Népújság, 1981. május (32. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-21 / 117. szám

Í Mai* összeállításunkban a vezetés, a szervezés tadomá- nvának gyakorlati eredményeiről szólunk. A vállalati ?azdálkodásban mindinkább érvényesülnie kell a tudo­! mányos iaényű irányitól munkának: írásunk egyébként része annak az előadásnak, amely Salgótarjánban, az or­szágos vezetési konferencián a napokban hangzik majd el. Forrasztás — felsőfokon (MTI Külföldi Képszolgálat) Az utóbbi néhány év for­radalmi változásokat hozott az elektronikai ipar területén. A legnagyobb ezek közül az integrált áramkörök megje­lenése és gyors elterjedése volt. Ez a változás termé­szetesen hatott a felhasz­náló iparra is. alapvetően megváltozott az elektronikus gvávtmányok konstrukciója és gyártástechníkája. Álta­lánossá vált a panelrendsze­rű felépítés, amely nagymér­tékben megkönnyíti az elektronikus berendezések mérési és szervizelési munká­latait. Rendkívül gyorsan fejlődik az áramköri elekt­romos kötések technológiá­ja is. Ennek ellenére nem csökken a hagyományos kö­tési mód. a forrasztás jelen­tősége sem. Ahogy az integ­rált áramkörök és egyéb áramköri elemek megbízha­tósága fokoz.ódik. egyre in­kább a forrasztások minő­sége határozza meg az elekt­ronikus berendezések mű­ködésének megbízhatóságát. A forrasztás klasszikus eszköze, az egykor lángon, izzó parázsban melegített forrasztópáka is alaoosan megváltozott az idők folya­mán. A korszerű villamos fűtésű pákák ma már hő­fokszabályozós kivitelűek. A változatlan fűtőteljesít­ménnyel, de szakaszos fűtés­sel működő pákákban hőér­zékelő elem gondoskodik ró­la, hogy a forrasztócsúcs ne hűljön le a forrasztás ered­ményessége szempontjából kritikus. 250 C° alá, de ne is melegedjen túlságosan fel. A legkorszerűbb forrasztó- p'ka-típusok ún. lágyszabá- lyozó-rendszerüek. Az érté­kelő itt egy hőmérsékletfüg- gésű ellenállás. amelynek értékváltozásai egv differen­ciálerősítőt vezérelnek: en­nek jelei pedig egy teljesít­ményfokozatot. A teljesít­ményerősítő kimenete a fű­tőtest alacsony feszültségű tápáramát biztosító transz­formátorral áll összekötte­tésben. így a pákacsúcs hő­mérsékletének függvényében csökken vagy növekszik a fűtőtranszformátor kimeneti feszültsége is. Nemcsak a szabályozás igen gyors az ilyen elektronikus rendsze­rű pákáknál, hanem a fel­fűtési idő is igen rövid, ál­talában nem több 4—5 má­sodpercnél. Képünkön ilyen korszerű pákával való for­rasztást láthatunk. Vezetés a gyakorlat tükrében A szocialista vállalat eredményes működésének, fejlődésének elsődleges for_ rása és katalizátora az em­ber. A szocialista vezetési stí­lust pedig olyan offenzív al­kotó tevékenységként kell felfogni, amelynek a veze­tők a hordozói, ök jelentik a szervezetben a hajtóerőt. Egy vállalati rendszernek legfontosabb eleme a cél, amelyet — végső soron a kollektíva közreműködésé­vel, de — a vezetésnek kell meghatároznia, meghatá­rozva ezzel a vállalati straté. giát, a mobil társadalmi és gazdasági környezetbe ágya. zott vállalati viselkedést. Ezt a vállalati viselkedést a vezetés a vállalat straté­giájában akkor tervezi meg helyesen, ha új elemeket visz a vezetésbe, az irányí­tásba, A több új elem közül én kettőt emelnék ki: a vezetés demokratizálását és az újra való törekvést, az innovációt. Az Egri Dohánygyárban az 1960-a* évek második-felé­ben végrehajtott műsza“ fej­lesztés, a termelőberendezé- sek rekonstrukciója, egyfe­lől innováclósorozatot vont maga után a gépegységek összekapcsoló folyamatainak megoldásában, másfelől tel­jes rendszerinnovációhoz ve­zetett a DH-munkarendszer bevezetésének formájában. Ez viszont újabb egyensúly- hiányt teremtett a szellemi potenciál és az ettől ismét elmaradó technika között és felkeltette egy újabb inno­váció Igényét a műszerezett­ség, illetve a műszeres sza­bályozás terén. A fejlődés alapmotívuma az embereknek az a törek­vése, hogy valami újat hoz­zanak létre. A vállalat vezetőinek fő dolga tehát nem az, hogy a vállalat gazdasági környeze­tének viszonyát stabilizálják, hanem az, hogy állandóan újat létrehozva tudatosan irányítsák a vál­lalat fejldődését. már az optimum időszakában meg­kezdjék az új optimum meg­tervezését és megelőzzék a degresszív szakaszt, ezzel csillapítsák a szakaszos fej­lődés kitéréseit. S mivel az Innovációs fej. lődés előfelfétele az alkotó emberi aktivitás felszabadí­tása, az üzemi demokrácia térhódításának biztosítása a vezető részéről nem egy „írásos malaszt”-féle köte­lesség. hanem eredményes működésének egyik legfőbb biztosítéka. Az 1980-as évek végén az új mechanizmus bevezetése kapcsán kezdtem ráébredni arra, hogy mint vezetőnek tovább kell képeznem ma­gam. Ismereteim hiányosak. 1968-ig ugyartis diktált, aránylag jól pontosított fel­adatot kellett végrehajtanom. A terv pontosan meghatá­rozta, miből mennyit kel! termelnünk, milyen anyago­kat használhatunk fel, meny­nyi bért lehet kifizetni, és hová kell értékesíteni a kész. terméket. Ez volt a direkt- irányítási tervrendszer. Meg kell mondani őszintén, hogy mint a vállalat egyik veze­tőjének, ez kényelmes fel­adat volt Csak arra kellett vigyáznom, hogy a tervnek megfelelően, zökkenőmente­sen biztosítsam * napi fel­adatok ellátását. Keveset kel, lett gondolkodni, variáció nem is volt, csak a végre­hajtásra kellett koncentrál­ni. Sajnos 1947-től 1963-ig elég hosszú volt ez az idő. hogy bennem és bennünk, vezetőkben uralkodóvá vál­jék ez a munkastílus és ezért volt nehéz 1963 után ezen változtatni. Megcsontosod, tunk e vezetési stílusban. Az új mechanizmus már több feladatot adott, gondolkodni kellett, mit gyártsak, hogyan gyártsam, hogy az végső sorban gaz­daságos legyen, biztosítsa a vállalati eredményt, amely­ből ezután a bérfejlesztése­ket, beruházásokat lehet esz. közölni. nyereségrészese­dést fizetni. Erre az időre esik, hogy a Debreceni Do­hánygyárból áthelyeztek az Egri Dohánygyárba, ahol fő­mérnöki kinevezést kaptam. Az igazgatóval sokat vitat­koztunk azon például, hogy a meglevő műszaki gárda al­kalmas lesz-e a nagy célok megvalósítására, vagy feltét­lenül szükséges azokat kiegé­szíteni jól képzett, magasan kvalifikálj a város, esetleg a ország más üzemeiből felvett úgynevezett „szaktekinté­lyekkel”. Az én véleményem az volt, hogy a rendelkezés­re álló műszaki adminisztrá. tív vezető gárda alkalmas a magasabb szintű feladatok megoldására akkor, ha e feladatok megoldásához fel­készítjük őket. Tehát meg kell emelni a vezetés szín­vonalét és ez többet jelent­het, mintha két-három „ki­válósággal” megnöveljük a gyári garnitúrát. Érveltem azzal is, hogy nem lenne he­lyes. ha mi más vállalatok­tól elcsábítanánk olyan ve. zetöket, akik ott, már bizo­nyítottak, vállalatuknál nagy szakmai tapasztalatra tet­tek szert, s nálunk nem