Népújság, 1981. április (32. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-23 / 94. szám

A mezőgazdaság, az élelmiszer-termeié* technikai újdon- ; ságaiból mutatunk be néhányat mai összeállításunkban. Szőkébb hazánkban különösen a szőlőoltvány-termesztés kísérletei (arthatnak számot nagyobb érdeklődésre. ffl teeEis-aiicea törfereeteboü Kepler távcsöve — A fénytörés törvénye — Papír­töltény — Az utak előtörténetéből Az első csillagászati táv­csövet 370 évvel ezelőtt, 1611-ben Johannes Kepler német csillagász és termé­szettudós szerkesztette meg. ★ A fénytörés törvényét 355 éve, 1626-ban Willeb- rord Snellius holland ter­mészettudós (1591—1626) fedezte fel, és ezzel az opti­ka tudományágának lett megalapítója. ★ Gusztáv Adolf svéd ki­rályt Engels nagy katonai reformátornak nevezte. 1626­ban ő vezette be az egysé­ges papírtöltény használa­tát és ezzel kiküszöbölte a lőpor méricskélését, ami na- , gyobb tűzgyorsaságot ered­ményezett. ★ Az úthálózat rendszeres kiépítése és tervezése a XVIII. században kezdődött meg. Élen járt Franciaor­szág, ahol ebben az időben mór jelentős úthálózat volt, valamint Anglia, mert Lon­dont az északi bányavidék­kel jó utak kötötték össze. A tudományos megalapozás kezdetét a francia École des Ponts et Chaussées (Hidak és utak iskolája) 1760-ban, válamint az angol Corps of Foyal Engineers (Királyi Mérnök Szövetség) 1750-ben történt megalapítása jelen­tette. Ausztria—Magyaror­szág területén Mária Teré­zia idején épült az első „ál­lami” út Krakkóból az ak­kor ellenséges Szilézia kike­rülésével, Csehország felé. Amerikában pedig a „Cum­berland-út" (1818) volt az első állami útvonal. ★ A fémek anyagveszteség nélküli megmunkálásának igen fontos módja a henger­lés. Lényege, hogy a rend­szerint izzásig felhevített anyagot megfelelő szelvényű forgó hengerek között át­nyomják és ezzel formál­ják. Lágy anyagok hidegen is hengerelhetek. Nagy ke­resztmetszeti változások ese­tén á műveletet több lépés­ben kell elvégeznúJnég izzó anyagnál is. . jjt* Az" 'elfő hengerművet 235 évvel ezelőtt, 1746-ban Chris­toph Polhelm (1661—1751) svéd mérnök készítette el, aki készülékeivel a vasat már minden profilra for­mázni tudta. Eljárását Hen­ry Cort 1783.-ban tökélete­sítette, de az eljárás töme­ges alkalmazása csak a XIX. század második felé­ben vált elterjedtté, amikor acélhengerekkel mindenféle vasat sínre, gerendákra vagy lemezekre tudtak átformál­ni. Cort eljárása a vasgyár­tást, sőt a teljes metallurgi­át megjavította. Azelőtt ugyanis a vasat kováesmű- helyekben, faszénnel izzít­va munkálták meg. Ez a ,.cementálás’'-nak nevezett eljárás nemcsak nagy zaj­jal járt, hanem eredménye is bizonytalan volt, Angliá­ba a vasipar alapanyagát nagyobbrészt Svédország­ból hozták be a svéd par­toktól nem messze fekvő Newcastle környékére, amely aztán a vas. és acélipar központjává fejlődött ki. Kováts Andor Az útépítés és a vasipar fejlődésének bizonyítéka ez az 1741. bői származó első hídmérleg A fóliatekercsben gyökerezte tett szőlőoltványok a fóliate­kercs megbontása nélkül tovább