Népújság, 1981. március (32. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-05 / 54. szám
KÖZÖS GONDOLKODÁSSAL - JOBBÍTÓ SZÁNDÉKKAL Politikai, társadalmi egység a népfrontfórumokon , írta: dr. Szentistványi Gyuláné, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára Megmenteni a munkaképesseget! Üzemegészségügyi tapasztalatok és tennivalók Egerben F Március 14-én ül össze a I Hazafias Népfront VII. kong- i resszusa, hogy számot adjon j a végzett munkáról, megha- | tórozza a további teendőket I és újjáválassza az országos i vezető testületeket. A kong- | resszust megelőzően több ezer í településen megválasztották j a népfront helyi bizottságait, j lezárult a megyei küldöttér- i tekezletek sora is. ; A népfrontválasztások jó j politikai légkörben zajlottak, j szervesen kapcsolódtak az j 1980-as esztendő kiemelkedő I politikai eseményeihez. A népfrontfórumok résztvevői kifejezték egyetértésüket az MSZMP politikájával, azzal, hogy a párt a népért, a nemzetért viselt felelőssége tudatában tölti be vezető szerepét, politikájában érvényre juttatja az egész társadalom érdekeit. A sok tízezer felszólaló felelősen szólt a szocialista építőmunka eredményeiről és gondjairól, az országos és a helyi feladatokról, tervekről, gazdasági építőmunkánk soron levő kérdéseiről. a munka becsületéről, a társadalmi munkaakciókról, életmódról és élet- körülményekről, a közéletről, a lakóhelyi mozgalmi munkáról és sok más, életünket, jelenünket és jövőnket formáló kérdésről: Visszatértek azokra a közérdekű észrevételekre is, amelyek az elmúlt évi tanácsi és ország- •gyűlési képviselői választásokat megelőző gyűléseken vetődtek fel. A nyílt légkör erősítette a népfronttestületek önállóságát, felelősségét, gazdagodott együttműködésük a tanácsokkal, a társadalmi és a tömegszervezetek- I kel. A tanácskozások : nem egyszerűen j -véleményt mondtak | a Hazafias Népfront. Orszá- I -gos Tanácsának A szocialis- ( ta demokrácia, lakóhelyi közélet című vitaanyagáról, hanem a szocialista demokrácia alkotó műhelyeivé vál- -tak. Egyöntetű a vélemény, ;hogy a demokrácia fejlesztése, a közélet gazdagítása a 'szocializmus teljesebbé tételét szolgálja, ezért érvénye- .sitésén a mozgalomnak céltudatosabban kell munkálkodnia. Célunk, hogy a dolgozók minél nagyobb számban vegyenek részt a hata- | lom gyakorlásában, a közi-ügyek intézésében, a dönté- ! sek hozásában, a határoza- í tok végrehajtásának ellenőr- ! zésében. Ehhez kialakult a megfelelő politikai intézményrendszer, amelyet tartalmilag még gazdagítanunk kell. Szükséges, #hogy oz dl- lampolgárok ne csak véleményt mondhassanak, hanem célszerű javaslataikat fogadják is el, vagy érdemileg minősítsék. Az érdemi mun- í ka, a tényleges beleszólási és | döntési lehetőség, a mindeh- i hez szükséges tájékozottság I fejleszti legjobban az egyén- I ben és a közösségben a d,e. j mokrácia tiszteletét és gya- I korlgsát. A népfront fórumai ! akkor és azért élőek, elevenek, mert a lakosságot érdeklő, érintő témákat tűznek napirendre és jelzéseiket, javaslataikat eljuttatják az arra illetékes, megfelelő jogkörrel rendelkező szervekhez, vagy — ha szükséges — mozgalmi akciót szerveznek i megoldásukra. E megállapí- ! tás vonatkozik a testületi f ülésekre, a falugyűlésekre, a í városkörzeti tanácskozások- : ra, a tematikus vitafórumok- I ra egyaránt. Akár