Népújság, 1981. március (32. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-06 / 55. szám
IGEN VAGY NEM Megvalósul Hevesen a szakmunkásképzés? Gcmddal jár a fejlődés. Hogy mennyire így igaz ez, annak megmondhatója Heves nagyközség is, ahol röpke tiz-ti zenöt esztendővel eze. lőtt biztosan nem gondolták, nem remélték, hogy a 80-as évek kezdetére olyan égető problémájuk lesz, mint a szakmunkásképzés. Merthogy az ipar, mint olyan, igazán nem volt jellemző* Hevesre. Mármost, mielőtt tovább mennénk — a realitás kedvéért — jegyezzük meg, hogy megyénk „rangsorban” negyedik települése ma is lényegében mezőgazdasági jellegű, és ez jól van így. közben azonban szépszerével egy szerény ipar szintén kialakult. Igaz, a Rákóczi Termelőszövetkezet hírnevét ezek egyelőre nem fenyegetik, ugyanakkor kétségtelen. hogy a Finomsze- relvénygyár és a MEZŐGÉP hevesi gyáregysége jó néhány. mar a nagyvállalatára jellemző eredményt ért el, termékeik már országhatárainkon tül is ismertek és keresettek, s hasonló a helyzet a BUDAGANT kesztyűs szövetkezettel, melynek termékei bármikor felvehetik a versenyt a tv-reklámból már oly ismert „pécsi kesztyű”- arzenállal. nem beszélve a Háziipari és Népművészeti Szövetkezetről, amely Heve- 1 sen őshonos, s nagy és ne- I mes jellemzője, hogy híven í őrzi e táj népművészeti ha- [ gyományait, s azokat alkotó- I an továbbfejleszti. ! Ha mindehhez hozzászá- ' mitjuk déli járásszékhelyünk építő szövetkezetét, kommunális üzemét, s tekintjük azt 1 - tényt is. hogv mezőgazda- sági nagyüzemeink már jó ideje határozott ipari arculattal — és igényekkel — rendelkeznek, akkor percek alatt világossá válik, hogy Heves iparával számolni kell. I Minden eredményével és | gondjával egyetemben. j Elsősorban ez utóbbira gondolva választotta témájá- I ul a szakmunkásképzés meg- ; valósításával kapcsolatos kér- f dineket és lehetőségeket a [ nagyközségi pártbizottság | mellett működő gazdasági és | szövetkezetpolitikai munka- j bizottság. Ezen a munkabi- f zottsági értekezleten számos f figyelemre méltó felszólalás ■ hangzott el. Vass Tibor, a Finomszerelvénygyár hevesi gyáregységének igazgatója e fórumon fejtette ki, mennyire fontos a nagyközség gazdasági életében a szakmunkásképzés, amely az üzemek létét és továbbfejlesztését >s meghatározza. — Tudjuk azonban — mondotta hozzászólásában —. hogy Hevesen önálló intézmény létrehozására nincs lehetőségünk, annál is inkább, mert a megyében működők sincsenek teljes mértékben kihasználva. Éppen ezért, a reális cél jelenleg csak az lehet, hogy kihelyezett osztályok működjenek. Ehhez itt megvannak az objektív és szubjektív feltételek. Hasonlóképpen vélekedett Herczeg János. a hevesi gimnázium igazgatóhelyettese: — A szakrriunkásképzés feltételeit itt kell megteremtenünk. A gimnázium — amennyiben az üzemek ehhez anyagi alapot biztosítanak — az elméleti képzéshez helyet és szakembereket tud adni. és szükség esetén a település igényein túl. megyei igényeket is figyelembe vevő szakmunkásképzést biztosíthatna. Hasonlóképpen beszélt a munkabizottság további két tagja, Erdélyi András és Varga János, valamint az elnök, Báder Mik- lósné, aki ismételten felhívta a figyelmet arra, hogy e munkabizottsági tagok megerősítették a nagyközségi pártbizottság állásfoglalását, amely szerint a település szakmunkásigényét megoldani nagyon komoly politikai és gazdasági feladat, önálló szakmunkásképző intézet létrehozása azonban — jelenlegi gazdasági lehetőségeinket ismerve — egyelőre csak távoli célként jelölhető meg, magáról a képzésről azonban nem mondhatunk le. * Mindezek után és alapján Czakó Sándorral, a nagyközségi pártbizottság munkatársával beszélgettünk erről a több éves problémáról. — Azt szeretnénk — mondta —, ha Heves valamennyi üzemének szakmunkásutánpótlását