Népújság, 1981. március (32. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-04 / 53. szám
Játék go-kart A gyermekek örömére a közeljövőben megjelenik az üzletekben a pedálos go-kart játékautó, amelyet a székesfehérvári Fémipari Ktsz készít óvodások és kisiskolások részére. A csővázas, kézifékes, műanyag ülésű, áramvonalas kisautót pedállal lehet hajtani. A székesfehérváriak előre láthatólag az idén ötezer darabot készítenek belőle. A képen „próba- útón” a játékautó. (MTI fotó — Szabó Imre felv. — KS) Zenei csemegék az Országos Filharmónia ötödik rendezvényén Az Országos Filharmónia egri ötödik hangversenyét, Nyikolaj Demidenko emlékezetes zongoraestje után ismét a szólisták adták. Az inti- mebb műfaj iránt még ma sincs olyan érdeklődés, mint a nagyzenekarokkal megszólaltatható alkotások iránt, pedig egymaga is tud elmélyült élményt nyújtani. Mindezt az elmélkedésnek tűnő bevezetést azért bocsátottuk előre, mert a hangverseny mindhárom száma — ha úgy tetszik — zenei csemege. Händel D-dúr szonátája ugyan megszólaltatja a hegedű mellett és inkább mögött a zongorát is, de csak azért, hogy a délies, olaszos dallamokat, annál biztosabban, annál csillogóbban adhassa elő a hegedűművész. Hándelnek ez a műve a fenséget annyiszor érintő Mérlegen a könyvhónap (Tudósítónktól): Februárban került sor a mezőgazdasági könyvhónapra, amelyen gazdag program várta az érdeklődőket. A könyvtárak kiállításokká! és vásárokkal örvendeztették meg a látogatóikat' és számos író—olvasó-találkozót is rendeztek. Az egri Megyei Művelődési Központ ajánlójegyzéket készített a számukra: filmeket, és 'előadástémákat javasoltak. Vetítettek Fétervásárán, Hatvanban, Bátorban és Gyöngyösön. Különböző témákról, például a nyúltartásról, a tejtermelésről az állafbetegsé- gekről beszélgettek Poroszlón. Sarudon, Tarnaleleszen. Nagyfügeden négy ismeret- terjesztő estén is részt vehetett a helybeli közönség: tanácskoztak a sertés- és szarvasmarha-tenyésztésről,, a zöldség, és burgonyatermelés fokozásáról, valamint a méhészet Időszerű kérdéseiről. Váradi Anna A MpnuitSil 1981. március 4-, szerda nagy barokk szerző alkotásai között inkább könnyednek és bájosnak mondható, meghitt elmélkedésnek, netán a lélek szórakozásának. Bartók Béla Szóló-szonátá. ja mindenesetre ettől a hándeli világtól — hangulatában, szenvedélyésségében, gondolataival, — fényévnyi távolságra tartózkodik. A Yehudi Menuhin megrendelésére készült darab az utolsó befejezett alkotás a Bar- tók-életműben, tehát zárótételként, összefoglalásként is felfoghatjuk ezt a muzsikát, végső üzenetként a zeneszerző részéről. Perényi Eszter mindkét szonátában az érett művész fegyelmezettségével és nem kis szenvedéllyel társult a szerzők gondolataihoz. Olykor a közönség is megérzi az előadóművész belső viasko- dását — mint ebben az esetben is —, ahogyan belső gondjai, érzései, szenvedélyei, gondolatai kavarognak a hangokban. Nemcsak azok a gondolatok és szenvedélyek, amiket a müvek felkelteni képesek, hanem azok is, amelyek az előadás fe- szültségében-mámorában keletkeznek. Bartókot nem könnyű játszani, a nagy A híres és gyermekkora óta rövidlátó politikus megbetegedett. A betegség valószínű nem volt tisztában a politikus nemzeti nagyságával és legendás ' hatalmán alapuló megközelíthetetlenségével, mert megközelítette, sőt egyre kellemetleneb közérzetet idegi megterhelés és a folytonosan ráfigyelés arra a szellemi iramra, amit a zene