Népújság, 1981. március (32. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-01 / 51. szám
Beruházáspolitika áj követelményekkel Beszélgetés dr. Neményi István egyetemi tanárral' Nem emelik! A beruházáspolitika egyik legtekintélyesebb hazai elméleti művelője Neményi István, a közgazdaságtudományok doktora, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem tanára. Munkásságának nagy részét a beruházáspolitika elméleti kidolgozásának és folyamatos tökéletesítésének szentelte. Közreműködött a bankok államosításában, volt a Pénzügyminisztérium osztályvezetője, majd a Beruházási Bank vezérigazgatójaként dolgozott. Egy évtizede pedig egyetemi tanár. Hét megjelent könyvéből négy a beruházásokkal foglalkozik. Részt vett a gazdaságirányítási reform kidolgozásában, legutóbb pedig a hatodik ötéves terv előkészítésében is. Dr. Neményi Istvánnal a középtávú terv beruházáspolitikájának új követelményeiről beszélgettünk. — Tervgazdálkodásunk a 80-as években hogyan igazodik a megváltozott feltételekhez? — Az országgyűlés téli ülésszakán, amely törvényerőre emelte a hatodik ötéves tervet, a mennyiség bűvölete helyett merőben más törekvések kaptak hangsúlyt. Az MSZMP XII. kongresszusának határozatai szellemében megvalósításra kerülő társadalmi, gazdasági célok kerültek a figyelem középpontjába. A terv tekintetbe vette népgazdaságunk fejlődésének eddigi tapasztalatait, az előre látható feltételeket. Ezért a program nyitottabb, mint az előző ötéves tervek voltak. Az ilyen terv serkenti a gazdálkodó szervezeteket és az állami intézményeket, sőt kényszeríti is őket a minőségi célok elérésének legrövidebb és legeredményesebb útjára. A terv tehát rugal-- mas. menet közben változtatható, a világgazdasági és a belső feltételekhez igazítható. Ez a tervezési stílus összhangban. van az intenzív fejlődési szakasz követelményrendszerével, fejlődő gazdaságirányítási * rendszerünkkel, és egyben lehetővé teszi a vállalatok, szövetkezetek önállóságát. Ezért a hatodik ötéves terv viszonylag szerény mennyiségi előirányzatokkal és nagyobb minőségi, hatékonysági követelményekkel számol. — Mennyire hasznosítják a beruházáspolitika eddigi tapasztalatait? — Ehhez szorosan hozzátartózik. hogy népgazdaságunk a hetvenes évtizedben, tehát a IV. és az V. ötéves tervben számottevően fejlődött! Ez a fejlődés azonban nem volt egyenletes. Különösen a hetvenes évek második felében, tehát az ötödik ötéves terv első három évében nem sikerült javíta- tani a gazdaság egyensúlyi helyzetét. A tervezettnél nagyobb lett a behozatal, és a nem rubelelszámolású külkereskedelmi mérlegünk hiánya nőtt. Eközben a beruházás és a készletfelhalmozás 1977-ben és 1978-ban is túlszárnyalta a tervezettét. Ezért az MSZMP Központi Bizottsága a valós gazdasági helyzet elemzéséből kiindulva 1977-ben a külgazdasági stratégiáról, 1978 decemberében pedig a közvetlen teendőkről, a közelebbi gazdaságpolitikai célokról nagy jelentőségű határozatot hozőtt. A legfőbb folyamatok 1979-ben és 80- ban már ezeknek megfelelően haladtak. A belföldi fel- használásban a beruházások mérséklődtek, a fogyasztás pedig az eddiginél lassabbat bővült. A fő cél azonban az hogy hosszabb távon hatékonyabb legyen a gazdasági építőmunka, és felgyorsuljon a termelési szerkezet étMakrtása! Miután gazda- «éet**k»ak a 86-as étaekben (Fotó: Mentusz Károly) olyan feladatokat kell megoldania, amelyekkel eddigi fejlődése során nem találkozott, a középtávú terv készítésekor a korábbi tapasztalaté'.