Népújság, 1981. április (32. évfolyam, 77-100. szám)
1981-04-16 / 89. szám
KAMERÁVAL AZ ŐRBEN ÉS A VfZ AÍ.ATT - KOCSI VAGY FÉNYKÉPEZŐGÉP? - FILMCSODÁK ÉS SZABADALMAK SMregva az INTS ü KAM ÉRÁN Mai összeállításunkban munkatársunk a prágai INTEK KAMERA kiállításon látottakról számol be. A fényképezés, a fotótechnika jövőjét is szemléltető bemutató újdonságaival bizonyára szívesen ismerkedik a fotózást kedvelők széles tábora. .1 A kiállítást a Julius Fücik Parkban rendezték; kilométeres sorok álltak a bejárat előtt. fi technika Sörfénetéböl Az első töltőtoll — Gravitáció — A planetárium — Optikai távíró Az első töltőtoll rajza 345 évvel ezelőttről, 1636-ból származik, de az első szabadalmi bejelentést erről csak 1809-ben tették meg Angliában. Az erre a célra ma is alkalmas irídium tollhegyet 1841 óta gyártják. ★ .315. évvel ezelőtt, 1666-ban fogalmazta meg először Isaac Newton (1643—1727) angol matematikus a gravitáció törvényét, de csak húsz év múlva sikerült azt kimunkálnia és 1686. április 28-án a londoni Királyi Társaság ülésén ismertetnie. Feltehetően igaz. hogy erre a jelenségre figyelmét a fáról lehulló alma irányította, ami a nehézkedés, a Föld vonzóerejének létezését bizonyította be Newton előtt. Az általános tömegvonzásról, a gravitációról alkotott törvénye a klasszikus elméleti fizika legfontosabb alaptétele lett. Elméletét kiterjesztette a világmindenségre és úgy vélekedett. hogy például a Holdat a Föld körül, a bolygókat a Nap körül megtartó efő a kölcsönös gravitáció, amely a távolsággal négyzetes arányban csökken. Ezt az összefüggést valamennyi anyagi részecskére, tehát a mikrovilágra is általánosította. Newton elméletét később a kísérletek hosszú sora fényesen igazolta.-A200 évvel ezelőtt, 1681- ben készítette el Johannes Van Ceulen az első planetáriumot (a bolygórendszerünk felépítését, szerkezetét és a Nap körül való mozgását szemléltető készülék) Huygens számításai alapián. A szerkezetet Huygens 1675-ben feltalált óraműve mozgattá.-AAz alábbi találmány érdekes példája annak. hogy. a technika fejlődése a társadalom fejlődésével, átalakulásával függ össze. A hűbéri rend világának például nem volt szüksége a híradás új eszközeire, mert az emberek életét évszázados hagyományok irányították és ezen változtatást e rend őrei nem is kívántak. Amikor azonban Franciaországban a nép felkelt és elkergette a régi urait, a reakciós Európa ösz- szes állama rátámadt a fiatal köztársaságra: fontossá vált, hogy a főváros mindent azonnal megtudjon, ami a frontodon és a vidé-. ken történt... Ezért születhetett meg 190 évvel ezelőtt, 1791-ben Claude Chavpe (1763—1805) francia fizikus optikai távíró találmánya. Ennek minden állomásán há- Som mozgatható kart helyeztek el egy árbocra. A karokat a házból különböző helyzetbe lehetett beállítani, mégpedig a középső kart 4, az oldalsó karokat pedig héthét helyzetbe és úgy összesen 196 jelet lehetett vele továbbítani: a betűkön kívül gyakran előforduló szavakat is jelöltek vele. 1000 kilométeres távolságot egy óra alatt lehetett áthidalni. Az első Chappe-vona- lat 1793. április 