Népújság, 1981. május (32. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-28 / 123. szám

APCI PÉLDA Tíz nap az ©gisiségirt Ai egyszerűség nagyszerűsége Á fizika doktorasszonya Nyikltyicsna portréja Vlagyimirt városkép a* Arany, kapuval (jobbra) A vállalkozás rövid távú, szokványosnak tűnő megál­lapodással kezdődött. Az ap- ci „Qualitál” kötelezte ma. gát, hogy társadalmi munkát vállal a hatvani kórház ud­varán. Arról az átmeneti jel­legű épületről volt szó, amelybe különböző szakren­delők kerülnek a Grassalko- vich-kastély kiürítése mi­att. Az egészségügyiek csa­pata ugyanakkor komplex szűrővizsgálatot végez a könnyűfémöntöde több száz dolgozója körében. Nos, örömmel szögezhetjük le: mindkét fél állta a szavát! Elkészült az ideiglenes gyógy­tornaterem rendelőivel, or­vosi szobáival együtt, nem kis mértékben az apci szo­cialista brigádok áldozatvál­lalása nyomán, most pedig a revans fejeződött be kint, Apcon. Dr. Szabó László sebész főorvossal az élen egész csapatnyi egészségügyi dol­gozó fészkelte be magát sza­bad idejében a gyártelepi rendelőbe, ott pedig a mun­kavédelmi szolgálat, vala­mint a Vöröskereszt-csoport toborzásának eredményeként napokon át egymásnak ad­ták a kilincset a vizsgálatra jelentkező asszonyok, férfi­ak. Hogy mire terjedt ki a háromszáznál több embert megmozgató szűrővizsgálat? Voltaképpen minden érdekel­te az akcióban részt vevő or. vosokat, laboránsokat, asz- szisztensek. Pácienseikről elektrokardiogramm készült, a különböző belgyógyászati, érrendszeri, laboratóriumi T Szokás már szinte, hogy a nyár végén, a tanév meg­kezdése előtt a középiskolás diákok számára felkészítő színjátszótábort szervez az egri Megyei Művelődési Köz­pont. A vállalkozást a me­gyei tanács, illetve a me­gyei KISZ-bizottság is tá­mogatja. A szervezés már megkezdődött: a tervek sze- | rint augusztus 26-tól hetven diák méiyed el a színpadi is­meretek alapjaiban. Különbö­vizsgálatok pedig lappangó magas vérnyomást, anyag­cserezavart, vesebetegséget, más esetben vérszegénysé­get állapítottak meg, vagy éppen epekőbetegségre hív­ták fel a szakemberek figyel­mét, hogy aztán kellő javal­latukat ezek kezelésére meg­tegyék. Időközben pásztói szakorvos is csatlakozott a vállalkozáshoz, nőgyógyá­szati rendellenességek után nyomozva. És a csaknem 10 napos vizsgálódás hatékonynak bi­zonyult. Nem egy munkás­ember rejtett betegségére bukkantak a szakemberek, hogy azonnal megfelelő gyó­gyászatot, gyógyszeres kú­rát rendeljenek el, vagy to­vábbi vizsgálódást kezdemé­nyezzenek. A gyár vezetői pedig, meggyőződvén az em­beri és társadalmi tekintet­ben egyaránt hasznos moz­galom jelentőségéről, kész­nek mutatkoztak a további kapcsolatok fenntartására, ki­bővítésére. Jelenleg már azon meditálnak, milyen for­mában segíthetnék a Hat­van környéki betegségmeg­előzés, betegellátás tárgyi feltételeit, illetve hogyan győzhetnék meg valamennyi dolgozójukat a rendszeres or. vosi ellenőrzés, a megkezdett földerítő munka szükségéről. Vagyis a kezdeményezés jó eredményt hozott, egyben a társadalmi kapcsolatok olyan újfajta vonására hívta fel a figyelmet, amit érdemes pél­daként említeni, szélesebb gyakorlattá tennünk a me­gyében. ző kiscsoportok alakulnak az öt nap alatt: ezek eltérő tan­menet alapján dolgoznak, lesznek, akik a szerkesztett műsorokkal ismerkednek meg, mások az improvizatív játékok gyakorlatában mé­lyednek el. De szó lesz a commedia dell’arte, a bohóc­tréfák formanyelvéről is. Ezenkívül pantomimművé­szek, neves, amatőr együtte­sek is ellátogatnak Felső- tárkányba. Hiába bogozom a nevét, végül a tolmács segít leír­nom: Kurkutova Jevdokija Nyikityicsna. A ftzikatudo- mányok doktora. A Moszk­vától 180, Egertől pedig 2200 kilométernyire fekvő Vlagyimirból érkezett. Az ottani tanárképző főiskola