Népújság, 1981. április (32. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-24 / 95. szám

Könyv az űrkutatásról A Gagarin-évforduló je­gyében érdekes kiadvány je. lent meg a moszkvai Molo- daja Gvargyija „(Ifjú Gár­da)” kiadó gondozásában »• Szaljut~6 űrállomásról. „A Szaljut—fí a béke és a ha- rútság pályáján" című össze­állítást Alekszej Leonov űr­hajós mutatja be a Komszo- molszkaja Pravda hasábja­in. A kötet összeállításában részt vettek az interkoz­mosz-tagországok — Cseh­szlovákia, Lengyelország, az NDK, Bulgária, Magyaror­szág és Kuba — újságírói'is, akik jelen lehettek űrhajó­saik indulásánál. A magyar sajtó képviseletében Földvá­ri Géza, a Magyar Rádió moszkvai tudósítója Farkas Bertalan és Valerij Kubá- szov startjáról irt riportot az Ifjú Gárda kiadványa szá­mára. A már előre jelzett és is­mertetett Történelmi zász­lók sorozat megjelenésének idejét április 29-re közölte a posta. A bélyegeket Ké­kesi László grafikusművész tervezte, a Szovjetunióban nyomtatták 459 300 fogazott és 6000 vágott példányban. Ugyanezen a napon még két bélyeg jelenik meg két-két forint névértékben, az egyik bélyeg a távbeszélő központ százesztendős fennállását kö­szönti. A bélyeget .Dudás László grafikusművész ter­vezte. készült a Pénzjegy- nyomdában 3 143 300 * foga­zott és 5200 vágott példány­ban. A másik bélyeg a va­dászszövetség százéves te­vékenységének állít emléket. A bélyeg szarvasbőgést áb­rázol, készítője Forgács Miklós grafikusművész. A bélyegből fogazottan 3 143 300. fogazatlanul 5200 darab készült. Május 4-re újabb bélyeg megjelenését tervezi a posta, az Évfor- dulók-események sorozatban a rokkantak nemzetközi éve alkalmából több színű ofszet nyomással készült 2+1 fo­rintos bélyeget adnak ki. Tervezője Widerkomm Ervin grafikusművész. A felár a rokkantak jóléti alapját szolgálja. A bélyeg 764 300 fogazott és 8200 vágott pél­dányban kerül kiadásra. A jövő év végéig árusítják, a megjelenésekor első napi bé­lyegzés is lesz. E napon kerül kiadásra a Vörös- keresztes forgalmi bélyeg és blokk is. A Magyar Vöröskereszt centenáriumának évfordu­lójára április 28-án a szer­vezet jelvényét ábrázoló, s jubileumra utaló Szövegű egyforintos bényomott bé- Ivegű levelezőlapot bocsát ki a posta. Ugyancsak ezen a napon ünnepli a hazai te­niszsport is százéves jubi­leumát. amelyre szintén egy­forintos benyomott bélyegű levelezőlap jelenik meg. Mindkét lap forgalomba ke­rülésekor első napi bélyegzés lesz. Május 9-én, a győze­lem napián egy forint név­értékű benyomott bélyegű levelezőlappal emlékeznek meg a hazai motorcsónak szövetség fennállásának 50. jubileumáról, az alkalomból Baján nemzetközi versenyt rendez.nek „Béke és barát­ság” elnevezéssel. . ★ Alkalmi bélyegzések: Ápr. 22. : Ill éve született V. I. Lenin, Körmend. Ápr. 22— 23. : Technológia és terve­zés a bányászatban, Buda­pest, Országház u, 28. Ápr. 29. : Alkotó Ifjúság Kiállí­tás, Dunakeszi; 100 éves a telefon Magyarországon, Bu­dapest. Postamúzeum; 100 éves az első hazai távbe­szélő központ. Budapest 4.; Történelmi zászlók, Buda­pest 4.: 100 éves a Vadász­szövetség, Budapest 4.; Ápr. 29—máj. 2,: Sárospataki diáknapok, Sárospatak. Ápr. 30, : Gárdonyi Géza országos diáknapok, Eger; 35 éves ar. úttörőmozgalom — Ifjúsági bélyegkiállítás. Tatabánya; 100 éves a kerámiagyártás Hollóházán, Hollóháza. Máj. 1.: A pomázi művelődési ház megnyitása, Pomáz. Máj. 2.: Futaoest, Budapest 