biz­tos, hogy ugyanilyen sike­reket fognak elérni. nem biztos, hogy he tudnak il­leszkedni az itteni kollektí­vába, és elfogadják őket. Ehhez a bizonyításhoz ad. tűk a továbbképzés lehető­ségét, beindítottuk az Egri Dohánygyárban a középveze­tők rendszeres képzését. Ezt megelőzően első feladatunk az volt, hogy rendbe tettük a gyárat. No. ezt úgy kell érteni, hogy kitakarítottunk minden felesleges anyagot amire nem volt szükségünk, vagy amit gazdaságosan nem- tudtunk felhasználni. A DH-munkarendszer ta­nulmányozása során talál, koztam először azzal a meg. fogalmazással, hogy a hibák legnagyobb százaléka veze­tési hibából származik. Ez nagyon megdöbbentett, mert addig nem is gondoltam er­re. De a felhozott példák, majd a DH-munkarendszer bevezetése után nálunk, a vállalatnál nyert tapasztalat ezt a tételt 100 százalékosan bizonyította. Itt találkoztam azzal is, hogy elsősorban nem az a fontos, hogy ki okozta a hibát, hanem az a tény, hogy mi okozta. A hiba okát kell v megszüntetni, és ha azt megszüntetjük, ak­kor bízhatunk abban is, hogy dolgozóink 99 százalékban ló terméket bocsátanak ki a kezük alól. Nagy lelkesedés, sei kezdtünk hozzá a DH- munkarendszer bevezeté­séhez. annak megvalósításá­hoz. Kezdetben összegyűjtöt­tem azokat a kollégákat, aki­ket úgy ismertem, hogy fo­gékonyak az újra. Megala­kítottunk egy bizottságot, az­zal a céllal, hogy folyama­tosan, jól előkészítve, a DH_ munkarendszert megvalósít, luk az Egri Dohánygyárban. Természetesen ez együtt járt a középvezetők rendszeressé vált oktatásával. Most már a vezetőképzőn rendszeresen foglalkozunk a korszerű üzem- és munkaszervezés bevezetésének lehetőségével. Nagyon alapos munkát vé­geztünk. s így sikerült vál­lalatunknál mintegy négy év alatt teljes körűen bevezet­ni a DH-munkarendszert. A, hibafeltárás során azt tapasztaltuk, hogy például a hétfői géptisztítás után ked­den, szerdán és a hét többi napjain ékszíjszakadás miatt egyes gépeknél két, két és fél óra termeléskiesés volt. Ékszíjszakadásnál ugyanis le kell szedni a védőburko­latot, ami egy órát is igény­be vehet, harminc perc alatt kicseréli az elszakadt ékszí­jat a műszerész és a védő- burkolat visszarakása szin­tén egy óra időtartamot vesz igénybe. Ilyen két és fél órás kiesés egyben ötvenezer fo­rint termelési értékkiesést okozott. Utasítottuk a műszerészein, két, hogy minden hétfőn, amikor géptisztítás céljából úgyis leszedik a védőburko­latokat, ellenőrizni kell az ékszíjakat és ha hibát talál­nak rajta, kötelesek kicserél­ni, még akkor is, ha talán kibírná a következő géptisz­tításig. Itt nem szabad koc­kázatot vállalni, mert egy 120 forint értékű ékszíj semmiképp sem okozhat öt­venezer forint értékkiesést. Még szembetűnőbb volt az az esel, amikor azért állt egy órát a cigarettgyártó gép, mert egy7 kevésbé használa­tos hatos imbuszkulos kellett a hiba elhárításához, de ilyen kulcsa csak eg.v műszerész­nek volt a 11 közül, és amíg megtalálták az illető műsze­részt. az került sok időbe: Egy kulcs ára 30 forint, a termeléskiesés húszezer fo­rint. A hiba elhárításához nem kellett más, csak egy anyagbeszerzőnek kiadni, hogy 12 kulcsot szerezzen be. Sok-sok hasonló hibaforrást tártunk fel és tettünk intéz­kedéseket azok megszűnteié, sére. Egyben bebizonyítod tűk a kételkedőknek, hogy kell és érdemes a veszteség, feltárással rendszeresen fog- 'alkozni, mert az. úgymond