általános fizika tanszékének vezetőasszonya, most az eg­ri főiskola vendége. Az ősi orosz város nevének emlí­tésére fotós kollégám eszé­be egy szovjet űrhajós jut, a hősi halált halt Komarov. Nem maradhatok le, az ál­dott kezű ikon festőt, And­rej Rubljovot idézem. Lát­hatóan jólesik hallania ott­honáról ily messzeségben ezeket a neveket. Mosolyog­va egészíti ki rögtönzésün­ket: — Komarov a huszadik század gyermeke volt, a koz­mosz meghódítására törő ember. Rubljov pedig a kö­zépkor művésze. Ö alkotta a világhírű Uszpenszkij szé­kesegyház freskóit. Nemré­giben találtak egy újabb el­fedett és lemeszelt falképet, amelyet bizonyíthatóan a „némaságot fogadó” mester festett. A hatalmas, négy­száz négyzetméteres mű­vet most restaurálják a szakemberek. De nemcsak ők sarjadtak ebből a földből... Itt született Nyikityin, a neves író, Zsu- kovszkij, a fizikus, vagy épp iskolánk névadója, Lebe- gyev Poljanszkij irodalom- történész. Ez a vidék 160 hőst adott a Szovjetunió­nak, nekik állít emléket az a múzeum, amely a három- százezer lakosú város egyik legszebb pontján, az Arany­kapuban található. Táskájából kicsinyke köny­vet húz elő. és láthatjuk a hagymakupolás székesegyhá­zat, vagy az elesett katonák kegyeletét őrző épületet. — Itt van a múzeumhoz közel a főiskolánk egyik bá­zisa is — mutatja. — Nappa­lin háromezren tanulnak nálunk és még a levelező hallgatók is körülbelül eny- nyien vannak. Elég nagy is­kola a miénk, harmincöt tanszékkel és tíz fakultás­sal, Az idei esztendő elején öt évre szóló együttműkö­dést kötöttünk az egri fő­iskolával. A tanárok és a diákok kicserélik tapaszta­lataikat és kölcsönösen tá­jékoztatják egymást ered­ményeikről. Ennek első ál­lomása ez a mosiani látoga­tásunk is. Ketten érkeztünk egy kollégámmal. Vlagyimir Ivanovics Furasovval, 6 a Vlagyimir ben élő külföldi diákok vezetője. Eddig két­ezernél is több leendő ma­gyar tanár sajátította el ná­lunk az orosz nyelvet. — Amellett, hogy megis­merkedünk az egri főisko­lával, előadásokat is tar­tunk a szakterületünk té­máiból. Épp egy ilyenre ké­szülök most is — pillant órájára. — De még beszél­gethetünk, még van egy fél­órám. — Nálunk nagyon keve­sen vannak nők a fizikusok között, ön hogyan válasz­totta ezt a tudományágat? — Amikor gimnazista vol­tam, még orvos akartam lenni, de féltem a vértől, így jelentkeztem érettségi után a gorkiji egyetem fizi­ka szakára. Sokszor gondo­lok rá, vajon milyen orvos lett volna belőlem, ez azon­ban már örök titok marad. Huszonhat éve tanítok... A fizikatudományok dok­torával beszélgetek, a Szov­jetunióban megszerezhető legmagasabb tudományos fo­kozat az övé. Azt hinnénk, akinek a fejébe ennyi tudás „szorult”, már nem is kell, hogy embertársaira tekint­sen. Sokak szerint joggal le­het büszke, sőt. talán gőgös is. Ez a kicsiny asszony azonban fittyet hány ezekre az elvárt, kötelező viselke­désformákra. Szerényen, dis- kurál velem. Talán csak ha­tározott és pontos válaszai­ból tűnik ki. hogy mennyi­re hozzászokott a nyilvá­nossághoz. az előadó- és konferenciatermek légköré­hez. Néha elkalandozik bi­rodalmában, és elektronok-) ról, voltokról beszél. Ijedten pislogok hol rá, hol a tol-i mácsra, hiszen az orosrt nyelv és annyi más mellett a fizikához értek a legke­vésbé. Ilyenkor alig éezre-* vehetően elmosolyodik éft gyorsan befejezi mondókáját,' várva a következő kérdést.1 Magyarországi tapasztalatai-* ról érdeklődöm —, hagyjuk) a fizikát. — Hazájuk nagyon saépl Elég sokfelé jártam május 13-a óta. A földjeik meg­műveltek, ápoltak és sae-í met gyönyörködtetően gaz-* dagok. Az emberek, akik-> kel találkoztam, kedvesek! voltak hozzám, nagy szere­tettel fogadtak. Szívesen em­lékezem vissza itteni vendé-’ geskedésemre és barátaimra.' S remélem, viszonozhatom majd a sok jót ősszel, a hozzánk