8. Máj. 3.: Bélyeggyüjtpk napja, Ta­tabánya. •ér BÉLYEGŰ JDONSÁGOK: — Tengerentúl: ARGEN­TINA: 1000 P. névértékű bélyeg az 1981-es monte- videoi „Kis Labdarúgó Vi­lágba inokság"-ról emléke­zik eevrrdllió példányban. — BHUTAN: Meglepetés a gyűjtőknek 11 bélyegből ál­ló sorban különféle orchideá­kat ismertetnek, illetve mu­tatnak be. — DOMINIKA: A Karib-tengeri ország ide­genforgalmi nevezetességeit, legszebb természeti látniva­lóit négv hélveaen mutatiák be. — FALKLAND-SZIGE­TEK : Az országban honos növényeket hat bélyegen ábrázolják. Németi V. a szerkesztő Kálmán Bertalanná, Eger: Nagyon helyes törekvés­nek tartom, hogy a belvá­rosban csak sétálni lehet. Az új forgalmi rend bevezetése után azonban nem tudom, hogy lehét majd megközelí­teni a rendelőintézetet. Nem lehetne megoldani, hogy a Mezőgép felől érkező járatok a színházi megálló után le­kanyarodnának a Klapka utcán, az Almagyar úton ke­resztül vissza a Kossuth ut­cára. ott az új postánál meg- állnának? így a belváros nem maradna közlekedés nélkül. A belváros új közlekedési rendjét nagyon sok javaslat, elképzelés vizsgálata után alakították ki. Az ön javas­lata. mely az új rendelőinté­zet jobb megközelítését cé­lozná. nem oldaná meg ezt a problémát, hiszen a postá­tól változatlanul gyalog kel­lene menni a rendelőintéze­tig. míg az a Csiky utca és a Tűzoltótér felől jobban és gyorsabban megközelíthető. Az bizonyos, hogy a város egy részének lakói az eddi­ginél hátrányosabb helyzetbe kerülnek, de hadd említsük, hogy van olyan városrész — m*rt például a vár mögötti terület, beleértve a Leányka utcát is. amely *a is tömeg- közlekedési eszköz nélkül marad. Minden vélemény Arra utalt, hogy a sétáló bel­város előnyös lesz a nagy többség számára. Kürtösi Károly. Gyöngyös: „Ha van ideje és nem jön zavarba, elmegy az avarba." Mátraházán és Mátrafüre- den egyformán gond, hogy délután 6 órakor bezárják az illemhelyeket. Jön az ide­genforgalmi és kiránduló szezon, mi lesz? Alkalmaz­kodjék mindenki a kis zöld házikók dolgozóinak munka­rendjéhez? A kérdés valóban teljesen jogos, így továbbítjuk is az illetékeseknek. Hiszen ez is hozzátartozik — bármennyi­re kényelmetlen is beszélni róla — az utazók kényelmé­nek megteremtéséhez. Bozó István, Pély: öt hónapon keresztül kap­tam a munkahelyemen a fi­zetésem mellé a havi 290 bérkiegészítést. Most azt kö­zölték velem, hogy nem jár. A gazdaságban nyugdíjas­ként vagyok alkalmazásban. Valóban nem vagyok jogo­sult e kiegészítésre? A Nyugdíjfolyósító Intézet az általa folyósított össze­gekhez, legyen az öregségi, rokkantsági' nyugdíj, balese­ti járadék, vagy kiegészítés, mindig hozzászámítja a bér- kiegészítés összegét is. Mi­vel erre a dolgozónak csak egyféle címen van joga, hé- lyesen járt el a gazdaság, s az eddig kifizetett pótlékot is vissza kell téríteni. Régi főnöke helytelen felvilágosí­tást adott. Az eddig kifize­tett összeget részletekben is visszafizetheti a gazdasággal való megegyezés alapján. Fiatalító, illatos víz „Én, Erzsébet, a magya­rok királynéja, midőn 72 éves koromban kínos kösz- vényben fetrengenék és ez­zel az alább megírt orvos­sággal esztendőkig éldegél­nék, melyre engem egy re­mete barát tanított volt.... csak hamarjában jobbuláso- mat éreztem úgy, hogy min­den tetemeimben megvidul- tan, s mintegy egészen meg- ifjodtam. ' ébrázatomban megszépültem, olyannyira, hogy még a lengyel király is megkéretett engem