11-én nyitották meg és a francia forradalom alatt 1794-ben ezen jelentették Lille-ből Párizsba Condé város bevételét. Ez időből származije a magyar Chudy József “ optikai távírója is, aki egymástól 5— 10 kilométer távolságon őrházak láncolatát javasolta; és azt, hogy minden őrháznak legyen öt ablaka, melyeket lámpa világított meg és ezek mindegyikét egy-egy tolóablaktámlával lehetett volna elsötétíteni. Az öt lehetséges jel kombinációjából kerültek volna ki az ábécé betűi. Az ablaktáblákat Chudy ügyes szerkezettel, gombnyomásra működtette volna. A, hűbéri Magyarországon — a találmány 1787-ből való — nem figyeltek fel a találmányra. Pedig a feltaláló megérdemelte volna a sikert, nemcsak kiváló tehetsége, hanem szerénysége miatt is. Kováts Andor Furcsa dolog a szenvedély! Magam is elcsodálkoztam, visszafelé indulóban, amikor az éjszakai budapesti vonatnál ugyanazokat az arcokat láttam viszont a prágai fő- pályaudvaron, amelyéket reggel érkezésemkor hagytam el. A fáradt tekintetek láttán döbbentem rá; milyen sokan is voltunk, csak egy nap alatt is, akiket egy mindössze 16 órás prágai tartózkodásra — (plusz 24 órás vonatozásra) — . ösztönzött a hír! Az INTERKAMERA ’81 kiállítás híre, ahol pedig „csak” fotócikkek vonultak fel: fényképezőgépek, felvevők, filmek, laborfelszerelések. Hozzáférhetetlen ül,' üveg alatt. De másként is; mert például hány- néző zsebében kuncog a krajcár a . két és fél ezer dollár értékű Leica R 4 MOT láttán? Amelynek bármelyik objektíve drágább ötszáz dollárnál? (Esetünkben a dollár hatvannal szorozva válik forinttá !) És mégis: tapossák egymást az emberek a kiállítás második napján! Tülekednek a színes, hihetetlenül színhű prospektusokért, és egy-egy gépsztárt — főként a kisfilmes, tükörreflexes gépeket — szinte bálványként, mámoros szemekkel rajongnak körül. Okkal! A' NIKON kiállításán például a tavaly júniusban, a moszkvai olimpiára piacra dobott csúcskamerát, az F3-at hirdették a nyolcvanas évek profi kamerájaként. Jóllehet a NI- KON-párt mérni meglepetéssel konstatálta a mechanikai elemek elektronikával való felváltását, a szakembereket hamar meggyőzte a régiekhez hasonló megbízhatóság mellé felzárkózó komfort, így például a NASA is felVíz alatti tokozás és vaku a — RICOH-s&tóI. tenger alatti fényképezéshez (A szerző felvételei) vette „űrutasai” közé a 8— 1/2000 másodpercet tudó, hat kép/másodperccel gyorstüzelő kamerát — ez lesz a nyugat-európai SPACELAB űrállomás hivatalos fényképezőgépe. Hogy hogyan cserélnek majd objektívet az űr- sétá résztvevői nem tüdőm; legyen az. ő gondjuk. Az már látszott, mit cserélnek: beavatottaknak biztos, mond valamit a számsor: 1.2/58, Noctilux 1.4/85, 1.8/105, 2.0/135, 2.8/300... A csak szemlélődőket is bizonnyal megigézte a csoda: az arasznyi üvegkoronggal kezdődő 2.8/6(!J halszemob- jektív, amely majd kétszerese a gép nagyságának — átmérőben) Olyan, ami már „nincs is”: 220 fokos látószögébe maga a fotós is belelóg, — ára pedig alig több 13 ezer nyugatnémet márkánál. vagyis 400 000 forintnál. .. A NIKON azonban nemcsak az űrt célozta meg; rekonstruálták