Népújság, 1981. április (32. évfolyam, 77-100. szám)
1981-04-09 / 83. szám
Mai összeállításunkban a világ élvonalába tartozó finn. országi nyomdaiparral ismerkedhet mw az olvasó. Az ofszet technika távlatairól, lehetőségeiről azért Is szó. lünk, mert várhatóan még az idén ezzel az ií,i nyomda- technikai eljárással készül lapunk, a Népújság Is. n technika tiirteneteböi A Föld első körülhajózása — A világ legnagyobb temploma — Egy elfelejtett nagy magyar feltaláló 460 évvel ezelőtt, 1521. december 6-án fejeződött be a Föld elgő — két évig tartó — körülhajózása. A hajózási technika óriási teljesítménye az akkori két gyarmatosító nagyhatalom, a Spanyol ország és Portugália közti versenynek volt köszön, hető. A spanyol zsoldban álló portugál tengerész, Fernando Magellan a sevillai India Tanácsnál kieszközölte, hogy a gazdag Moluku-szigetek- hez a portugálok megtévesztése céljából „nyugati úton” juthasson el. A rendelkezésére bocsátott 5 hajóval 1519. szeptember 20-án hatott ki a spanyol vizekről. Expedíciójának első nagy sikere Dél, Amerika elérése volt. Ezt követte a kontinens és a Tűzföld közti, 550 km-es Magé lián-szoros” felfedezése, ahonnan 1520. novem. bér 28-án jutottak ki a Déli-tengerre. Átszelve az óceánt, 17 ezer kilométert tett meg a flottilla, s az expedíció , csillagásza felfc: :te a déli földtekéről látható két csillagrendszert, a Nagy- és Kis-Magellán-felhőt. A következő jelentős felfedezésük a Fülöp-szigetek földrajzi meghatározása volt. Magellan Cebu szultánját a spanyol- király hűbéresének ismerte el, majd beavatkozott a helyi szultánok belviszályába, és 1521. április 27- én a bennszülöttek megölték őt. A „szövetséges” szultán tőrbe csalta az expedíciót és csak két hajójuk; a Trinidad és a Victoria tudott megmenekülni. További útjuk során Borneo szigetét fedezték fel s eljutottak Ma- lulu-szigetekre, ahol a hajókat értékes fűszerárukkal rakták meg. A Trinidadnak azonban itt le kellett maradnia, mert alapos javításra szorult. A Victoria tovább folytatta útját, megkerülte a Jóreménység-fokot, ' maid egvedül ért az 5 haió közül célba és az eredeti 239 főnyi legénységből csak 18 fejezte be a Föld első körülhajózását. A Trinidadot útja közben a portugálok feltartóztatták. s végül csak 1526-ban tudott Spanyolországba visszatérni. Az eredeti személyzetből csupán négyen maradtak. + Az épitésztechnika hatalmas alkotása a világ legnagyobb temploma, a római Szt. Péter bazilika. Mai helyén — Néró császár cirkusza közelében — korábban már állott egy öthajós ka- lOralis, amelyet Nagy Kon, stantin, I. Szilveszter pápa kérésére építtetett. V. Miklós pápa egy nagyobb templomot akart emelni, és Bér. nardo Rossellino tervei szerint 1452-ben meg is kezdték a munkát, de három évvel később, a pápa halála után, abbamaradt az építkezés. A falak ekkor alig emelkedtek egy méternél magasabbra. Csak ötven év múlva éledt újra az építkezés, amikor II. Gyula pápa a fiatal Michelangelóval saját részére egy óriási síremléket akart emeltetni és a művész a pápa sirkápolná- ját a korábbi építkezés falain belül javasolta. Újra tervezésre került hát az épület és íí. Gyula pápa Bra- mante tervét fogadta el. Végül 455 évvel ezelőtt, 1506, április 18-án kezdődött el az építkezés. A tervet azonban többször megváltoztatták s Bramante halála után Haj. faelo Fra Gioconda de Verona, Giuliano da Sangallo, Michelangelo, Carlo Mader. na és Bernini voltak az építői. A 120 évig épült templom hossza 194 rnétfer, területe 15160 négyzetméter, a kupolája 