Népújság, 1981. április (32. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-12 / 86. szám

Az NSZEP KB beszámolója (folytatás az 1. oldalról.) len, eltérő társadalmi rend­szerű szuverén allam létéből kell kiindulni. Köztük csakis a békés egymás mellett élés alapján létezhetnek kapcso­latok. A gazdasági kérdésekről szólva az NSZEP KB főtit­kára megállapította: „teljes erővel zajlik országunkban a mélyenszántó politikai, gazdasági, szociális es szel­lemi-kulturális változások történelmi folyamata, amint azt pártunk a fejlett szocia­lista társadalom kibontako­zásának programjában meg­jelölte”. Erich Honecker bejelentet­te, hogy az 1916—80-as ötéves terv­ben a nemzeti Jövedelem 812,5 milliárd márkát tett ki, ami 25,4 százalékkal, több, mint az 1911—15-ös tervidőszakban. Az. ipari árutermelés 1976­tól 1980-ig 32 százalékkal több volt, mint 5 évvel ko­rábban, A mezőgazdaságban a növényi es az állati ter­mékek előállítása a 70-et evekben több mint 20 száza­lékkal nőtt. Az 1976—80-as tervidőszakban egyeni es társadalmi fogyasztásra csak­nem 25 százalékkal többet fordítottak, mint az előző Öteves tervidőszak alatt. A kiskereskedelmi áruforgalom 1975-ben 81.9 milliárd már­ka volt, 1980-ban pedig már J00 milliárd marka. A nép­gazdaságban a munka tör­meléken ysege egy évtized alatt 53.6 százalékkal növe­kedett. de csak az ipart szá­mítva még jobb '/olt az ered­mény: egy-egy munkásra és alkalmazottra számítva 68 százalék. A nemzeti jövede­lem emelkedésének 00 szá­zaléka a munka termelé­kenységének növekedéséből szármázik. Az NSZEP szociálpolitikai programjainak legfontosabb elemeként 1976-tól 1980-ig 813 ezer lakast építettek, A legutóbbi évtizedben 4,25 millió ember lakásviszonyain sikerült javítani. Erich Honecker ismertette a 80-as évek gazdasági stra­tégiájának 10 súlypontját. Ezek a következők: 1, Szükséges, hogy még .szorosabban egybekapcsolják a szocializmus előnyeit a tu­dományos-technikai forrada­lom vívmányaival. A leg­újabb tudományos ismere­teknek a gazdasági erő maxi­mális növekedései kell szol- gálniok. A Szovjetunióval és a többi KGST-országgal va­ló ilyen irányú együttműkö­dés az előfeltétele annak, hogy az NDK megoldhassa ezt a feladatot. 2. A munka termelékeny­séget jelentősen növelni kell, s ehhez többek között a munkahelyekkel való éssze­rű takarékoskodás szükséges. Ezt a minisztériumnak, kom­binátnak. tudományágnak végig kell gondolnia, s meg­felelő intezkedeseket kell hoznia. MÁTRAI ERDŐ­ÉS FAFELDOLGOZ0 GAZDASÁG ÉPÍTÉSVEZETŐSÉGE FELVESZ KŐMŰVES SZAK­MUNKÁSOKAT ÉS SEGÉD­MUNKÁSOKAT. Fizetés kollektív szerint. Jelentkezés: EGER. Rákóczi út 86 b. Telefon: 12-414 3. Lényegesen jobban keü felhasználni a nyers- és üzemanyagokat: nagy követ­kezetességgel növelni kell a nyers- es üzemanyagok ha­zai termelését. 4. Kiváló termékek érde­kében jól áttekinthető minő­ségi mutatókat kell kidol­gozni a népgazdaság külön­böző ágazataiban. 5. Döntő mértékben növel­ni kell a munka hatékony­ságát. 6. Az ésszerűsítés különös­képpen mozgékonyságot, al­kalmazkodóképességet és rö­vid határidőket kíván. 