az eredetileg Cousteau által szerkesztett víz alatti NIKONOS fényképezőgépet. is. Elődjével magam is dolgoztam az Adria negyvenméteres mélységei- * ben: az is jó volt, tönkrete- hetetlen. Talán azért a javítás. .. ? Persze, sok .gyár liheg a NIKON közvetlen közelében. A CANON például lencséivel „szédített”. Ök ugyanis már nemcsak, ritka fémekkel „szennyezett” üveget építenek objektíveikbe. A 2.8/300, 2.8/400 lencsék belső tagjai kalciumfluoritból. kristályból készülnek. Rendkívüli optikai tulajdonságokat adnak a lencsesornak, iszonyú pénzekért, e vízben oldódó lencsék, de ml yan, ha vízbe pottyan egy ilyen objektív? A világrekorder 1.4/24. vagy az 1.2/85 belsejében pedig nem gömbfelületű, hanem hullámvonal- sziluettű lencsetagok vannak. Ezeket az aszférikus elemeket izzó üvegből — esztergálják! Megdöbbentően- pici masinákat és objektíveket. tettek közszemlére az ASAHI PENTAX-nál: némely gép, motor, filmtovábbító nélkül alig kézbe fogható. Közöttük a világ mindeddig egyetlen olyan gépe. az ME Super, amelyen nyomógombokkal lehet időt váltani. Az őszi kölni Photokina után’ itt mutatták be másodszor a gyár 60. születésnapjára konstruált csodát, az LX-et. Hogy mit tud?. Spotmérésen kívül — ezt csak a Leica tudja — mindent! A tükör felcsapó- dása után a film síkjáról, rövidebb zársebességnél a titánlemez zár. — a felületéről visszaverődő fényt méri. expozíció közben is változtatva az időt 125-től 1/2000 másodpercig. Ezzel a módszerrel saját vakujá- nak fényét expozíció közben adagolhatja. Csodálatos, brillanciájú objektívei — színesre a legjobbak! — ma a legkisebbek is: a 2.8/40-es például 18 milliméter vastag. Igaz, „ágyút” is lehet a géphez csatolni: a 6.7 nyílású, 135-től 600 milliméterig változtatható fókuszú Zoom-objektív 582 milliméter hosz- szú, és 4070 grammnyi. Négy grammonként egy dollárért. .. A rendszer valami kétszáz tartozékból épül fel: köztük talán a legérdekesebb a sztereoelőtét, amellyel térhatású diapárok készíthetők) kisfilmre. Ha már a térhatásnál tartunk: ä szovjet finommechanikai ipar hologrammo- kat, lézerrel készített fényképeket is kiállított. Körüljárhatok: többen meg is akartak fogni őket; nem si- • került... Sikerült viszont a Leitz gyár új, V35 jelű nagyítógépe. Ez a gép egy „Velo- rex-külsőbe" rejtett Ferrari. Élességállítása folytonosan automatikus, 40x55 cm képméretig, kisfilmről. Merev, tartós és a színes feladatokra is alkalmas halogénfejjel szerelték fel. Az olasz Durst cég viszont automatikus 'szűrőmeghatározó és fénymérő elektronikával szerelte fel AC650 nagyítógépét. Az Ilford és az ÁGFA standján is a megdöbbenés érzett a levegőben. Már olvashattunk új fekete-fehér filmjeikről, amelyeket a C41 színes eljárás szerint, 38 °C- on kell előhívni — és ezüstöt nem ■ tartalmazó negatívot adnak, 27 DIN alapérzékenységgel. De hogy valójában mit „tud” ez a 22—23 DIN közé bárhová exponálható film, arról egy leica-ne- gatívról készített 60x90 centiméteres nagyítás győzött meg. A kifejezetten kemény világítású portrén meg lehetett számolni a bőr pórusait! Ilyen minőségű képeket eddig