Népújság, 1981. április (32. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-14 / 87. szám

Kasmír: A Boldog völgy boldogtalansága ■ y.Mía/Em^ f ■£’’* »V. A Ládák1 térség fővárosa, Leh, hegyoldalba épült. A képen: a főutca, a háttérben régi épü letek. (Fotó: MTI Külföldi Képszolgálat — KS) A sikara, a gondolához ha­sonlítható kecses, karcsú csónak nesztelenül siklik a Dal-tavon, az evezősök a szív alakú lapáttal épp hogy megérintik a vizet. Különös jószág ez a sikara. Még an­nak is úrnak', száhibnak kell lennie benne, aki nem akar. A guggoló evezősök összehú­zódnak, hogy több hely ma­radjon a karókra tűzött, szí­nes vászonnal leárnyékolt párnáknak. Itt valóban fe­küdni kell, ülni lehetetlen, hiszen akkor időnként hát­raesik az utas. s megkapja a kísérő csodálkozó szemre­hányással vegyített kérdését: miért nem dől hátra, szá- hib? Fura érzés, de hát el kell fogadni az évszázados (vagy évezredes) rendszert. A már megkérgesedett te­nyerű evezős evez, s aki fi- 'zet, az csak száhib lehet, ne­ki tehát az a dolga, hogy hátrafeküdjék és nézelődjék. Földi paradicsom? Nézegetni pedig van mit. A kasmíri .táj olyan, akár a megelevenedett mesekönyv. A kék tavat havasok övezik. A tó partján mindenütt houseboat-ok, gyönyörűen faragott lakóhajók horgo­nyoznak — amolyan vízre telepített, a nagy hőségben is hűvösséget árasztó szállo­dák. A vizet .itt-ott zöldsé­geskertek tarkítják. Sikarák- •ból nádszőnyeget eresztenek a vízbe, ebbe föld, is7-n, ví­zinövény kerül. Az első év­ben még könnyen elúszik az egész alkotmány, s akkor oda a zöldségsziget. De az­után megkötnek a gyökerek., elültethetnek már facseme­téket is, majd megjelenik egy viskó, s később, ki tudja hány nemzedék múlva, az első házak. Fantasztikus a látvány, hi­hetetlen nyugalom. Errefelé lakna a boldogság? A kas­míri főváros, Srinagar re­pülőterén található tábla ta­núsága szerint igen. „Üdvö­zöljük a Boldog völgyben” — köszönt a felirat és e transzparensek még többször feltűnnek a városban, ahol a piszoktól 'szinte fekete vi­zű Dzselum folyó partján, a kanyargós, szűk. zajos ut­cácskákon egymást érik a kacifántos nevű üzletek. Az olyanok, mint az öreg Chi­cago. a Bolond Jóska és az Olcsó János (ahol azért sem Jánost, sem pedig olcsóságot nem lel az utas)... Ami a boldog jelzőt ille­ti, el kell mondani, hogy ez nem mai találmány. „Ha van földi paradicsom, akkor bi­zony csak itt vagyon” — a legendás uralkodó, a Tadzs Mahalt építő Dzsehan sah fiának. Aurangzebnek tulaj­donítják e szavakat. Persze, neki nyilván paradicsom volt Kasmír, amikor Delhi rek- kenő nyarából elefántok há­tán kéthetes utazás után megérkezett a hűvös hegy­koszorúba, a nagyszerű ker­tekhez, amelyekben már ak­kor parancsszóra (ma a lá­togató gombnyomására) meg­indultak a hatalmas szökő­kutak, a mesterséges zuha- tagok. A kasmíriak azonban akkoriban éppoly kevéssé le­hettek boldogok, mint ma. Stratégiai pont A boldogtalanság titkától .nem járunk messze, ha pil­lantást vetünk a térképre. A Magyarofszágnál másfélszer- te nagyobb területű völgy India északi része; nyugaton Pakisztánnal határos, továb­bá északon Kínával, egy sza­kaszon meg Afganisztán 20 —50 kilométer széles csíkja húzódik. A terület stratégiai jelen­tőségével természetesen tisz-* Iában voltak a britek is. Mindmáig Kasmírt említik, amikor klasszikus példát ke­resnek az imperialistáknak a JAPÁNBAN IS Keresettek a magyar gyógynövények külföldön Keresettek a magyar gyógynövénynek