Népújság, 1981. március (32. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-13 / 61. szám
Az alapsz@rv@z@« kezdeményező szerepe NINCS AZ ÉLETNEK olyan területe, amelyen ma ne hangoznék el — és mindenhol jogosan —, hogy támogatni kell a kezdeményezést,. szükség van a kezdeményezésre, vállalni kell a kezdeményezéssel járó kockázatokat. De hogyan jelentkezhet ez a gyakorlatban? Mindenhol úgy, hogy valamilyen módon kötődik a pártalapszer- vezet életéhez, tevékenységéhez, állásfoglalásához. Hiszen a párt irányító és ellenőrző szerepéből következik, hogy működési területén tudnia kell minden lényeges dologról, ami ott a munka vagy az emberek sorsa szempontjából fontos. Sohasem mellékes, hogy valamely kezdeményezés kérdésében miként vélekedik a pártái apszervezet, mert azt az erkölcsi-politikai támogatást. amelyet az alapszervezetnek kell . nyújtania, senki mástól nem kaphatják meg a kezdeményezők. A pártszervezet a maga politikai súlyával, erejével segíthet zöld utat biztosítani az újat vagy újabbat akaróknak, de segíthet úgy is, hogy a körébe tartozó kommunistáknak konkrét megbízatásként adja valamely kezdeményezés szakmai segítését, patronálását. Az alapszervezetek felelősek a maguk területén elsősorban a párt politikájának valóra váltásáért. Ebből egyértelműen következik, hogy a kezdeményezéshez való viszonyuk milyen legyen. Támogató, segítő, kockázatvállalásra serkentő, a tehetségeket felkaroló, a kényelem vagy olykor a kockázattól való indokolt félelém ellen fellépő. Mindazonáltal leszűkítenénk a pártszervezeteknek a kezdeményezéssel kapcsolatos kötelességeit, ha csak a gazdaság, a munka, a termelés területére vonatkoztatnánk. Néha nincs nagyobb segítség a jó példánál. Ezért a pártszervezet a kezdeményezőkészség támogatásában és terjesztésében minden szóbeli agitációnál több sikert érhet el, ha maga is kezdeményez. Ha működési területét ismerve javaslatokat tesz, előremutató és a kommunisták munkáját konstruktívabbá tevő határozatokat hoz. Kezdeményezései vonatkozhatnak az élet minden területére, de mindenekelőtt a pártszervezet munkájára, s ha úgy adódik. belső életére. Pártunk életének mindennapjai ékesen bizonyítják: mindez nem valami elvont óhaj és nem is valami merőben új ötlet, és új igény. A pártélet minden területén születnek új meg új formái, módszerei, eszközei a politizálásnak. Az utóbbi években talán elsősorban a pártcsoportok izmosodtak meg, az ott végzett munka lett erősebb, hatékonyabb, intenzívebb. És már maga ez a tény is az élethez való igazodást jelzi, hiszen a hétköznapok munkával kapcsolatos követelménynövekedése készteti arra a kisebb közösségeket, hogy összeforrottab- ban, a maguk területének legközvetlenebb, leginkább személyekre „lebontott” ismeretei alapján tartsák számon és fogalmazzák meg a teendőket. HASONLÓKÉPPEN sokféle kezdeményezés tanúi vagyunk a körzetek, pontosabban a lakóterületi pártalap- szervezetek munkájában, a nyugdíjas, idős párttagok foglalkoztatásában, az agitá- ciós munka koordinálásában más társadalmi-politikai szervezetekkel, az informálódás és az informálás meggyorsítására vonatkozó törekvésekben, a kádermunka, a káderutánpótlás tervszerű, sokoldalú nevelésében és ami nem kevésbé lényeges, örvendetes: a pái tmunka elismerésében és megbecsülésében. Ha a pártalapszervezet körültekintően és lendületesen politizál, akkor minden bizonnyal kezdeményező szerepet vállal és tölt be a szocialista hazafiságra és a proletár internacionalizmusra való nevelésben, a tudat- és az ízlésformálásra, a köz- életiségre való nevelésben. Kezdeményez gazdasági épí- tőmunkánk feladatainak minél tökéletesebb elvégzésére, ezen belül a takarékosságra, az ésszerű kockázatvállalásra. Kezdeményez a szocialista demokrácia fejlesztésére alkotó vitákra, arra, hogy mind löbben és mind aktívabban