felesé­gének, midőn mindketten öz­vegységben élénk ...” Ezt az örvendező szöveget Károly Róbert (1288—1342) magyar király felesége, Er­zsébet vetette papírra a XIV. században, mégpedig abból az alkalomból, hogy attól a bizonyos „alább megírt” or­vosságtól tényleg üjrafiata- lodott; több történetíró sze­rint annyira, hogy az ugrós mazurkát, meg a palotást még 80 éves korában is sza­porán ropta. Hogy valójában mi is volt ez a „csodaszer”, amelyei aztán róla Aqua reginae Hungariae-nak, azaz „a ma­gyar királyné vizé”-nek, a németek Uhgarisches Was- sernek neveztek, és amelyet a franciák még ma is úgy említenek, hogy Eau’ de la Reine D'Hongrie? Válaszért dr, Hegedűs La­joshoz, az ismert gyógyszer­történészhez fordultunk, aki nem csak a szer összetételét tanulmányozta, hanem fel­A felsőruházati termékek világpiacán ma már elen­gedhetetlen kellék a vállfa, amely nemcsak a színvona­lasabb szolgáltatást jelenti, hanem egyken a konténeres szállítás nélkülözhetetlen eszköze is. Az eddigi gya­korlat szerint a megrendelő külföldi cég maga szállítot­ta az igényelnek megfelelő — Erzsébet királyné vize ­kutatta azt a kanyargó« utat is,, amelyen Erzsébet király­né vize, eljutott a világhír­hez. — Az Aqua reginae Hun­gáriáé voltaképpen nem egyéb, mint a rozmaring vi­rágának és levelének szesz­szel történő kivonatolása, majd lepárlása. Hogy első­ként ki ismerte fel gyógyító hatását, azt nem tudni, ám azt igen, hogy Plinius római konzul időszámításunk első századában már a ..podagra” leghatásosabb orvosságénak mondta. Onnan, Itáliából jutott el aztán a klvonatolás és a le­párlás receptje többek kö­zött az idézetben említett remete barát útján Erzsébet­hez, aki a rozmaringlé lel­kes propagátora lett, Azt. hogy a nyugati országokban is nagy sebesen népszerűvé vált, a híres francia patiká- riusnak és alkimistának. Ar- noldus de Villanovanusnak a följegyzéseiből tudjuk. (Ezek szintén a XIV, század­ból maradtak fenn.) Egyébiránt ott, francia földön futotta be a legna­gyobb karriert a „magyar királyné vize" Mondhatni, szinte minden betegség ellen ezt javallották! XIV. Lajos, a Napkirály is ezzel gyógyít- tatta reumás vállát, karját, az emlékezések szerint si­kerrel. — De hogyan lett ebből a fájó végtagokat megfrissltő folyadékból szintén rendkí­vül népszerű illatszer? — Természetesen a kelle­rn«» „szaga" miatt! Már Dugue&ne márki, XIV. Lajos hős tengernagya Is inkább fehérneműjének és paróká­jának locsolására használta, s később —■ főként a napó­leoni időktől — szinte kizá­rólag illatosítottak a vízzel. Vándorárusok hozták, vit­ték. Köztük azok a „ven- gersr.ki doktoriénak nevezett kuruzslók, akik díszes hu­száregyenruhában kínálgat- ták Erzsébet királyné vizét. Első szakszerű leírása ise korból — a XVIII. századból — származik. A Thesaurus Medieamentorum 175fi-ban azt közli róla, hogy a roz­maring mellé zsályát, gyöm­bért és levendulát is célsze­rű keverni, s így lepárolva még kellemesebb lesz a fo­lyadék Illata. — S miképen lehet az, hogy ott nem Ismerik e szert, ahonnan végtére is a nevét kapta: tehát magyar földön? — Erre aligha van ma­gyarázat! Tény viszont, hogy sem népi gyógyászati emlé­keink, sem az ide vonatko­zó feljegyzések nem őrizték meg friég a nevét sem, nem­hogy az összetételére vonat­kozó tudnivalókat. A fran­ciák viszont váltig gyártják! A napokban is kaptam egy díszes formájú üveget, tren­ne a nevezetes „magyar víz”-zel.,. (A. L.) Fogas