Népújság, 1981. május (32. évfolyam, 101-126. szám)
1981-05-07 / 105. szám
i A tudományos-fantasztikus könyvek, filmek egyik fő témája a Földön kívüli élet lehetősége. Hogyan vélekedik erről a „földi tudomány”, eddigi tapasztalatai birtoka- ban? Mai összeállításunkban a csillagok világéba pillantunk be, s megemlékezünk a repülés kezdeteinek egy elfelejtett magyar feltalálójáról. < Schwarz Dávid találmánya Kormányozható léghajó A Schwarz-féle léghajó Irány a Galílei-holdak A világ egyik legnagyobb technikatörténeti múzeumában, a müncheni Deutsches Museumban, ahol a történelmi jelentőségű gépek és felfedezések eredeti példányait gyűjtik, több magyar vonatkozású tárgy is szerepel., Eötvös torziós ingájának, Mechwart hengerszékének. a Pollák—Virág-féle gyorstávírónak eredeti példányai mellett, a világ első transzformátora — Ziper- novszky. Déri, Bláthy magyar feltalálók alkotása — és más jelentős találmány között szerepel Bánki Dpnát porlasztója (karburátorai és Schwarz Dávid kormányozható léghajója is. Schwarz Dávid, a kormányozható léghajó magyar feltalálója 1845. február 28-án született Keszthelyen. Fakereskedő volt. de a technika iránti vonzalma e téren is megmutatkozott. A fakitermeléshez gépeket szerkesztett, és egyre jóban belemélyedt a műszaki kérdésekbe A léghajózást tanulmányozva új útra 'épett. A léghajó ballonhüvelyét új anyagból. egész vékony alumínium lemezből tervezte. Alumínium vázával és a légcsavaroknak a léghajó testén való elhelyezésével új irányt adott a léghajózás fejlődésének. Két évig folytatta a magyar feltaláló kísérleteit Szentpétervárott, de a léghajójához fűzött remények nem váltak be. Schwarz Dávid azonban nem vesztette kedvét. Egész vagyonát a további kísérletekbe ölte Németországban az imperia- * V*»di célokra alkalmasnak vélte a magyar feltaláló ötletét, s miután az (SteUEÍnium új felhasználási első felszállása 1R97 ben területét is meglátta a találmányban, lehetőséget adtak Schwarz Dávidnak léghajója elkészítéséhez. Végre 1895 október havában sor kerülhetett az első felszállási kísérletre. A léghajó megtöltéséhez a német vegyigyárak csak gyenge minőségű gázt tudtak szállítani, s így az első kísérlet sikertelen volt. A hír, hogy megfelelő gázt tudnak szállítani, már csak a feltaláló temetésére érkezett meg, akit a hír érkezése előtt két nappal, 1897. január 11-én ragadott el a halál. A porosz hadügyminisztérium azonban folytatta Schwarz munkáját, és 1897. november 3-án megtörtént az első tényleges felszállás, a 3500 kg súlyú, 47,5 m hosz- szú. szivar alakú, a világ eddig legnagyobb — 3607 köbméter — térfogatú lég- haióiéval. Schwarz Dávid özvegye a feltaláló halála után nyomorba jutott. Férje minden vagyonát felemésztették a kísérletek, s amikor gróf Zeppelin — alig egy évvel Schwarz haiála után — aiánlotot tett a szabadalmak megvételére. az özveqn 75 000 v'^rkáért eladta minden jogát. . . ... és két évvel később a Bodeni-tó nartiáról felszállt az első „Zeppelin”... . . és 25 év múlva Ecken er kapitány. egy „Zenpelin" rendszerű léghajón 80 órán belül Európából Amerikába repült. . \ .,Zeno°lin” rendszer diadalra intott, de magyar fel- falá’é e'ődje. aki nélkül nem kerülhetett volna sor meg- vac «írására, a feledés homályába merült.., Még az öt van a* években történt. A TIT megbízásából a KIOSZ akkori klubházában tartottam előadást a bolygók fizikai állapotáról. A teremben asztalok, azokon üdítők, körben pedig emberek ultit játszottak. Arra figyeltek, s nem az előadásra. Mikor a Venus ismertetéséhez értem, eszembe