érkező magyar kol­légáknak. .. — A nők szívesen vásá­rolnak, különösen ha ide­gen országokban járnak... — Én is bekukkantottam az üzletekbe. Sok-sok képes­lappal térek haza, ezek szí­nesebbé teszik az otthoni él­ménybeszámolóimat. Viszek! szakmai cikkeket és vettem könyveket is. Apróságokat kap tőlem a férjem, a két lányom, a vejeim és .. .nem tudom, szabad-e előre meg­ajándékozni valakit, aki még meg sem született. Az uno­kámat várjuk júniusra. De meg ne kérdezze, hogy fiú lesz-e, vagy lány? Mindegy az, csak egészséges legyen! Szilágyi Andor ] (m. gy.) Augusztus 26-tól: Színjátszótábor Bemutatkozik BÉNYEI JÓZSEF: az NDK— Gyöngyösön Színes kiállítás várja Gyöngyösön, a Helyőrségi Művelődési Otthon emele­tén azokat, akik érdeklőd­nek az NDK tájai, üdülési lehetőségei iránt. A kiállítást tegnap délelőtt Czuczai Zol­tánná, az IBUSZ gyöngyösi irodájának vezetője nyitotta meg. Brigitte Otto, a Reisebüro budapesti képviseletének munkatársa ismertette ez­után az NDK idegenforgal­mi érdekességeit. Az érdeklődők a kiállítást Június 10-ig láthatják. Statisztika­történetről A Magyar Közgazdasági Társaság statisztikatörténeti szakcsoportja idei vándor- gyűlését Kőszegen tartja. A szerdán megkezdett kétnapos találkozón a szakcsoport tag­jai kutatómunkájuk új ered­ményeiről adnak számot. A vándorgyűlésen túlnyomó- részt a mezőgazdasági sta­tisztika kérdéseit vitatják meg. 1981. május 28, csütörtök Magyar írók perei 5. Szökés a börtönből (II.) Ettől kezdve azonban „élethalálharc” kezdődött a reformációt képviselő Bor­nemissza, s a nagyszombati katolikus egyházi vezetés között. Ennek a harcnak ka­tolikus részről a legádázabb szítója Verancsics Antal, 1557-től egri püspök, 1569- től esztergomi érsek, 1572- től királyi helytartó, de még inkább Telegdi Miklós, nagy- szombati nagyprépost, az el­lenreformáció egyik vezér­alakja. A küzdelem állomásai kö­zül csak néhányat villantunk fel. Oj hajsza indul Bor­nemissza ellen, nyomdája miatt Az ok formai: a nyomda működtetéséhez elv­ben királyi engedély szük­séges. Valójában a. Bor­nemissza-nyomda kiadvá­nyai ellen folyik a harc. Egyes források szerint Te­legdi felbujtatja Bornemisz- sza egyik német szolgálóját: ölje meg a prédikátort. Te­legdi tagadja ezt. de bevall­ja : legszívesebben valóban megöletné a prédikátort. Ez nem sikerül neki, viszont a zólyomi szuperintendest ki. átkozzák az egyházból. Közben — az ellenrefor­máció erősödésével — Bor­nemissza pártfogói ellen is hajsza indul. 1569. október 12-én a pozsonyi országgyű­lés alkalmával Balassi Já­nost és Dobó Istvánt haza­árulás vádjával letartóztat­ják. Bornemissza ugyan meg­ússza, bár az országgyűlésen nyíltan osztogatja Telegdi Miklós ellen írott, s kinyom­tatott Fejtegetés című mű­vét. Nem kerül börtönbe, de menekülni kénytelen. 1572 Már Julius Salm gróf pré­dikátora Semptén. A katoli­kus egyház azonban itt sem hagyja békén, többször is bevádolják pártfogójánál és támogatójánál. Sőt, 1572- ben a közvádló pert is indít ellene, amelynek hátterében azonban Verancsics Antal ál­lott. A per valóságos oka az volt. hogy Bornemissza az egyházi adók visszatartása, nem fizetése mellett érvelt, a feljelentő esztergomi káp­talan azonban azzal vádol­ta. hogy a közadók ellen búj. togatott. Bornemissza írja. „Ez hazugsággal vádoltak: hogy az nemesek eszeket vesztették az császárnak na­lő fizetésbe. És császárnak mindenkor engedetlenek”. A perről, annak kimene­teléről többet nem tudunk. Bántódás bizonyára most sem éri. hiszen folytatja írói. prédikátori, nyomtatói mun­káját. 