer beszerelése feleannyiba, üzemeltetése pedig egyharmadába kerül a hagyományos, gépi hűtésű kli- matizálás költségeinek. Minthogy a lehűtött levegő nedvessé válik, a kutatóknak azt is meg kellett határozniuk, hogy mekkora lehet a helyiségbe juttatott levegő relatív nedvességtartalma. Ügy találták, hogy 70 százaléknál húzódik a felső határ, ezen túl már kellemetlen a benttartózko- dóknak. A háromszáz kísérleti személy vizsgálata során több ezer adat gyűlt össze. Hűek feldolgozása még folyik, néhány eredmény azonban máris kimutatható. Az adiabatikus szellőztetésű helyiségekben a dolgozó emberek kellemesen érezték magukat — úgymond jó volt a szubjektív hőérzetük. Az adiabatikus szellőztetési módnak akusztikai előnyei is van-' nak. Ennek hiányában ugyanis nyáron folyamatosan nyitva kell tartani az ablakot, ami ugyan — mint láttuk — nem csökkenti számottevően a belső hőmérsékletet, bejut viszont a külső zaj. A bemutatott szellőztetést alkalmazva nem kell ablakot nyitni, a rendszer alapzaja pedig a gondos kivitelezéssel minimálisra csökkenthető. Németh K. Géza Mi akarsz lenni: önmagád —vagy az. ami mindenki más? ■ér A zsenialitásnak miért van határa — az ostobaságnak pedig miért nincs? Vitában születik az Igazság — de nem születhet döntés is? dr Mitévő legyen az a nő, akinek felajánlja szívét és becsületes nevét... de nem egy, hanem két férfi? dr Ki a hattyúdal szerzője? dr Egy cseppnyi kétely szét tudja-e rombolni a botránykövet? Hány éves az, aki a második gyermekkorát éli? Lehet-e az angyali türelem az ördögi ravaszság megnyilvánulása? Ml abban a logika, hogy a rosszhoz hozzászokunk, a jó pedig untat? Melyik évben kezd gyümölcsöt hozni a győzelem pálmája? ★ Lehet-e Babszem Jankó Sftvelyk Matyi apja? Sz.er$e) ^om/sszarenko: Aszal az új külföldi garnitúrával, amelyet a feleségem vásárolt, a nappalt szobát rendeztük be. — Ebédelni, no meg úgy általában lakni majd a többi szobában fogsz — közölte velem hitvesem. ~r Persze egy- egy pillanatra bekukkanthatsz a nappaliba, sőt be is léphetsz, ha papucsba bújsz, de aztán sipirc kifelé! Mindenesetre jobb lenne, ha egyáltalán nem járkálnál a nappaliban, mert állítólag a férfiak szúrós tekintete rossz hatással van az ilyen korszerű bútorok állagára! A figyelmeztető szöveg végén a feleségem kulcsra zárta a nappali ajtaját. Aztán a hálószobába is új bútort vásároltunk, és én végleg kiszorultam a konyhába. Néhanapján papucsba bújva tettem ugyan e.gy-egy tiszteletkört a nappaliban, meg a hálószobában, persze csak azért, hogy később a konyhában beszámoljak élményeimről a feleségem,nek. Nemsokára a konyha is tele lett új bútorral. Ekkor én már egyre több időt töltöttem a lépcsőházban. Ülők egy alkalommal a lépcsőházban a szokott helyemen, különböző intellektuális kérdéseken töröm a fejem, amikor kijön hozzám a feleségem és szendvicseket kínál. — Már megint dohányzói? — kérdi. Apropó, a dohányfüst beszivárog a lakásba, és tönkreteszi az új bútorokat! Nem tudnál, mondjuk két emelettel lentebb cigarettázni? Mit tehettem? Két emelettel lentebb ütöttem fel a tanyámat, Hát ahogy ott ülők, és eszegetem a szendvicset, a szemben levő lakásból kijön egy fiatal nő. — Maga mit csinál Itt? — kérdi csodálkozva. — Hát megéheztem. Talán zavarok? — Nem, dehogy — hangzik a válasz. — Jó étvágyat! De úgy látom, nem túl kényelmes magának itt ücsörögni, És folyton szendvicset rágni is unalmas lehet. — Dehogyis! Ellenkezőleg. Kitünően érzem magam, Különben is mindent meg lehet szokni. Szokás dolga. — Bejöhet