egyébkénti irama is kikényszerít, együttlobogást vár el a művésztől. Ezt az élményt adta most egri közönségének Perényi Eszter, a Szóló-szonátában. A műsor befejező számaként ismét egy harmadik lelki alkat, más temperamentum, C. Franck szólalt meg a hegedűre és zongorára írt A-dúr szonátában. Ügy gondoltuk, hogy ez a mindenképpen sikerdarab, éz a csillogó, újra és újra rokon- szenvet keltő muzsika majd ezen az estén is maradéktalanul érvényesül. Csak félig teljesült várakozásunk. Perényi Eszter hegedűje mellett mintha Kiss Gyula nem azzal a hevülettel vett volna részt ebben a játékban, mintha nem együtt „rohamozta" volna a hegedű és a zongora azt a célt, amit a szonáta kitűz az előadóművészek számára. S mintha mindkét művész érezte volna az élmény hiányát, ezért ráadásként előadott számuk a közönséget is kárpótolta. A zenetörténeti bevezetőket Pándi Mariann mondotta eL Farkas András okozott neki. Elkezdődött az ilyenkor szokásos akció, amely orvostól orvosig vitte, illetve vitette a nagyhírű férfiút. A doktori kanosszajárás két fázisra oszlott. Az elsőben a neves személyiség villogó szemüvege mögülkö- zölte az orvosokkal, hogy mi baja van és fakó hangján utasította őket, hogy mennyi idő alatt gyógyítsák meg. Nem volt ez dörgedelmes parancs, csak amolyan egyszerű, rideg, hangsúlytalan kívánalom, mint bármilyen más állami utasítása, amelyet kiejtett a szájén. A második fázis bonyolultabb volt, de fenyegetőbb. Az orvosoknak pontos diagnózist kellett adniuk — tévedés természetesen kizárva! — és utána a biztos gyógyulás receptjét közölni, beleértve a teljes felépülés időpontját is. A rejtélyes kór azonban csak nem akart távozni a jeles ember szervezetéből. Állapota hétről hétre, majd később napról napra romlott. Végül személyi titkárainak egyike kiejtette 7.é profesz- szor nevét, hogy talán <5. — Nem — sziszegte a politikus, — azt azért nem. Nem egyeznek elvetnie. Május 29.—június 6. Az ünnepi könyvhetek nyitója Budapesten és Győrben Az idén május 29.—június 6-a között rendezik meg a magyar kulturális élet kiemelkedő eseményét, az ünnepi könyvhetet. Az ünnepi könyvhét országos szervező bizottsága döntött a központi rendezvények időpontjáról és helyszínéről is. Eszerint Budapesten május 29-én a Vörösmarty téren nyílik meg a rendezvénysorozat, s a Vigadó Galéria ad otthont a Szép magyar könyvek kiállításnak. A vidéki központi megnyitó helyszíne május 30- án Győr lesz. A szövetkezeti könyvterjesztés ugyancsak május 30-án, Püspökladányban tartja a megnyitó ünnepséget. Az ünnepi könyvhétre mintegy 100 mű, több mint 2,4 millió példányban jelenik meg. A hagyományokhoz híven, változatlanul a mai irodalom áll a könyvheti lista újdonságainak középpontjában. Ismét közreadják — a könyvünnep idején féláron — a közkedvelt antológiákat, az elmúlt év novellaterméséből válogató Körkép ’81-et. A tavaly megjelent versekből tallózó a Szép versek ’RO-at és a legújabb mai magyar. drámákat közreadó Rivalda '79 —80-at, Az ünnepi könyvhét idején a fővárosban és országszerte könyvutcákat nyitnak, több száz könyvsátrat vernek fel, s megrendezik az író—olvasó találkozókat, ’dedikáciokat Is. (MTI) Csütörtökön nyílik... Bálint Endre kiállítása Egerben Az európai rangú grafikus és festőművész, Bálint Endre alkotásaiból nyílik kiállítás holnap, március 5-én a Megyei Művelődési Központban. A tárlaton a szentendrei iskola képviselőjének 24 fotómontázsát tekinthetik meg az érdeklődök