7. A beruházások legyenek meg inkább a tudományos­technikai haladás motorjai. Nincs szükség olyan beru­házásra. amely a termelő­erők eddigi színvonalát kon­zerválná. S A 80-as években a fo­gyasztási javakból lényege­sen többet es jobbat kell ter­melni. Ehhez legfőképpen olyan nyersanyagokat kell felhasználni, amelyeket az NDK-ban termelnek. vagy más szocialista országból hoznak be. 9. A társadalmi termelés­nek és a nemzeti jövedelem előállításának rendkívül szo­ros kapcsolatban kell len­nie. egymást következetesen segítve, 10. A szocializmus vívmá­nyainak védelme, tekintettel a fokozott imperialista fegy­verkezésre. nagyobb védelmi ráfordításokat követel. A szocialista népgazdaság be­ható fejlesztése tehát min­den szempontból elengedhe­tetlen — állapította meg Erich Honecker. Bejelentette, hogy a KB széles népi vitát javasol e 10 pontról, azzal a céllal, hogy a vita eredményeit bedol­gozzák az 1981—85-ös nép- gazdasági tervbe. A terv legfontosabb mu­tatói a következők: m nemzeti jövedelem, az ipari árutermelés és a munka. termelékenysége egyaránt' 28—30 százalék­kal emelkedik. A mezőgazdaság termelése 8.1 százalékkal növekszik. A beruházások mintegy 270 milliard márkára rúgnak, a külkereskedelmi forgalom 5 év alatt 36 százalékkal nő. Az NDK-ban 1985-ig 930 000 —950 000 lakást építenek, vagy korszerűsítenek. Az egy főre jutó 22 500 márka évi ipari termeléssel az NDK földünk egyik legiparosodot- tabb államává válik. Erich Honecker méltatta az NDK és a Szovjetunió gazdasági és tudományos- műszaki együttműködésének fontosságát. Hangsúlyozta, hogy az NDK különösen nagy jelentőséget tulajdonít az 1990-ig szóló szakosítási éé kooperációs programban megjelölt célok teljesítésé- ‘ nek. Részletesen foglalkozott a beszámoló a kultúra, a mű­vészet területén elért jelen­tő* eredményekkel. Méltatta a szakszervezetek növekvő szerepét a fejlett szocialista társadalom kiala­kításában és beszámolt a Nemzeti Front által kitűzött célok megvalósításáról. En­nek jegyében kerül sor 1981. június 14-én a népi kama­rai és a megyei tanácsi vá­lasztásokra. Pozitívan érté­kelte az állam és az egyhá­zak viszonyának alakulását, és célul jelölte meg a meg­kezdett párbeszéd folytatá­sát. A honvédelem feladatairól szólva Hortecker rámutatott: az imperializmus fokozódó agresszivitása, a nemzetközi helyzet kiéleződése paran- csolóvá teszi az NDK vé­delmi képességének erősíté­sét. Az NDK szuverenitásá­nak. területi integritásának, határai sérthetetlenségének biztosítása megköveteli, hogy „lépést tartsunk a haditech­nika fejlődésével és közre­működjünk abban, hogy a NATO ne tehessen szert ka­tonai. fölényre” — hangsú­lyozta a KB főtitkára. Az NSZEP-nek jelenleg 2172 110 tagja van — mon­dotta a továbbiakban. A IX. pártkongresszus óta több mint 350 ezren léptek sorai­ba. A párttagság 57.6 száza­léka munkás. A parttagság harmada nő és 42.5 százalé­ka negyven éven aluli. Honecker hangsúlyozta, hogy a nemzetközi kommu­nista mozgalom a bonyolult körülmények közepette is erősödik es korunk legbefo­lyásosabb politikai ereje. Kiemelte a testvérpártok nemzetközi tanácskozásainak jelentőségét és többek között ennek példájaként említette meg a 29 európai kommu­nista párt Berlinben 1976- ban megrendezett tanácsko­zását. Az N$ZEP a jövőben is részt vesz a közös munká­ban és „támogat minden ja­vaslatot és gyakorlati kez- demenvezést. amelynek célja a kommunista, és munkás­pártok együttműködésének fejlesztése”. A X. kongresszus világos. marxista—leninista utal mutat az elkövetkező idő­szakra. „Hazánk munkásosztályának és valamennyi dolgozójának pártjaként szilárdan valljuk bevált elvünket: mindaz, amit teszünk, a dolgozó em­berek javát szolgálja" — mondotta bete.iezésül Erich Honecker, az NSZEP KB fő­titkára. fl hét 3 kérdése 1. Milyen új elemek jelent­kczlek a kelet—nyugati párbeszédben? Fontos szovjet -nyilatkoza­tok hangzottak el a héten, ha ezúttal nem is Moszkvából, hanem Prágából e.s Bécsből. A csehszlovák pártkongresz- szuson elhangzott felszólalá­sában Leonyid Brezsnyev Is­mét a tárgyalások szükséges­ségét hangsúlyozta, míg Nyi- kolaj