Népújság, 1981. március (32. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-05 / 54. szám
'.Szent isten, hiszen ez beszéli" Reis telefonjával így tör tént a közvetítés így mutatta be a Scientific American olvasóinak Bell talál' alanyát (középen a feltaláló). valaki a másik dobozt a fii léhez tartotta, még a sut togva mondott szavakat i- megértette. Az elektromos áram segítségével Szükség volt arra is, hogy valamennyi állomást össze lehessen egymással kötni. Ezt a feladatot végezte el Edison efkori munkatársa. Puskás Tivadar (1844—1893), aki, 1879. április 26-án hozta létre Párizsban. Európa első telefonközpontját. Budapesten egyébként fivérének. Puskás Ferencnek kétévi huzavona után sikerült megszerveznie Európa hatodik telefonközpontját. 1881 május 1-én nyílt meg a hti szonöt előfizetővel a thai József Attila utca 10. számú ház 111. emeletén. Puskás-központ 1882-ből Rovat® Andor így meghalljuk a hangot. A hang minden irányban egyformán terjed és minél távolabb halad a hang a hagforrástól, annál kisebb lesz a rezgésének ereje, annál gyöngébben halljuk. Lehet-e irányítani a hangot? Ennek lehetőségét már az ókorban felismerték és a hang erősítésére tölcsért használtak, amelynek hiteles. legelső leírása a XVII. századból maradt ránk. A tölcsérbe mondott hang elsősorban annak tengelye irányába haladt tovább és így ebben az irányban nagyobb távolságra vált hallhatóvá. Hatékonyabb eszköznek bizonyult a hanghullámok szétfu fásának és gyengülésének megakadályozására az, ha a tölcsér végére egy csövet erősítettek. A csövön át vezetett hanghullémok a cső egész hosszában megőrizték erősségüket és annak végén jól hallható volt a beszéd. Később arra is rájöttek, hogy cső helyett használható kifeszitett huzal vagy zsinór 1 is, mert a sűrűsödés vagy ritkulás hullámai a huzal vagy zsinór anyagában is tovább haladnak. Megszületett a zsinegtelefon, mellyel több száz méterre is lehetett telefonálni. Két kis dobozból állt ez, melyeknek fenekét hártya alkotta és a rugalmas hártyákat zsineg kötötte össze. Beszédnél a rugalmas hártya átvette a levegőnek a beszéd által keltett rezgését és átadta a zsinegnek, amelyben továbbhaladt a hanghullám, eljutott a másik dobozon elhelyezett hártyáig, azt rezgésbe hozta. Ha Az eddig ismertetett készülékek ugyan a hang továbbítását szolgálták, de a telefon valódi őse csak a: elektromosság elterjedésé vei születhetett meg. 1837 ben Henry és Papé, 1854 ben Bourseul francia mér nők javasolta, hogy az emberi hang továbbítására a villamosságot használják fel de ennek gyakorlati megoldását nem dolgozták ki. A múlt század utolsó, harmadában a kereskedelmi, politikai, katonai és magánérdekek egyre türelmetlenebbül sürgették a hang problémájának megoldását és ehhez már lehetőséget nyújtott az elektrotechnika rohamos fejlődése is. Így került sor Philipp Reis (1834—1874) német tanító készülékének bemutatására 1861. október 26-án — amit egyébként ö nevezett el „telefoninak — a Frankfurti Tudományos Társaság előtt. A magyara először „messzeszóló'-nak fordított készülék lényege az volt. hogy a hanghullámok hatására rugalmas fémlemez jött mozgásba és ez a lemez a ele érintkezésben lévő tű-áramkört szaggatott meg, ami aztán a vevőkészüléken hasonló áramingadozást idézett elő és az ott elhelyezett membránt hasonló uezgésbe hozta. Igencsak „hasonló” rezgésbe hozásról volt szó, mert bizony a gal- vánelem-szolgáltatta elektromos áram időbeli változása nem tudta követni pontosan a hang keltette rezgést, úgyhogy az emberi beszédet egyáltalán nem, csupán tökéletlen zenei hangokat sikerült a feltalálónak továbbítania. A társaság tudósai nem is vették komolyan és az egyik tekintélyes frankfurti fizikai folyóirat a telefont ismertető cikk közlését is megtagadta. 