nevelhetők szabadföldi isko­lában. AZ ÜJABB SZŐLŐTELE­PÍTÉSEK, a már szükséges felújítások — rekonstrukci­ók — egyre több és jobb minőségű, biológiailag is nagy értékű szaporító-alap- anyagot igényelnek. Ezenkí­vül az újabb, éghajlatunkat jobban tűrő, betegségekkel szemben kevésbé fogékony és nagy termőképességű faj­ták iránti igény is ösztönzi az eddigieknél eredménye­sebb szaporító-alapanyag- előállítási módszerek kidol­gozását és bevezetését. Ez azért is nagyon szükséges, mert az eddig alkalmazott szőlőoltvány-termesztési el­járással országos átlagban 25—30 százalékos, s a ki­emelkedő eredményű szapo­rító üzemek ts csak legfel-1 jebb 40—45 százalék első osztályú szőlőoltványt tud­tak előállítani. Az utóbbi években a sző­lőoltvány-termesztés módsze­rei világszerte sokat fejlőd­tek, és több új, úgynevezett intenzív eljárás született. Ezeknek a technológiai elő­írásaik szigorú betartásával való átvétele is már jó ered­ményekkel jár üzemeinkben. A hazai, illetve helyi viszo­nyokhoz igazításukkal még fokozható a hatékonyságuk. Ennek során elsősorban az alkalmazásuknál felhaszná­landó anyagok — a karton­hüvelyek, a tőzeg — olcsóbb, de hasonló hatásfokú anya­gokkal pótlása lehet a cél. Ezenkívül itthon is számos kísérlet kezdődött, a szapo­rítóanyagot termesztő gazda­ságok részvételével, és már­is biztatóak, sőt részben a gyakorlatban széles körben hasznosíthatók is az ered­ményeik. A HAGYOMÁNYOS EL­JÁRÁSOKTÓL ELTÉRŐ fó­liatömlős és fóliatekercsben való gyökereztetési módsze­rek különösen jónak ígér­keznek. Megkezdődött már az üzemi hasznosításuk is. A vékony falú, 5 cm át­mérőjű fóliatömlőt — per- littel való megtöltés, lyug- gatás, perforálás és vízzel felszívatésa után — arasznyi darabokra darabolják. Gyü­mölcsrekeszekbe, „kis kon­ténerekbe” ^helyezik be a gyökereztetésre, az oltásu­kat követő előkezdés soráh összeforrt, alul kalluszoso- dott — sebheget képezett — oltványokat. A kis fóliatöm- lő-darabokban kellően meg­gyökeresedett és közben haj­tásokat, leveleket is fejlesz­tett oltványokat már ki le­het iskolázni, esetleg közvet­lenül is telepíthetők. Gyor­sabb és jobban irányítható nevelésük érdekében még jobb, ha 2—3 literes, Vina. sca—A földkeverékkel meg­töltött „nagy konténerekbe” kerülnek még beültetésre (és továbbnevelésre) úgy, hogy a perlites fóliatömlő-darab 5 cm-re kiálljon a konténer­ből, mivel belőle a gyökerek csak álul képesek átnőni a konténerbe. A „nagy konténeres” olt­ványok már júniustól jól felhasználhatók pótlásra, és telepítésre is alkalmasak a szüret előtt zöld állapotban vagy a lombhullás után. Igen nagy biológiai értékűek. A telepítésüket követő évben a szőlőtőke, illetve a törzs és a karrész egyaránt kialakítha­tók belőlük. Velük tehát az ültetvények gyorsan pótol­hatók és termőre is fordít­hatók. Az ültetési idő szét­húzását is lehetővé teszik. S mivel konténeresek, az áru- dák egész éves, folyamatos ellátására különösen alkal­masak. Fóliatekercsben gyökerez- tetéshez, tekercsenként — a fajta növekedési erejétől függően — 25, illetve 50 olt­vány kerülhet. Az