Népújság, 1981. március (32. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-31 / 76. szám
Válasz a levélre Ahogyan a megye ifjúsága reagált Egyre közelebb kerülünk a Kommunista Ifjúsági Szövetség ez évi nagy esemé- ményének időpontjához, a kongresszushoz. Ezt jelzik a sokasodó programok is. Az egyik legfontosabb állomás a kongresszusi levél megvitatása, értelmezése volt. Hogyan sikerült ez megyénkben? Erről kérdeztük Szántó Mártont, a KISZ megyei bizottságának titkárát. — Megyénkben az* alapszervezetek megtartották azt a taggyűlést, amelynek kiemelt témája a kongresszusi levél volt — mondta a titkár. — Elöljáróban talán azokról a tapasztalatokról szólnék, amelyek általánosan jellemzőek voltak. A nemzetközi politikában a szocialista világrendszer egysége kapott kiemelt figyelmet. Sajnos, jelen volt olyan nézet is, amely az egységet egyformaságnak fogta fel. A fiatalok döntő többsége eredményesnek ítélte meg hazánk bel- és külpolitikáját. Egyértelmű összhangot sikerült kialakf* tani a hazaszeretet kérdésében, a résztvevők egyetértettek a levél felvetéseivel. — Milyen kérdésekkel foglalkoztak leginkábbZ — A legtöbb vélemény a gazdasági élettel kapcsolatos kérdésekből és megítélésekből adódott. A munkára és a valós életre való nevelést e szempontból nagyon fontos, de még nem minden területen kielégítően végzett tevékenységnek ítélték meg' fiataljaink. A dolgozó KISZ-esek élesen vetették fel az általuk magasnak tartott adminisztratív létszám leépítésének szükségességét. A munkában való helytállással- kapcsolatosan felvetődött, hogy a nyolcórai becsületes munkával nem tudják ugyanazt az életszínvonalat biztosítani, amelyet az egyes maszekok és ügyeskedők elérnek. Elhangzott több olyan véleVnény is, hogy a teljesítmény szerinti bérezés és elosztás elve mögött messze, hátul kullog annak gyakorlata. Az újítások körüli huzavona sem váltja k a fiatalok szélesebb rétegének érdekeltségét. Gazdasági életünk fejlődése mérséklő ütemének a problémáját pedig a vállalatok belső életének liberalizmusában, s az ellenőrzés hiányában látják. Sok szó esett a munkahe lyek légköréről is. A vélemények alapján: nincs még minden rendben a példaadó« körül, ugyanis gyakori a hosszú ideig eltűrt nagyobb közösségekre ható rossz példák léte. A fiatal pályakezdő értelmiség beilleszkedésével kapcsolatban fogalmazódott meg, hogy esetükben túl hosszúra nyúlik a bizonyítási időszak. Egyértelműen elítélték a nyerészkedést. a harácsolást,, a gazdaságot, a közös vagyont károsító eseteket. — Hogyap reagáltak az ifjúság nevében és érdekében felvetett megfogalmazásra? — A munka melletti tanulás. a pályakezdés és a családalapítás nehézségei komolyan érintették fiataljainkat. Az életszínvonalpolitikánk hatása és gyakorlata nem volt mindig kedvező számukra. Természetesen a legtöbb hozzászólás a lakáshelyezettel foglalkozott. S nemcsak a városi alapszervezetekben vetették ezt fel fő problémaként, hanem a falvakban is. Eluralkodott a kiúttalanság érzése, amit helyi, de főleg a járási és városi szintű kezdeményezésekkel feltétlenül meg kell szüntetni. Bebizonyosodott, hogy az érdekvédelmi munkában a szervezetek csupán minimális jártassággal rendelkeznek. A munkahelyi demokA MÁV döntése Mfsfrofcfioz t&rtoxik m te rntwan-újszászi 1f9ff«ll is A MÁV Vezérigazgatóság döntése alapján