Népújság, 1981. március (32. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-12 / 60. szám
/ FIATALASSZONYOK GYESEN Ki nem törődik, kivel? — A találkozóra négyen jöttek el. Pedig idejében elküldtük a meghívókat. Még válaszborítékokat is mellékeltünk . . . Sajnos a többség még arra sem méltatott bennünket, hogy lemondja a meghívást. Szakszervezeti titkár ismerősöm panaszkodott így a minap egy kismama-találkozó kudarca miatt. Hogy is van ez? Ki nem törődik, kivel? Gyakran halljuk a gyermekgondozási segélyen levő fiatalasszonyoktól: nem törődik velünk a gyár, a párt, a szakszervezet." Van ilyen vállalat is, de lám az ellenkezője is megtörténik. Immár 14 esztendeje annak, hogy megszületett a Minisztertanács rendelete, amely a párt politikájával összhangban kimondta a gyermekgondozási segély bevezetését. Ez idő alatt több kiegészítéssel gazdagodott már a rendelet, és várhatóan igazodik majd a társadalom eljövendő változásaihoz is. Mostanáig több mint egymillió nő élt a lehetőséggel, — jelenleg 270 ezren vannak gyermekgondozási szabadságon. Többen vallják: kényszer- megoldás a gyes, a bölcsődei férőhelyek hiánya miatt született meg. Tény, hogy hazánkban a nők foglalkoztatása csaknem teljessé vált. A munkaképes korú nők 80 százaléka munkahelyet talált magának, ám ezzel összhangban nem sikerült megépíteni a szükséges gyermekintézmény-hálózatot. Nem vitatom, van, a<ki nem szívesen maiad otthon a gyermeknevelés végett, különösen több évre nem. Képtelen a négy fal között maradni, nem tud magával mit kezdeni. Vagy azért nem marad otthon szívesen, mert fél a lemaradástól, hiszen három év nem kis idő. Éppen elég ahhoz, hogy elfelejtsék az embert. Megint mások nem élnek. inkább visszaélnek a gyessel. Hallani: vannak fiatalasszonyok, akik kollektív ivászatokkal egybekötött „gvesfelejtőket” tartanak, nem törődve a kisgyermekekkel. Hallottamolyan esetről is. hogy az unatkozó fiatalasszonytól nem épper kismamához illő szórakozásáért vált el a férje. Kirívó esetek ezek. Az az igazság, hogy a kismamák többsége becsületesen gondozza gyermekét. Jelenleg a kereső szülő nők mintegy 75—80 százaléka veszi igénybe a gyest. Közöttük is az alacsonyabb keresetűek vannak többségben, hiszen a segély összege, esetleg az ehhez járuló családi pótlék nem sokkal kevesebb a fizetésüknél. A legtöbben egyenesen áldásnak tartják azt a lehetőséget, hogy a gyermekek nevelése. egészsége szempontjából oly meghatározó első éveket az anyával tölthetik a kisgyermekek. Persze jól tudjuk, hogy egv idő után egyhangúvá válik az otthoni munka. Nem tölti ki idejüket a gyerek körüli tennivaló, több szabad idő marad. Unatkoznak. Sokan elítélik a gyermeküket nevelő kismamák magányérzetét, felnagyítottnak vélik áz otthon maradók gondjait. Az idősebb, a régebben szült asszonyok között nem ritka az a vélemény, hogy a mai fiatal anyukák jó dolgukban nem tudnak mit kezdeni magukkal. Hajdan bizony örültek volna az asszonyok, ha legalább egy évre otthon maradhattak volna a kisgyerekekkel. Ha nem kellett volna hajnalban rohanni a bölcsődébe, aztán a mnkába, majd következtek az ottho- . ni tennivalók. Bezzeg nem volt akkor idejük az unatkozásra. Ügy hiszem, hogy mindegyik véleményben van igazság. Más volt