gazdasági, ' akár társadalompolitikai kér- I dések kerültek napirendre, elmélyültebb lett a közös gondolkodás, erősödött a cse- 1 lekvési készség, a jobbító szándék. A társadalmi viták és a lakossági összejövetelek hozzájárultak ahhoz, hogy az emberek jobban megismerjék 1 a gazdasági, a politikai ten- f nivalókat, terveket, s kiegé- 1 szítsák javaslataikkal, majd [ sajátjuknak érezzék a végre- I, hajtás folyamatában. Ä népfront választási fórumain elismeréssel szóltak a tör- t süf üm vesselek társadalmi vitáiról is. Az elmúlt ciklusban 24 törvényt alkotott az országgyűlés és ezek többsége — a társadalmi viták révén — a lakosság javaslatait is tartalmazza. A viták a törvényalkotás szempontjából iá hasznosak voltak és fejlesztették az állampolgárok jogtudatát. Ezen az úton kell továbbhaladnunk. A szocialista állam jogokkal és kötelességekkel ruházza ' fel polgárait, hogy ezekkel jól éljenek. azt elősegítik a tájékoztatók, az eszmecserék, a viták, az eltérő érdekek feltárása, a nézetek egyeztetése. Ilyen módon erősödik az állampolgári fegyelem, á kö. telességtudat és a szemléleti egység is. A népfront testületé és aktivistái közreműködnek az állami szervek és az állampolgárok kapcsolatainak erősítésében. Az országgyűlés, a tanácsok, a képviselők, a tanácstagok tevékenysége ennek megfelelő figyelmet kap a mozgalom közjogi tevékenységében. A népfront is szorgalmazza az országgyűlés ellenőrző szerepének további növelését. A képviselőktől azt várjuk, hogy politikusán tevékenykedjenek, ugyanakkor választóik ügyesbajos gondjaival is törődjenek. A képviselők és a, tanácstagok is elkötelezett emberek, akik készek áldozatkészen munkálkodni a szocialista építőmunka soron levő feladatainak megoldásán, akik érdeklődnek a közügyek iránt. Választóik azt várják tőlük, hogy felelősségteljes munkával. véle, ménynyilvánítással jól szolgálják a társadalom, a választókerület érdekeit. A népfront szervei a lakosság érdekében, a lakóhelyi demokrácia. fejlesztésében együtt dolgoznak a tanácsokkal. ‘A Hazafias Népfront és a tanácsok együttműködése kétoldalú és kölcsönös a kőé. érdekű tennivalók meghatározásában és elvégzésében, a lakossági igények feltárásában és egyeztetésében. A nyílt város- és községpolitika is elősegítette a lakóhelyi közélet élénkülését. A tanácstag, mint fontos közéleti ember, elősegíti, vagy segítheti a lakóterületi munka fejlesztését. E munkában számíthat a népfrontbizottságok támogatására. Az egészséges lakóhelyi közélet erkölcsi és anyagi értékeket teremt. A sikeres társadalmi munkaakciók, a környezet építése, szépítése, a fejlesztési alapok, célszerű felhasználása tanúskodnak erről. Az idősekkel, a fiatalokkal. az egymással való tö. rődés is része a jó Közérzetnek. Mindezért szenvedélyesen szót emeltek a községi, a városi, a megyei népfrontértekezletek. Mint ahogy szót emeltek az aprófalvakban, a társközségekben élő emberek jobb ellátásáért, a színvonalasabb szolgáltatásért és más jellegű gondok megoldásáért. A tapasztalatok alapján a mozgalom méltán számíthat arra, hogy a cselekvő állampolgárok önmagukat, egymást formálják igazi közösségi emberekké. E folyamatban újabb és újabb rétegekhez és emberekhez kell eljutnunk. A mozgalomban együtt munkálkodnak a különböző foglalkozású, világnézetű és anyanyelvű emberek. A népfrontos összefogásnak, az alapja a szilárd