-t is felhasználtuk. Nojja mar kez'denek érvényesülni gazdálkodásunkban a minőségi és a hatékonysági tényezők, kibontakozóban van a kezdeményezés, a takarékos szemlélet, mégis van miből okulni! Mindez azt kívánja, hogy még nagyobb figyelmei fordítsunk a belső egyensúly megszilárdítására. Az üzemek, a vállalatok a nyersanyagokat, az energiahordozókat, a beruházásokat a kereslet-kínálat alapján kell, hogy alakítsák a jövőben. Az eddigi beruházáspolitikát ugyanis sok kritika érte, nem is alaptalanul, mert számítások szerint az építkezések, a berendezések átadási határidőinek elhúzódása a harmadik ötéves tervben 35, a negyedik ötéves tervben ötven- és az ötödik ötéves tervben százmilliárd forint társadalmi többlettermék-kiesést okozott! Mindezt a kellően meg nem alapozott tervezés, a fegyelmezetlenség, a rossz szervezés, és különböző mulasztások okozták. A beruházáspolitikában tehát meg kell találnunk azokat a pontokat, amelyek kiegyensúlyozatlanságot, ciklusokat okoznak. 1968—1978 között ugyanis ez volt a jellemző. — Milyen új vonásai vannak a hatodik ötéves terv beruh ázáspolitiká iának ? — A terv előkészítésekor számolnunk kellett a változó, a bizonytalan, az előre nem látható külgazdasági környezettel. Világgazdasági korszakváltás mérlegelésekor viszont nem lehetett kétséges. hogy részt veszünk a nemzetközi munkamegosztásban. Az intenzív fejlődés igénye és a világgazdasági kihívás azonban együtt, egymást erősítve hat. Célunk, hogy mielőbb túljussunk ezen a két nehéz akadályon! Ehhez legfőbb erőforrásunk, hogy okulunk az eddigi tapasztalatokból, és munkánkat képesek leszünk a korszérű termelési, vezetési, gazdálkodási módszerekkel előnyösebbé tenni. Ehhez kapcsolódik az ésszerű beruházáspolitika is. A negyedik ötéves tervben 570. az V. ötéves tervben 870 milliárd forintot költött népgazdaságunk új létesítményekre. Most a hatodik ötéves tervben 10?()—1040 milliárd forint áll rendelkezésre. Nem cél ennek túlteljesítése, mint az korábban jellemző yolt. A beruházásokból ebben a tervidőszakban az ipar 39, a mezőgazdaság 17 százalékkal részesül és az eddigieknél többel, 44 százalékkal pedig az infrastruktúra. Az úgynevezett termelő infrastruktúrából jelentős szerepet kap az energia-vezetékrendszer, a vízgazdálkodás, a közlekedés és a belkereskedelem fejlesztése. A nem termelő beruházások nagyobb részé a lakásépítést, az egészség- ügyi ellátás javítását, az általános iskolai hálózat fejlesztését szolgálja. A termelő beruházásokon belül továbbra is előtérben állnak az exportárualapot növelő, a gazdaságos kivitelt elősegítő, a behozatalt csökkentő, anyag- és energiatakarékos fejlesztések. Elodázhatatla- nul fontos a beruházások gazdasági és műszaki előkészítése, tervezése és szervezése. Hogy az építők, a vállalkozók a határidőket betartsák és jobbak legyenek az érdekeltségi viszonyok az új létesítmények gazdaságos kihasználására. Nem utolsósorban pedig az új fejlesztésekkel egyenrangú feladat a már meglevő nagy értékű épületek, berendezések vé. delme, folyamatos karbantartása, és ahol szükséges, felújítása is. — A terv mennyire ösztönzi a vállalati fejleszté" seket? — Mindenekelőtt a vállalatok fejlesztési alapjaira épít. Ezért kedvezőbbé válnak a