Népújság, 1981. március (32. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-04 / 53. szám

Játék go-kart A gyermekek örömére a közeljövőben megjelenik az üzle­tekben a pedálos go-kart játékautó, amelyet a székesfehér­vári Fémipari Ktsz készít óvodások és kisiskolások részére. A csővázas, kézifékes, műanyag ülésű, áramvonalas kisautót pedállal lehet hajtani. A szé­kesfehérváriak előre láthatólag az idén ötezer darabot készítenek belőle. A képen „próba- útón” a játékautó. (MTI fotó — Szabó Imre felv. — KS) Zenei csemegék az Országos Filharmónia ötödik rendezvényén Az Országos Filharmónia egri ötödik hangversenyét, Nyikolaj Demidenko emléke­zetes zongoraestje után ismét a szólisták adták. Az inti- mebb műfaj iránt még ma sincs olyan érdeklődés, mint a nagyzenekarokkal megszó­laltatható alkotások iránt, pedig egymaga is tud elmé­lyült élményt nyújtani. Mindezt az elmélkedésnek tűnő bevezetést azért bo­csátottuk előre, mert a hang­verseny mindhárom száma — ha úgy tetszik — zenei csemege. Händel D-dúr szo­nátája ugyan megszólaltatja a hegedű mellett és inkább mögött a zongorát is, de csak azért, hogy a délies, olaszos dallamokat, annál biztosab­ban, annál csillogóbban ad­hassa elő a hegedűművész. Hándelnek ez a műve a fenséget annyiszor érintő Mérlegen a könyv­hónap (Tudósítónktól): Februárban került sor a mezőgazdasági könyvhónapra, amelyen gazdag program várta az érdeklődőket. A könyvtárak kiállításokká! és vásárokkal örvendeztet­ték meg a látogatóikat' és számos író—olvasó-találkozót is rendeztek. Az egri Me­gyei Művelődési Központ ajánlójegyzéket készített a számukra: filmeket, és 'elő­adástémákat javasoltak. Ve­títettek Fétervásárán, Hat­vanban, Bátorban és Gyön­gyösön. Különböző témákról, például a nyúltartásról, a tej­termelésről az állafbetegsé- gekről beszélgettek Porosz­lón. Sarudon, Tarnaleleszen. Nagyfügeden négy ismeret- terjesztő estén is részt ve­hetett a helybeli közönség: tanácskoztak a sertés- és szarvasmarha-tenyésztésről,, a zöldség, és burgonyater­melés fokozásáról, valamint a méhészet Időszerű kérdé­seiről. Váradi Anna A MpnuitSil 1981. március 4-, szerda nagy barokk szerző alkotá­sai között inkább könnyed­nek és bájosnak mondható, meghitt elmélkedésnek, ne­tán a lélek szórakozásának. Bartók Béla Szóló-szonátá. ja mindenesetre ettől a hándeli világtól — hangu­latában, szenvedélyésségében, gondolataival, — fényévnyi távolságra tartózkodik. A Yehudi Menuhin megrende­lésére készült darab az utol­só befejezett alkotás a Bar- tók-életműben, tehát záró­tételként, összefoglalásként is felfoghatjuk ezt a mu­zsikát, végső üzenetként a zeneszerző részéről. Perényi Eszter mindkét szonátában az érett művész fegyelmezettségével és nem kis szenvedéllyel társult a szerzők gondolataihoz. Oly­kor a közönség is megérzi az előadóművész belső viasko- dását — mint ebben az eset­ben is —, ahogyan belső gondjai, érzései, szenvedé­lyei, gondolatai kavarognak a hangokban. Nemcsak azok a gondolatok és szenvedé­lyek, amiket a müvek fel­kelteni képesek, hanem azok is, amelyek az előadás fe- szültségében-mámorában ke­letkeznek. Bartókot nem könnyű játszani, a nagy A híres és gyermekkora óta rövidlátó politikus meg­betegedett. A betegség valószínű nem volt tisztában a politikus nemzeti nagyságával és le­gendás ' hatalmán alapuló megközelíthetetlenségével, mert megközelítette, sőt egy­re kellemetleneb közérzetet idegi megterhelés és a foly­tonosan ráfigyelés arra a szellemi iramra, amit a zene egyébkénti