elkészí­tett, paraffinozott, fertőtlení­tő gombaölő szerrel kezelt oltványok perlitbe fektetve, a mákostekercshez hasonlóan tekercselhetek a kiterített fekete fóliacsíkokba. A fólia­tekercsben lévő oltványok, gombaölő szerrel fertőtlení­tett perlittel 3—4 cm vasta­gon megtöltött gyümölcsös tartályládákba kerülhetnek, amelyek emelővillás targon­cával mozgathatók. Tartály- ládákban az előrehajtatásig tartó tárolásuk is megoldha­tó. A LEGÚJABB. HAZAI FEJLESZTÉSŰ ELJÁRÁS esetében a kész oltványokat vagy a szintén gyökereztet- ni kívánt dugványvesszőkei egy erre a célra szerkesztett géppel csomagolják fóliák közé úgy, hogy a gépen az alsó és a felső fóliaszalag külön dobról halad az oltvá­nyok, illetve vesszők alatt és felett. A felső takarófólia akkor kerül az egymás mel­lé helyezett oltványokra, il­letve vesszőkre, amikor a vákuummal összeszívott két fóliát hőhatás éri. A fólia­burkolatból szabadon csak a felső, hajtásthozó rügy ma­rad ki. Az oltványokra, illet­ve dugványokra így rázsu­gorított fólia olyan méretű tekercsekbe csévélhető, hogy megfelelő anyagmoz­gató gépekkel könnyen szál­lítható legyen. Az így elkészült bálákat az ehhez gyártott tárcsára oldhatóan rögzítik szalaggal. A fóliatekercs menetei közé nem kerül semmilyen anyag, mert a klimatizálást maga a fólia biztosítja. Az oltások és dugványok a fóliába zsugo­rításuk után már nem kap­nak egyedi kezelést. A moz­gatásuk, hűtésük, előhajta- tásuk, fertőtlenítésük, gyöke­reztetésre eltelepítésük és minden egyéb, esetleg még sorra kerülő művelet, a tár­csára rögzített, tekercselt állapotukban történhet. En­nek a szőlőoltvány-előállitá- si módszernek a „szülő-gaz­daságban”, a Balatonboglári Állami Gazdaságban, az el­múlt évi kísérlet kedvező eredményein felbuzdulva, idén már kétszázezer olt­ványnál követik ezt a mód­szert. VALAMENNYIÜK KÖZÖS JELLEMZŐJE ÉS ELŐNYE is, hogy a szőlőn kívül, gyü­mölcs-, valamint díszfa-olt­ványoknál, illetve fás dug­ványoknál, esetleg más, szin­tén kézben oltással vagy fás dugványozással szaporítható növénynél ugyancsak beve­zethető módszernek ígérkez­nek, természetesen a szük­séges módosításokkal. Ilyen módon azután ezeknél a nö­vényeknél szintén érvénye­sülhetnek, nemcsak a kiho­zatalt, hanem a munkakörül­ményeket is javító hatásaik. Komiszár Lajos Mesterséges rizs? Permetezés vírusokkal Az apácalepke, e rettegett erdőkártevő pusztítására bé­csi kutatók poliériervírusok- kal kísérleteznek. Ezek a vírusok megtámadják és megölik a lepkék hernyóit. Mégpedig csak az apácalep­ke hernyóit, a többi élőlényt bántatlanul hagyják. A ku­tatók már annyi poliéder- vírussal rendelkeznek, ameny- nyi elegendő egy mintegy 100 hektár nagyságú terület kezelésére. A vírusokat re­pülőgépről permetezik szét. Amerikai kutatók bonyo­lult műszaki eljárással a szójababból olyan fehérjeki­vonatot készítettek, amely vitaminokban és ásványi anyagokban is rendkívül gazdag. Rizzsel jól keverhe­tő, és az így előállított ter­mék — a ricetein — felül­múlja a várakozást. A rice- teint az ENSZ székhelyén 500 küldött és szakember előtt mutatták