április 1-től módosul a Miskolci Vasút- igazgatóság körzethatára. A változást az indokolja, hogy az igazgatóság irányítása alá került a Hatvan—Somoskőújfalu, a Hatvan—Űj~ szász, a Hatvan—Pécel és az aszód—galigamácsai vasútvonal-szakasz. A szervezeti módosítás a fuvarozta- tókat csak annyiban érinti, hogy az említétt vonalszakaszokon a személy- és áru- szállítási igények .zavartalan lebonyolításáért, ezentúl a Miskolci Igazgatóság a felelős. A MÁV Vezérigazgatóságán az MTI munkatársának elmondották, hogy a mostani változás része a vasúti szervezet egyszerűsítésinek. * A MÁV országos hálózata évtizedekkel ezelőtt alakult ki. Az utóbbi években elkezdődött ésszerűsítési program hivatott -arra, hogy a korábbi merev gyakorlatot a mai követelményekhez igazítsa. Ennek keretében vontak össze például szakosztályokat a vezérigazgatóságon, hozták létre a szolgálati főnökséget. Ezt a célt szolgálja a vasútigazgatósá- gok körzethatárainak módosítása, amely a következő időszakban is folytatódik. Ugyancsak tervezik, hogy a jelentősebb vasúti . fővonalak amelyeknek jelenleg két-három gazdája is van, lehetőleg egy-egy igazgatósághoz tartozzanak. (MTI) Állami támogatással Ü!latte!@|»reScosi^trulceiö Az állami gazdaságok és a' termelőszövetkezetek több száz istálló és állattélep rekonstrukcióját készítik elő: a tervezőirodák sorra adjál? át a terveket a megrendelőknek. Általános tapasztalat: mindenekelőtt a költségtakarékos módszerek bevezetésében várható előrelépés — erről tájékoztatták a MÉM-ben . az MTI munka társát. Pontos adatok még nincsenek arról, hogy hány telep felújítása, korszerűsítése és bővítése kezdődik meg 1981-ben. Annyi . azonban máris bizonyos, hogy legalább 40—60 nagyobb létesítmény , korszerűsítéséhez látnak hozzá. Üj telep építését a idén csak egyetlen helyen, a Veszprém megye, vaszari Hunyadi Termelő- szövetkezetben tervezik, a többi gazdaságban meglévő létesítmények átalakítását*! remélik a tejtermelés növelését. Mindenekelőtt a műszaki berendezések felújításától várják az eredményeket. Az építészeti megoldások igen változatosak. Alapvető követelmény, hogy a korábbinál természetesebb körülmények között -tartják majd az állatokat. A • rekonstrukciót a gazdaságok állami támogatással valósítják meg. ratizmus gyakorlatában még mindig nem tartják megfelelőnek az úgynevezett üzemi négyszögek munkáját. Sok helyen szóltak a formális demokratizmus ellen. — Milyen volt a szervezeti élettel kapcsolatos visszhang? — El kell mondanom, hogy a fiatalos, bátor véleménynyilvánítás nem volt minden esetben jellemzője a vitáknak, megbeszéléseknek. Ugyanakkor igénylik a sablonoktól való eltérés. töCo újszerű és rétegenként differenciáltabb programok szervezését. Itt kell megemlítenem, hogy látni kell azt is, hogy a felnövekvő nemzedékek társadalmi helyzetét, szokásait figyelembe véve az elkötelezettség, az érzelmi nevelés kialakításában még nagyon sok megoldandó feladat vár szervezeteinkre. — összegzésként mit lehetne elmondani a levélvitáról? — Elöljáróban: a levélvita még nem lezárt. Ezt gazdagítják a, szervezetek élén álló , KISZ-bizottságok és a területi KISZ-bizottságpk küldöttgyűléseinek elemzései, megállapításai. Annyit azonban, mintegy értékelésként már most elmondhatok, hogy a fiatalok többsége elfogadta, jónak, vitára alkalmasnak