külföldön. A 25 szövetkezetei tömörítő Hungarodrog Gyógynövény­termelő és Értékesítő Közös Vállalkozás az idén a tava- , lyinak harmadával több gyógynövényt termeltet a bel- és a külföldi megrende­lések kielégítésére. A gyógyszerelőállításbar világszerte keresettek a ter­mészetes alapanyagok. A ha­gyományos vevők: osztrák. NSZK-beli, amerikai cégek mellett az idén már újak is jelentkeztek, például Japán­ból és Svédországból. A vevők igényét követő gyors fajtaváltáshoz a társu­lás biztosítja a vetőmagot. • korábbi években külföldre főként majorán­nát, kamillát, borsfűt és anyarozsot szállítottak, az idén elsősorban az ánizst, a gyógylent, a mustármagot keresik. Sokat rendelnek az urológiai panaszok orvoslá­sához alapanyagul szolgáló új terményből, a héj nélküli tökmagból is. Tavaly e ter­mékből 33 vagonnal expor­táltak. Az idén még nagyobb kivitellel számolnak. Egy NSZK-beli céggel kooperál­va a legnagyobb hazai ter­mesztők: a tamási Béke és a tokodi Aranykalász Tsz már a legkorszerűbb gépek­kel tisztít in kezeli a kere­sett gyógyszeralapanyagot. A tök húsa sem vész kárba: magas tápértékű takarmány készül belőle. (MTI) régi rómaiaktól átvett „oszd meg és uralkodj” politikája illusztrálására. Az indiai szubkontinens 1947-es felosztása Ka-mír ügyét függőben hagyta. In­dia magáénak remélte a te­rületet. annak ellenére, hogy a megosztás vallási alapon történt és itt a lakosságnak mindössze 10 százaléka hin­du. Delhiben azonban jól tudták, hogy a kasmíri po­litika vezéralakja, Abdullah sejk — Nehru közeli barát­ja — radikális, polgári de­mokratikus átalakulást sür­gető politikus, aki mohame­dán létére sem ért egyet a pakisztáni államalapító, Dzsinnah vallási fanatizmu­sával. Pakisztán ezért akció­ba kezdett. 1947 októberé­ben — így állították — „a határ menti törzsek tagjai és szabadságolt katonák” megrohanták ‘ Kasmírt. A hindu maharadzsa ekkor In­diához fordult segítségért. A küzdelmet mindkét oldalon brit tisztek irányították! Csakhamar megmerevedtek a frontok; a terület egy har­mada Pakisztánnak, kéthar­mada Indiának jutott. Ké­sőbb még két- ízben folyt háború Kasmírban, 1905-ben és 1971-ben, a helyzet azon­ban nem sokat változott. In­dira Gandhi a napokban egy nyilatkozatban újra sürgette a rendezést — válasz azon­ban ezúttal sem érkezett. Katonai készültség Így hát változatlanul a fe­szülten várakozó katonáké a főszerep. A katonai ké­szültsége mindenütt látható, érezhető errefelé. A Himalá­ja hegyei között laktanya laktanyát ér. Srinagarban egyébként nem nagyon sze­retik a katonákat. Ez* azért különös, mert Indiában a hadsereg általában nagy nép­szerűségnek örvend. Kasmír­ban azonban úgy vélik, hogy a túrista forgalom és "a kato­nai táborok nincsenek vala­mi nagy barátságban egy­mással. Nem lelhető pontos adat arról, hogy a kasmíriak hány százaléka él a turiz­musból. Húsztól hatvan szá­zalékig terjedő számokat hal­lani. Mindkettő tekintélyes arány. De ahhoz, hogy az élet igazán pezsegjen és minden lakóhajónak legyen vendége, béke kell. Kasmír egyelőre időzített bombának számít, és a jelek szerint sok Víz folyik még le a Dzselu- mon, amíg a völgy azzá le­het, aminek nevezik: boldog. Halász György Ilyen a kis háziló Sxobatovak a láthatáron Egy bizonyos argentin úri­ember, Julio Caesar Fala- bella, igazi gaucho. ahogy arrafelé a cowboyokat be­cézik, mostanság Párizstól Buenos Airesig népszerű­ségben vetekszik a világ­sztárokkal. Julío Caesar