Népújság, 1981. április (32. évfolyam, 77-100. szám)
1981-04-04 / 80. szám
Mum an AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXXH. 'évfolyam, 80. ÁRA: 1,80 FORINT 1981. április 4., szombat HELYÜNK SS 1# I LA (p B a Hl vagyunk — legyintenek sokan lemondóan —, amikor hazánkban a világpolitikában, a világgazdaságban betöltött szerepéről, jelentőségéről esik szó, s többnyire még hozzáteszik: mit tudunk mi adnia világnak. A rezignált kijelentés az első hallásra talán még igaznak is tűnhet, hiszen országunk területe a világ területének csupán töredéke, s lakosságunk száma sem több, mint néhány világváros lakóinak a száma. Ha azonban jobban belegondolunk, akkor hamar rájöhetünk arra, hogy a megállapítás egyáltalán nem igaz. Azért sem, mert a világ több mint százötven nemzeti állama között hazánk sem területileg, sem a népesség számát tekintve nem tartozik a legkisebbek közé, másrészt pedig azért sem, — és ez a lényegesebb —, mert ma már az országoknak a világpolitikában, a világgazdaságban betöltött súlyát elsődlegesen nem a terület és a népesség számszerű adatai alapján mérik le, hanem azon, hogy mit tesznek a világ fejlődéséért, a politikai és gazdasági kapcsolatok elmélyítéséért. Nem utolsósorban pedig azt veszik figyelembe, hogy saját környezetükben milyen eredményeket tudnak elérni. Pártunk Központi Bizottsága éppen a napokban tekintette át a nemzetközi élet kérdéseit, valamint belpolitikai életünk helyzetét oly időszakban, amikor a párt- és államközi kapcsolataink az enyhülés megtartására irányulnak, belpolitikai életünket pedig a párt- és a tömegek viszonyában továbbra is az egymás iránti bizalom jellemzi. Más országok hazánk iránti megbecsülése éppen ebből, pártunk következetes kül- és belpolitikájából fakad. Annak a külpolitikának az elismerését jelenti, amely a szocialista országokkal karöltve biztosítja a szocialista építés feltételeit, támogatja a haladó erőket é6 következetesen síkraszáll az enyhülés elmélyítéséért De annak a belpolitikának is szól az elismerés, amely következetesen biztosította az ország számára a társadalmi, a gazdasági, a kulturális felemelkedés feltételeit, és lehetővé tette, hogy a felszabadulás óta hazánk a szinte feudális állapotokból korszerű iparral - és mezőgazdasággal bíró országgá váljék. Ma már szerte a világon elismerik, hogy Magyarország az utóbbi évek rendkívül kedvezőtlen világgazdasági hatásai ellenére «is dinamikusan fejlődött és jelentős eredményeket ért el. Az elmúlt évben például a tőkés országokkal folytatott külkereskedelmünk aktív volt, akkor, amikor a világ legfejlettebb tőkés országai is komoly gazdasági nehézségekkel küzdöttek és egyensúlyi helyzetük romlott De hivatkozhatunk arra is, hogy az SZKP XXVI. kongresszusán is elismerő szavak illették a magyar mezőgazdaságot, valamint a háztáji termelés nálunk kialakult gyakorlatát. S nyugodtan elmondhatjuk, hogy ezek az elismerő szavak nem véletlenül hangzottak el. Hiszen a sokáig gabonaimportra szoruló ország ma saját ellátásán kívül még mintegy három és fél millió ember számára állítja elő a mezőgazdasági, élelmiszer- ipari termékeket, de megemlíthetjük azt is, hogy az egy főre jutó kukorica-, gabona- és hústermelést tekintve a világszínvonalhoz mérve is élenjáró eredményt értünk el az elmúlt tervidőszakban. Nem utolsósorban ennek köszönhető, hogy az egy főre jutó napi kalóriafogyasztás a világ országai között nálunk a legnagyobb. A magyar mezőgazdaság eredményei nem csupán azért ismertek nemzetközileg is, mert kiválóak, hanem azért is, mert tudásunkat igyekszünk közkinccsé tenni. A mezőgazdasági termelési rendszerek, — amelyek garantálják a kiváló eredményeket — egyre több országban válnak ismertté, éppen a magyar mezőgazdasági szakemberek jóvoltából, akik mind a szocialista, mind a fejlődő országokban igyekeznek tapasztalataikat gyümölcsözően alkalmazni. A Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát neve ma ugyanúgy ismert a Szovjetunióban, mint az aráb országokban, vagy az iparszerű kukoricatermesztés megvalósítása ugyanolyan sikerekkel biztat Jugoszláviában, mint Mexikóban. Említhetünk bőven ipari példákat is. Az Ikarus, a