irama is ki­kényszerít, együttlobogást vár el a művésztől. Ezt az élményt adta most egri kö­zönségének Perényi Eszter, a Szóló-szonátában. A műsor befejező száma­ként ismét egy harmadik lel­ki alkat, más temperamen­tum, C. Franck szólalt meg a hegedűre és zongorára írt A-dúr szonátában. Ügy gon­doltuk, hogy ez a minden­képpen sikerdarab, éz a csillogó, újra és újra rokon- szenvet keltő muzsika majd ezen az estén is maradékta­lanul érvényesül. Csak félig teljesült várakozásunk. Pe­rényi Eszter hegedűje mel­lett mintha Kiss Gyula nem azzal a hevülettel vett volna részt ebben a játék­ban, mintha nem együtt „ro­hamozta" volna a hegedű és a zongora azt a célt, amit a szonáta kitűz az előadómű­vészek számára. S mintha mindkét művész érezte vol­na az élmény hiányát, ezért ráadásként előadott számuk a közönséget is kárpótolta. A zenetörténeti bevezető­ket Pándi Mariann mondot­ta eL Farkas András okozott neki. Elkezdődött az ilyenkor szokásos akció, amely orvostól orvosig vit­te, illetve vitette a nagyhí­rű férfiút. A doktori kanosszajárás két fázisra oszlott. Az első­ben a neves személyiség villogó szemüvege mögülkö- zölte az orvosokkal, hogy mi baja van és fakó hangján utasította őket, hogy mennyi idő alatt gyógyítsák meg. Nem volt ez dörgedelmes parancs, csak amolyan egy­szerű, rideg, hangsúlytalan kívánalom, mint bármilyen más állami utasítása, ame­lyet kiejtett a szájén. A második fázis bonyolul­tabb volt, de fenyegetőbb. Az orvosoknak pontos diag­nózist kellett adniuk — té­vedés természetesen kizárva! — és utána a biztos gyógyu­lás receptjét közölni, bele­értve a teljes felépülés idő­pontját is. A rejtélyes kór azonban csak nem akart távozni a je­les ember szervezetéből. Ál­lapota hétről hétre, majd ké­sőbb napról napra romlott. Végül személyi titkárainak egyike kiejtette 7.é profesz- szor nevét, hogy talán <5. — Nem — sziszegte a po­litikus, — azt azért nem. Nem egyeznek elvetnie. Május 29.—június 6. Az ünnepi könyvhetek nyitója Budapesten és Győrben Az idén május 29.—júni­us 6-a között rendezik meg a magyar kulturális élet ki­emelkedő eseményét, az ün­nepi könyvhetet. Az ünnepi könyvhét országos szervező bizottsága döntött a központi rendezvények időpontjáról és helyszínéről is. Eszerint Budapesten május 29-én a Vörösmarty téren nyílik meg a rendezvénysorozat, s a Vi­gadó Galéria ad otthont a Szép magyar könyvek kiállí­tásnak. A vidéki központi megnyitó helyszíne május 30- án Győr lesz. A szövetkezeti könyvterjesztés ugyancsak május 30-án, Püspök­ladányban tartja a megnyitó ünnepséget. Az ünnepi könyvhétre mintegy 100 mű, több mint 2,4 millió példányban jele­nik meg. A hagyományokhoz híven, változatlanul a mai irodalom áll a könyvheti lista újdonságainak közép­pontjában. Ismét közreadják — a könyvünnep idején fél­áron — a közkedvelt anto­lógiákat, az elmúlt év no­vellaterméséből válogató Körkép ’81-et. A tavaly megjelent versekből tallózó a Szép versek ’RO-at és a legújabb mai magyar. drá­mákat közreadó Rivalda '79 —80-at, Az ünnepi könyvhét ide­jén a fővárosban és ország­szerte könyvutcákat nyit­nak, több száz könyvsátrat vernek fel, s megrendezik az író—olvasó találkozókat, ’dedikáciokat Is. (MTI) Csütörtökön nyílik... Bálint Endre kiállítása Egerben Az európai rangú grafikus és festőművész, Bálint Endre alkotásaiból nyílik kiállítás holnap, március 5-én a Me­gyei Művelődési Központ­ban. A tárlaton a szentend­rei iskola képviselőjének 24 fotómontázsát tekinthetik meg az érdeklődök március 29.1 