Fa- labellának szépen csengő neve dacára esze ágában sincs a kamerák nyilvános­sága elé állani — megelég­szik szerényen azzal a hír­névvel, amit mint a „zseb”- vagy egyelőre inkább csak „szobalovacskák” tenyésztő­je vívott ki magának. Az élelmes férfiú ugyanis gon­dolt egy nagyot és miután huszadik századi civilizá­ciónk amúgy is miniatüri­zál mindent, a rádiótól a tévéig, ő maga úgy döntött — eztán a derék pacikat ki­csinyíti. így született meg az „öl-ló” ötlete. A félig ír, félig olasz származású állattenyésztő, örökölve ősei foglalkozását, különös szenvedéllyel ve­tette bele magát kissé bi­zarr elképzelései megvalósí­tásába. Hosszas munkával, gondos válogatással, alapos megfigyeléssel sikerült vi­szonylag rövid idő alatt a kísérleti állatok nagyságát hatvan centiről harmincra csökkentenie, de véleménye szerint ez még nem a vég­állomás. „Általában egyik nemzedékről a másikra a lovak nagysága két centi­méterrel lehet kisebb, de olykor akadnak öícentimé- teres „zuhanások” is. Azt hiszem, egyszer majd sike­rül, húsz, vagy miért ne?! — tizenöt centiméter nagyságú pacikat „előállítanunk” — vallja az optimista millio­mos, mert az argentin üzlet­ember egykettőre a legva­gyonosabbak közé küzdötte fel magát: a Kennedy csa- lá, a windsori hercegnő, a holland királynő tartoznak megrendelői közé, illetve mindazok, akik igyekeznek gyorsan követni a legújabb divatot és rendelkeznek eh­hez a megfelelő anyagiak­kal. ugyanis ez a különle­gesen hosszú életű (csaknem 45 év az átlagéletkor!) lo-. vacska csöppet sem olcsó mulatság, darabja 3—4 ezer dollár! Senyor Falabella vélemé­nye szerint ezek a békés ..zsebcsikók” nemsokára ki­szorítják eddigi privilegizált helyzetükből a kutyákat, macskákat, ugyanis holnap­után, vagy talán már holnap békésen ropogtatják majd jól megérdemelt kockacuk­rukat a lakás valamelyik kényelmes foteljében. . Az „igazi” lónál öt és félszer kisebb, mindössze négy-öt kilós „változat” az örökle­tes tulajdonságok figyelem- bevételével születhetett csak meg. Az élelmes argentin minden el lésnél a legkisebb termetű egyedeket válogatta ki, s aztán ezeket a mind kisebb egyedeket keresz­tezte egymással, voltaképpen a darwini elvek tiszteletben tartásával. Falabella úr — számomra nagyon Is kétes ízlésű „fel­fedezése” — még koránt­sem tökéletes: a szobalo­vacskákat ugyanis sűrűn kell pedikűröshöz vinni, hogy a perzsaszőnyeghez nem szo­kott patácskák ne nőjenek nagyobbra a kelleténél és színükkel sincs minden rend­ben. A zsemleszínű szoba­pacik nagyon unalmasak — ezért most éppen azon töp­reng — a természet nagy szégyenére az állattenyésztés ki^-Caesarja, hogy esetleg — kék. rózsaszín kedvencekkel lepje meg a közönséget... Nemlaha György GRIGORI.? PRISZLIN! Kiír MOHUKNAK. sz emberek Bikodnjev csúnya volt. — Na és — mondták az emberek —, csúnya, vi­szont bizonyára okos. De Bikodojev buta volt. — Na és — mondták az emberek —, buta, viszont bizonyára jószívű. De Bikodojev fukar volt. — Na és — mondták az emberek —, fukar, viszont bizonyára szórakoztató. De Bikodojev unalmas volt. — Na és — mondták az emberek —, unalmas, vi­szont bizonyára boldog. De Bikodojev nem tar­totta magát boldognak. — Na és — mondták az emberek —, nem boldog, viszont bizonyára jó állá­sa van. Es esakugyan: a csúnya, ostoba, fukar, unalmas és boldogtalan Bikodojev az egyik tudományos kutató­intézet laboratóriumában dolgozik vezető beosztás­ban. Ricsagov szép volt. —. Na és — mondták az emberek —, szép, de bizo­nyára buta. De Ricsagov okos volt. — Na és — mondták az emberek —, okos, de bizo­nyára fukar. De Ricsagov jószívű volt. — Na és — mondták az emberek —, jószivűnek jó­szívű, de bizonyára unal­mas. De Ricsagov nagyon szó­rakoztató volt. — Na és — mondták az emberek —, na és, szóra­koztatónak szórakoztató, de lehet, hogy boldogtalan. 