133 méter magas. ★ 365 évvel ezelőtt, 1616-ban a technikatörténet szempontjából nagy értékű könyv jelent meg Machinae Novae („Űj gepek”) címmel, melynek szerzője a magyar Ve. rancsics Fausztusz (1551 — 1617) volt. Az egész oldalas rézmetszetekkel illusztrált művében írta le többek között az általa feltalált ejtőernyőt is. A rajz szerint ez egy vászonnal behúzott, négyszögletű fakeret volt, amelynek négy sarkáról egy. egy kötél futott össze és ezen függött az ember. Az ejtőer- n> ;t így írta le a feltaláló: ..Repülő ember. Négyszögletű, négy egyforma rúddal kifeszített vitorla segítségével. amelynek négy sarká- ' hoz kötelet erősítenek, az ember veszedelem nélkül leereszkedhet toronyból vagy más magas helyről. Mert ha éppen nincs szél, magának a zuhanó embernek a lendülete szelet támaszt, amely feltartóztatja a vitorlát úgy, hogy nem zuhan hirtelen, hanem lassacskán száll alá. A vitorla nagyságát azonban az ember súlyához kell méretezni.” Verancsics könyvében az ejtőernyő mellett megtaláljuk az első vaslánchíd képét, a szélturbina ősét. a víz sodra ellen haladó hajó tervét is. Kováts Andor A VILÁG ÉLVONALÁBAN Látogatás egy finnországi nyomdában Ezen a gépen óránként 70 ezer példány készül Az elmúlt év őszén abban a szerencsés helyzetben voltam, hogy Heikki Koski, a Finn—Magyar Baráti Társaság elnökének a kíséretében ellátogathattam egy Helsinki mellett levő nyomdába. A Hírlap Részvénytársaság új nyomdáját, a Sa- nomala több szintes épületét azért építették — amint vendéglátóim mondták —, hogy elfogadja a SO-as évek kihívását. Egy nyomda és története A Hírlap RT története 1889-ben kezdődött, amikor megjelent a „Päivälehti” (Napilap) című újság, a finn nemzeti ügyet és a szabadelvűség ügyét erőteljesen támogató lap. A „Napilap”- ot a Bobrikov cári helytartó meggyilkolását követő Intézkedések során 1904-ben beszüntették. A beszüntetett lap politikai irányvonalát volt hivatva folytatni a Hel- singin Sanomat (Helsinki Hírlap), amelynek első mintapéldánya 1904. szeptember 24-én jelent meg. Az eltelt nem egészen nyolc évtized folyamán a Hírlap RT jelentős vállalattá nőtt, amely sokoldalú kiadói és grafikus tevékenységet gyakorol. Ma a Helsingin Sanomaton kívül kiadja az llta Sanomat (Esti Hírlap) c. újságot' és több folyóiratot. A Helsingin Sanomat Finnország legnagyobb tekintélyű és példányszámú újságja. A magát független- liberális lapnak valló szerkesztőségben 250 újságíró és fotós dolgozik és igen kiterjedt levelezőhálóaatot tart fenn belföldön és külföldön egyaránt. A Helsingin Sanomat több mint egymillió olvasójához — az ország lakossága egyötödéhez — juttatja el a friss, sokoldalú és megbízható információkat az eseményekről, megvilágítja ezek hátterét, igyekszik teljes képet adni így a mai világról. Televízió ide, más, Új lapok oda, a Sanomat példányszáma a 70-es években egyenletesen emelkedett: jelenleg hétköznaponként 400 ezer, vasárnaponként 450 ezer példányban kerül ki a nyomdából. Az llta Sanomat — szintén a Hírlap RT által finanszírozott (Esti Hírlap) — szerkesztésében több mint 70 személy dolgozik. Példány- száma 130 ezer körül van. Azokon a napokon, amikor valamilyen esemény rendkívüli érdeklődésre tart számot. példányszáma akár kétszeresére Is emelkedhet. (Amikor az Európa-bajnok- ságban a finnek megverték a magyar labdarúgó-válogatottat. maximális kapacitással dolgoztak a nyomógépek, és rekord példányszámban jelentek meg a lapok.) A tervezéstől a befejezésig négy év Az új hírlapnyomda építésére vonatkozó