g, naponta 13—18 óra kö­zött az egri Kisgalériában. Az országban először most kiállított válogatást Szabadv Judit művészettörténész nyitja meg csütörtökön dél­után öt órakor. A személyi titkár sokáig hallgatott, majd először éle­tében megpróbálta eredeti szándékának megváltozta­tására rávenni rettegett fő­nökét. Hogy sikerült, ahhoz nem az érvek járultak hoz­zá, hanem a rohamosan fo­gyó egészség. A nagy fekete autó vé­gül is megállt Zé professzor rendelője előtt. A találkozás néhány kí­nos mozzanattól eltekintve — a professzor megkérdezte páciensét, hogy mi a foglal­kozása, hogy hívják, hány éves — simán zajlott le. A vizsgálatok precízen, sebesen zajlottak. Három nap múlva Zé pro­fesszor, miután leültette pá­ciensét a mahagóniasztal melletti fotelba — megkínál­ta a Nagy Férfiút egy szi­varral. aki gúnyosan elmoso­lyodott és metsző hangon megszólalt. — fin nem dohányzom, ha nem tudná! A professzor valóban nem tudta, de csak ennyit mon­dott: — Kár — és rágyúj­tott egy hatalmas szivarra. — Nos? — zongorázott se­besen ujjaival a politikus. — Egy jó szivar elszívása TAKACS FERENC „Feb­ruári karácsony” cí­mű dokumentumdrámája egy gyermektragédia utóéle­tének képeit idézte fel. A derűsnek ígérkező télapóün- n;. a fővárosi iskola VII. ofztályú tanulóinak azóta is emlékezetes napja. Mindez öt éve történt és azok a ne­bulók, akik akkor az isko­la egyik lezárt tanterme előtt várakoztak, ma már egyetemeken tanulnak vagy a város különböző üzemei­ben, irodáiban dolgoznak, elgondolkodhatnak a csíny­tevés, vagánykodás követ­kezményein, mentségeken és vádló terheken. Akkor álldogálás és vára­kozás közben Zoli egy já- tékpisztollyá formált öngyúj­tóval lángra lobbantotta Zsuzsi télapóöltözetét. A csinos arcú lányt pillana­tok alatt körbecsapta a láng, érett a köntös alja, a süveg, karján a ruha és vattából készült szakáll. Harmadfokú égési sebekkel szállították kórházba, és 25 plasztikai műtét sem tudta visszaadni eredeti szépségét. A gyújto­gató fiú átkerült egy másik iskolába. Zsuzsi közben be­fejezte általános és közép­iskolai tanulmányait. Osz­tályfőnöke és osztálytársai azóta is felkeresik, nem se­gítséget, csak barátságot kér tőlük és megértést az embe­rektől. Az egészségügy terü­letén szeretett volna elhe­lyezkedni, hogy segíthessen bajba jutott embertársain. Osztályfőnöke, látva érdeklő­dését a humán tárgyak iránt, azt mondta: „Jól megállná a helyét mint könyvtáros”, a betegek közelsége újra és újra emlékeztetné baleseté­re. Valószínű ez lenne a gyógyulás útja s nem ké­zimunka-könyveket kölcsö­nözni. Pedig emlékezik, mert a riport utolsó mon­datában ezt jegyezte meg: „Rá csak úgy tudok gondol­ni, hogy gyűlölöm, gyűlölöm őt". Persze, elég sok ilyen Zsuzsi-tudattal élő ember van körülöttünk, akik az élet különböző sérüléseit hordozzák, de a hegek nem a* arcon, hanem a tudat mélyén húzódnak meg, gon­dosan takargatva. Az író-szerkesztő a volt osztályfőnök segítségével olyan magnófelvételeket ál­lított egymás mellá, ame­lyek a gyógyulás éveit tár­ták elénk. De ha mér fel­idézték a tragédia első pil­lanatát, érdemes lett volna kutatni a vásott srác tetté­nek Indítékait. Miért tette? Ki ellen támadt? Az osztály legszerényebb tanulója el­len? Kit akart megalázni? Az atyának az a megjegy­zése. hogy ez egy borzalma­san rossz gyerek, nem volt meggyőző. Az sem magyará­zat, amit a lányok mondtak, hogy ez csak egy játékpisz­toly volt, nem is szikrázott. Mások szerint a 13 éves fiú átlagon felüli intelligenciá­val rendelkezett. Ha