nagy szakmai gyakorlat, né. ha üzemi vakságot is takar. Az eredmény nem sokáig váratott magára. Néhány év múlva az Egri Dohánygyár a MÉM^ bemutatóüzeme lett. Dr. Huszli Ferenc Szilárdtest­fizika % • >Az utóbbi évtizedekben a fizika egyik legdinamikusab­ban fejlődő ága kétségkívül a szilárdtest-fizika. Ennek alapvető célkitűzése az ato­mokból, molékulákból. ionok­ból, elektronokból felépített, rendezett vag.v rendezetlen szerkezetű hétköznapi érte­lemben többé-kevésbé. szi­lárdnak tekinthető anyagok tulajdonságainak a megérté­se, e tulajdonságok tudatos alakítása a gyakorlati fel­használás elősegítése céljából. A Litván Tudományos Akadémia félvezetők kutatásával fog. laIkozó intézetének az igazgatója, Jura« Pozheia és munka társai MÁI műsorok: RADIO Kossuth rádió 8.27 Francia szerzők művei­ből. 9.15 Nóták. 9.44 Zene­vár. 10.05 Diákfélóra. 10.35 Angol madrigálok. 11.00 Operettdalok. 11.19 A Vá­laszolunk hallgatóinknak különkiadása. 11.39 A Ba­logh család. 12.35 Helyszín­rajz — a Domus Áruházak­ról. 12.50 Zenemúzeum. 14.30 Szólítalak, hattyú! 15.10 Népi zene. 15.28 Csi­ribiri. 16.05 Simonffy And­rás: Kompország . katonái. 16.32 Perényi Eszter hege­dül. 17.07 Korábban érke­zett. 17.32 Délutáni rádió- színház. Úriemberek. (Hangjáték). 18.03 Ígéretek iskolája. 18.15 Hol volt, hol nem volt,.. 18.30 Esti magazin. 19.15 Világhírű zongoraművészek. 19.58 A Dunánál. 20.18 Nóták. 20.42 Verdi: Simon Boccangera (Háromfelvonásos opera). 23.24 Beethoven: A-dúr szonáta, Petőfi rádió 8.05 Kórusok. 8.20 Tíz perc külpolitika . 8.33 Napköz­ben. 10.00 Zenedélelőtt. 12.33 Nemzetiségeink zené. jéből. 13.25 Látószög. 13.30 Mozart-muzsika gyerme­keknek. 14.00 Egy ház a Fürj utca sarkán. 14.35 Csenki Imre: Klarinétrap­szódia. 15.17 A rádió dal­színháza. A költő. 15.41 Szervánszky Endre: Hon­védkantáta. 16.00 Mindenki iskolája. 16.35 Idősebbek hullámhosszán. 17.30 Hú­szas stúdió. 18.33 Hétvégi panoráma. 19.55 Slágerlista. 20.33 Szociológiai figyelő. 21.08 Kabarécsütörtök. 22.08 Nótacsokor. 23.15 A tegnap slágereiből. Miskolc 17.00 Hírek. Időjárás. 17.05 Fiatalok magazinja. Szer­kesztő: Dobog Béla — Ed- da-slágerek. 18.00 Észak- magyarországi. krónika 18.25 Lap. és műsorelőze­tes. 8.00 Tévétorna. 8.05 Isko­latévé. 14.25 Iskolatévé (Ism.). 16.10 Nagy folyók a' történelem visszfényé­ben (Francia—magyar film­sorozat). Az Amazonas. A Peru ötezer méternél is magasabb hegységeiből ere­dő hatalmas folyam víz­gyűjtő területe fél Euró. pánál nagyobb. Földünk er­deinek egynegyede az Amazonast övezi. E „zöld pokol” Brazília népének átka, s ugyanakkor re­ménysége is ... 17.15 Tele­sport. 17.40 Pedagógusok fóruma. 18.15 Televízió öt nyelven. A szegedi körzeti stúdió műsora. 18.45 BNV ’81. Közvetítés a , tavaszi nemzetközi vásárnál. 19.10 Tévétoma. 19.15 Esti mese. A hercegkisasszony gyó­gyulása. 19.30 Tv-hiradó. 20.00 Pityke őrmester (Magyar filmsorozat). 20.10 Jogi esetek. 20.50 Hámori Ildikó és Lukács Sándor sanzonestjé. 21,20 Fiatalok órája. 22.20 Tv_híradó 3. 2. műsor 17.35 Televíziós gyermek­műsorok és -filmek szem­léje; Kőszeg, 1981. 19.00 Is­kolatévé. 19.30 Tv-híradó. 20.00 Égy óra veled (Fel­iratos amerikai, zenés víg­játék). 21.15 Tv-híradó 2. 21.35 Szemle. Társadalom- tudományi körkép. 22.30 Testünk. A fájdalom. Ho­gyan születik a fájdalom és hogyan csökkenthető? ■ 1981. május 21.. csütörtök

Next

/
Oldalképek
Tartalom