döntés a két lap példányszámának és terjedelmének egyenletes fejlődésén alapszik. A legfontosabb cél a nyomdai kapacitás növelése és az újságpéldányok szamának további enveie6e volt. A hírlapnyomda új, korszerű termelési technika alkalmazását sürgette. A hagyományos technikát ofszet-rotációval helyettesítették, amely nemcsak tetszetősebb kivitelt, hanem egészen új színtech- nikót is jelent. Az alapvetően megújuló termelési technika javítása nemcsak ma, hanem a Helsingin Sanomat és az llta Sanomat holnapi, jövőbeni működési feltételeit is. Tulajdonképpen ez jelenti azt, amit cikkünk elején idéztünk: elfogadják a 80- as évek kihívását! Az ugyanis már nyilvánvaló volt, hogy a Helsinki belvárosában levő épületek szűkek, gépei elavultak. 1966-ban sikerült a nyomdának helyet szerezni 16 kilométerre a főváros központjától. 1974- ben telekátírás és elkezdő-' dik a tervezés. Az alapozási munkálatokhoz 1975-ben látnak hozzá, a felépítményt a következő év májusában kezdik el. - Az építési munkákkal egyidöben megkezdték a gépek beszerelését. A Helsingen Sanomatot először 1977. november 16-án nyomták az új nyomdában, 1978-tól kezdve pedig mindkét nagy példányszámú lapot telje* egészében az új helyen állítják elő. Technika minden mennyiségben A lap előélítása a nyomdában a rotációs lemezek készítésével kezdődik. A rádiójelekként érkező kézirat- oldalakat fényképezik és oldal nagyságú filmekké hívják elő, majd a lemezkészítő osztály automatáin of-, szetlemezekké „varázsolják”. A kész ofszetlemezek darabonként csupán 20 dekát nyomnak. Kezelésük könnyű, összehasonlítva a korábbi 20 kilós klisékhez. A modern technika lehetőségét. a magasszintű nyomás dőlése céljából teljes mértékben felhasználják. Mindegyik oldal s Zf n-f es tékádé go- lágát oldalirányból, speciális műszerekkel mérik, az értékek átkerülnek a nyomógépeket irányító számítógépekhez, hogy ezek szabályozzák a festéke da go ló pumpák atomatikáját. Természetesen az . új nyomda üzembe helyezésével a két lap — már a termelés kezdeti stádiumában — a korábbinál korszerűbb módszerekre tért át. Az új számítógépes szövegkezelési rendszer lehetővé teszi a később érkező hírek bekerülését a lapba, s a rövidebb lejáratú határidőkkel megjavítja a hirdetők szolgáltatását. (S mert pénzről van szó, ez sem közömbös.) A kész újságoldalak eljuttatása a szerkesztőségből a nyom. dáig — a távolság 16 kilométer! — lesertechnikát -és rövidhullámú átadó rendszert használva történik. Egyetlen oldal átvitele mindössze két percbe telik. 70 ezer lap óránként A nyomdában két különálló gépsor van, amelyek közül az egyiken 21, a másikon 15 nyomóegység foglal helyet. Hajtógép öt van. Amikor a nyomdacsarnok 1981-ben maximálisan fel Utolsó simítások — munkában a mettőrök lesz szerelve, hat nyomdagép és 42 nyomóegység működik majd. A nyomdai egységeket a nyomás során különféle kombinációkban lehet használni. Ezekből a Helsingin Sanomat nyomására 6 speciális gépsort lehet alkotni, amelyekben 7—7 nyo- móegység van, vagy négy gépsort, amelyekben egyenként 10 egység működik, Minden egyes gépsoron óránként 70 ezer újságot lehet kinyomni. A nyomdászok hangszigetelt, speciálisan kiképzett irányítószobákban dolgoznak, amelyek a gépsorok között helyezkednek el. Innét távirányítással vezérlik a nyomógépek működését. A nyomdászok feladata az, hogy ellenőrizzék a nyomás minőségét. Az irányítófülkékből szabályozható a gépek sebessége, a nedvesítés, a festékszín és a nyomdafesték rávitele. A gépsor legalsó