kérdés ruhaakasztót természetesen a vételár rovására. Éppen ezért a ruhaipari vállalatok — így például a Május 1. ruhagyár, a Zalaegerszegi Ruhagyár — megkeresték a Műanyagipari Szövetkezetei, vállalná-e a ruhafogasok gyártását. A szövetkezet több ezer terméke között ilyen jellegű nem szerepelt, még­sem mondott nemet. Az el­múlt évben elkészítették a gyártáshoz szükséges szer­számok egy részét, s így az idén már megkezdték az új termék sorozatgyártását. Nevével ellentétben a váll­fa nem fából, hanem mű­anyagból — úgynevezett ütésálló polisztirolból ké­szül. Formáját külföldi min­ta szerint alakították ki, fi­gyelembe véve a ve.vők igé­nyeit, illetve a konténeres szállítás követelményeit is. Keresztrejtvény Németh László ronnyal. -52. Vonatkozó név­más. 53, Üdítő ital. 36. Mát­ka. 58. .la, úgy! 61. Vizes­edény. 82. Sárgászöld. 83. Kortyolna, 64. Fasor, 66, Be­tegség. 67. Feddő. 68. Csu­4 l s ‘y 5 i r i 1 40 44 «» *1 4* <5 3 a 4 T 1“ 4 • 3 ff io 3 ti 3 n is 3 IS 3 ti u n 3 li 30 M 3 SÍ JJ 3 3 V 3 jft 36 3 tt 3 3 M J4 3 M VI 3 m Mr 3 st SS •»6 VT 3 ht 3 50 Sf 3 u íj 3 ss is 3 36 3 3 Ti u 3 it 60 u 3 ts a tf 66 6T 6« 69 3 76 74 3 TI 73 —L 3 7*r 7i 3 74 L •m Nyolcvan éve született Né­meth László, a század ma­gyar irodalmának egyik legizgalmasabb egyénisége. Bölcsész-, majd orvostan­hallgató volt. 1926—1942. között orvosi praxist foly­tatott. 1925-ben megnyer­te a Nyugat novellapályá­zatát „Horvéthné meghal." című, elbeszélésével. A 30-as években függőle­ges 1. és 20. Három jelentős műve: víz­szintes 2, Az elsőt 1956- ban írta (új korszaka nyi­tányának tekinthető), a másodikkal néhány hét alatt elkészült 1954-ben, a harmadik a felszabadulás után (1947-ben) megjelent első regénye. Az öregedő ember megér­tő bölcsessége jellemzi az függőleges 27. (1965) című könyvét. A sarokkockák betűi: V, Á. S, K. VÍZSZINTES: 2. (BEKÜL. DENDÖ). 14. Kiváló. 15. Év. szak. 16. Kemencezug. 17. A veszteség. 18. A művészetek egyike. 19. Kismacska. 21. Madár (és emelőgép). 22. Énekszólam. 24. Hosszú két­jegyű mássalhangzó. 25. For­dított állókép. 26. Te és ő. 28. Egy németül. 30. Hím juh. 31. RRRRR. 32. EÓ. 33. Strázsája. 34. Kikötő része.. 35. Gyilkolja. 36. Határrag. 37. Elemei. 38. Ilyen a ten­gervíz. 40. MS. 41. Énekel. 43. Küldj levelet. 45. Szilárd anyagból készített lap. 47. Mint a vízszintes 14. számú 48. Indián törzs. 50. Olasz politikus volt (Aldo). 51. Azonos betűk. 52. Zaklat, macerái. 54. Tüskés állat. 55 Elem! 56. Mutatónévmás 57 Becézett női név. 59. , Két­jegyű mássalhangzó. 60. Na gyón régi. 63. Lábikrája. 65. A csata. 69. Piramis. 70. Isz- kolt. 72. Férfinév. 73. Sajtó­ügynökség (USA). 74. E-vel a végén: pápaválasztó bíbor- nokok tanácsa. 76. Védel­mezve. FÜGGŐLEGES: 1. (BE­KÜLDENDŐ.) 2. A kés vá­gó része. 3 .............Lollobrigi­d a. 4. Attila régi neve. 5. Gyökér. 6. Vissza: puska ré­sze 7. Nem csak az. 8. Női név. 9. Zuhany. 10. ET. 11, Törlőgumi. 12. Nem megy simán. 13. Csuk. 20. (BE. KÜLDENDŐ). 23. Ausztria egyik szövetségi tartománya. 25. Onnan kezdve. 27. fBE­KÜLDENDŐ). 29. Égitest, 30. Közép-európai Kupa. 31. Út­törő egység. 32. Elsüllyed. 37. Lengyel légiforgalmi tár­saság. 39. Szintén nem. 42 Kávékever :k. 43. Becézel: Izabella. 44. Megfagyott víz. 46. Tisztít. 48. Durva posztó. 49. Bakónyi csúcs, adóto­pán. 70. IOT. 71. Mesterséges takarmány. 