csak Richard Avedon portréin láttam — 18x24 centiméteres , negatívról! Mellé: olyan Multigrade nagyítópapír, amely bármely negatívfoltozatra azonosan exponálandó, és csak a nagyítógép sárga, vagy ibolya szűrőivel lágyul, vagy ke- ményedik a kép. Itt álltam meg először a szemlélődésben: ekkor jutott eszembe az a Dulovits Jenő, aki a tükörreflexes gépek atyjaként készítette el elsőként DUFLEX-ét 1948 kö-. rül, — porrqprízmával, be- ugrórekesszel, mindennel. És aki a harmincas években már kidolgozta a szűrőzéssel módosított papírfokozatot, és szabadalmaztatta a színhívóban -előhívott fekete-fehér filmet. .. Aki -1972-ben nyomor közepette halt meg, és akinek szabadalmai mostan- tájt jártak le. .. Nem tehetek róla: az ö szellemét véltem lengedezni a fototechnika mai csűtsteljesítxnénye- it felvonultató INTERKA- MERA ’81 csarnokában. Kőhidi Imre Kossuth rádió 8.52 Örökzöld dallamok. 9.44 Zenés képeskönyv. 10.05 Játék a könyvtárban. 10.35 Kórusművek. 10.49 Gondolat. A rádió irodalmi lapja. 12.00 Déli krónika. 12.20 Ki nyer ma? 12.35 Kolozsvári Grandpierre Emil: A szeplős Veronika. 14.23 Mindenki könyvtára. 14.53 Ének a forradalomról. 15.10 Magyarán szólva . .. 15.25 Sándor Frigyes vezényel. 16.05 Rádiónapló. 18.00 Könnyűzene. 18.15 Hol volt, hol nem volt.. . 18.30 Esti magazin. 19.30 Népdalfeldolgozások. 19.49 Kilátó. 20.43 Hallgassunk operát! 22.15 Sporthírek. 22.20 Tfz perc külpolitika. 22.30 Dra- hos Béla fuvolázik. 23.30 Skandináv muzsika. Petőfi rádió 8.33 Napközben. 10.00 Ze- nedélelőtt. 12.33 Mezők, falvak éneke. 12.55 Hegyalja kincse. 13.25 Látószög, 13.30 Billegetőmuzsika. 14.00 Kettőtől fél ötig.... 16.33 Útközben. 16.35 Idősebbek hullámhosszán. 17.30 Belépés nemcsak tornacipőben. 18.33 Hétvégi panoráma. 19.55 Slágerlista. 20.33 A rádió Kabarészínháza áprilisi bemutatója. 21.43 Sci- fi-kedvelőknek. 22.00 Verbunkosok, nóták. 23.15 Dzsessz a 70-es években. Miskolc 17.00 Hírek. Időjárás. 17.05 Amiről beszélni kell. Szerkesztő: Nagy István. 17.15 Kisiskolások, gyerekek. —■. Megzenésített verseket ad elő a Kaláka együttes. 18.00 Észak-magyarországi krónika. 18.25 Lap- és műsorelőzetes . •. 8.25 Tévétorna. 8.30 Iskolatévé. 13.50 Iskolatévé. 16.00 A fény hegyei (Olasz dokumentumfilm). 16.30 Perpetuum mobile. Navi- gare necesse-est! (Hajózni szükséges!). 17.25 Telesport. 17.55 In memóriám Rábai Miklós. Drágszéli táncszvit. — Derecskéi verbunk. 18.10 Az Országházból jelentjük... ,19.10 Tévétorna. 19.15 Esti mese. Ki vagy te? 19.30 Tv-hfradó. 20.00 Külpolitikai fórum. 21.30 Huszka Jenő: Bob herceg (operett). 22.55 Tv-híradó 3. 2. műsor 18.30 Pedagógusok fóruma. Iskola és környéke. 19.05 A pécsi körzeti stúdió műsora. 19.30 Tv-híradó. 20.00 Kisfilmek a nagyvilágból. 20.00 Mathew Bra- di. 20.15 A friz ló (francia kisfilm). 20.35 Az Alekszan- der Nevszki székesegyház (bolgár kisfilm). 20.45 Hogyan építkeztek az Izlandiak 1100' éven keresztül? 21.15 Tv-híradó 2. 21.35 Egy k/vülálló véleménye. (angol tévéfilm). 22.30 Testünk. Csontok, porcok, inak. A mozgás szervrendszere. 23.00 Reklám. Jlü@ 1981. április Hí, csütörttüt