vállaljanak részt a közélet gondjaiból és tennivalóiból, kezdeményez a szocialista erkölccsel egyező egyéni és közmorál terjesztésére, illetve a meggyőzésre és harcra, ha ezekkel ellentétes nézetekkel és gyakorlattal kell megütközni. Kezdeményez mindenben, ami közvetve vagy közvetlenül a dolgozók, a magyar állampolgárok életére, anyagi és szellemi gyarapodására, közérzetére kihat. a pártszervezet, ha ezt a feladatát szívósan és következetesen ellátja, akkor csak növeli tekintélyét a szűkebb közösségben, s ezáltal növeli egész pártunk és politikánk iránt a bizalmat, segít az egész ország előtt álló feladatok megoldásában. Ezért hát manapság talán az egyik legnagyobb dicséret, ha az emberek szinte egyenlőségjelet tudnak tenni a két szó közt: alapszervezet = kezdeményezés. Cs. I. A téli szünet utón Nagyüzem a téglagyárakban A tégla- és cserépipari tröszt 120 gyárából 80 még hagyományos módon dolgozik, tehát népi függetlenítheti magát az időjárástól. A kényszerű téli szünetet valamennyi gyárban a gépsorok alapos felülvizsgálásával, karbantartásával, felújításával és több helyen nagyjavítással hasznosították. Február végétől már készen várták a rendbehozott berendezések a fagymentes napokat, s a tröszt jelzésére hétfőtől elsősorban az ország melegebb, déli térségeiben .üzembe helyezték a téglapréseket. A hét végéig valamennyi hagyományos téglagyárban megkezdődik a munka. Az idei tervek szerint az alagútkemencékkel ellátott, korszerű üzemek és a hagyományos téglagyárak együttvéve — a múlt évihez hasonlóan — 1925 millió égetett téglát gyártanak. A TÜZÉP-pel kötött szerződés szerint a korábbinál több téglaipari terméket szállítanak a lakosság részére. Egyebek között mintegy 20 százalékkal növelik az úgynevezett fert-gerenda termelését, s 30—40 százalékkal a vasbeton födémgerendák közé helyezendő béléstest gyártását, amelyre 10 üzemet készítették föl. 1 Harminc év három napja... 1951. augusztus 13., péntek. Színes kis kartonruhája átázott a nyári záporban. Csuromvizesen várakozott a felvételi iroda előtt. Bartus- ka Marika nem először jött már szerencsét próbálni a Bervába, eddig tizenkétszer (!) kísérelte meg a felvételt, s mind a tizenkétszer azzal küldték el, hogy mit akar itt, az épülő gyárban egy tizenhat éves kis csitri. Ö tizenharmadszorra is nekivágott Andornaktályáról az útnak, mert nagy volt a család. .. Amint kinyílt a munka- erőiroda ajtaja, összeszedte minden bátorságát, bemondás alapján még két évet hozzálódított az éveihez. Jakodét András végül megszánta a megázott kislányt és vízhordónak felvette. Milyen körülmények! Esős időben félcipőben nem lehetett az építkezésen járni, gumicsizmában dagasztották a sarat. Tizenkét órát dolgozott. Jászladányi és debreceni épületszerelőknek hordta az ebédet. Gépszállítók reggeliért, cigarettáért sssa- lasztották a boltba. A tihaméri vonatmegállótól ponyvás autóval utaztak tovább, meg gyalog, de így is nagyon örült a háromszáz forintos fizetésnek. Ezt az első napot nem tudta elfelejteni, később is sokszor eszébe jutott, amikor baktatva a Bervába, hányszor meg hányszor végigszámlálta a gyárig vezető vasúti talpfákat. .. 2 1967. április 13., csütörtök. Marika, Grósz Sándorné felemelő érzéssel szemléli újszülött kislányát. Sanyika mór iskoláskorú, Tündi babával teljes lett családjuk öröme... A sárga üzem — emlékezett újra a múltra. Mennyi legenda fűződik hozzá. Nehéz volt ám ott munkát kapni, mert egészségre káros anyagokkal kellett dolgozni Nem volt neki pártfogó „keresztapja”. Nehéz súlyokai szerelt, de megtanulta a patikamérleg kezelését is. Nem mindenki bőre bírta a vegyi anyagokat, sokan ezért ott is hagyták ezt a részle get. Ö mindig csinálta azt. amit rábíztak. Becsülettel helytállt, (Fotó: Pásztor Tibor, SzereHe a Panni robogókat, kerékpár-hátsóagyat fűzött, orvosi