osztályszövetség és a széles politikai, társadalmi egység. De a népfrontbizottságoknak az eddiginél nagyobb figyelemmel kell kísérnie a sajátos rétegek helyzetét. Többet kell törődniük a háziasszonyokkal', a gyermekgondozási segélyben levő anyákkal, a tanyákon, a pusztákon élő emberekkel. Jobban kell gondoskodni azokról a fiatalokról, akik nehezen találják meg az utat a közéletbe. Nem mondhatunk le azokról az állampolgárokról sem, akik visszahúzódnak, vagy közömbösek. A befelé fordulás oka sokszor a tájékozatlanságban, a kudarcokban, az adott közösség gyengeségében -rejlik. Az eredményesebb rétegpolitikai munka feltételezi a mozgalmi munka módszereinek továbbfej- lésztését is. A népfrontmunka egészét gazdagították azok a javaslatok és kezdeményezések, amelyek a papírosmunka helyett az ügyet, az embert, az emberi környezetet, a tudást helyezték középpontba. A népfrontválasztások is kifejezték, hogy hazánkban erős a nemzeti egyseg, amelyet a szocializmus korszaka teremtett meg, amely ösztönzője további előrehaladásunknak is. ,A Hazafias Népfront sokoldalú politikai munkával, fórumrendszerének tartalmi gazdagításéval, a lakóhelyi közélet élénkítésével is hozzájárul ahhoz, hogy ez az egység tovább szilárduljon és újabb rétegek, állampolgárok vállalják egyre tudatosabban szocialista céljaink teljesítését, azt, hogy a maguk posztján szívósan küzdjenek a jobbért, á korszerűbbért. EZERKILENCSZÄZ- HETVENKETTÖ ÖTA hazánkban törvény biztosítja, megyénkben pedig külön tanácsi határozatok is segítik az üzemegészségügy fejlesztését. A törekvéseknek — mint a közelmúltban a városházán tartott végrehajtó bizottsági ülésen összegezték — Egerben sem maradnak el az eredményei. Mind a negyedik, mind pedig az ötödik ötéve.s terv során jelentős előrelépés történt. Az orvosi ellátás már a korábbi ciklusban is a megelőzőnek másfélszeresére javult, míg az utóbbiban sikerült elérni, hogy az időszak végén a rendelőkben naponta már ösz- szesen 72 órát fordíthassanak a rászoruló dolgozókra. Előbb a város déli iparnegyedében, a Csepel Autógyár, a KAEV, illetve az Agria Bútorgyár, majd a megyeszékhely két nagy élelmezésügyi vállalata, az Egri Dohánygyár és a borgazdasági kombinát, később pedig az állami, valamint a tanácsi építők, míg végül — az elmúlt ősszel — a Volán, s a közúti igazgatóság teremtettek megfelelő körülményeket főfoglalkozású üzemorvosok működéséhez. így ma mór hat helyen — az Összes rendelési idő kétharmadában — őrködhetnek megnyugtatóbban a munkahelyeken alkalmazott emberek egészsége fölött. Határozott fejlődést jelent, hogy amíg régebben többnyire a gyógyítás adott feladatot az orvosoknak, napjainkban már munkaidejük legalább felét a megelőző tevékenység jelenti. Szerencsés dolog az, hogy az üzemorvosok jól és egyre jobban ismerik a helyi viszonyokat, sajátosságokat, tisztában vannak a munkaártalmak jelenlétével, számolhatnak a veszélyforrásokkal, segíthetnek a bajok elkerülésében. A legtermészetesebb, hogy már az új belépő alkalmas- sági vizsgálatával elkezdődik a gondoskodás, a védekezés, s a későbbiekben — kiváltképpen a veszélyeztetettebb területeken — rendszeres az ellenőrzés, a szűrés. A helyismeret ugyanekkor lehetővé teszi, hogy az esetleg indokolatlan panaszok esetén is reálisabban, biztonságosabban ítélhessen az orvos betegeiről. NAGY SEGÍTSÉG a megelőzésben