hitelfeltételek, viszont csökken az állami költségvetésből a beruházásokra fordítható hányad. Ehhez megvannak a műszaki és köz- gazdasági lehetőségek, mindenekelőtt a termelés szerkezetének gyorsabb átalakítására, a jobb minőségű termékek gyártására. A VI. ötéves terv úgynevezett központi fejlesztési programjai a korábbiaktól eltérően nem állami, hanem vállalati beruházásokhoz kapcsolódnak, Minőségi fejlődésünknek nem lebecsülendő tényezője a kutatás és a műszaki fejlesztés sem. Ennek középtávú programját most első alkalommal dolgoztuk ki, amely természeti kincseinkre, á műszaki hagyományokra, a hazai szaktudás elönyeme alapoz. — Köszönjük az elmondottakat, véleményét, amely szemléletes közelségbe hozta a VI. ötéves terv gazdaság- politikai. beruházáspolitikai elképzeléseit. is régen volt Mentusz Károly Ilyenre példa! Mármint arra, hogy egy állami áremelést követően valamelyik gazdasági egységben úgy döntsenek, hogy mégsem. emelik az árakat. ( Olyanról meg egyenesen | nem is hallottam, hogy az j árak nem emelését még az újságban is — lapunkban jelent meg a nem is olcsó hirdetés — közhírré tegyék. Ezért, ha volna kalapom — nem azért nincs, mert időközben ez is drágább lett —, mindenképpen megemelném az egri TECHNOLUX Szolgáltató Szövetkezet vezetői előtt, ők döntöttek ugyanis úgy a közelmúltban, hogy az 1981-es központi áremelés ellenére is az 1980-as árakon állnak a kedves vendégek rendelkezésére a szövetkezet női- és férfifodrászai, a kozmetikusok, és a fényképészek. Hogy miként csinálják, nem tudom. Ötletüket azonban mindenképpen követésre ajánlom. Mert mint a szövetkezet példája is bizonyítja: a különböző hazai és külföldi, a szocialista és a nyugati ár- és költség- „begyűrűzéseket’’ nem pusztán csak az árak emelésével lehet kivédeni, vagy ellensúlyozni. A szövetkezetben — mint végül is kiderült — kizárólag szervezettebb és főképpen kulturáltabb és jobb minőségű munkával kívánják megtartani és kiszolgálni a vendégeket. Az érdem mindenképpen a TECHNOLUX-é, és elsősorban azok figyelmébe ajánljuk, akik azonnal a ceruza után nyúlnak, ha — a közismert előre gyártott elemmel fogalmazva — gyűrűzni kezdenek a belföldi és a külföldi árak. Persze ahhoz sem férhet kétség, hogy egy- egy termék, vagy szolgáltatás árának a megemelése sokkal egyszerűbb, mint valóban gazdaságosabban és kulturáltabban dolgozni. ' (koós) Új jegykiadókat szerelnek fel Gyorsabb lesz az utazás a helyijáratokon Mától új jegykiadó félautomatákkal találkozhatnak az utasok a Volán egri helyijáratú autóbuszain. Eddig csak az első ajtókon szállhatnak fel azok, akik nem bérlettel utaznak, s gyakran alakult ki torlódás, a buszoknak várakozniuk kellett a megállókban, A Volán 4-es számú Vállalat több mint félmillió forintért vásárolt új készülékeket, s a kocsikban a hátsó kivételével, a többi ajtóhoz is felszerelték a jegykiadókat. Gyorsabb lesz így a felszállás és — remélhetőleg — kisebb a tülekedés. Egyébként hamarosan találkozhatnak ezekkel az új jegykiadó félautomatákkal a gyöngyösi és hatvani hélyijáratok utasai is. Egerben 18 millió utast szállítottak tavaly ezek az autóbuszok. Naponta 55—56 ezren szállnak fel a helyi- járatra, s ez a korábbi esztendőhöz képest újabb tízszázalékos forgalomnövekedést jelent. A járatok pontosabb szervezésével, a menetidő rövidítésével lehet még enyhíteni a zsúfoltságon, s minden