jutott egy feltevés, hogy az ezredfordulóra az emberiség száma meghaladja a 6 milliár- iot. Mondám; azt Is kimutatták, hogy a Föld lakóinak rohamos növekedésével az élelmiszer-termelés nem nő arányosan. Mit fog enni a lakosság? Tegyük fel tehát a kérdést: a Venus alkalmas lenne-e az emberiség új településére? Ennél a meg- iegyzésnél már a kártyázok is felfigyeltek. Akkor még nem jártak a Venus közelében az űrrakéták, csak any- nyit tudtunk róla, amit a távcsövek mutattak, s a színképelemzés árult el. Egy volt a biztos, hogy dús légköre van. Ma már ismeretes, hogy az a felhőtakaró kéndioxiddal telített széndioxid-gáz, Felszínén 100 atmoszféra a nyomás, 500 C* körüli a hőmérséklet. Ez utóbbit főleg azzal magyarázzák, hogy a vastag felhőtakaró a beérkező hősugarakat visszatartja az „üvegházhatásával”. Melyek az élet feltételei ? 1. Szilárd kéreggel bíró, légalább a mi Holdunkkal í egyenlő tömegű égitest. A j tömeg azért említendő első helyen, hiszen az biztosítja a szilárd alapot, s a gravitációt. Ez pedig ahhoz szükséges, hogy az ember talpon járva biztosan közlekedjék. A növények számára pedig abból a célból, hogy a gyökérzet a kéreg mélyebb rétegeibe nyomuljon, ahol a talajnedvességet megtalálja. A növény a gravitáció irányát a gyökérsüvegben található keményítőkristályokkal érzékeli. Ezenkívül a szilárd kéreg alig felsorolható nyersanyagokat rejt magában, melyek az élet megindulásához, fejlődéséhez szükségesek, 2. Nélkülözhetetlen a folyékony halmazállapotú víz. Az élőlények anyagcseréje ilyen közegben mehet végbe. 3! A légkör sok vonatkozásban szükséges, főleg annak oxiRen- és ózontartalma miatt. 4. Az élet megindulásához és fennmaradásához bizonyos fokú hőmérséklet is elengedhetetlen. Földi értelemben az optimális hőmérsékleti tartomány +100 C° alatt, —100 C* felett ismeretes, 5. A számításba vehető égitesteken az éghajlati viszonyok ne legyenek túlzottan ingadozók. Ide értendő a hőmérsékleti és a sugárf Újfajta teleszkóp Az amerikai csillagászok „hatlövetű pisztolynak” keresztelték el azt a különleges csillagászati műszert, amelyet Arizonában, a Mont Hopkins csillagvizsgálóban állítanak fel. Ez az újszerű teleszkóp ugyanis minden tekintetben különbözik az eddigiektől. Köztudott, hogy nem sikerült idáig hat méternél nagyobb csillagászati lencsét előállítani. Ennek az új készüléknek a tervezői ezért úgy vélték, hogy egv nagy — 4.5 méteres — tíi- knrlencs» helyett hat. egyenként 1,8 méteres tükörlen- csét használnak. Hogy az úi műszer beválik-e, azt egyelőre nem tudjuk, de az bizonyos hogy ha ez a hattük rös műszer ió felvételeke' tud produkálni, a világ egyik legjelentősebb csillagászati központja lesz a Mont Hopkins csillagvizsgáló. zási szint kisebb változékonysága. 8. A mesterséges telepítés esetén szükséges az alapenergia-forrás biztosítása. Itt a választék a következő: a napsugárzás, s az atomenergiának valamelyik formája. E szempontokat figyelembe véve — melyek a számításba vehető égitestek? A Venus a már előbb ismertetett viszonyok miatt új kolónia létrehozására alkalmatlan. A Merkúron az intenzív napsugárzás biztosítaná ugyan az alapenergiát, de nincs víz, ami a H-, O-termelést adná, ezek pedig az élet megindulása szempontjából nélkülözhetetlenek. A Marson néhány feltétel — ha igen szerény meny- nyiségben is — nyomokban felfedezhető. Am a Wiking- űrkutató műszerei, az ott lefolytatott kísérletek az életnek a nyomait sem fedezték fel. Sem a .Jupiter, sem a Saturnus nem alkalmas a letelepülésre, de az élet megindít'"-ára sem. hiszen