és a gyógyításban egyaránt az egészségügy területén megvalósított integráció, az üzemegészségügy kórházi főigazgató-helyettesi irányítása, 1978-tól pedig a főfoglalkozásban biztosított rendelőintézeti üzemegészségügyi szakmunka. Lényegesen javult így a szakmai irányítás és ellenőrzés, az üzemorvosi szolgálat kapcsolata a megelőző és gyógyító ellátás intézményeivel, nem utolsósorban egyszerűbbé vált a gazdálkodás. Az együttműködés következtében a város l-es számú belgyógyászati osztálya minden további nélkül fogadja a foglalkozási betegségben szenvedőket, vagy éppenséggel az ártalmakra gyanús egyéneket, szükség esetén pedig az Országos Munka- és Uzemegészségügyi Intézet fekvőbetegosztályai is rendelkezésre állnak a kezeléshez. Egerben folyamatosan történik a munkahelyek krónikus betegeinek nyilvántartása és gyógykezelése, az üzemegészségügyi szolgálat azon fáradozik, hogy a panaszos dolgozók elkerüljék a munkaképesség-csökkenést. Ha pedig ez már óhatatlan, az orvosok rehabilitációs tevékenységükkel iparkodnak segíteni abban, hogy ki-ki újra hasznosnak érezhesse magát vállalatánál, üzeménél. A munkahelyi vezetők az orvosokkal konzultálva jelölik ki a könnyebben betölthető reszortokat, ahová a veszélyeztetett területekről, vagy közvetlenül átirányítják a dolgozókat, vagy átképzéssel kerülhetnek az egészségükben károsodottak, a sérültek, rokkantak. Jóllehet, ez utóbbi jelentené az igazi rehabilitációt, többnyire az egyszerűbb megoldást választják a városban: olyan munkaköröket biztosítanak, ahol a legkisebb a fizikai erőkifejtés, a legkevésbé szükséges a szaktudás, ahelyett, hogy a megmaradt munkaképességgel, felkészültséggel, gyakorlattal a legjobban gazdálkodnának. S gond az is, hogy számosán még mindig húzódoznak a rehabilitációtól, maguk a rászorulók sem mindig akarA VI. ötéves terv előirányzata szerint évente 2,7—3,2 százalékkal nő az élelmiszeripar termelése; ezzel elegendő árukészlet áll majd a lakosság rendelkezésére, és az export is fokozódhat — mondotta Kovács Imre mezőgazdasági és élei-- mezésügyi -miniszterhelyettes az élelmiszeripari vállalatok, gazdaságok, intézmények vezetőinek értekezletén, amelyet szerdán rendeztek meg a Technika Házában. A miniszterhelyettes a vásárlókat érintő kérdésekkel kapcsolatban megállapította: az ipar jelenleg mintegy 4500 féle terméket állít elő, az elmúlt öt évben 530 új termékkel bővült a választék, viszont nem ilyen kedvező a helyzet a jellegében teljesen új termékek gyártásánál. 1976—80 között mindössze hét ilyen termék kibocsátására futotta a vállalatok erejéből. (Például a bébiétel, a kukoricaőrlemény és a szójabab alapon készítet konzervek.) Ezzel az eredménnyel, az üzemek nem lehetnek “légedettek, több kezdeményezésre van szükség. Kitért arra, hogy az élelmiszeripari termékek minősége fokozatosan javul. Mind kevesebb panasz érke- rik a vásárlók részéről, és a laboratóriumi vizsgálatok is azt tanúsítják, hogy az üzemekben kellőképpen megszigorították a belső ellenőrzést.. Az átlagosnál rosszabb viszont a helyzet a tanácsi és a szövetkezeti kezelésben működő üzemekben, itt a reklamációk száma kétszer annyi, mint a minisztériumi iparban, ezért a következő időszakban nagyobb gondot fordítanak a kisebb üzemek ellenőrzésére és a felelősségre vonásra. Elmondta, hogy ják, hogy újra dolgozzanak, így vagy úgy folytassák