intézkedés fontos lehet, hiszen a forgalom növekedésére számítani lehet a jövőben is. Az új jegykiadó készülékek felszerelésétől szintén várni lehet, hogy rövi- debb lesz a járatok menetideje. A buszokra mikrofonokat, erősítőket is felszerelnek, hogy a gépkocsivezetők folyamatosan tájékoztathassák az utasokat. Több hasonló rendelkezés segíti még ezenkívül a kulturáltabb tömeg- közlekedést, az utasok jobb kiszolgálását. Gyakoribb lesz emellett a jegyek ellenőrzése is, elsősorban azért,, hogy a valódi utasforgalomról pontosabb adatai legyenek a vállalatnak. Ezek alapján tudják megtervezni a későbbi . fejlesztéseket. Mától tavas* van Vasárnap beköszönt a meteorológiai tavasz. A nagy kérdés csak az. hogy figyelembe veszi-e az idén különösen kiszámíthatatlan időjárás a naptári fordulót. A meteorológiai szolgálat előrejelzése szerint az eddigiekhez képest nem sok változás lesz az időjárásban, csalóka idő köszönt majd az országra. A napsütés, a tiszta, friss idő már a tavaszt idézi, a vasárnapi hőmérséklet viszont nem: 5—6 fokkal marad el a sokéves átlagtól. Az éjszakák továbbra is hidegek lesznek, akarcsak a ka-jnálok. Átvennék, ha átadnák Az ajánlat már elhangzott Gyöngyös máris lépéshátrányban van. Megelőzték. Nemcsak a nagy települések, hanem a kisebbek közül is jó néhányan. Mindazok a helységek, amelyekben az iskolai napközis konyhákkal nem az oktatási hatóságoknak kell törődniük. — Még tavaly áprilisban eljuttattuk írásbeli ajánlatunkat a városi tanácshoz, de választ még nem kaptunk rá. Akitől ezt a tájékoztatást hallottuk. Hargitai Vilmos, a Felső-magyarországi Vendéglátó Vállalat igazgatója. Ez a fixpont, ahonnan indultunk. , Az irányelv fentről jött Az ötletet nem kellett kitalálni, azt a Belkereskedelmi Minisztérium, az Oktatási Minisztérium és a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának együttes irányelve fogalmazta meg. Mégpedig: a gyermekélelmezés továbbfejlesztése és szervezettebbé tétele megköveteli, hogy a vendéglátó vállalat vegye át ezt a feladatot. — A gyöngyösi I-es, Il-es, IV-es és VI-os, valamint a mátrafüredi VII-es számú általános iskolák berendezett .konyhaüzemét a raktárakkal és a konyhához tartozó egyéb helyiségekkel használatra átvennénk és az alapterületnek megfelelően évente használati díjat fizetnénk. E mögött a summás ajánlat mögött ott állnak még a további részletek. A különböző főző- és sütőberendezések, konyhai fogyóeszközök, a személyzet bérezése, a dől. gozók átvétele, a felhasznált energia költségeinek átvállalása. Mindez tételesen felsorolva, hogy még véletlenül se lehessen utólag bármit, bárkinek félreértenie. — Az étlapot közösen terveznénk meg az iskola megbízottjával. Lehetővé tennénk azt is, hogy akár a kalkulációba betekintsenek, akár a nyersanyagokat ellenőrizzék. Igazán korrekt ajánlat. És még valami tartozik ide: — Kötelezettséget vállalunk arra, hogy az iskolai konyhák alaptevékenységén kívül ott semmilyen más vendéglátó tevékenységet nem folytatunk. A kör itt zárul be. A gyakorlat bizonyít Hargitai Vilmos készségesen sorolta, eddig már hány helységben vették át az iskolai konyhák üzemeltetését. — A vállalatunknak bizo- pyos adottságai vannak, amiket jól tudunk kihasználni a diákétkeztetésben. Gondolok arra, hogy az alapanyagokat nagy tételben, kedvezményes áron tudjuk beszerezni. Tárolási lehetőségeink pedig