fecskendő tűfejét fúrta, automata gépekei kezelt a 19-es üzemben Annyi éven keresztül, mindig három műszak, ötven hat éiszakáin. amikor kiiá vási tilalom volt, délutá ötre jöttek, s reggelig égés éiszaka dolgoztak. Mikor kislányát nem tud ta otthon kire hagyni, a folyamatos műszakból felmentést kért. Első osztályt kezdő gyermeke mellett a két műszak is nagy segítség lett volna, ele Bem tudták bizto. Hói szorít a A falu szélén a modern épület messziről fölhívja magára a figyelmet. Amikor az egyik ház előtt álldogáló idős bácsikától útbaigazítást kérek, ő egyeneser cipőgyárnak mondja ezt az üzemet. No, ha nem is gyár, de . valóban a legna gyobb a környéken : 54 millióért építtette az Egri Cipőipari Szövetkezet. A közeli falvakból 170-en járnak ide dolgozni ha maid teljes lesz a létszám. Még körülbelül 30—40 jelentkezőt várnak. ★ Molnár Mihály, a telep vezetője kalauzol az új üzemcsarnokban. Ö sem régen költözött Tiszanánára, vezetői gyakorlatot egy borsodi szövetkezetben szerzett. — Novemberben kezdte meg a munkát az új üzem a cipők aljának összeszerelésével. A tűző. az aljaszerelő részleg már két műszakban dolgozik, a többi még egy műszakos. Várjuk a jelentkezőket: éppen a közelmúltban Ahádszalókról. Ti- szaroftról, Buráról vettünk fel dolgozókat. Főleg szakképzetlen nőket, akikre még ezen a környéken munkaerőként számíthatunk. Néhányan jöttek olyanok is. akik korábban mesz- sze eljártak dolgozni, s csak hetenként, kéthetenként találkoztak családjukkal. * Az üzemcsarnok tágas, világos. Kényelmes munkahely az itt dolgozóknak. A szalagsorokat virágládák választják el egymástól; szépen gondozott muskátlik sávja húzódik végig. Ide is belopták a természetet. Barcsik Ferenc üzemvezető, Kácsor Jánosné meós és Kiss János művezető beszélgetésébe kapcsolódunk be. — Ennek a cfpőtalpnak a szélével van baj, észre veszi-e? — mutatja felém Kacsomé a recézett műanyag talpat. — Visszaküldték Egerből. — Vagyis innen már kijutott egyszer... — Igen, azt hittem én is,' még elmegy, de most már szigorúak a minőségi előírások. Ilyenkor aztán a meóst veszik elő, de persze aki a hibát elkövette, annak kell kijavítani, s ezért a munkáért már nem jár bér. — Sok ilyen hiba előfordul? „Aki a hibát elkövette. annak kell kijavítania..Molnár Mihály ellenőrzi a cipők minőségét. (Fotó: Szántó György) 3 1931. március 2., hétfő. Mindennap, ma is fél négykor kelt. •— Az idő is szaladt felettem! — tűnődik el, s arról mesél, hogy az utolsó sárga gyártmányt még ő csinálta. Hét év óta, amióta nem gyártják ezt a terméket, a forgácsolóüzemben dolgozik. Már hozzá nőtt a kompresszorgyártáshoz. A Ságvári Endre szocialista brigád példamutató tagja. Kommunista műszak nem múlhat el nélküle. Tünde nyolcadik osztályos, pályaválasztás előtt áll, kereskedem i szakközépiskolába készül. Sanyi fiúk a nyáron már választópolgár lett, húszéves, a Csepel Autógyár egri gyáregységében géplakatos. Komolyan udvarol, bármelyik pillanatban bejelentheti, hogy nősül. A család segíti, neki gyűjtenek. Grósz Sándorné — férje is ebben a gyárban dolgozik — munkájának elismerését több kitüntetés, elismerés jelzi. A Finomszerelvénvgyár alapító tnrzsgárdatagjainak száma ma kilencvenöt, s ebből tizenegy nő. Közülük egyed ü csak Marika néni végez ke mény fizikai munkát. Vob aki már szóvá tette ezt, d ő cseppet sem szégyenli az‘ amit csinál. Harminc év jóban-rosszban hű maradt az üzemi munkához. Simon Imre — A dolgozók jó része most ismerkedik ezzel a munkával, így aztán gyakran adódik vitánk. A cipő már nem olcsó dolog, s nemcsak tartósnak kell lennie, a szép kidolgozás is fontos. ★ Kácsorné hat évig betanított munkásként dolgozott a régi kis üzemben, gyakorlata elismeréseképpen bízták meg a meózással. Amikor a tanulásról kérdezem, a válaszából érződik, nem először kerül ez szóba. — Hogy