igen, akkor viszont tudnia kellett volna, milyen következmé­nyei lehetnek tettének. Nem, ez egy ostoba, beképzelt, ag­resszív tanuló lehetett, aki így akart gúnyt űzni, bot­rányt kavarni r{ iskola ha­gyományait őrző, barátsá­gokra ösztönző ünnep körül. Csak növelte volna a szo­morú történet hitelességét, ha néhány mondattal ő is megszólal. a valóság Ábrázo­lásának hitelességét, a dokumentumjátékok sajá­tosságait vizsgálta számtalan kitűnő játék szerzője, K u - binyi Ferenc a „Tár­salgó” múlt heti számában. Irodalom ez? Természetesen, de nemcsak azért, mert külföldön azok, akik mikro­fonnal írják drámáikat, tag­jai egy-egy ország írószövet­ségének, hanem azért, mert íróik a társadalom életének egy-egy szeletét ábrázolják. Mindössze a valóság megkö­zelítésének módjában van különbség. Az író talál egy igazságot, gondolatot, már köztudott ítéletet és ehhez kell megalkotnia azt a figu­rát, akinek személye általá­nosítható. A dokumentum­dráma szerzője talál egy embert, esetet, ami esetleg különösség, de ehhez kell megtalálnia az általánosít­ható következtetést. Pl. A Boldogság hőse, a gyermek­szerető orvosnő példája an­nak, hogy az ember boldog­ságát csak csetlő-botló gye­rekek körében, bontakozó tudatunk gazdagodásában találhatja meg. Hatása? Egy dokumen­tumdráma hatása sokkal szélesebb körre terjed ki, mint a legjobban megírt no­velláé, amelyet legjobb eset­ben is csak pár ezren olvas­nak. A Rádiószinház hall­gatóinak száma viszont több százezer s ha ezeknek csak kis hányada érti meg az író szándékát, akkor szépségei, igazsága mellett morális té­nyező is. Ebergényi Tibor alkalomadtán igen jót tesz a szervezetnek. A politikus megrökönyöd­ve meresztette a szemét. — No persze, lehet hogy a tüdőnek, a hylusoknak, a száj nyálkahártyájának, a gyomornak, vagy a keringési rendszernek külön-külön — ha nem is kifejezetten art egy-egy szivar — az biztos, hogy nem használ. De az egész embernek lehet hogy adott esetben .... Illetve kárt is okoz, meg hasznos is, de több a jó az egész emberre, mint a rossz az egyes szer­vikre. Mert az ember ugye nem tüdő. nem nyálkahár­tya. nem keringési rendszer, hanem erb bér. A politikus felpattant vol­na, ha éppen nincs olyan rossz állapotban. Így csak szemüvege villant meg bal- sejtelmesen a félhomályban. — Azt mondja meg, mi bajom van? — kérdezte tom­pán, fenyegetően. Zé professzor nagyot szí­vott a nagy gonddal sodort dohánylevelekből és elgon­dolkodva felsóhajtott. — Őszintén szólva, fogal­mam sincs. — Micsoda? — hördült fel ( a politikus. — Amint az imént meg­jegyeztem volt, fogalmam sincs. Lehetséges ugyan, hogy valami lappangó, de még felszínre sem tört konkrét betegséggel állunk szemben, de. nem hiszem. Menjen ha­za, sétáljon, játsszék, járjon Roziba, szálljon ki az autó- ' bői, ácsorogjon el a tereken, bámészkodjék, egyáltalában csináljon sok olyan dolgot, ami teljesen fölösleges. Na igen, körülbelül ennyi. Vi­szontlátásra, izé kérem. Egyszóval, viszontlátásra. A politikus hazament. Hosszas vajúdás után meg­fogadta a professzor taná­csát. Két év múlva a kis dél-ámerikai ország fizetési mérlege egyensúlyba került, külkereskedelmi aktívumra tett szert, lendületet vettek a beruházások, szociális in­tézkedésekre került sor. Amikor a politikust a har­madik infarktussal vitték be Zé professzor klinikájára, ki­köpte szájából a szivarcson­kot és alig hallhatóan meg­szólalt. — Hát nem csodálatos az élet.., Sziget hy András Az egri szonáta estről

Next

/
Oldalképek
Tartalom