azt segítik elő, hogy a legkedvezőbb időpontban vegyük meg a zöldség- és gyümölcsféléket. — Azt mondják, a gyermekélelmezés csupa ráfizetés. Miért törekszik akkor a vállaldt ennek a tevékenységnek a kiterjesztésére? — Mi nem valamiféle szívességet teszünk valakiknek, amikor a vállalatunk alap- tevékenységéhez tartozó feladatokat végezzük. Nekünk ebből a munkából kell élnünk. megélnünk, tehát ebből kell nyereséget is elérnünk. El is érünk. Hogy ez a megoldás mekkora könnyebbséget jelent az iskolák igazgatóinak. arról hosszasan lehetne beszélni. Eddig is segítettek Gyöngyösön is sok gondot okozott és okoz még ma is a kisdiákok napközis ellátása. — A Felső-magyarországi Vendéglátó Vállalat eddig is sok segítséget nyújtott — hallhattuk Eged Györgytől, aki a városi művelődési osztályon a gazdasági ügyek intézője. — Lehetővé tették, hogy a különböző üzemi étkezdékben csoportosan ebédelhessenek a napköziseink. Ehhez a fenntartó vállalat, üzem. szövetkezet hozzájárulását is megkértük. Sorolhatnánk, hogy hány száz gyerek étkezik az egyik,' hány száz a másik üzemi étteremben, hány adagot főznek még úgy is, hogy onnan viszik el naponta az ebédet az iskola napközijébe. Ezek azonban csak részletek. Motiválják, de néni változtatják meg a lényeget A készséget, a segíteni akarást és a segíteni tudást. Az ember csak azt nem érti, ha mindez ennyire egyértelmű, ennyire világos és jó, miért nem csaptak már egymás tenyerébe azok; akiknek az egyezség megkötésére joguk van? Pénz, pénz és pénz Montecuccoli úgy mondta; hogy a háborúhoz három dolog szükséges: pénz, pénz és pénz. Mi már megtold- hatjuk ezt a szellemes mondást a kevésbé szellemes, de tényszerű kiegészítéssel, hogy a megélhetéshez is három dolog kell. Igen: pénz, pénz és pénz. — Ügy számoltuk, körülbelül hárommillió fórint lenne az az összeg, amive! hozzá kellene járulnunk a vendéglátó vállalat tevékenységéhez. Ök ugyanis magasabb normával dolgoznak, mint a napközis konyhák. Ezt a különbséget nem tudjuk áthárítani a gyerekek szüleire. A költségvetésünk pedig... A „fő bibi” Eged György szájából hangzott el. Itt van tehát a „húzódozás” lényege. — Pillanatnyilag költségvetési fedezetünk ehhez nincs — mondta Berecz Andrásné, a városi taná’S illetékes elnökhelyettese. —• Keressük a megoldás lehetőségét. • . Ide jutottunk el és — nincs tovább. Lehetne ugyan „pénzt követelni”, de honnan, miből? Semmi értelme az ilyen magatartásnak. Pénzünk annyi van... Ho- hó! Mintha... ! Ha átvenné a vállalat a konyhákat, akkor felszabadulnának a munkabérek, az energia költségei, a mi egyebek, de még használati díjat is kapnának. Mennyire rúgna mindez egy évben? A lelkesedés azonban gyorsan alábbhagy bennünk, mert eszünkbe jut egy sajátos pénzügyi „kaloda”: lehetnek fölös számú milliók az egyik költségvetési rovaton, abból, nincs isten, aki már egy fillért is felhasználhatna „máshová”. Mégha ezerszer annyira szükség iS lenne rá. Így vagyunk ezzel is. Gyakori tehetetlenségeinknek ilyen magunk kiagyalta „bölcs” okai is vannak. És csak állunk és mered-! ten nézünk magunk elé; Nincs senki, aki tenni is tudna valami okosat ? Reménykedjünk. Nemcsak most, más és hasonló esetekben is. Hátha... G. Molnár Ferenc 1 Nincg szó tehát semmiféle gesztusról, hanem csak egy prózai üzleti vállalkozásról, amely esetünkben a kisdiákok étkeztetéséhez kapcsoMOik. rUmmäßQi