megoldhatnánk, jelenleg ugyanis ez nem biztosított. A megyei intézetben végző fiatal szakmunkások közül csak kevesen kerülnek ide, inkább vonzza őket a város, ahol nemcsak — a fiatalok számára oly ^ fontos — több szórakozási lehetőséget. találnak, de nagyobb a választási lehetőségük is, többnyire jobb fizetésre számíthatnak, arról nem beszélve, hogy a nagyobb üzemek több dolgozójuk lakásproblémáinak megoldásában tudnak segíteni. Ilyen körülmények közt Hevesen évről évre égetőbb a szakmunkáshiány, és az csak súlyosbítja a helyzetet hogy jó riehányan az ösztöndíjasok közül sem jönnek vissza illetve a szerződés lejárta után keresnek máshol boldogulást. A ..Kis-Berva" például úgy oldotta meg 1980-as tervfeladatainak teljesítését. hogv 14 szakmunkás hiányával kellett számolnia ! Elképzelhető, milyen nagy nehézségeket okozott ez. annak ellenére, hogv — én. pen a helyzet lehetséges j; ■ vitására — házon belüli felnőtt'szakmunkásképzést vezettek be. Szakmát tanulnak a felnőttek a BUDAGANT- nál és a Háziipari Szövetkezetnél is. és bár eredményei vannak ennek, bosszú távon nem oldhatja meg a problémákat. Ezek után kérdés, hogyan indítható be Heves nagyköz. ségben a szakmunkásképzés. Első lépésként a gyöngyösi szakmunkásképző iskolával teremtettek kapcsolatot, melynek vezetői vállalták, hogy ha megyénk déli járás- székhelyén beindul a kihe- lyezeit osztály, úgy három építőipari szakmában — kőműves, ács, festő — segíteni tudják az oktatást. — Mi azt szeretnénk — mondta erről befejezésként Czakó Sándor, ha már a következő évben, vagyis szeptemberben megkezdhetnénk a munkát a kihelyezett osztályban. Az idő azonban sej • nos szorít, az általános iskolát most befejező gyerekeknek február 28-ig kellett beadniuk a jelentkezési lapokat. .. Ezek «fáéi már csak az a kérdés, hogyan dönt a megye?! O O O Ügy döntött, hogy igen, hozzájárul. Szeptembertől tehát: szakmunkásképzés Hevesen is. B. Kun Tibor Mit ígér a DÉLKER? Hogv hányféle árucikken látható a DELKER-embléma, — hosszú lenne sorolni. A Deligyümölcs- és az Élelmiszer-kereskedelmi Vállalat tavalyi árbevétele 4 milliárd 228 millió forint volt, s a tervek szerint 1981- ben is nagyjából ermvi lesz. Csaknem 50 országgal állnak kereskedelmi kapcsolatban. A listán valamennyi szocialista országot ott-talál. juk. szerepel jó néhány tőkés ország neve is. a fejlődő államok közül pedig Thaiföld. Elefántcsont-part a jelentősebb (ez utóbbi helyről ízletes ananászkonzerv kerül boltjainkba). A déli- gyümölcs- és élelmiszerimport várható alakulásáról kérdeztük Havas Ferencet, a DÉLKER vezérigazgatóját, aki elmondta: — Tavaly csak halkonzervből 22.5 millió doboz fogyott. ez azt jelenti, hogy az országban minden emberre két doboz jutott. Az idén is ennyit szeretnénk forgalmazni. A bolgár ízeket — melyek közel állnak a magyar konyhához —; nálunk nagyon szeretik. Kelendő a befőtt, a gyümölcs- és főzelékkon- zerv, leginkább a borsó, a paradicsomos bab, a sós lében puhított bab. Savanyúságból a tervek szerint decemberig 4,5 millió üveggel forgalmazunk, ezek java szintén Bulgáriából érkezik. Aponti és Bledirta — Hírlik, eltűnik az üzletekből a Nyugatról importált bébiétel... — Igaz. A Kecskeméti Konzervgyár ugyanis hu- szonkétféle jó minőségű, üveges bébiételt gyárt az idén. belföldi forgalmazásra, kellő mennyiségben. Tehát valutát takaríthatunk meg. Választékbővítésként azonban továbbra is behozunk a porított, édes Apontiból, s a francia Ble- dinából. — A polcokon kevesebb a keksz, a nápolyi. Mi ennek az oka? — Semmiképpen sem az, hogy mi nem akarnánk ezekből importálni. Kevesebbet szállítanak. Szeretnénk bérmunkás zerződést kötni Jugoszláviával, esetleg Ütl«ÖX!