akkor az élet, és más ma. Félreértés ne essék, nem akarom én védelmezni a gyermekükkel nem törődő, csak a maguk magányosságán kesergő fiatalasszonyokat. Az a véleményem. hogy ezek a kismamák gyes nélkül sem igen tudnának mit kezdeni önmagukkal. Azt azonban vallom, hogy nagyon fontos a gyermekgondozási segélyen levő fiatalasszonyok társadalmi segítése. Elsősorban a munkaadók rendszeres érdeklődése az otthonlevök iránt. Vannak igen jó kezdeményezések. Például a győri RÁPATEX-ben töiíb nyugdíjas dolgozó vállalta azb hogy folyamatosan kapcsolatot tart a gyesen levő ötszázötven kismamával. A gyárban a fonó- és szövőátképző tanfolyamot is megszervezték számukra. A tanítási idő alatt a KISZ- fiatalok vigyáznak a kisgyermekekre. Követésre méltó az is, amivel néhány kereskedelmi vállalatnál találkozhatunk: megszervezték az ptthon levő asszonyok továbbtanulását, levelező szakon. Szabolcs-Szatmár megyében a Hazafias Népfront kezdeményezésére a párt, a tanácsok és a társadalmi szervezetek összefogásával „gver,-szolgálatot” indítottak. Orvosok, védőnők, pedagógusok, társadalmi aktivisták patronálják a kismamákat. Jó lenne, ha mielőbb általánossá válna a felismerés, hogy nemcsak határozatba foglalt jog a 3 éves gyermekgondozási szabadság. A jog mellett emberi kötelességtudatot és felelősséget kíván valamennyi érintett munkahelytől, társadalmi szervezettől, és mindenekelőtt a kismamáktól. (N. T. E.) NÉPI ELLENÖRÖK VIZSGÁLJÁK Hogyan dolgozik megyénk építőipara * Teljesitették-e ötéves tervüket megyénk építőipari szervezetei? Milyen intézkedéseket tettek a kapacitásuk növelése érdekében? Milyen a szakképzett munkaerő biztosítása es az utánpótlás képzése? Javult-e munkájuk szervezettsége, gazdálkodásuk hatékonysága? Hogyan alakult a termelés összetétele, milyen munkák elvégzésére vállalkoztak a megyén kívül? Mi az oka a határidők csúszásának, a minőségi hiányosságoknak? Milyen a készletgazdálkodásuk, technikai eszközeik kihasználása? Nőtt-e a vezetés színvonala, javult-e a munkafegyelem. milyen az együttműködés a vállalatok és a szövetkezetek között? Megfelelően készültek-e fel a VI. ötéves terv építési feladatainak megvalósítására? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre keresnek választ ezekben a napokban, hetekben megyénk népi ellenőrei, amikor is egy utóvizsgálat keretében részletes elemzést készítenek a megye építőiparának munkájáról, gazdálkodásáról. Együd Jánosné és Bukta Zoltánnc a zsíipfedeles üzem előtt Mányi zsúpfecfeles üzem Seprű — de nem boszorkányság Ha nem több milliós termelési értékről lenne szó, akár tréfálkozhatnánk is a dolgon. Akár azt is mondhatnánk. hogy Átányban, ebben a jobbára csak Kakasházáról ismert dél-hevesi kisközségben seprűháton repül az idő. De mert természetesen semmiféle boszorkányságról, sem más mesés, elemekről nincsen szó, nézzük a tényeket. Aki sorolja: Szabó János, a termelőszövetkezet elnöke. Azt hiszem, túlzás nélkül elmondhatjuk: végre megértük, hogy jól működő seprű- üzemünk van, Igaz, nem máról holnapra értük ezt el, mert bizony, éppen húszéves munka eredményei hogy az asszonyok így belejöttek a seprűgyártásba. Az üzem egyébként a legutóbbi időkig manufaktúraként működött, 1979-ben vettünk először