március 29.1 g, naponta 13—18 óra között az egri Kisgalériában. Az országban először most kiállított válogatást Szabadv Judit művészettörténész nyitja meg csütörtökön délután öt órakor. A személyi titkár sokáig hallgatott, majd először életében megpróbálta eredeti szándékának megváltoztatására rávenni rettegett főnökét. Hogy sikerült, ahhoz nem az érvek járultak hozzá, hanem a rohamosan fogyó egészség. A nagy fekete autó végül is megállt Zé professzor rendelője előtt. A találkozás néhány kínos mozzanattól eltekintve — a professzor megkérdezte páciensét, hogy mi a foglalkozása, hogy hívják, hány éves — simán zajlott le. A vizsgálatok precízen, sebesen zajlottak. Három nap múlva Zé professzor, miután leültette páciensét a mahagóniasztal melletti fotelba — megkínálta a Nagy Férfiút egy szivarral. aki gúnyosan elmosolyodott és metsző hangon megszólalt. — fin nem dohányzom, ha nem tudná! A professzor valóban nem tudta, de csak ennyit mondott: — Kár — és rágyújtott egy hatalmas szivarra. — Nos? — zongorázott sebesen ujjaival a politikus. — Egy jó szivar elszívása TAKACS FERENC „Februári karácsony” című dokumentumdrámája egy gyermektragédia utóéletének képeit idézte fel. A derűsnek ígérkező télapóün- n;. a fővárosi iskola VII. ofztályú tanulóinak azóta is emlékezetes napja. Mindez öt éve történt és azok a nebulók, akik akkor az iskola egyik lezárt tanterme előtt várakoztak, ma már egyetemeken tanulnak vagy a város különböző üzemeiben, irodáiban dolgoznak, elgondolkodhatnak a csínytevés, vagánykodás következményein, mentségeken és vádló terheken. Akkor álldogálás és várakozás közben Zoli egy já- tékpisztollyá formált öngyújtóval lángra lobbantotta Zsuzsi télapóöltözetét. A csinos arcú lányt pillanatok alatt körbecsapta a láng, érett a köntös alja, a süveg, karján a ruha és vattából készült szakáll. Harmadfokú égési sebekkel szállították kórházba, és 25 plasztikai műtét sem tudta visszaadni eredeti szépségét. A gyújtogató fiú átkerült egy másik iskolába. Zsuzsi közben befejezte általános és középiskolai tanulmányait. Osztályfőnöke és osztálytársai azóta is felkeresik, nem segítséget, csak barátságot kér tőlük és megértést az emberektől. Az egészségügy területén szeretett volna elhelyezkedni, hogy segíthessen bajba jutott embertársain. Osztályfőnöke, látva érdeklődését a humán tárgyak iránt, azt mondta: „Jól megállná a helyét mint könyvtáros”, a betegek közelsége újra és újra emlékeztetné balesetére. Valószínű ez lenne a gyógyulás útja s nem kézimunka-könyveket kölcsönözni. Pedig emlékezik, mert a riport utolsó mondatában ezt jegyezte meg: „Rá csak úgy tudok gondolni, hogy gyűlölöm, gyűlölöm őt". Persze, elég sok ilyen Zsuzsi-tudattal élő ember van körülöttünk, akik az élet különböző sérüléseit hordozzák, de a hegek nem a* arcon, hanem a tudat mélyén húzódnak meg, gondosan takargatva. Az író-szerkesztő a volt osztályfőnök segítségével olyan magnófelvételeket állított egymás mellá, amelyek a gyógyulás éveit tárták elénk. De ha mér felidézték a tragédia első pillanatát, érdemes lett volna kutatni a vásott srác tettének Indítékait. Miért tette? Ki ellen támadt? Az osztály legszerényebb tanulója ellen? Kit akart megalázni? Az atyának az a megjegyzése. hogy ez egy borzalmasan rossz gyerek, nem volt meggyőző. Az sem magyarázat, amit a lányok mondtak, hogy ez csak egy játékpisztoly volt, nem is szikrázott. Mások szerint a 13 éves fiú átlagon felüli intelligenciával