ÍÍ|3(OntoB€ o táiuédelemben A Mátra nem halhat meg! Nem válhat áldozatává az ember nemtörődöm tájromboló. környezetszennyező ténykedésének. Az Északi- Középhegység ezen ősi tagja nekünk különösen kedves kell hogy legyen, hiszen testének jelentős része ép- - pen megyénk területén magasodik. Megóvása hát napjaink mindenen kegyetlenül áthatoló világától valameny- nyiünk kötelessége. Hasonlóképpen gondolkoznak az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal Észak-magyarországi Felügyelőségének lelkes munkatársai is, miközben Mátraszentimrére igyekszünk, egyeztető tárgyalásra. Már_már megszokott feladat vár rájuk: harcolni egy tájegység értékeinek megőrzéséért. Mi lesz Ágasvárral? termelést! A MEFAG éves üzemtervében például 490 ezer köbméter fa feldolgozása szerepel, ezt mindenképpen teljesítenie kell. A vágásra alkalmas erdők azonban gyorsabban fogynak, mint ahogy megújulnak. Éppen ezért a vállalatnak újabb területek után kell néznie, ha tartani akarja magát a terv előírásaihoz. A sor most Ágasvár környékére jutott, ahol mintegy 80 ezer köbmétert termelhetnek majd ki. Igen ám, de a hegyoldal meredek íve, az erdei út hiánya rendkívül megnehezíti a favágók és a szállítók munkáját. Megszületik tehát a döntés: utat kell építeni — ez kétmillió forintba kerül — Ágasvár gerincén! A még 197íl-ban készült, s egy évvel később' jóváhagyott üzemterv szerint a munkálatok idén márciusban kezdődnének. A másik oldal: a környezetvédelemmel foglalkozó szakemberek majd két esztendeje hozzáláttak a Mátrai Tájvédelmi Körzet kialakításához. A javaslat szerint Ágasvár és környéke egyedülálló természeti értékei miatt szigorúan védett terület lesz — persze, amint az illetékes főhatóságok a tervre ráütik a pecsétet. A múlt év nyarán szereztek tudomást a MEFAG elképzeléseiről, s természetesen A tárgyaló felek között most ez a fő kérdés, amelynek . megválaszolásához szükséges az előzmények ismerete. Az egyik oldal: a Mátrai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság szigorú követelmények szerint dolgozik. Érthető, hiszen a fa nélkülözhetetlen nyersanyag — és nagyon sokat importálunk belőle. A gazdaságosság érdekében növelni kell tehát a hazai azonnal tiltakoztak. Érvek meggyőzőek: az építendő úthoz 12—15 meter közötti szélességű paszta szükséges, ami a tájromboláson túl esztétikailag is kárt okoz. Nem beszélve arról, hogy az út elkészülte után — miként az lenni szokott — hamarosan a személygépkocsik is betörnek. S mindez ellentétben áll a természetvédelem mindenkire kötelező előírásaival! Megegyezés születik Az egyeztető tanácskozás kezdetén egyáltalán nem úgy tűnik, hogy közelednének egymáshoz az érdekek. Pedig összhangjuk szolgálná leginkább mindannyiunk javát. A MEFAG vezetése továbbra is az üzemtervi előírásokra hivatkozik, s arra, hogy minden más technológia túl költséges lenne. Ezt pedig nem tudják vállalni. A környezetvédelem felelősei ezzel szemben érvként a Minisztertanács tavaly kiadott környezetvédelmi koncepcióját hozzák fel Ebben többek között az áll hogy a természetvédelmi éi dekeket már a tervezés so rán figyelembe kell venniük a vállalatoknak. S jelen esetben ez nem történt meg! Egyre hevesebbé válik a vita, újabb és újabb érvek hangzanak el. Végül megfogalmazódik a döntő mondat: a MEFAG hajlandó le. mondani az Ágas vár gerincén át vezető út megépítéséről, mihelyst az üzemtervé- böl törlik az erre a részre jutó fakitermelési előírást. Ehhez viszont tájvédelmi okokra hivatkozva a környezetvédelmi hivatalnak meg kell tennie a szükséges lépéseket. A főhatóság jelen ievő képviselője ígéretet is tesz rá: március 10-ig elküldik a vállalatnak az erről szóló hivatalos iratot. Az-egyezség tehát létrejött! Jó példa Ütőn hazafelé, a környezetvédelmi szakember így magyarázza a tárgyaláson látottakat-hallottakat: nem ez volt az elsp eset, hogy a vállalatok és a természet- védelem érdekei eltérnek egymástól. Valószínűleg, nem