Tyihonov bécsi látoga­tása. amely első külföldi út­ja a kormányfői poszt átvé- téie óta. a gyakorlatban ér­zékeltethette a békés egymás mellett élés. a termékeny európai együttműködés elő­nyeit. A Brezsnyev-beszéd — ért­hetően — nem tartalmazott ű.i javaslatokat, hiszen nyu­gati részről egyelőre nem válaszoltak az SZKP kong­resszusán előterjesztett, nyolc­pontos békekezdeményezésre sem. Sőt. a NATO nukleáris tervező bizottságának éppen ebben az időben lezajlott kétnapos, bonni értekezlete — ezen az atlanti tagállamok hadügyminiszterei tanács­koztak — a fegyverkezési hajsza fokozása, valamint az egyoldalú előnyszerzési kísér­letek mellett foglalt állást. (A kiszivárgott hírek szerint heves belső viták, közepette különösen a kisebb atlanti partnerek nyilvánították ki sűrűn fenntartásaikat.) A szovjet államfő, ilyen körül­mények között, visszatért a hat hete elhangzott indítvá­nyokra. aláhúzta azok nyi­tottságát és rugalmasságát. Moszkva messzemenő tárgya­lási készségét. Nem titok, hogy az új amerikai kormányzat politi­kája következtében tovább . emelkedett a nemzetközi fe­szültség szintje. Terméketlen szópárbajok csak nehezítik a helyzetet — a Szovjetunió ezért indítványozta a széles körű tárgyalások megkezdé­sét. Washingtonnak tudomá­sul kell vennie, hogy korunk áthághatatlan törvénye a ka­tonai egyensúly: ennek ész­szerű felismerése jelentett alapot a korábbi enyhültebb szakaszhoz, s most az előny- szerzési próbálkozások a helyzet romlásához vezetnek. A nemzetközi erőviszonyok azonban adottak, ezek tuda­tában tette meg a Szovjet­unió reális kezdeményezéseit. 2. Mit végzett Haig külügy­miniszter a Közel-Kele­ten? Rövid időn beiül a tizen­kilencedik tűzszüneti megál­lapodást kötötték Libanon­ban, de változatlanul nincs nyugalom a Dunántúlnál ki­sebb országban. Mindez szin­te adalékul is sto’gáüiat ah­hoz. hogy az olyan nagy hír­veréssel beharangozott Camp Kudarcé,il végződött a thaiföldi puccskísérlet Képöpkön: a héten már ismét a Prem Tinszulanond miniszterelnökhöz hű katonai egységek ellenőrizték a bangkoki utcákat Davíd-i békerenhezés nem hozott békét földünknek eb­ben az érzékeny válságtér­ségében. ‘ Haig, amerikai 'külügymi­niszter — közel-keleti kör­útja során — természetesen elkerülte Libanont, de nem járt jobb eredménnyel más országokban sem. Igaz, Egyiptomban és Izraelben megkülönböztetett — a gaz­dasági és katonai segély bő­kezű folyósítójának járó — tisztelettel fogadták, ám a lényeget . illetően kitűnt: Kairóban és Jeruzsálemben sem fűznek nagy reménye­ket a Camp David-i tárgya­lások folytatásához. Izrael­ben különösképpen árnyékot vethetett a megbeszélésekre a Begin-kormánv bizonyta­lan jövője, az előre.iel zések a június 30-án esedékes vá­lasztásokra a kormányfő bu­kását helyezik kilátásba. Haig. ügyes diplomataként, mindenesetre eleve csökken­teni igyekezett a várakozá­sokat a bizonytalan talajon, szerényen ténymegállapító kőrútról beszélt. Csupán az a kérdés, hajtandó-e szem­benézni a valóságos tények­kel ? 3. Mi történt Koszovóban? Ha bárhol földrészünkön nyugtalanság keletkezik, az érthető visszhangot kelt: Így történt ez a jugoszlá­viai Koszovó tartományban s zolt programot. emberéleteket köretéit áU dozatul. Jugoszlávia-szerte élesen elítélték a Koszovóban vég­bement ellenséges ■megnyil­vánulásokat, s az ország minden igaz barátja őszin­tén kívánja, hogy Jugoszlá­via népei energiájukat az előttük álló gazdasági és társadalmi feladatok meg­oldására összpontosíthas­Réti Ervin A szejm határozata 0 közjó nevében erősödjön a józan ész és a felelősségtudat VARSÓ A lengyel