felszínük folyékony hidrogénéi héliumtenger. Űjabb kutatásra alkalmas objektumok 1970 és 80 között világjáró űrszondák indultak a naprendszer távoli vidékeinek a felderítésére: a Fioneerek és a Voyagerek. Ezek a Jupiter négy nagy holdjával, az ún, Galilei-boldakksl kapcsolatban meglepő felfedezéseket tártak elénk. Io, felszíne szilárd kéndioxid, alatta folyékony kéntenger rejtőzik. EUROPAE felszínét szilárd jégvíz fedi. A jég alatt folyékony vizet tételeznek föl. Ezek együttes vastagsága 50—100 km-es. Ganimedes, naprendszerünk legnagyobb holdja. Felszínén szilárd jégből és kőzetből álló kéreg fedezhető fel. A jégtakaró vastagabb vizköpenyt rejteget. Callisto. szerkezete hasonló az előbbiével, azzal a különbséggel, hogy itt a felszínen már nagyobb területű a kőzettakaró, mint a jég. A Jupiter és Saturnus esténként jól látható a délkeleti égbolton egymás közelében. A Galílei-holdak kisebb távcsövei is felismerhetők a Jupiter mellett. A fenti felfedezések ismertté válása után a Nemzetközi Asztronautikai Szövetség az 1980. évi tokiói kongresszusa óta javaslatot tett arra: vizsgálják felül, hogy földi települések, kolóniák alakítására a Gatilei- holdak hasznosithatók-e? Szempontok. Honnan nyerhető az oxigén és a hidrogén? A Föld légköre kialakulásának tanulmányozásánál a következő folyamatot tartják lehetségesnek. A földi másodlagos légkörben oxigén nem volt jelen. Annál Inkább a víz. Az akadálytalanul ide jutó ultraibolya-sugárzás elbontotta a vizet oxigénre és hidrogénre. (fotodisszociáció). A hid1750 óta a greenwichi királyi obszervatórium csillagászai minden kedvező alkalommal megmérték a Nap átmérőiét. Az évszázadok folyamai így rengeteg adat gyűlt ősz sze. Két amerikai kutató az 1836. és 1953. közti adatokat tanulmányozva arra a megállapításra jutott, hogy a Nap gyorsan húzódik össze. Átmérője egy évszázad alatt 0,1 százalékkal csőként, ami óránként 152,4 centimétert jelent. Figyelembe véve a régebbi adatokat is, árra a következtetésre jutotrogén megszököt. Az oxigén atomok molekulákká módosultak, megmaradtak, s részben egyesültek a felszín kőzetanyagával. Amikor a felső légkörben a vízpára csep- pekké alakult, majd a —80 C° hőmérsékleten megfagyott, az ultraibolya-sugárzás hatástalan maradt. A későbbi oxigénfejlesztést már a kialakult növényzet biztosította a széndioxidnak az elbontása révén, (fotoszintézis). Jelen esetben az élet fő feltétele, a víz, a három Ga- lilei-holdon (E. G. C.) bőségesen rendelkezésre áll. Oxigén és hidrogén tehát itt nyerhető. Az is feltételezhető, hogy e holdak ősatmoszférája tartalmazta a szén- és nitrogén-vegyülete- ket. Ha a víz nem tudott elszökni, ezek is megmaradtak oldott állapotban. E holdakon a mostani felvételek segítségével látható, hogy a felszíni jégtakaró kissé barnás színezetet mutat, ez szerves oldatra váll. Nagyobb kérdés az energia biztosítása. De ez a követelmény is megoldható. Mivel e holdaknak nincs légkörük, óriási fókusszal rendelkező tükörrendszerek segítségével a Nap energiája begyűjthető. Tehát a víz elektrolízisével hidrogén és oxigén állítható elő. A jég szerves anyagának a felhasználásával nitrogén is nyerhető és kész a mesterséges atmoszféra. Milyen veszély fenyegeti a kolóniát? A Jupiter mágneses erőteréből származó kozmikus sugárzás ártalmas lehetne. Ez ellen a települést a felszín alá, a jégkéregbe kellene helyezni, akkor a Vastag jégtakaró sugárvédelmet és hőszigetelést biztosítana! Az egyes jégtermeket belső műanyag borítással kellene ellátni, így a szükséges egy atmoszféra nyomást