1863-ban Berlinben is bemutatta találmányát, de ott sem ismerték fel annak jelentőségét s a kortársak csak játékot véltek benne. Reis csalódottan, negyvenéves korában halt meg. másé lett e találmány felfedezésének dicsősége. Készülékét azonban ma is a müncheni Német. Múzeumban őrzik és honfitársai öt tartják a telefon feltalálójának, „Mágneses indításon alapszik Bell telefonja". Idősebb olvasóink talán még emlékeznek erre az annak idején fizikaórán skandált strófára. De mi is az értelme? Graham Bell (1847 —1922) amerikai siketeket oktató tanár 1876. február 15-én jelentette be Bostonban találmányát, amely két. egyforma szerkezetű készülékből állott. Patkó' alakú erős mágnest alkalmazott benne, amelynek két sarka jól szigetelt vezetékkel volt körültekercselve. A mágneses sarkok homloklapja elé Philipp Reis. A németek őt tartják a telefon feltalálójának. „Beszélnek azzaá, aki nincs jelen és hallgatják majd azt, aki nem beszél”. (Leonardo da Vinci) A több mint százéves találmány eredetének ismertetésénél meg kell ismernünk amit a telefon továbbít: a hangot. Nos, a hang nem más, mint rezgés, melynek terjedése azon alapszik, hogyha egy rezgő test érintkezik egy másik testtel, annak továbbadja a rezgést. Ez a törvényszerűség akkor is fennáll, ha nem vesszük észre: a rezgő hangforrás például a körülötte lévő levegőmolekuláknak adja tovább a rezgést. A hullámnak nevezett rezgésük során a levegő molekulái 340 , méter távolságra továbbítják a rezgést másodpercenként: ez a hang terjedési sebessége. A hang hullámai eljutnak fülünkhöz, rezgésbe hozzák dobhártyánkat, a hallóidegvégződésekre ezek a rezgések ingert g3'akorolnak és 1 mm-es távolságra hártyát feszített ki, közepére pedig vékony acéllemezkét helyezett el. Ha a készülékre rábeszéltek, annak „memb- rán”-ja (ez az elnevezés is Belitől származik) rezgésbe jött és mozgásával elektromos áramot fejlesztett a mágnes sarkaira tekert huzalokban (indukció törvénye). A drótvezetékkel ösz- szekötött másik, hasonló (vevő-) készülékben levő membrán az áramlökések következtében ugyanolyan rezgésbe jött és a készülék megszólalt. Nem volt tehát szükség semmiféle áramforrásra, mert az elektromos áramot a készülék a hangrezgések energiájából állította elő. Ez ugyan előnynek látszott, de a valóságban nagy hibaforrás lett: a felfogott hangenergiát csak körülbelül a századrésze alakult át villamossággá, a másik készülékben pedig ennek ismét a századrésze vált hallhatóvá 1 Alexander Graham Bell akkor szabadalmaztatta a készülékét, amikor munkatársával, Thomas Watson-na\ sikerült 2 mérföldre a szó valódi értelmében az első „távbeszédet” lefolytatni, ami magyarul valahogy így hangzott: „Mister Waston. kéretem, jöjjön ide”. Bell készülékét a nyilvánosságnak a philadelphiai „Cen- tennial” világkiállításon mutatta be. Hangja gyengp volt kezelése kényelmetlen, hiszen a készüléket beszélgetés közben hol a szájhoz, hol a fülhöz kellett tartani. A figyelmet a brazíliai császár (akkor még létezett ez' az állás) hívta fel rá. Don Pedro rémülten ejtette ki kezéből a hallgatót és felkiáltott: „Szent Isten, hiszen ez beszél!” Megemlítjük, hogy Bell pörösködött a találmányával két órával később jelentkezett Elisha Gray-vel és a szabadalmi pert ő nyerte meg. Akik tökéletesítették Az első' ipari gyártmányú Siemen:, készülék feltaláló a hang keltette áramerősség-változásokat megnövelte azzal, hogy.