szejm pénte­ken éjjel elfogadott határo­zatában, amely a parlament közel tizenkét órás vitájának tanulságait foglalta össze, teljes bizalmat szavazott Wojciech Jaruzelski tábor­nok miniszterelnöknek és az általa vezetett kormánynak. Ezenkívül elfogadta a kor­mányfői tájékoztatóban vá­bekövetkezö események nyo­mán is. A 11 ezer négyzet- kilométer kiterjedésű, több mint másfél milliós népes­ségű területet nyolcvan szá­zalékban albán nemzetisé­gűek lakják. Jóllehet, rend­kívül nagy erőfeszítéseket ■ tettek és tesz.nek Koszovó fejlesztéséért, a súlyos tör­ténelmi örökség f fél évezre­des török hódoltság) követ­keztében ez a tartomány á mai Jugoszlávia legfejlet­lenebb része,, s nehéz lett volna egy csapásra megol­dani az összes súlyos ellent­mondásokat. Ezeket a körülményeket használták ki az ország al­kotmányos rendjével ellen­séges. nacionalista csopor­tok. amelyek március 11-e óta három ízben .szerveztek zavargásokat, volt' amely Negyven tudós — négymillión! emberért AMIÓTA TUDOMÁNY VAN a világon, a legna­gyobb elmék mindig az em­beriség javát kívánták szol­gálni találmányaikkal. Sőt, még korábban is: a gondol­kodó ősember azért alkal­mazta először a' tüzet, hogy a többiekkel együtt mele­gedhessen mellette és főve- sütve fogyaszthassák élel­meiket. a kereket azért ta­lálták ki. hogy gyorsabban jussanak el egyik helyről a másikra. Ám a legnagyszerűbb ta­lálmányokat is felhasználta az ember — a többi ember legyilkolására. A tüzet ar­ra. hogy felgyújtsa mások házat, a kereket hadiszekér­hez — és így tovább, egé­szen az atomerőig, amelynek az emberiség szolgálatába ál­lításán évtizedekig kísérle­teztek a huszadik század legnagyobb tudósai. Aztán létrejött az. első atombomba, amely sok ezer ember életéi oltotta ki., És ez vezette el a legmé­lyebben gondolkodó elmé­ket. korunk legnagyobb tu­dósait annak felismeréséhez, hogy a tudomány elsőrendű és mindenek felett álló fel­adata: az. emberiség megol- talmazasa a háborútól. Ezért alakult meg alig néhány hó­nappal Hirosima után a Tu­dományos Munkások Világ- szövetsége. Három és fél évtized telt el azóta. Az alapítók közül számosán — így Nobel-dí- jas Jolint-Curie, Bernal pro­fesszor és mások, akik a vi­lág békemozgalmának is je­lentős személyiségei voltak — eltávoztak az. élők sorá­ból. A Tudományos Munká­sok Világszövetségében má­sok álltak a helyükre és vit­ték, viszik tovább az álta­luk kitűzött vezérelvet: bé­két kell teremteni a földke­rekségen. meg kell védeni az emberiséget a minden ko­rábbinál nagyobb, fenyegető veszélytől, a nukleáris há­ború borzalmaitól, a vég- pusztulástól. A tudósok — fizikusok, ké­mikusok, matematikusok és sok más tudományág kiemel­kedő képviselői — teljes nagyságában ismerik azt a veszélyt, amelyet az atom­energia felszabadítása hozott äz emberiségre, s éppen ezért követnek el mindenl azért, hogy ez. a félelmetes fegyver soha többé ne ke­rüljön bevetésre. De túl ezen: tudatában vannak an­nak is. hosy mi mindent al­kothatna az Ember, ha a- technika es a tudomány uy. korszerű eredményeit az épí­tés, az életszínvonal emelé­se. az. elmaradott országok fejlesztése érdekében hasz­nálna fel. A Tudományos Munkások Világszövetsége több közgyű­lésén. végrehajtó tanácsi ülésén és minden adandó al­kalommal felhívta a tudo­mány eredményeinek' birto­kában levő Országokat arra, hogy fegyverkezési hajsza, atombomba-felhalmozási ver­seny és háborús fenyegeté­sek helyett fordítsák ezeket az alig mérhetően óriási anyagi erőket az emberiség szükséget szenvedő százmil­lióinak megsegítésére. Felhí­vásaik mind több támogató­ra találnak. Egyetért