munkaszintjén levő görgőkre több mint 100 papírhenger helyezhető, ezek egyenként egy tonna súlyú bálák. A bálák mozgatása a papírraktárból a gépekhez teljesen automatikusan mozgó pályán, futószalagon történik. A nyomda 3600 négyzetméteres papírraktárában két hónapra elegendő papír tárolható. A nyomda tágas, postázócsarnokában a munka modern csomagoló és postai gépekkel folyik. (§zállító- szerkezet. számlázóberende- zés, bálázó és cfmkeragasz- tó gépek.) A nyomdából éjszakánként 45—56 teherautó indul ed — az elsők azonnal éjfél után ... Jó néhány évvel ezelőtt az NSZK-ban, Koblenzben jártam egy modern, számomra elképzelhetetlenül korszerű nyomdában. Mondom is a csinos kísérönönek: Helsinkiben: .ott láttam eddig hason! őt és nekem azt mondták, hogy ez Európa legkorszerűbb nyomdája. Az lehet. hogy azt mondták — feleli mosolyogva kísérőm — de ez, ahol most jár, a világ egyik legkorszerűbb nyomdát ja... 1 Papp János Kossuth rádió 3.27 Nótacsokor. 9.20 A költészet hete. 9.44 Zenevár. 10.05 A kiseletánt kalandjai (mesejáték). 10.26 Badar versek. 10.35 Kamarazene. 11.05 Indulók, táncok fúvószenekarra. 11.26 Halló? Vevőszolgálat? 11.41 A sötétség mélyén. 12.00 Déli krónika. 12.20 Ki nyer ma? 12.35 Naponta tíz kiállítás. 12.45 Tudósítás a kötöttfogású birkózó EB- ről. 12-50 Zenemúzeum. 14.08 Az elbeszélés klasz- szikusai. Pirahdello: A megboldogult. 14.38 Operettek. 15.10 Közvetítés a kötöttfogású birkózó EB- ről. 15.15 Kórusművek. 15.28 Csiribiri 16.05 Bertha Bulcsú: Ilyen az egész életed. 16.15 Nóták. 16.24 Magyar előadóművészek. 17.07 Olvastam valahol... 17.27 Operaáriók. 17.45 Délutáni rádiószínház. Requiem (hangjáték). 18.15 Hol volt, hol nem volt... 18.30 Esti magazin. 19.15 Közvetítés a kötöttfogású birkózó EB- - ről. 19.20 Az MRT gyér-, > mekkórusa énekel. 19.34 Énekszóval, muzsikával. 20.00 A költészet hete. IV. előadóművész-fesztivál. Kb. 21.30 Operettdalok. 22.15 Sporthírek. 22.20 Thai parasztok közt .Dél-Kínában. 22.30, Holnap közvetít-’ jük... 22.59 Közelkép. 23.14 Kathleen Ferrier énekel. Petőfi rádió 8.05 Dzsesszfelvételek. 8.20 Thai parasztok közt Dél-Kínéban. 8,33 Napközben. 10.00 Zenedélelőtt. 12.33 A népművészet mestereinek felvételeiből. 12.55 Ez nem játék. 13.25 Látószög. 13.30 Népdalok. 14.00 Szórakoztató antikvárium. 16.00 Nemzetközi mesejáték-fesztivál. 16.35 Idősebbek hullámhosszán. 17.30 Mozaik. 18.33 Hétvégi panoráma. Ajánlóműsor. 19.55 Slágerlista. 20.33 Ember és kozmosz. 22.00 Örökzöld dallamok. 23.15 Népdalok, néptáncok. Miskolc 17.00 Hírek. Időjárás. 17.05 Kulturális kaleidoszkóp. 18.00 Észak-magyarorszá. , gi krónika. 18.25 Lap- és műsorelőzetes .., TEJ 8.55 Tévétorna. 9.00 Iskola- tevé. 9.20’ Szünidei matiné. Kisfilm-összeállitás. 1, Mozdonnyal szárazon át vízen. 2. A csuka nyomában. 3. Kacat-tanya. 4. Ciivyl kutya kalandjai. 16.20 A fény hegyei (olasz dokumentumfilm). 17.00 Csak gyerekeknek! (Kisfilm-összeállitás). 1. Janó a vonaton. 2. A. jövő városában. 3. Ciwyl kutya kalandjai. 17.55 Pedagógusok fóruma. 18.30 Elődök nyomdokain. 19.05 Tévétorna. 19.10 Esti mese. A kakas meg a festékek, 19.30 Tv-hírádó. 20.00 IV. előadóművész- fesztivál. Kb. 21.55 Telesport. Labdarúgó-kupa- nap. 22.20 Fegyverrel írott történelem. 23.10 Tv-híradó 3. 2. műsor 19.05 Unser Bildschirm — A mi képernyőnk. A pécsi körzeti stúdió műsora. 19.30 Tv-híradó. 20.00 Figyelő szemek (angol tévéfilm). 20.55 Lift-rapszódia. 21.25 Tv-híradó 2. 21.45 Vita a hanglemezkiadásról. A Stúdió ’81 különkiadása. 1981, április 9., csütörtök