hozzám. Gyorsan főzök egy teát — mondja erre a kis szomszédasz- szony, és máris invitál be a nappaliba. Megittam a teát és megköszöntem. Aztán sokáig sétáltam a nappaliban, s mondanom se kell, a szokatlan lehetőségtől megfájdult a fejem. — Jöjjön el holnap megint — javasolta az asszonyka. — Sütök egy kis almáspirogot. Másnap megjelentem. A sütemény isteni volt. Aztán ebéddel is megkínált. Később észrevétlenül tegeződni kezdtünk. Egy alkalommal az asszonyka így szólt: — Nem értelek téged, Vászja. Mindent itt kapsz a negyedik emeleten, a fizetésedet meg még mindig a hatodikra hordod fel. — Szokás dolga az egész — mondtam erre, — Aztán egyszer csak észrevettem, hogy a fizetésemet nem a hatodikra, hanem ide hordom. Nemrégiben új bútort vettünk a nappaliba. Átköltöztem a hálószobába. Amikor aztán a hálószobában is , kicseréltük a bútort, én a konyhába kerültem. Megvettük az új konyhabútort... Én meg készülődni kezdtem, hogy kimegyek a lépcsőházba. — Nem, nem, szó sem lehet róla! —állított le őnagysága. — A lépcsőházról hallani sem akarok! Még majd valaki rád talál és ismét felkarol. Azóta bent a lakásban egy kényelmes, tágas beépítetf szekrény lett az új otthonom. Fordította: Kiss György Mihály Teszem azt..,? Nem véletlenül kérdőjeleztük meg a címbeli nyelvi formát. Az utóbbi hetekben a retorikai tanfolyamokon alaposabban megismerhettem a nyelvhasználók szélesebb körének a véleményét egy. egy nyelvi kérdésről. Arról is értékes és hasznos adatokat kaptam, hogy még mindig sok nyelvhelyessége babona éli eleven életét. A címben idézett teszem, teszem azt kifejezésekről is még sokaknak az a véleménye, hogy az igényes nyelvhasználatban kerülendők. Igazuk van-e? A nyelvészeti szempontú magyarázgatás helyett olyan, valóban igényes szövegrész- leteket idéztem, amelyekben a teszem, a teszem azt nagyon is jól teljesítik ^nyelvi szerepüket- Ugyanakkor e kif fejezések életútját- is próbál- . tam bemutatni., A tanfolyam résztvevőit az győzte meg - igazamról, hogy a költők ; nyelvhasználatában »tiláris eszközként is gyakran jelentkező formák egészen sajátos jelleget adnak a versbeli mondanivalónak is. A század elején már ilyen szerepkörben jelentkezik ha-. tározószerű közbevetésként a teszem, s a költők a például, a mondjuk, a feltéve, a tegyük fel kifejezéseket, szó- kapcsolatokat egyre ritkábban illesztik verseikbe: „Bolond belga! mit nem teszem,- / Tanulhatna tőlük. — te. szem — / Ellármázzuk mi is. bajunk" (Szabó Endre:.Belgiumban). — „Oh, sok dolog van a világon, ! Amiből sok van, gyönyörű sok, l Teszem: tas’asszal rügy az ágon, / És fönn az égen csillagok” (Haltai Jenő; Dal a lovastiaztek- ről). — „Ha olyan okos . lenne, mint teszem, egy fényképezőgép” (Kassák Lajos: A ló meghal). Hogy mai költőink is szinte kulcsszerepet adnak a teszem, a teszem azt nyelvi képletnek, arról ezek a versrészletek tanúskodnak; „itt ez a címke: szabadság vagy testvér, vagy ezek, hogy / munka, magyarság, vagy teszem ez: népjog, felelősség” (Illyés Gyula: Az új költőkhöz). — „Megiártam hát, meg én, az. életet, / és a tanulság" — egypár ócska közhely, / Mint teszem azt: a fejtől büdösül / a hal, és kéz kezet mos.,.” (Illyés: Szüret után). — „Forduljon inkább ki-ki / bevált cégekhez / teszem azt, az eszelősökhöz, / teszem azt, a látomásokkal / lóhátról seftelőkhöz” (Csanádi Imre: Odatúl). — „Beengedsz valamit a verseidbe / az életedből: teszem azt, csak annyit, / Hogy utazol a tizenkettesen / A kislánnyal. ..” (Vas István: Vej- tina legújabb levele). Dr. Bakos József