74. Kossuth La­jos. 75. Római hatos. Beküldendő: a függőleges 1., 20., a vízszintes 2. és a függőleges 27. számú sorok megfejtése. G. Gy. Április 17-i keresztrejtvé­nyünk helyes megfejtése: Tavaszi vers. „Teljes füzével süt a nap és húsvét körül rózsa nyit, hájt a rozma­ring." • A helyes megfejtést be­küldők közül sorsolással egy- eg.y könyvet nyertek: Mar- czell Elvira (Gyöngyös), Sző­ke Éva (Hatvan), dr. Rózsa Sándor (Eger), id. Kálmán Lajos (Heves), Farkas Ist­vánná (Kál). A könyveket postán küldjük el. Műsorok Kossuth rádió 8.27 Környezetvédelem a Tiszai Vegyi Művekben. 8.37 Zenekari muzsika. 9.30 Száll az ének. 9.50 Lottószám-sorsolás. 10.05 Hétezinvirág. 10.35 „A ki­rály szíve izzik...” 10.40 Népi zene. 10.59 Lottóered­mények. 11.00 „Leláncolva az álmélkodás által...” 12.20 Ki nyer ma? — Len­tiben. 12.35 Jelentés az asztalitenisz VB-ről és a kardvívó BEK-ről. 12.50 Hétvégi panoráma. 14.09 Fúvószene. 14.19 Antal István zongorázik. 14.44 Magyarán szólva... 15.10 Lassus-felvételeiből. 15.28 Barangoló dominó. 16.05 A válas(s)z melléklete. Tét és kultúra. 16.29 Tini-to- nik. 17.13 Népdalgyűjtő- úton Bartók Béla nyomá­ban. 17.36 Filmzene. 17.50 Magányosan. 18.15 Hol volt, hol nem volt... 18.25 Mai könyvajánlatunk. 18.30 Esti magazin. 19.15 Közve­títés az asztalitenisz VB- ről és a kardvívó BEK- ről. 19.35 A MRT szimfo­nikus zenekarának hang­versenye. Kb. 21.30 Ver­bunkosok. 22.15 Jelentés az asztalitenisz VB-ről és a kardvívó BEK-ről. 22.30 Választás, váltás, változás. 22.40 Lemezmúzeum. 23.17 Richard Strauss operáiból. Petőfi rádió 8.20 Választás, váltós, vál­tozás. 8.30 Slágermúzeum. 9.18 Harminc perc alatt a Föld körül. 9.50 Lottószám­sorsolás. 10.00 Zenedéi­déit. 11.45 Tánczenei kok­tél. 12.33 Édes anyanyel­vűnk. 12.38 Népi muzsika, 13.15 Könnyűzene. 14.00 Kettőtől ötig... 17.00 Dis­puta. 17.30 ötödik sebes­ség. 18.33 A Carpenters együttes koncertje a lon­doni Palladiumban. 19.15 Magyar felvételek. 20.00 Régi nóta, híres nóta. 20.33 Embermesék. 21.32 A rádió dalszínháza. 22.46 Táncházi muzsika. 23.15 A dzsessz, a 70-es évek­ben. Miskolc 17.00 Hírek. Időjárás. 17.05 Énekegyüttesek felvételei­ből — A Swingle és a Golden Gate énekel. 17.40 Emberek, utak, járművek (Mezőkövesd közlekedési helyzete — Tárgyalótermi jelentés — A 37-es főúton láttuk). Szerkesztő: Imreh József — Peter Nero zon­gorázik. 18.00 Észak-ma­gyarországi krónika. 18.25 Lap- és műsorelőzetes... TŰI 8.00 Tévétorna. 8.05 Isko­latévé. 14.20 Iskolatévé. 16.10 Egy óra múlva itt vagyok (Tévéfilmsorozat). 17.50 Tájak, városok, em­berek. Divat és civilizáció. (Dokumentum film). 18,25 öt perc meteorológia. 18.30 Természetbarát. 18.50 Csa. li. Horgásztízperc. 19.10 Tévétorna. 19.15 Esti me­se. 19.30 Tv_hirsdó' 20.00 Shakespeare: Sok hűhó semmiért (Vígjáték). A szünetben: Kb. 21.05 Sztra­vinszkij: Tűzmadár — szvit. Kb. 22.35 Tv-híradó 3. 2. műsor 15.55 Jégkorong-világbaj­nokság. 18.20 Egészségün­kért. 18.30 Nahodka — ka­pu a Csendes-óceánra. 18.50 Mesterfogások — fo­gásmesterek. A szatirikus hangvételű NSZK-rövid- fílm arról szól, milyen lelkesedéssel izgulják vé­gig, és mennyire élvezik a „jóléti társadalom” pol­gárai az izomemberek ringbeli összecsapásait, me­lyek legtöbbször alpári szellemességü pankráció- ba fulladnak. 19.20 öt perc meteorológia. 19.30 Tv_híra4ó. 20.00 Delta. Tu­dományos híradó. 20.25 Pulzus, Könnyű, zenei pa- norámá. 21.10 Tv-híradó 2. 21.30—kb. 23.00 Jégko­rong-világbajnokság. í i

Next

/
Oldalképek
Tartalom