1578 Viszonylag nyugodt évek után. most kezdődik igazi megpróbáltatása. Az új csá. szár, Rudolf, elfogató paran­csot ad ki ellene. Ettől még pártfogói megmentik, az Ör­dögi kísértetek megjelenése után viszont alig talál párt­fogóra. Hiszen ez a kegyet­lenül őszinte könyv nem kí­méli a felvidéki főurakat, sót prédikátortársait sem. A könyv megjelenése, a belőle más nyelvekre fordított részletek óriási vihart ka­vartak. A meghurcoltatás azzal kezdődik, hogy állásából tá­vozásra akarják kényszerí­teni, el kellene hagynia Semptét is. Bornemissza pa­pi szék összehívását kéri, és Salm. bár neheztel rá, elegét tesz kérésének. A papi szék valószínűleg 1578 szeptem_ bérében ült össze, tagjai Trencsén, Galóc, Bazin. Szentgyörgy. Mácséd, Szene lelkészei, közöttük például Lethenyei Pál, akit Bor­nemissza tett szuperinten­densként tanítóból pappá, s Sibolti Demeter. Bornemisz. sza egykori harcostársa. Az Ördögi kísértetek miatt sér­tődött prédikátorok azonban elítélik. Bornemisszát. Kiuta­sítják Semptéről. s az Ör­dögi kísértetek visszavonásá­ra ítélik. Ez utóbbit Bor­nemissza vállalja, megígéri, aztán ígéretét visszavonja. Vagy 1578 decemberének utolsó napjaiban, vagy 1579 januárjának legelején kény télén elhagyni Semptét. ö maga így számol be erről: „Hideg, fagyos esőbe fél esztendős kicsi szoptatós gyermekecskéimmel, cselé, destül űzettem ki én is oly városból, kinek hat eszten­deig igen híven szolgáltam. Azért, hogy nem kedvezhet, tem senkinek az főurak meg feddésében. Kiben min. denő fö emberek, urak, ne­mesek, hízelkedő prédikáto­rok voltak részesek, ha ér. tenéd, csodálkoznál rajta; Kik az után mindnyájan meg piroltak. De én velem az Is. ten áldása hamar is meg el felejtette; sőt örültem rajta én is és sok hívek is.” Az űzött, kitagadott prédikátor a Balassi család­hoz, Istvánhoz menekült, Detrekő várába. 1579 Az utolsó felvonás, az utolsó per, az utolsó bör­tön következik. Alig két hó­nappal a semptei kiűzetés után a detrekői biztonság­ból, s nyugalomból Bor­nemissza Becsbe megy. Egyelőre nem tudják mo­nográf usai sem pontosan megállapítani, mi célból. Ba­lassi Istvánnál száll meg, de úgy tűnik, Sempte óta nyomában vannak, mert Bécsbe érkezése napján, es­te, a vacsora mellett elfog­ják. ..Becsbe áruitatás által meg fogattam, estve vacso. ra fölött az polgármester ream jővén sok német ka. csirokkal, papok tanácsai­ból és fejedelem akartjából három fogházban hordoz, ván." Az elfogatási parancsot Er_ nő főherceg adta ki, a „pa­pok tanácsa” nyilván Teleg. dit jelenti, hiszen Neubeck Gáspár, bécsi püspök bör­tönébe kerül. Miért kívánják felelősségre vonni ? Mindé* nekelőtt az Ördögi kísértetek miatt, s amiatt, mert prédi- kátorkodott, sőt a szuperin. tendensi tisztet is ellátta. Rábeszéléssel, fenyegetés­sel akarják vallomásra bír­ni, saját szavai szerint így: „Én is mikor röszketnék az bécsi pispek és több pa­pok előtt, kik az császár és herceg szavával nagy kínok, kai fenyegetnek vala és in­tenek vala, hogy az ő pápai hitekre hajlanék, m nd vég. re egy jezsuita, Imre, ma. gyár nemzet, közülük mind. nyájok hallására; Légy bá­tor szívvel, az mely Isten Lótot a Sodornának tüzébül meg szabadította, Téged is meg szabadíthat. Ez mondás meg mondhatatlan remény, séget és édességet indított vala akkor bennem". A magyar származású jezsuita pap biztatása a ré- ménység mellett mást is jé* lenthetett. Három héttel le­tartóztatása után ugyanis Bornemissza megszökött emeleti börtönéből, most az ablakon át. Állítólag egy kosárban ereszkedett le. az ablakot, s kilincseit reszé- lövel nyitotta ki, de a le­ereszkedésnél keze-lába meg­sérült. Szabad volt. s bár akadt, aki ki akarta szol* gáltatni Telegdi Miklósnak,’ Bornemissza Beckó várába menekült, ahol Bárffy László rejtegeti két hónapig. Innen nagy titokban visszatér Detrekőre, ahol még öt évig folytatja írói, könyvnyom­tatói, prédikátori munkáját; Üjabb pere már nem akad,' a kalandok s küzdelmek után néhány nyugodt évvel is megajándékozza az élet. (folytatj*1#

Next

/
Oldalképek
Tartalom