a hibát észreve- gyem. azt úgysem a szakmunkásképzőben tanulom meg — mondja. — Én is több mint hat éve dolgozom ebben a szakmában — veszi át a szót Barcsik Ferenc üzemvezető. — Azelőtt kőműves voltam, aztán elvégeztem a cipőipari szakmunkásképzőt. Én is gyakorlatom alapján kerültem vezetői posztra. — No, persze — zárja le a vitát Molnár Mihály — mindegyiküknek előírtuk a megfelelő iskolákat. Ez már nagyobb üzem, exportra is dolgozunk, s amikor százezrével számoljuk a cipőt, az már nagy érték. Kapcsolatunk van a gyomai cipőipari szakközépiskolával, onnan is jöttek már ide fiatalok. A szakmunkásképzőt pedig helyben is megszervezzük. * Az Egri Cipőipari Szövetkezet exportfejlesztő hitelt kapott a tiszanánai üzem építéséhez. A korábbi esztendőkben ugyanis a szövetkezet minőségi bőrcipőiből a hazai üzletekbe csak az került, amit az export teljesítése mellett még készíteni tudtak. A kereskedők örültek, ha kaptak belőle. Tavaly viszont megszűnt a kivitel. A tervének is alig több mint a felét tudta teljesíteni a szövetkezet. Rosszabb műszaki feltételek mellett már 1971- ben több cipőt készítettek mint az elmúlt évben. — Nem kaptunk jó minősítést, ez igaz — kezdi beszélgetésünket Hurták Lajos, a szövetkezet elnöke. — Több olyan körülmény okozta ezt a sikertelenséget, ami váratlanul ért bennünket. Nem a minőség, hanem a bőrárak emelkedése volt az ok, ami miatt a tőkés piacot tavaly elvesztettük. Az NSZK-ba szállítottunk már régóta mokaszinokat. A partnerünk évi öt-hét százalékos áremelést elviselt, de a 30—35 százalékot már nem. Azelőtt belföldre mindig a maradék juiott, s tavaly 1 mi következett? A nagyke- I reskedőktól azt a tájékoztatást kaptam legutóbb, hogy három évig is elég lesz a készletük Agria cipőkből, nőségi Eozö toks.a — A Külkereskedelmi Mi- nőségi Ellenőrző Részvény- társaság szerint voltak kifogásai a tőkés partnernek... — Vannak üzleti fogások is. Előfordult például az, hogy a reklamált és visszaküldött szállítmányt itthon páronként átvizsgálva mind átvették. De ezzel idő telt el, késleltették a kifizetéseket is. Azt viszont látnunk kell, hogy ezen az áron ez a minőség nem kell Nyugaton. Egyébként a bőr világpiaci áremelkedésénél nagyobb mértékben emelték áraikat a mi alapanyagellátóink. — Az exportfejlesztő hi- telért viszont valamit vállalni kellett. Az idei esztendőben javultak-e a kilátások? Tudják-e alakítani a termékszerkezetet az új feltételekhez? — Tavaly 220 ezer pár cipő volt a tervünk, 117 ezer párat készítettünk. Az idén újra 215 ezer párat határoztunk el. Mi az úgynevezett olcsóbb cipőknél nem tudunk versenyezni a nagy cipőgyárakkal, olyan terméket kell kiadnunk, amit máshol nem készítenek. Autóscipőt, autósszandált, műanyag talpú mokaszinokat terveztünk — igazodva az igényekhez. Megjegyzem, hogy az exportfejlesztő hitel egy részét bőrmegmunkáló gépekre költöttük, s ezeknek egynegyedét ilyen profil- váltás miatt nem tudjuk kihasználni. Tőkés exportra egyébként nagyob tétel ígérkezik az idén: 50 ezer pár görkorcsolyacipőt tudunk eladni, a gyártást a második félévben kezdjük. Ezek is műanyag talpúak. A vevő fröccsöntőgépet ad nekünk, amit termékkel fizé- tünk. Ezt az exportot már a tiszanánai üzemre alapozzuk. A piáéi verseny éleződésére és az emiatt kialakult nehéz helyzetre jó példa a cipőipari szövetkezeté. Gazdálkodását minősíteni nehéz, hiszen minden vállalkozásában ott van a kudarcok kockázata is. A tiszanánai beruházás a terveikhez képest egy évet késett, s emiatt a hiteltörlesztésre is haladékot kap a szövetkezet. Az idei év jól indult, bér a hallottakat összegezve úgy tűnik, maradtak még nyitott kérdések. És mások számára hasznosítható tanulságok ia. Hekeli Sándor ,Nmüsm f) 1981. március IX, péntek sitani. Nem vitatkozott senkivel, de úgy elkeseredett, hogy le akart számolni.,.