Taurus, az Egyesült Izzó nemzetközi színvonalon mérve is kiemelkedő nagyvállalat, hiszen az Ikarus például a világ negyedik legnagyobb autóbuszgyára, az exportot tekintve pedig a második helyet foglalja el. Az említett nagyüzemek azonban nem csupán kiváló termékeket gyártanak, hanem — különösen a. fejlődő országokban — komplett üzemek szállításával, a termelési gyakorlat átadásával, a szakemberek kiképzésével is segítséget nyújtanak az ipari kultúra fejlesztéséhez. A kiváló magyar szakemberek, tudósok, orvosok, kutatók révén lebonyolított szellemi „exportunkat” igen nagyra értékelik a fejlődő országokban, hiszen számukra alapvetően fontos az orvosi ellátás, a közoktatás — és sorolhatnánk tovább — megtervezése, megszervezése, a hálózat kiépítése, üzemeltetése. És nem utolsósorban azért igénylik tőlünk az ilyen jellegű segítségnyújtást. mert hazánk nem vár el cserébe politikai engedményeket, mint a fejlett nyugati tőkés országok, amelyek a korábbi gyarmati függést modern módszerekkel és eszközökkel igyekeznek konzerválni. Pártunk politikájának nemzetközi elismerése nem utolsósorban abból is fakad, hogy országunkról nem akarunk szebb képet festeni, mint amilyet a valóság mutat. Őszintén feltárjuk gondjainkat — itthon és külföldön egyaránt —, s nem titkoljuk, hogy sok területen még előbb lehetnénk, ha már korábban és jobban alkalmazkodunk például a világgazdasági környezethez, ha körültekintőbben és hatékonyabban dolgozunk, ha gyorsabban feltártuk volna a belső tartalékokat. Az országgyűlés téli ülésszakán például Havasi Ferenc, a Központi Bizottság titkára mondta el igen kritikusan, hogy az 1970-es évek elején, közepén nem mértük fel. kellőképpen a külgazdasági viszonyok hazánkra gyakorolt hatását, s ez többek között a cserearányromláshoz vezetett. Az őszinteség, a kritikus magatartás nem rontja, hanem éppen erősíti hitelünket a nagyvilágban. ért éppen ez az őszinteség bizonyít- ja, hogy eredményeink valósak, megalapozottak. A felszabadulás óta eltelt időszak évszázadok mulasztását pótolta, s pártunk politikája, az ebből fakadó nemzeti egység a garancia arra, hogy gondjaink közepette is biztosan építjük szocialista jövőnket. Kaposi Levente Összehívták az országgyűlést A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az Alkotmány 22. paragrafusának 2. bekezdése alapján az ország- gyűlést 1981. április 16-án, csütörtökön délelőtt 11 órára összehívta. A kormány javasolja, hogy az országgyűlés tűzze napirendjére az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló, 1957. évi IV. törvény módosítására és egységes szövegére vonatkozó törvényjavaslatot, valamint a Magyar Nemzeti Bank elnökének tájékoztatóját a bank tevékenységéről az V. ötéves terv időszakában. MA ötödször élüzem a Thorez-bánya A visontai bányászok helytállásának, kiemelkedő eredményeinek elismeréséről számolunk be olvasóinknak a lap 3. oldalán. A „zöld” forradalom Heves megye mezőgazdaságának három és fél évtizedes fejlődéstörténetét elemzi írásában Mentusz Károly. A cikkíró rámutat arra, hogy a szigorúbb köz- gazdasági környezetben hogyan készülnek az üzemek az idei és a VI. ötéves terv megvalósítására. Cikkünk a lap 5. oldalán található. Kreativitás vagy automatizmus Lapunk kulturális rovatában Szigethy András publicisztikája olvasható napjaink közművelődési problémáiról. Kezdésnek nem rossz. . 1 Koós József írásában azt elemzi, hogy a megye üzemeiben, vállalatainál milyen eredménnyel zárták az 1981-es esztendő első negyedévét. A cikk az 5. oldalon található. Világ — a toronyban Lapunk 6. oldalán közöljük munkatársunk, Gyónj Gyula riportját az átadás előtt álló kékestetői tévéadóról. Vasas Károly grafikája Havasi Ferenc ünnepi rádió- és tv-beszéde Megemlékezések, koszorúzások országszerte — t. Megyei díszünnepség Gyöngyöspatán Hazánk felszabadulásának 36. évfordulója alkalmából pénteken reggel ünnepélyes külsőségek között, katonai tiszteletadással felvonták a magyar nemzeti lobogót és a nemzetközi munkásmozgalom vörös zászlaját a gellérthegyi Felszabadulási Emlékműnél, Zászlófelvonási ünnepség volt pénteken reggel a Parlament előtti Kossuth I.a,jos téren is, ahol ünnepélyes külsőségek között, katonai tiszteletadással az Állami Zászlót vonták fel. Az évforduló előestéjén koszorúzási ünnepségre került sor. a budapesti ’Szabadság téren és a Hősök terén. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa nevében Losonczi Pál és- Trautman Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke helyezett koszorút az emlékmű talapzatára. Az MSZMP Központi Bizottságának koszorúját . Kádár János, a Központi Bizottság első titkára és Németh Károly, a Központi Bizottság titkára, a Politikai Bizottság tagjai helyezték el. A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége budapesti nagykövetségének nevében többek között Vlagyimir Jakovlevics Pavlov nagykövet helyezte el a kegyelet és a megemlékezés koszorúját, Április 3-án, délután a rádióban, este pedig a televízióban mondott ünnepi , beszédet Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. — Üj világot hozott az a tavasz a magyar nép száKoszorúzási ünnepség április 4. alkalmából Az egri Felszabadulás téri szovjet hősök, .emlékművéhez katonás tiszteletadással vonultak fel a díszőrség tagjai. Pontosan fél 4-kor felhangzott a szovjet és a . magyar Himnusz, majd sor került a kegyelet és a hála virágainak, koszorúinak elhelyezésére. A megye kommunistáinak nevében Virág Károly, a megyei pártbizottság- titkára, Schmidt Rezső, a városi és Habéra László, az egri járási pártbizottság , első titkára koszorúzott. Fejet hajtott az emlékmű talapzatánál Szalay István, a megyei tanács és Kalmár Péter, az egri városi tanács általános elnökhelyettese, valamint Kovács Bertalan, az egri járási hivatal elnöke. A tömegszervezetek nevében Mészáros Albert, a Hazafias Népfront Heves megyei Bizottságának titkára, Dorkó József, az SZMT vezető titkára, valamint MUn- kó László, a KISZ Heves megyei Bizottságának első titkára helyezte el a vörös szegfűből font koszorút. A fegyveres testületek nevében Pálinkás Ferenc vezérőrnagy. a BM Heves megyei Rendőr-főkapitányság vezetője. Viráffh László ezredes, helyőrségparancsnok és Farkas Sándor megyei munkásőr- parancsnok tisztelgett az emlékműnél. (Fotó: Kőhidi) mára. Először teremtődtek történelmileg olyan új feltételek, amelyek lehetővé tettek egy második honfoglalást, a nincstelen parasztok százezrei verhették le a földosztáskor a nagybirtok koporsószögeit jelentő ka-, rókát ősi jussukba, a magyar földbe; s lehetővé vált: az is, hogy népünk saját tulajdonába vegye a bányákat, a bankokat, a gyárakat is. Egy évvel ezelőtt a megtelt útról, helyzetünkről«’ jövőnkről tanácskozott pártunk XII. kongresszusa. Ott a további munkához irányadó, jó döntések születtek, s ma már ezek a megvalósít tás szakaszában vannak, mert népünk megértette és cselekvőén támogatja a párt politikáját’. Központi Bizottságunk legutóbbi ülése joggal állapíthatta meg, hogy minden gond és nehézség el. lenére megvalósítjuk e kongresszusi útmutatásokat, tovább gyarapítva ezzel az elmúlt negyedszázad eredmé. nyeit. E gondolatok jegyében köszöntőm önöket — mondotta befejezésül Havasi Ferenc — a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Magyar Népköztársaság nevében nemzeti ünnepünk alkalmából. Április 3-án, hazánk fel- szabadulásának 36. évfordulója tiszteletére a Magyar Szocialista Munkáspárt Heves megyei és gyöngyösi járási bizottsága díszünnepséget rendezett Gyöngyöspatán. Pontosan este 6 órakor elfoglalta helyét a díszünnep- ség elnöksége, amelynek tagjait — köztük Virág Károlyt, a megyei pártbizottság titkárát, valamint Ivan Nyikulint, a hazánkban ideiglenesen állomásozó szovjet csapatok egyik alakulatának képviselőjét — a magyar és a szovjet Himnusz elhangzása után Pethes István, a gyöngyösi' járási pártbizottság első titkára köszöntötte. A megnyitó szavak után Virág Károly, a megyei pártbizottság titkára mondott ünnepi beszédet. (A jubileum jelentőségét méltató beszéd szövegét lapunk 3. oldalán közöljük.) Virág Károly nagy tapssal fogadott beszéde után az Internacionálé hangjaival fejeződött be a díszünnepség első részé. Az ezt követő ünnepi műsorban fellépett a pétervásári áfész fedémesi asszonykórusa, s nagy sikert aratott a g.vön- gyösi Vidróczki táncegyüttes összeállítása is,