is az utolsó. Minden egyes hasonló megbeszélés egv- egy újabb jelentős állomás a természet védelméért, értékeinek megőrzéséért folytatott küzdelemben. Persze, sajnos, az ilyen tanácskozások nem mindig vezetnek a kellő eredményre, sőt előfordul, hogy ki sem kérik a véleményüket. Éppen ezért könyvelik el. sikerként a Mátraszentimrén a napokban megszületett egyezséget. Mi pedig reméljük, a Mátrai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság jó példája követésre talál! Szalay £oMáa Ausztriával is. Ez azt jelentené, hogy az alapanyagot mi szállítjuk, ők adják a gyártókapacitást. A cukorbetegek és a fogyókúrázók nagyon keresik a szénhidrát- szegény édességet. Bár e cikkeket nyugati országokból, valutáért vásároljuk, az idén sem csökken a behozatal Egymillió 400 ézer egyada- gos dzsem, csaknem egymillió darab diabetikus táblás áru kerül a boltokba. De lesz töltött ostya, cukorka is bőven. Gázzal érlelik — Szeretjük a déligyümöl- esöket. Vásárolnánk is belőle, csak nincs mindig ... — Citrom van. Olaszországból, Törökországból, Spanyolországból, Görögországból, Libanonból. Ciprusról, Izraelből évente 32—34 ezer tonnát vásárolunk. Narancsból 1981. első félévében 21 ezer tonna érkezik, ez. azt hiszem, nem kevés. Ismeretes, ezt a gyümölcsöt csak november 20-a után lehet szedni, akkorra érik be megfelelően. A szezonja nálunk április végéig tart., addigra az utolsó hűtőházi szállítmányok is az üzletekbe kerülnek. A narancs nem pihen raktárakban. Hütöha- jókon. kamionokon folyamatosan érkezik az országba, s napokon belül értékesíteni lehet. Banánból tavaly 15 'r’/'- tonnányit szereznünk £>e. idén az első félévben többet forgalmazunk, mint tavaly ilyenkor. Végleges számot azért nem tudok mondani, mert a világpiacon felszökött a banán ára. Ugyanis az ültetvényeken tavaly tájfun pusztított, A gyümölcsöt sötétzöld, kőkemény állapotban szedik le. Tizenhárom, tizenhat fokos szállitóterű kamionokon utazik. Vigyázni kell rá. mert roppant, kényes, ha hidegebb van, „megfázik”, ha melegebb, „megfő”. Amikor megérkezik. hűtőraktárba kerül,' ahol két napon át nitrogén- etiléngáz-keverékkel érlel-' juk. A gáz nem veszélyes; Érése közben a banán is bocsát ki etilént. A raktárakat egyenletesen érett s^ép gyümölcs hagyja el. Ha a fogyasztók mégsem ilyet kapnának, az már a kiskereskedelem hibája. A banánt ugyanis nem lehet raktárban tartani. Azt szeretnénk, ha a közkedvelt cit-! rusfélék sorába tartozna nálunk is a grapefruit, a kubai narancs.' Az előbbiből kétezer, az utóbbiból háromezer tonnát vásároltunk. Egész évben gyümölcsdömping — Miért nincs déligyü- mölcs egész éven át? — Szerencsés ország vagyunk. Tavasztól őszig nálunk nagyon sok gyümölcs terem. Az alma, s néhány körtefaj télen is kitart. Fölösleges lenne tehát nyáron ezt a széles választékot még bővíteni, (F. A.) ÁLLAMI ELISMERÉS Korai, bőtermő új egri szőlőfajta: a Zenit A Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet, egri kutató- állomásának új szőlőfajtája, a Zenit állami elismerést kapott, s ezzel kiváló minőségű fehér bort adó szőlőfajta kerül ,be a köztermesztésbe. A Zenit alkalmas a korszerű magasművelésre, fagytűrő, a közismert leánykánál korábban, szeptember elején érik. bőtermő. jó termésbiztonságú, ellenáll a rothadásnak. Az egri kutatóállomás kísérleti parcelláin az elmúlt nyolc évben szerzett tapasztalatok szerint a Zenit termelése hektáronként 130 mázsára emelhető. A fajtából Egerben és az ország más területein 30 hektárnyi törzsültetvényt hozták létre. Ezekről a törzsültetvényekről biztosítják az oltócsapnak alkalmas rügyeket az oltványkészítő nagyüzemek részére, ahol az idén már nagy számban készítenek az új szőlőfajta termesztéséhez szaporítóanyagot. (MTI) Nemsäßfö 1981. március 6., péntek l_esz elég narancs és banán