velük a szocialista országok közössé­ge. s a fejlett tőkés orszá­goknak mind több tudósa is. SZOROS EGYÜTTMŰKÖ­DÉS alakult ki az ENSZ, il­letve szakosított szervezetei és a TMV között — s ennek keretében is hallatják szavu­kat a/ emberiség sorsáért fe­lelősséget érző és vállaló tu­dósok. Erről számoltak be többek között tavaly, Ber­linben tartott XII. közgyű­lésükön-. Hallatják szavukat mindenhol, ahol a békéért, a leszerelésért, a világon meglevő nagy szociális ellen­tetek megszüntetéséért tar­tanak tanácskozásokat. Most Budapest lesz a szín­helye a Tudományos Mun­kások Világszövetsége vég­rehajtó tanácsa ülésének, áp­rilis 13—15.' között. Olyan időpontban gyűlnek össze fővárosunkban 36 ország mintegy 400 ezer tudományos dolgozójának képviseletében a végrehajtó tanács tagjai, amikor talán minden koráb­binál súlyosabb veszélyek fenyegetik a Föld lakóit. Mintegy negyven tudós ta­nácskozik arról: hogyan kap­csolódhatnak be még többen a világméretekben folyó munkába. Előreláthatóan nagy figyelmet szentel majd a tanácskozás Leonyid Brezs- nyev az SZKP XXVI. kong­resszusán elhangzott javas­latának: a világ legnevesebb tudósai hívják fel az embe­riség figyelmét a fenyegető világkatasztrófa lehetőségé­re és megelőzésének minden­nél nagyobb ielentőségére. A TÜDŐSÖK. AKIK majd Budapesten tanácskoznak, tudatában vannak szavaik és tetteik jelentőségének, mély. érdeklődéssel figyel rájuk a nemzetközi helvzet enyhülé­sét váró es abban bízó em­beriség. A vendéglátó házi­gazda. a magyar nép pedig sok sikert kíván munkájuk­hoz. negyven ember fárado­zásaihoz — negymilliard em­ber érdekében. (V. E.) A határozat a továbbiak­ban : Elismeréssel adózott a kormány és az Szolidaritás között létrejött március 30-i megállapodásnak, támogatá­sáról biztosítva azt. egyszer­smind felkérve az aláírókat és az egész társadalmat, hajt­sak végre és tartsák tiszte­letben a megállapodást. Elengedhetetlennek minősí­tette. hogy a törvényt a tár­sadalom minden szervezett eleme tartsa meg. hogy fenn­akadás nélkül működjék a vasút, a posta, az energia- rendszer és a hadiipar, más szóval ..mindazok az ágaza­tok. amelyek különösen fon­tosak az ország védelmi ké­pessége és szövetségesi kap­csolatai szempontjából”. Ugyancsak elengedhetet­lennek minősítette, hogy „két •hónapon át (az érdekeltek) tartózkodjanak a sztrájkok­tól. és a sztrájkkal való fe­nyegetőzéstől”. A határozat síkraszállt a tájékoztatás tárgyilagossága mellett. Tekintettel az életszínvo­nal átmeneti csökkenésére, határozottabb lépéseket sür­getett a gazdasági szervek­nél a fiatalok, a sokgyerme­kes családok, a nyugdíjasok, a betegek és hátrányos hely­zetűek eddigi megélhetési szintjének megőrzésére. Kötelezte a kormányt, hogy még e hónapban terjessze a sz.e.im elé stabilizációs programját, ideértve a gaz­dasági reform bevezetését. Meggyőződését fejezte ki, hogy ..az egész szakszerveze­ti mozgalomban, . e mozga­lom vezetői körében erősöd­ni fog a józan ész és a fele­lősségtudat. hogy a közjó ne­vében e mozgalom fejleszti építő ^együttműködését, az ál­lami *’és gazdasági irányító szervekkel". Felszólította a szakszerve­zeteket. a dolgozókat, hogy álljanak el minden ú,i köve­teléstől. kivált, ami a bére­ket illeti. Felszólította Lengyelország valamennyi állampolgárát, hogy széles körben csatla­kozzék azokhoz az erőfeszí­tésekhez. amelyek az or­szágnak a súlyos válságból való kivezetését, a nyuga­lom és rend. valamint a nemzet- és az egyéni bizton­ság helyreállítását célozzák. A határozat elfogadásával a szejm ülésszaka befejező­dött. i.

Next

/
Oldalképek
Tartalom