a munkát. Ma ugyanis az úgynevezett rehabilitált munkakörökben általában kevesebb a fizetség, mint a rokkantsági díj. S a rokkant ember a járadéka mellett — mint ismeretes — egyéb jövedelemre is szert tehet. MAGYARUL: rehabilitálni csak azt lehet, aki maga is akarja. S enélkül hiába gondoskodik például a Finom,- szerelvénygyár. vagy az Országos Érc- és Ásványbányák több olyan munkakörről is, mint amennyit rászoruló dolgozói közül jelenleg betölthetnek, minden marad a régiben. Jelentősebb eredményeket — csakis az alaposabb szemléletváltozás hozhat Egerben is. Annak a felismerése, hogy egy-egy sérült ember még korántsem másod-, vagy so- kadrendű, s a legkevésbé sem elveszett ember. Mindenkiben van, rejtőzik valami olyan képesség, ami felismerhető, feltárható s feltétlenül hasznos lehet a maga valóságában. Vagy éppenséggel kifejleszthető ez hozzáértéssel, segítséggel, nem utolsósorban pedig kellő akarattal. S értékének megfelelően díjazható is a munkaadó kölcsönös megelégedésére, a társadalom örömére. ILYESFÉLÉK ÉS HASONLÓK kerültek a városi tanács végrehajtó bizottsága legutóbbi ülésének napirendjére, több más mellett. Kétségtelenül sok a kedvező tapasztalat az üzemegészségügy területén, ám — mint az imént említett gondok bizonyítják —, azért van még bizony tennivaló is jócskán. Érdemes ezért talán inkább ez utóbbiak felé fordítani az érdeklődést. az élelmiszerek jelölése még mindig kifogásolható, a jól azonosítható és egységes feliratok nemegyszer hiányoznak, amit nem lehet elfogadni, és — amint hangsúlyozta — nincsen helye a további türelmi időnek. Valamennyi -iparágra nézve érvényes és fontos feladat a. lakosság széles rétegét érintő diétás készítmények termelésének fokozása. Jelentőségét mutatja, hogy mintegy 300 ezer cukorbeteg és négymillió energiaszegény és zsírszegény diétát tartó ember igényeinek kielégítéséről kell gondoskodni a következő időszakban, a jelenleginél lényegesen jobb színvonalon. Az ipar problémái is szóba kerültek az értekezleten. Egyebek között az, hogy nem javult kellő .mértékben a termelő kapacitások kihasználása viszonylag magas az állásidő, mert nem elég hatékony az üzem- és munkaszervezés és a karbantartás sem eléggé szervezett. De nemcsak a régi berendezések kihasználása vontatott, az új építmények, új üzemek, valamint a kapacitást bővítő rekonstrukciók gépei is gyakran veszteglés- re kényszerülnek. Bebizonyosodott, hogy esetenként a nyersanyaghiány, máskor pedig munkaerőgondok miatt állnak a ' gépek olyan üzemekben, ahol nagy ösz- szegű beruházásokkal fokozták a névleges teljesítményt. Nagyobb körültekintésre van szükség tehát, a beruházások előkészítésénél. ______________________(MTI) , Nmw5ii,€} 1981. március 5., csütörtök A bútoripar idei tervei... A bútoripar 1981—85 közötti termelésének növekedési ütemét alapvetően meghatározza a belföldi kereslet és az export növelése. A belföldi kereslet kielégítése érdekében a korábban lecsökkent készleteket mintegy hatszázmillió forintnyi termékkel tervezik feltölteni, Ez azt jelenti, hogy a bútoripar jelenlegi szintje képes eleget tenni a következő években jelentkező vásárlói igény mintegy ötszázalékos növekedésének. Képünkön: készül a Kanizsa Bútorgyár ülőgarnitúrája. (MTI fotó — Összeállítás r: KS) Gyóni Gyula 1 Élelmiszeripari tanácskozás Budapesten JAVUL AZ ÉLELMISZEREK MINŐSÉGE »