kötőgépet, és a közelmúltban két olasz masinát, PERUZZO C 78 típusút. Ügyes szerkezet, de ezt még csak most tanuljuk mi is, így aztán kisebb fennakadások egyelőre előfordulnak. A seprűgyártásban egyébként — ősz óta két műszakban — ötven asszony és húsz férfi vesz részt, és ezzel a növénytermesztésben dolgozók téli foglalkoztatását is megoldottuk. Sokat jelent, hogy a spárga, a szeg és a drót kivételével magunk állítjuk elő a .seprűkészítéshez szükséges dolgokat, aminek nem kevés szerepe van abban, hogy szép nyereséget Gaosal Károlyné és Danyi Imréne: jók ezek az olasz gépek, ügyes szerkezetek, de még csak most tanuljuk a fortélyait... hoz számunkra ez az üzem. Évente 200—250 ezer darabot készítünk ebből a fontos (Fotó: Perl Márton) háztartási kellékből, mintegy nyolcmillió forintos termelési értékben. A népfrontkongresszus küldötte: Szmolnik Éva Március 14-én ül össze a Hazafias Népfront VII. kongresszusa. A jelentős belpolitikai esemenyen megyénket hnszonölen képviselik, közülük mutáljuk be a Hatvani Konzervgyár dolgozóját. A mukahelyén keresem. — Éva most a városi KISZ-bizottságon dolgozik — igazítanak el munkatársai egy röpke telefonbeszélgetés után, miszerint most éppen benn tartózkodik, s nem a várost járja az elintézendő ügyekkel. Alig egy negyedóra múlva találkozunk, kedvesen kínál hellyel az új „munkahelyén”. Az asztalán iratcsomók. géppel és kézzel irt vázlatok, tervek, beszámolók. Ami azt illeti, ezek a jelek árulkodnak: nem ép-' pen jókor zavarjuk. — Mit csinál egy vérbeli népfrontos a KlSZ-bizotts” gon? — Nemcsak a népfrontmozgalomban dolgozom, rég- KISZ-es is vagyok. A városi bizottság politikai képzési munkacsoportját vezetem jelenleg, s most egy hónapig „besegítek” a hatvani KK2-kiUdottér lekezle t, valamint a forradalmi ifjúsági napok előkészítő munkáiba. Ráadásul a jövő héten beszámolunk a városi bizottságnak a KISZ KB kongresszusi lejeiének vitájáról. — Közben készül a népfront nagy eseményére... — Szerencsés embernek mondhatom magam, ez lesz ugyanis a második olyan kongresszus, amelyen egyik megyei küldöttként vehetek részt a népfrontmunka magas szintű összegezésében, s a további feladatok megfogalmazásában. Szmolnik Éva joggal teheti ezt. Fiatal létére ugyanis meglehetősen sok tapasztalattal rendelkezik a népfront tevékenységét illetően. Amikor jó tíz évvel ezelőtt a középiskolát befejezve, hazakerült a konzervgyárba, a Braun : Éva ifjúsági szóéin lista brigád tagja lett.? Ez a ‘tatai csapat esvebek közö!i árva-, illetve állami gondo zott gyerekeket patronált a városi népfront bizottsággá' karöltve. A volt titkár az azóta elhunyt Partos Imre figyelt fel a fiatal konzervgyári munkai kóuflfcti érdeklődésére. tenni akarására, s arra a tehetségére, amellyel azóta is fáradhatatlanul foglalkozik az emberekkel, fiatalokkal, idősebbekkel egyaránt. Az akkoriban gyámolított gyerekek azóta felnőttek, szakmát tanultak, szépen boldogulnak az életben. . . — Már ezért is ménért' — mondia Éva. aki 10R9-t számtalan feladatot kapót4, és végz.ett el a népfrontban \ városi bizottság tagia lett később utcabizalmiként dolgozott. maid a megyei bizottság. illetve a HNF Országos Tanácsa tagjává választották. Négy esztendövel ezelőtt részt vett a mozgalom VI. kongresszusán, mi több: szót is kért a vitában. — Az országgyűlési képviselők esetében úgy fogalmaznak. hogy ,,elmondta a szűzbeszédét”. Annak idején a munkások, a munkásnők helyzetéről beszélt, felszólalása nagy tetszést aratott, Véleménye szerint, mennyiben változott azóta a helyzet? — Emlékszem rá, úgy fogalmaztam: „. .. a társadalmi munkában való fokozottabb részvételüknek még mindig nagyon sok akadályozó tényezője van.” Igen, a több műszak, a család ellátása. a gyermeknevelés, a szolgáltatások hiánya, hogy csak néhányat említsék. Most úgy látom — s ez a hatvani tapasztalat —, hogy könnyebb lett a nők élet- és munkakörülménye, több munkásnő, egyedülálló és többgyermekes is részt vállal például a népfrontmunkából. Jut idejük a saját életük átszervezésére, mert az utóbbi években javult a családon belüli munkamegosztás. a kereskedelem bővítette a félkész-, a konzerv- és mirelit ételek választékát. sv -zipte mindenüttv»n rrárn ■danvei-jj háztartási aéo. Mpg»u oviit és sikert aratott a v»s* eosban a Patyolat, s általában is iavult a szolgáltat.'- c,>k színvonala. . . Az emberek manapság egyre többet törődnek egymással, ezt szorgalmazza a népfront is, amikor például levelet intézett az új lakótelep otthonaiba költöző ifjú házasokhoz, kapcsolatot keres velük. helyi bizottságokat szervez a társadalmi munkákra, a közös rendezvényekre. A kezflet biztató, mint azt a Kastélykert úti lakótelepiek példája is igazolja: ők együtt ünnepelték a karácsonyt, közösen szépítik a környezetüket, szívásén vállalnak feladatokat a városért. — Feltételezhető, hogy ha ezúttal is szót kap a kongresszuson, akkor ezekről a változásokról beszél? — Nem, ezt a témát csak érinteném. Van ugyanis egy másik kérdés, amely foglalkoztat. Azt mondanám el, hogy a mai életben is vannak példaképek, s a haza- fiságra való nevelés kapcsán nem mindig az a jó, ha az elődeink tetteire hivatkozunk. A fiatalokra rendkívüli hatással van és lehet a ma „hőse” is, aki becsületesen dolgozik, példásan él, közéleti töltésű. Akire, mint mai példaképre, bármikor felnézhetnek. Azt mondanám el. hogv ezekpt a mai példaképeket pgviitt rkeli megkeresnünk már ott ar kong.-. "»ss7uson. utána pedig a hétköznapok sorában... — Jó munkát kívánunk hozzá! Szilvás István Belvízveszély Az országnak évről évre visszatérő gondja a belvíz, amely jelenleg is 51 500 hektárt — ebből 12 ezer hektár vetést — borít, főként a tiszántúli megyékben. A debreceni, a szegedi és a gyulai vízügyi igazgatóság első és másodfokú belvízvédelmi készültségben sietteti' az elöntött területek víztelenítését a szivattyúzással: 73 szivattyúteleppel és 40 hordozható szivattyúval másodpercenként 147 köbméter vizet távolítanak el a belvíz-csatornahálózatból. Ennek eredménye, hogy két hét alatt a vízzel töltött 76 ezer hektárból 24 500 hektárt mentettek szárazra. A belvízhelyzet a vízborítás csökkenésének ellenére sem biztató, ugyanis az Alföldön a talaj legfelső. 50 centiméteres rétege gyakorlatilag vízzel telített, s" a párolgás, vagy a víz leszivár- gása a mélyebb rétegekbe pedig nagyon lassú, ennélfogva már a viszonylag kisebb csapadékpótlást " sem fogadja be, így az esőié megmarad a talaj felszínén. i 1981. március 12., csütörtfeít