biztosítani lehetne. Hogy a szén körforgását is előidéz.hesük, a felszínen, a jégen algatenyészetet hozhatnánk létre. A felszínre kijutva a tele- pülteknek védőruhát kell viselniük! A kis értékű gravitációt könnyebben meg lehetne szokni-. Láthattuk a Hold utasainak a libegő járásából. ★ Meglepő feltételeket biztosíthat a múlt év végén meglátogatott Saturnus egyik holdja: a Titán, melynek légköre is van. Az emberiség közeli jövője a nagyhatalmak kezében van. A távoli jövő békés fejlődése vagy globális katasztrófája esetén az emberiség fennmaradásának reális lehetőségét talán a Gali- lei-holdak biztosítják. Dr. Zétényi Endre tak, hogy ez az összehúzódás 400 évvel ezelőtt kezdődött. A kutatók szerint ez az összehúzódás időleges és a Nap tömegét ■ lényegében nem érinti. Ha ez az igen gyors jelenség állandó lenne, a Nap 200 000 év alatt eltűnne. A valószínűség azonban az, hogy ez a jelenség néhány évszázad alatt megáll és megfordul. Több elmélet született ennek az ösz- szehúzővlásnak magyarázatára, de még' távol vagyunk a jelenség megértésétől. MAI műsorok: IMII) Kossuth rádió 8.27 Édességek a laboratóriumban. 8.37 Népdalok, néptáncok. 9.20 Irodalmi, évfordulónaptár. Fáy András. 9.44 Zenevár. 10.05 Diákfélóra. 10.35 Mozart: D- dúr szimfónia. 11.00 Elisabeth Schwarzkopf operettfelvételeiből. 11.25 Becsap- hatatlan gépellenőr. 11.40 A- Balogh család. 12.35 Film és video. 12.50 ZenemúzeJ um. 14.15 Az elbeszélés klasszikusai. Ivan Cankarr A varrólány. 14.45 Népdalok. 15.28 Az aranykezű’legény. 16.05 Jékely Zoltán: A bárány vére. 16.15 Ifjúsági dalok. 16.21 Magyar előadóművészek. 16.54 Tudósítások az ökölvívó EB- ről. 17.07 Olvastam valahol... 17.27 XVI. századi német szerzők madrigáljaiból., 17.44 Délutáni rádió- színház. Hosszú telefon. 18.15 Hol volt, hol nem volt.. 18.30 Esti magazin. 19.15 Jelentés az ökölvívó EB-ről. 19.20 Gondolat. A rádió irodalmi lapja. 20.05 Lemezmúzeum. 21.08 Anyám! (Háromnyelvű költői est). 22.15 Sporthírek. 22.30 Filmdalok. 22.45 Mai vakságaink. 23.00 Opera- részletek. Petőfi rádió 8.33 Napközben. 10.00 Ze- nedélelőtt. 12.33 A népművészet mesterei. 12.56 Kapcsoljuk a szolnoki stúdiót. 13.25 Látószög. 13.30 Bogár István kórusműveiből. 14.00 Szórakoztató antikvárium. 16.00 Nemzetközi kapcsolatok a XX. században. 16.33 Útközben. 16.35 Idősebbek hullámhosszán. 17.30 Mozaik. 18.83 Hétvégi panoráma. 19.55 Slágerlista. 20.33 Torreádor! Ma ne bántsd a bikát! (Játék a bika jegyében született hallgatókkal). 22.00 Nótacsokor. 23.15 Emlékezetes dzsesszhangversenyek. A Mumps együttes Debrecenben. Miskolc 17.00 Hírek. Időjárás. 17.05 Kulturális kaleidoszkóp. Szerkesztő: Antal Magda. 18.00 Észak-magyarországi krónika. 18.25 Lap- és mfl- sorelőzetes... Tű 8.00 Tévétorna. 8.05 Iskolatévé. 11.30 Pityke őrmester, (Rajzfilmsorozat). 14.10 Iskolatévé. 15.50 Nagy folyók a történelem visszfényében (Francia—magyar filmsorozat). 16.55 Telesport. Ökölvívó Európa- bajnokság. A negyeddöntők közvetítése. 18.25 Milyen lesz a bizonyítványod ? 19.10 Tévétorna. 19.15 Esti mese. Baráti segítség. 19.30 Tv-híradó. 20.00 Pity- ke őrmester (Rajzfilmsorozat). A nyár veszélyei. 20.10 Egyetlenem (Szovjet film). 21.40 Zene, zene, zene. Körkép. 22.30 Tv-híradó 3. 2. MŰSOR 18.30 Iskolatévé. 18.55 Unser Bildschirm — A mi képernyőnk. 19.30 Tv-híradó. 20.00 Bécsi tavasz (Operetthangverseny Robert Stolz műveiből). 20.55 Tv-híradó 2. 21.15 Ökölvívó Eurőpa-bajnokság. A negyeddöntők közvetítése. 1081. május 7., csütörtök Négyszáz évvel ezelőtt kezdődött I Na” összehúzódása C