1 De Ricsagov boldognak I tartotta ma^át. — Tegyük fel. hogy bol­dog — mondták az embe­rek —, de hogy boldogul az életben? A szép, okos, jószívű, szórakoztató és boldog Ri­csagov tudományos segéd­munkatársként dolgozik [ Bikodojev laboratóriumé- ( ban. Már hét éve, és sem­mi perspektíva előtte. — Na látja, — mondták az emberek —, mi meg­mondtuk! Juhász László fordítása MAI MŰSOROK: mmo Kossuth rádió 8.27 Véges Föld, véges energiaforrások • — avagy indokolt-e az optimizmus. 8.57 A • koldusdiák (Ope­rettrészletek). 9.44 Rímek és ritmusok. 10.05 MR 10—14. Iskolák' — őrsök — barátok. 10.35 Fúvószene. 11.00 Kamarazene. 11.39 A Balogh család. 12.20 Ki nyer ma? 12.35 Törvény- könyv. ön mit vár a tör­vénytől? 12.50 Hangver­seny délidőben. 13.45 Népi zene. ,14.13 Kóruspódium. 14.40 Élő világirodalom. Finnország. 15.10 Holnap közvetítjük. . . 15.28 Nyilni- kék. 16.05 Nóták. 16.22 Űj kama razen e- f el vételeinkbő 1. 17.07 Mozgásterek. 17.32 Young: Lenn a folyónál. 17.45 A Szabó család. 18.15 Hol volt, hol nem volt... 18.30 Esti magazin. 19.15 Mindenki zeneiskolája. 20.05 Közügyek — felsőfo­kon. A politikatudomány fókuszában. 20.45 Népdalok. 21.05 Húszas stúdió. 22.15 Sporthírek. 22.20 Amiről Amerika beszél. 22.30 Ope­raáriák. 22.51 Késő este. Lelki egészségvédelem. 23.01 Wilhelm Furtwängler hangversenyfelvételeiből. * Petőfi rádió 8.05 A Magyar Néphadse­reg Művészegyüttesének énekkara énekel. 8.20 Vpn- zások és változások. 8.33 Társalgó. 10.00 Zenedélelőtt. 12.25 Gyermekek könyves­polca. 12.33 Melódiakoktél. 13.30 Éneklő Ifjúság. 14.00 Kettőtől hatig... 18.00 Tip­top parádé. A Temptations együttes felvételeiből. 18.33 Népi zene. 19.23 „Játékok számítógéppel”. 19.33 Csak fiataloknak! 20.33 Tizenkét szék (Folytatásos rádiójá­ték). 20.58 Könnyűzene. 21.20 Népszerű dallamok. 22.20 Nóták. 23.15 Kerekes János szerzeményeiből. TQ 8.00 Tévétorna. 8.05 Iskola­tévé. 11.00 Óvodások film- műsora. (Kisfilm-összeáUí- tás). 11.20 Bélyegvilág. 14.15 Iskolatévé (ism.). 16.00 Mindenki iskolája. 17.10 Balthazar professzor (Rajz­film). 17.25 Forduljon hoz­zám! (Francia filmsorozat). Az őrgróf né. 17.50 Har­mincéves az Állami Népi Együttes. 18.20 „Talán el­tűnök hirtelen”. Vitaműsor — szegedi egyetemisták részvételével — József At­tila és Horger Antal utolsó találkozásáról. 19.15 Tévé- torna. 19.20 Esti mese. Láb­nyomok és könnytavak (Rajzfilm). 20.00 Játék há­rom percben. 20.05 Madame Bovary (Angol tévéfilmso­rozat IV/2.) Az első szere­lem. 21.00 Stúdió ’81. A te­levízió kulturális hetilapja. 22.00 Bűn (Dokumentumjá- tékfilm-sorozat). 23.15. Tv- híradó 2. 2. műsor 20.01 Autó-motorsport. A Telesport technikai maga­zinja. 20.20 Személycsere (Dokumentumfilm). 21.20 Tv-híradó 2. 21.45 A féle­lem (NSZK film). Wagner professzor és felesége lát­szólag boldog családi éle­tet él. Irene asszony szereti gyermekeit, munkájával elégedett — valami azon­ban nyomja a lelkiismere­tét. Egyre jobban őrlődik az önmagával ás a körül­ményekkel való harcban, mégsem mer bizalommal fordulni férjéhez. 1081. április 14., k«44 „

Next

/
Oldalképek
Tartalom