rendelkezett. Ha igen, akkor viszont tudnia kellett volna, milyen következményei lehetnek tettének. Nem, ez egy ostoba, beképzelt, agresszív tanuló lehetett, aki így akart gúnyt űzni, botrányt kavarni r{ iskola hagyományait őrző, barátságokra ösztönző ünnep körül. Csak növelte volna a szomorú történet hitelességét, ha néhány mondattal ő is megszólal. a valóság Ábrázolásának hitelességét, a dokumentumjátékok sajátosságait vizsgálta számtalan kitűnő játék szerzője, K u - binyi Ferenc a „Társalgó” múlt heti számában. Irodalom ez? Természetesen, de nemcsak azért, mert külföldön azok, akik mikrofonnal írják drámáikat, tagjai egy-egy ország írószövetségének, hanem azért, mert íróik a társadalom életének egy-egy szeletét ábrázolják. Mindössze a valóság megközelítésének módjában van különbség. Az író talál egy igazságot, gondolatot, már köztudott ítéletet és ehhez kell megalkotnia azt a figurát, akinek személye általánosítható. A dokumentumdráma szerzője talál egy embert, esetet, ami esetleg különösség, de ehhez kell megtalálnia az általánosítható következtetést. Pl. A Boldogság hőse, a gyermekszerető orvosnő példája annak, hogy az ember boldogságát csak csetlő-botló gyerekek körében, bontakozó tudatunk gazdagodásában találhatja meg. Hatása? Egy dokumentumdráma hatása sokkal szélesebb körre terjed ki, mint a legjobban megírt novelláé, amelyet legjobb esetben is csak pár ezren olvasnak. A Rádiószinház hallgatóinak száma viszont több százezer s ha ezeknek csak kis hányada érti meg az író szándékát, akkor szépségei, igazsága mellett morális tényező is. Ebergényi Tibor alkalomadtán igen jót tesz a szervezetnek. A politikus megrökönyödve meresztette a szemét. — No persze, lehet hogy a tüdőnek, a hylusoknak, a száj nyálkahártyájának, a gyomornak, vagy a keringési rendszernek külön-külön — ha nem is kifejezetten art egy-egy szivar — az biztos, hogy nem használ. De az egész embernek lehet hogy adott esetben .... Illetve kárt is okoz, meg hasznos is, de több a jó az egész emberre, mint a rossz az egyes szervikre. Mert az ember ugye nem tüdő. nem nyálkahártya. nem keringési rendszer, hanem erb bér. A politikus felpattant volna, ha éppen nincs olyan rossz állapotban. Így csak szemüvege villant meg bal- sejtelmesen a félhomályban. — Azt mondja meg, mi bajom van? — kérdezte tompán, fenyegetően. Zé professzor nagyot szívott a nagy gonddal sodort dohánylevelekből és elgondolkodva felsóhajtott. — Őszintén szólva, fogalmam sincs. — Micsoda? — hördült fel ( a politikus. — Amint az imént megjegyeztem volt, fogalmam sincs. Lehetséges ugyan, hogy valami lappangó, de még felszínre sem tört konkrét betegséggel állunk szemben, de. nem hiszem. Menjen haza, sétáljon, játsszék, járjon Roziba, szálljon ki az autó- ' bői, ácsorogjon el a tereken, bámészkodjék, egyáltalában csináljon sok olyan dolgot, ami teljesen fölösleges. Na igen, körülbelül ennyi. Viszontlátásra, izé kérem. Egyszóval, viszontlátásra. A politikus hazament. Hosszas vajúdás után megfogadta a professzor tanácsát. Két év múlva a kis dél-ámerikai ország fizetési mérlege egyensúlyba került, külkereskedelmi aktívumra tett szert, lendületet vettek a beruházások, szociális intézkedésekre került sor. Amikor a politikust a harmadik infarktussal vitték be Zé professzor klinikájára, kiköpte szájából a szivarcsonkot és alig hallhatóan megszólalt. — Hát nem csodálatos az élet.., Sziget hy András Az egri szonáta estről