be, és a je­lek szerint fontos lehet a harmadik világban pusztító éhség leküzdésében. A ricétein úgy tárolható, mint a nas. A hússal, hal­lal és tejjel ellentétben nem kell hűvösön tartani. Sok­kal olcsóbb a húsnál, ha pillanatnyilag némileg drá­gább is, mint a közönséges rizs, amelyből a harmadik világ rizsfogyasztó országai­ban személyenként és na­ponként átlagban 400 gram­mot esznek. Riceteinből 260 g biztosítja egy ember mi­nimális napi fehérjeszükség­letét: 46 gramm tiszta fe­hérjét tartalmaz, és megfe­lel 915 kalóriának. Ezenfe­lül benne van a szükséges napi vitamin- és ásványi- anyaeroennsrisé«. n !L műsorok: MÍIIO Kossuth rádió 8.27 Paer: A karmester (Opera). 8.54 Nótacsokor. 9.44 Zenevár. 10,05 Diák­félóra. 10.35 Schiff András zongorázik. 11.05 Negyed­óra 3/4 ütemben. 11.20 Amikor a vízszennyezés már bűncselekmény. 11.40 A Balogh család. 12.20 Ki nyer ma? 12.35 Jelentés az asztalitenisz VB-ről. 12.48 Ezt láttam — Túrán. 13.03 Zenemúzeum. 14.29 Sza­badpolc. 15.10 Strauss-da- lok. 15.28 Csiribiri. 16.05 A leányőrző. 16.45 Opera- 'áriák. 17.07 Kallódók. 17.37 Rádiószínház. Foggal és... 18.15 Hol volt, hol nem volt... 18.30 Esti magazin. 19.15 Asztalitenisz VB-ről. 19.30 A 6-os számú kórte­rem. 20.33 Operaénekesek operettszerepekben. 21.30 „... hogy ne legyen többé különbség ember és ember között”. 22.15 Jelentés az asztalitenisz VB-ről. 22.25 Választás, váltás, változás. 22.35 Zenekari muzsika. Petőfi rádió 8.05 Kórusok. 8.20 Hz perc külpolitika. 8.33 Napköz­ben. 10.00 Zenedélelőtt. 12.33 Népek zenéjéből. 12.55 A bika jegyében. 13.25 Látószög. 13.30 Ápri­lis. 14.00 Színe-java. 16.00 Mindenki iskolája. 16.35 Idősebbek hullámhosszán. 17.30 Húszas stúdió. 18.33 Hétvégi panoráma. 19.55 Slágerlista. 20.33 Szocioló­giai figyelő. 21.08 Kabaré- csütörtök. 22.08 A tegnap slágereiből. 23.15 Népda­lok. Miskok 17.00 Hírek. Időjárás. 17.05 Fiatalok magazinja. Szer­kesztő: Dobog Béla — Részlet az Evita című rockoperából. 18.00 Észak­magyarországi krónika. 18.25 Lap- és műsorelőze­tes.­tej 8.00 Tévétoma. 8.05 Isko­latévé. 14.30 Iskolatévé. 15.55 Gólya vári esték. Az értelmiség változó szerepe. 16.40 A fény hegyei (Olasz dokumentumfilm). 17.10 A bábu (Lengyel filmsoro­zat). 18.10 Pedagógusok fó­ruma. Beszélgetés az is­koláról: a középiskola je­lene és jövője. 19.10 Tévé* 'torna. 19.15 Esti mesé. Az elvarázsolt léggömbök. 19.30 Tv-híradó. 20.00 Kis- filmek a nagyvilágból. 20.00 Sealand — egy állam a tengerben. 20.45 Tájak, népek, piacok 21.10 Tele­sport. Labdarúgó-kupanap. 21. 35 Fiatalok órája. Né­hány hete látható a mozik­ban Almási Tamás fiatal rendező első játékfilmje, a Balingát. A műsor vendégei a filmben ábrázolt jelensé­gekről, a diákélet vélt és valódi konfliktusairól be. szélgetnek. 22.35 Tv-híradó 3. 2. műsor 20.01 Várospódium. Közve­títés Bajáról. 20.30 Dómján Edit-sorozat. A csodálatos Vargáné. (Tévéfilm). 21.40 Tv-híradó 2. 22.05—-22.55 Szemle. Társadalomtudo­mányi körkép. íMMm® 1981, április 33., csütörtök Szőlőpsemete­gyártás

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom