Népújság, 1981. március (32. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-07 / 56. szám
Vadak OJ SZABÁLYOZÓK, ÚJ KÖVETELMÉNYEK Aki többet ad, az többet is kap... A mezőgazdaság, az élelmiszeripar, az erdő- és fagazdaság az ötödik ötéves tervidőszakban a kiegyensúlyozott belföldi ellátás mellett, az export tekintélyes növelésével jelentősen hozzájárult a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javításához. Az országgyűlés által törvényerőre emelt hatodik ötéves terv is számol ennek a fontos ágazatnak egyensúlyjavító tevékenységével. Ezért a nép- gazdasági célokkal összhangban is az eddigieknél erőteljesebben ösztönzik a hatékonyság növelését. Ezt szolgálja a január l.től életbe lépett közgazdasági szabályozórendszer is. Új termelői őrreodseer I Ez a gazdaságokban még | inkább a helyi adottságokhoz igazított termelési szerkezet kialakítását szorgalmassá. amely jól szolgálja az élehniszenipar nyers- anyagisewyét, és a gazdaságos exportra való törekvést. Az új éwtekelteégi viszonyok jobban ösztönöznek a nagyobb tehjesétmén vekre, a minőség és a gazdaságosság javítására. Azok az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek, amelyek tartósan átlagon felüli eredményeket érnek el, az eddigi, éknél jobb anyagi és erkölcsi elismerésben részesül- nek. A mezőgazdaság új szabályozórendszerével együtt a Minisztertanács módosította a termelői árrendszert is. Erre azért volt szükség, mert az importárak növekedése jelentősen befolyásolta a mezőgazdaságban felhasznált eszközök és anyagok árat. Így a termelési költségei! jelentősen emelkedtek. Most viszont az a cél,, hogy a mezőgazdasági ' termelés mindinkább a valós ráfordításokat tükröz- I ze. Ezért az új szabályozó- rendszer a támogatások körét szűkíti és értékét csökkenti. Januártól csaknem egyhar- maddal mérséklődött az építésekhez, az ültetvénytelepítésekhez nyújtott támogatás, és megszűnt a gépalkatrészek, a fehérjetakarmányok beszerzéséhez nyújtott támogatás I is. Csökkent a növényvédő 1 szerek és az egyes műtrá. gyák árát mérséklő költség- vetési juttatás. Az ütemeknek kell megelőlegezni. .. A szabályozók változásával a mezőgazdasági termelés költségei közelednek a tényleges ipari termelői költségekhez. illetve az importárakhoz. 1981-től a mező- gazdasági termelői árak átlagosan 15 százalékkal növekednek. Ezzel a költségek növelését igyekeznek ellensúlyozni, illetve azt hogy mérséklődjenek az árak nyereségtartalmának indokolatlan különbségéi. A. növénytermelésből szál mazó termékek felvásárlási árának növelése kisebb, mint a termelési költségek varható emelkedése. Ezzel szemben az állattenyésztésben a felvásárlási árak emelkedése viszont meghaladja a költségek növekedését. A világpiaci árarányok nagyobb változásából eredő következményeket a szabályozórendszer még így is csak korlátozottan tudja befolyásolni! A nagyüzemek jövedelem elvonásával több cél elérését kívánja megvalósítani az állam. Így az új rendelkezések jobban szolgálják az ésszerűbb munka- erő-ggzdálkodást, kedvezőbbé teszik az érdekeltségi viszonyokat, és a tervezett keretek között tartják a személyes jövedelmeket. Januártól módosult az építési beruházások támogatási rendszere. Ennek megfelelően állami támogatást a jövőben csak a tejtermelő tehenészeti telepek és a sertéstartás épí- 'tési beruházásaihoz adnak.' Előtérbe kerülnek az olcsóbb építési megoldások, mivel korlátozást jelent, az is, hogy az állami támogatás összegét csak az építkezések befejezése után kaphatják meg az üzemek. Így az állami támogatást saját pénzeszközeikből, illetve hitelből kell megelőlegezniük. Az intézkedés az említett beruházások gyorsítását segíti elő. Kevesebb támogatás erőgépvásárláshoz Az új szabályozórendszer alapján a szőlő- és gyü- möicstelepítésekhez negyvenszázalékos állami támogatást nyújtanak az üzemeknek. Ez magába foglalja az előkészítéstől a telepítésen át a termőre fordulásig az ápolás, a támbe- rendezések és a kerítés költségeit is. Csökkentették a mezőgazdasági gépekhez adott állami támogatás összegét. A tavalyi húsz helyett az iáén 15 százalék hozzájárulással segítik a traktorok, a tartályok, a szőlőfeldolgozók, valamint a tejfeldolgozó gépek és a pótkocsik vásárlását. Ezekkel szemben 40 százalékos állami hozzájárulást nyújtanak a burgonya, a dohány. a komló, a zöldség vető- és üitetögepeihez. különböző betaka rí tógépeihez, valamint a lejógépeK be- szerzeseiiez. Államunk továbbra is ösztönzi a me'iorációs beruházásokat A tejterme leshez árkiegészítést nyújt emellett támogatja a húshasznú szarvasmarha-, s juh- és a kess «tenyésztés A belföldi eredetű nitroger műtrágyák beszerzés éhe/ 37. a foszfoi műtrágyákhoz 60, a növényvédő es gyomirtó szerek vásárlásához pedig 21 százalékos lámoga tással járul hozzá. Megváltozott adózási rendszer Továbbra is segítséget nyújtanak a kedvezőtlen termőhelyi adottságú üzemeknek. részben alaparki- egészrtéssel, illetve külön árkiegészítéssel is termőhelyi besorolás alapján. Így Heves megve északi, hegy- déki gazdaságaiban. például a napraforgó, az édes csillagfürt, a búza, á rozs. az árpa. a zab, a bogvós és csonthéjas gyümölcsök, a szarvasmarha és a juh után kaphatnak árkiegészítést. Emellett ezeket az üzemeket fejlesztési hozzájárulással is »■’gítik a gépi és épü- letbei'üházásoknál, ültetvénytelepítésnél. meliorációnál és melléküzemági te- vékenv.ségnél. Januártól megváltozott a nagyüzemek adózási rendszere is. Földadót csak 19 aranykorona fölött fizetnek. Az ésszerű munkaerő-gazdálkodást segíti elő a kereset szabályozó és a munkadijadó. valamint a jövedelemadó új rendszere. 1981-től a közös gazdaságoknak adózott nyereségük 10 százalékából tartalékalapot, ezenkívül fejlesztési alaoot kellett 'létrehozniuk. Emellett kéoezhe*- nek részesedési, szociális és kulturális, biztonsági. mü- szaki-feilesztési és úgynevezett egvéb alaookat >s. Ez»k közé tartozik a lakásépítési támogatás, az export-! -mórt árkülönbözet mérséklése. A szabályozók tehát szigorúbb feltételeket diktálnak, viszont a népgazdasági érdekekhez igazodó tevékenységet ösztönzik. A gazdaságokat gondosabb. körültekintőbb tervezésre és ésszerűbb költséggazdálkodásra kényszerítik. Mentusz Károly öz suhan fürge jramodás- sal a bozótosban, nyúl fülel a dombtetőn, máskor fácánok húznak át. az út felett, ahol kocsijával igyekszik az ember. Szívdobogtató látvány mind, akárhányszor részel belőle az erre-arra kószáló. légyen bár érdektelen vendég a határban, vagy éppen vadra leső puskás. Sajnos. a mezőgazdasági kultúra. a technikai fcüödés egv- í'e inkább veszélyezteti az erdők, mezők viU /át. a boK- rok alján megbúvó sutákat, gidákat. a hóban araszoló nyulakat. a vetésben szétszórtan szedegető fácánkakasokat. -tyúkokat És bár pusztulásukat tervszerűen igyekszik pótolni minden vadásztársaság, a természetes egyensúly egyre inkább fölbillen. Ebben azonban ..érdemük” van a mind merészebb vadorzóknak, az apróvadak befogására, pusztítására szövetkezett bandáknak. A hatvani ..Lenin" vadászmestere. Horváth Sándor szerint évente milliós károkat okoznak a város környéki társaságoknak, illetve a népgazdaságnak az efféle emberek. Öz a fénykévében Mivel és hogyan dolgozik a vadorzó? Tamási Károly mezőőr, aki az ötezer hektárnyi területet birtokló Lenin Vadásztársaság őz- és apróvadállományát is vigyázza, a legkülönbözőbb módszerekről beszél. Tavasszal a terület főútjain, dűlőin gyakorta látni esténként teherautókat, amint sofőrjük reflektorkéIVagy György mezőőr a kerékabroncsból készült csapdánál. amelyen húsz hurok Is várja szerencsétlen áldozatát. (Fotó: Szabó Sándor) GAGARIN, KONTRA TÉVÉSEK Pöttyök a becsületen HAT F.Z MÉGISCSAK sok! — fortyantam fel, mint sok mindent látott tévénéző a csütörtök esti Tv-hiradó láttán. Már amikor a rokonszenves riporternő — csak úgy, csuklóból, a tanyasi bolt és a 15 dekagrammos iskolaalmák közöitt — közölte velem, hogy az a „csúnya” Gagarin Hőerőmű Vállalat bizony törvénytelenül járt el egy igazságkereső dolgozójával szemben. Ez a tanulság — mert a riport összes információtartalma nem volt több ennél — azon ritka esetek közül való, amely egyszerre több foltot volt képes ejteni a becsületen. Hiszen az az átlagnéző előtt is világos, hogy a Gagarin becsületére sötét pötty esett! Mert nem volt elég, hogy túlszámlázta egy beruházását megyénk egyik — azóta egyébként vizsgálat: alatt álló — építőipari nagyvá'44-a+aéa! Nem voR elég, Hogy eat a saját ron bizonyította is! Most a 168 ÓRA riportja, a rádió reggeli jegyzete után még a Tv-híradó is a Gagarint „cikizi” ez ügyfcien! Igaz, a Tv-híradó őket már nem zaklatta információiért. Megelégedett azzal, hogy — két (!) előző közlés nyomán — szakmai nyelven ..utánalőjön” a témának. És ezúttal bizony — bakott lőtt... Mert mit is tett az ügyeletes riporternő? Felutaztatta Budapestre az ügy gyöngyösi főszereplőjét és rávette a Magyar Villamos Művek illetékesét (aki mellesleg alig valamivel tudott kevesebbet az ügyről a körülbelül ötmillió gyanútlan tévénézőnél) és vele (gértette meg, hogy majd vizsgálat, meg majd mi szigorúan, meg satöbbi, de azt aztán keményen! És ez baj. Hiszen mindaz a több kilónyira duzzadt, alig áttekinthető aktatömeg, amely az igazság egyik dalat képviseli, a főszereplő gyöngjiöei lakásán hozzátférhető. Ügy értem: a hőerőmű toronyházbeli szolgálati lakásán, ahol főhősünk ma is lakik: noha már hónapok óta nem fűzi kapcsolat egykori munkahelyéhez. És a munkahely is: Gyöngyöshöz már legfeljebb félóra járásra esik kocsival. Tehát elérhető — lenne. Ha a kérdező venné a fáradságot. hogy kiváncsi legyen az általa elmarasztaltak véleményére ... Nem hivalkodom azzal sem. hogy magam is jártam ez- ügvben mindkét illetékesnél, és hogy főhősünk idestova több mint fél évtizede személyes ismerősöm is. (A sors iróniája: ismeretségünk kezdetén tőlem, mint szakmai gyakorlatát Visontán töltő egyetemistától kérd véleményt a hőerőműről, amellyel lakással nem kecsegtető budapesti munkahelyét kívánta felcserélni!) Pedig e személyi . ismeretség okán. csaknem fél esztendeje, engem is alaposan tájékoztatott agy«enek akkori állásáról. Ennek nyomán kértem és kaptam akkor tájékoztatást az erőmű felelős műszaki vezetőiétől, valamint újítási előadójától a két jogvitáról. (A Népújság 1980. október 28-i számában egy mondatban érintem is e kérdést!) NOS, MINDEZEN ismereteim alapján, és az igazságot tartalmazó jogerős bírói ítélet híján akkori véleményem abban öltött testet, hogy — nem, írtam meg az ügyet. Csak azért, mert nem vált meggyőződésemmé, hogy főhősünké lenne a teljes igazság. És úgy érzem, engem igazolt, hogy Karácson- di Miklós, a tévé ..Ki figyel oda?” című műsorának szerkesztője is velem azonosan foglalt állást. Ö is járt. és forgatott ugyanis 1980 őszén hősünk gyöngyösi lakásán. Eljutott az erőműbe is, módot adva az ottani vezetőknek — esetleg hibás — álés vadorzék Tamási Károly mezőőr és Horváth Sándor vadászmester hajnali ellenőrző körúton vébe fogva hajszol halálra egy-eey ózsutát. Előszeretettel alkalmazzák ezt a módszert a hatvani kavicsbányából sódert szállító vállalati gépkocsisok, akik közül ió néhányat sikerült már lefülelni. Ha csak tetten nem érik. mivel védekezik az illető? ..Nem én gázoltam, csak föl akartam venni.” Utóbb a fácánok hurkozésa vált el- terjedtté a Csány. Jászfény- szaru. Boldog közötti háromszögben. amely ezé a társaságé. Biciklikerékre aggatják a nylonzsinegből készített hurkokat, húsz-harminc centire a földfelszíntől, ennek a közepébe kukoricát, ocsút hintenek, s aztán a csalétekre pályázó fácán nyakán egyszer csak megszorul a hurok. A'agy György mezőőr a közelmúltban tucatjával fedezett föl ilyen csapdákat, az egyikbe két tyúk is balegaba Ivódott, s már elettelenek voltak. Dinnyés a pácban Az • sem érdektelen, hogy kikből regrutálódik a közvagyon vámszedőinek gyarapodó csapata. Múlt évben egv fényszarusi cigánvcsaládot lenleztek le a vadőrök. Az este kilesett pihenőhelyre hajnalban tértek vissza a népes család tagjai, harmincegy fácánt kereetve-verve agvon botokkal. Bírósági tár. gvalás lett a nóta vége. és mivel az ilyesféle „vadászatot” törvényerejű rendeletek tiltják, bizony sokba került a hajnali kerítés. A vadak köteles leadása mellett hétezer forint pénzbüntetést állapított meg az ítélkező bíróság. Természetesen torzítás lenne csupán kóbor cigányokra, illetve különböző lumpen elemekre hárítani ilyen ügyekben minden felelősséget. Ugvancsak Horváth Sándor vadászmestertől, a-------------s l áspontjuk védelmére. Egyszóval fair módon járva el... Mindez, sajnos, a híradóriportban fel sem merült. Igaz, zavarta volna a vér- forraló tanulságot: elbántak egy emberrel! Az sem merült fel, hogy az újítási jogvita alapjául szolgáló kezdeményezés műszaki tartalma meg sem közelíti a Gá- garinban megszokottakét. Apróság ez is; de ez vezetett oda. hogy az egész tudósítás és ezzel sajnos az egész ügy — számomra teljesen hitelét veszítette. Mert hogyan formálhat ötmillió néző számára felelős, hiteles véleményt az érintettek megkérdezése nélkül egy, a Szabadság téri épületben várakozó riporternö? Tévedés ne essek: legyen bátor az. újságíró; de párosuljon mindez a hitelesség feltétlen vállaláséval! ÉS EZ AZ A MÁSIK PÖTTY, amely már a riporteri mundér becsületén esett. És ez a nehezebben lemosható! Mert ezek után már hogyan Higgyem el, hogy Reagan is „csúnya”, és azok az iskolaalmák is tényleg 15 dekagrammosak ? Kohidi Imre Lenin Termelőszövetkezet ágazatvezetőjétől származik információnk, amely szerint nemrég egy igen jól kereső csányi dinnyést is elmarasztalt a bíróság „hurkozás" miatt. És az ügy népgazdasági vonatkozása végett álljon itt a valutám tény, miszerint a nyugati országokban 15 dollárt megadnak a fácán darabjáért egy nyúl értéke pedig olykor megüti a 60 dollárt is. Fácán ötezer tojásból Portyázás közben megtudtuk, hogy az 1945 végén alakult hatvani Lenin Vadász- társaságnak pillanatnyilag negyven tagja van, s az ötezer hektárnyi földterület fölbecsült vadállománya 150 óz. 1000 mezeinyúl, továbbá 2400 fácán. Olykor erre téved egy-egy vaddisznó is, bár ez nem jellemző a területre. Az őzek és nyulak utánpótlását lehetetlen megoldani. Az évente lőtt fácánok helyébe viszont tudnak újat telepíteni, éspedig keltetés, nevelés útján. Rónaszéki Sándorra várnak leginkább az ezzel kapcsolatos tennivalók, éspedig a társaság nemrég létesített vadászházánál, amelynek szürke palatetejét jól látni a Delelő útról. A siker azonban e téren sem egyértelmű. Ahogy halljuk, ötezer összegyűjtött tojásból jó ha a felényi kel ki. aztán hat-hét hétig etethetik, míg kibocsáthatják a területre. Ezek is meglehetősen szelídek, egy részük mihamar a ragadozók martaléka lesz, gyermekkézre jut, s elpusztul, vagy háznál próbálják nevelni. Rendőrökkel együtt Miként lehetne elejét venni a vadorzás további elha- rapódzásának? Évek óta. járja a termelőszövetkezet területével azonos vadászmezőket Tamási Károly, aki mostani ellenőrző útján is fölfedezett néhány csapdát, hurkot. Véleménye szerint az érvényben levő szankciókat kellene következetesebben használni, szigorú büntető eljárást helyezve folyamatba mindazokkal szemben, akik bármily módon vétenek a törvény ellen. Utóbb szaporodott a vadőrként is működő mezőőrök ellenőrzése, leleplező munkája. Este és hajnalban helyezkednek el a kirakott csapdák közelében, hogy a színrelépő vadorzó kerüljön igazán hurokra. Volt rá példa, de sűríteni szeretnék a rendőrkapitánysággal közösen szervezett akciókat, amelyekben URH-s járőrök segítik a vadgazdálkodás szempontjából oly fontos munkát. És talán az sem fölösleges, ha végezetül tni figyelmeztetünk az ilyenféle vétségek következményére. Elbújni előle sem Hevesben, sem Baranyában nem lehetséges. .. Moldvay Győző 1981. március 7., szombat