úgynevezett szénmikrofont alkalmazott. A szénpor ellenállása ugyanis megérzi a nyomásnak legparányibb változását is. Szükség van ennél a megoldásnál áramforrásra is, amely segítségével nagy egyenáramot lehet keresztülengedni a mikrofonon. Ez lehetőséget ad arra, hogy nagyok legyenek a hangrezgések okozta áramingadozások is. M. J. Pupin (1858—1935) jugoszláv származású amerikai mérnök a telefontechnikában a róla elnevezett „pupin csévé”-t találta fel. Ezt az önindukciós tekercset bizonyos távolságokban a telefonhuzalra csatolták azért, hogy ezzel csökkentsék a vezeték kapacitásából fakadó csillapítást és így lehetővé váljék a nagy távolságok közti telefonkapcsolat. (1902). Thomas Alva Edison (1847—1931), a Híres amerikai Werner Siemens (1816— 1893) nevéhez fűződik az első gyárilag előállított távbeszélő készülék megszerkesztése. Mai összeállításunkat a telefonálás történetének szenteljük; végigkísérjük e sokat szidott, ám nélkülözhetetlen találmány fejlődésének útját az első kísérletektől. Az idén lesz száz éve, hogy Budapesten üzembe helyezték az első telefonközpontot. MAI műsorok: RÁDIÓ Kossuth 8.27 Bécsi klasszikus kamarazene. 9.00 Nótacsokor. 9.44 Brummadzag, a zenebohóc. Végh György összeállítása.- 10.05 Diákfélóra. 10.35 Operaáriák. 11.05 Fúvószene. 11.24 Tudomány és bűnüldözés. 11.39 Az élet komédiásai. 12.20 Ki nyer ma? 12.35 Oláh Gábor: Két ló beszélget. 12.45 Zenemúzeum. 13.39 Kedves lemezeim. 14.30 Magyar remekírók. 15.10 Operettdalok. 15.28 Csiribiri. 16.05 Népi zene. 16.28 Délutáni rádiószínház. Csendes ügyelet (dók.-játék). 17.07 Közéleti közelképek. 17.32 Ernster Dezsőre emlékezünk. 18.15 Hol volt, hol nem volt... 18.30 Esti magazin. 19.15 Űtleirás (rádiójáték). 20.02 Karai Jó- . zsef: Estéli nótazás. 20.08 Ember és növény. 20.33 Mozart: Cosi fan tutte (kétfelvonásos opera). 23.42 Nóták. Petőfi 8.33 Napközben. 11).33 Ze- nedélelőtt. 12.33 Mezők, falvak éneke. 12.55 Kapcsoljuk a győri körzeti stúdiót. 13.25 Iyátószög. 13.30 Kis zenei ábécé. 13.45 Időjárás-jelentés. 14.00 Válogatott perceink. 16.33 Útközben. 16.35 Idősebbek hullámhosszán. 17.30 Segíthetünk? 18.33 Hétvégi panoráma. 19.55 Slágerlista. 20.33 A 04, 05, 07 jelenti. 21.05 Földön, vízen, levegőben. 22.15 Népdalok, néptáncok. 23.15 Bigband- felvételekből. Miskolc 17.00 Hírek. Időjárás. 17.05 Női dolgok, női gondok. Szerkesztő: Jakab Mária. — Kazai Katalin enekel. 18.00 Észak-magyarországi krónika. 18.25 Lap- és műsorelőzetes. ., Tea 8.00 Téve+oma. 8.05 Iskolatévé. 14.00 Iskolaóévé (ism.). 16.06 A látás hatalma. A vizuális kép nyelvtana. 16.30 Petőfi útjai. 17.20 Kuckó. 17.55 Tízen túliak társasága. 17.35 A (film) kocka el van vetve. Filmtörténeti vetélkedő. 19.15 Tévétorna. 19.20 Esti mese. Tappelpit. a sündisznó. 20.00 Családi kör (szülők, nevelők műsora). 20.05 Telesport. . Labdarúgó- kupanap — összefoglaló. Műkorcsolya-világbajnokság. Párosok versenye. 22.20 Ne nevess korán! Vidám játék. Játékvezető: Antal Imre. 23.05 Tv-hír- adó 3. 23.15 Tv-tükör. 2. műsor 18.50 Pedagógusok fóruma 19.30 Tv-híradó. 20.00 Sola. ris (szovjet film). Közben: Tv-híradó 2.