találta a kongresszusi levelet, tartalmát sok párt-, gazdasági vezető és társszervezet megismerte. Véleményt alkottak a fiatalokkal foglalkozó brigádvezetők, pedagógusok is, ami szintén emelte a vita érdemi részét, színvonalát. Voltak azonban sajnos olyan alapszervezetek is, ahol a levél tartalmát vitatták, de nem ez volt a jellemző, hanem azt saját helyzetükre, saját problémájukra aktualizálták. Eredménynek tartom. hogy sokan a KISZ-en kívüli fiatalok közül is megismerték. Örömmel mondhatom, hogy általános tapasztalat — mondta végül Szántó Márton —, a vita kapcsán erősödött a KJSZ-hez kapcsolódás érzése, a közösségek ereje, ami további munkánk meghatározója lehet. Kis Szabó Ervin A MUNKÁSOK KÉRDEZTEK Bogdányi Ödönné az excentersajtón babakocsi-alkatrészeket készít „Támogatjuk a mezőgazdasági vállalatoknak, a szövetkezeteknek a nép gazdasági szempontból is hasznos kiegészítő tevékenységét. . (Az MSZMP XII. kongresszusának határozataiból) A visontai Gagarin Hőerőmű munkásai közül többen is kérdezték az egyik munkásgyűlésen, hogy szükség van-e a termelőszövetkezetekben melléküzemágakra ? Főleg az olyan ipari jellegű tevékenységre, amely esetleg elvonja a pénzt a mezőgazdasági termeléstől. Nos, ennek jártunk utána. WIMMMW Mátraderecske és Recsk között az úgynevezett ’há- romhányási területhez bekö_ tő út vezet. Az erdő aljából már messziről látni a csarnokot. A mátraderecskei Rákóczi Termelőszövetkezet fémtömegcikk- és felületkezelő üzeme ez. Magtár állt itt valamikor, annak átalakításával, majd későbbi bővítésével alakították ki, cse kély beruházással. — Évtizedek óta kedvezőtlen termőhelyen gazdálkodunk — mondja Forgó János szövetkezeti elnök. — Itt a Mátra tövében, körös-körül a hegyvidéken, négy-öt aranykoronásak a földek. Nem könnyű tehát gazdálkodni. Ahhoz, hogy jövedelmezővé Egy az új, már saját gépek közül: Fazekas Istvánná a sorozatlyukasztó présnél dolgoz ik. (Fotó; Kőhidi Imre) tegyük a mezőgazdasági termelést, nélkülözhetetlen a melléktevékenység is amelynek bevételét a termelés kor. szerűsítésére fordítjuk. A derecskéi emberek már a háború előtt sem csupán mezőgazdasággal foglalkoztak. Amellett, hogy megművelték földjüket, az iparhoz is közel álltak, mert eljártak dolgozni a téglagyárba, és fuvaroztak is, ami jó kereset- ■ kiegészítés volt. Így van ez ma is, csakhogy korszerűbb körülmények között. MAWMAN Derecskén már korábban is foglalkoztak melléküzem- ággal, mégpedig fémtömegcikk-gyártással. Ezek készí. tése azonban nem volt jövedelmező, így megszüntették. A szövetkezet ötödik ötéves tervét viszont úgy dolgozták ki. hogy abban a mezőgazdasági termelés mellett jövedelmező melléküzemági te. vékenységet is megvalósítsanak. — Az volt a célunk — folytatja az elnök —, hogy olyan gazdaságos melléküzemágat hozzunk létre, amelynek árbevételéből a mezőgazdasági termelés fokozatos fejlesztését segíthetjük elő. Ezért nem kis kockázatot vállaltunk, amikor 1976-ban beindítottuk ezt az új üzemet. Az akkori Kohó- és Gépipari Minisztérium külön engedélyével láttunk munkához. A Könnyűipari Gépgyártó Vállalat egri és mezőtúri gyáregységétől bér. be kaptunk gépeket, amelyekkel szövőgépalkatrészek készítését kezdtük el. Ezt azonban hamar megszüntettük, mert nem volt gazdaságos. A gépek azonban maradtak, sőt közben újakat is vásároltunk hozzájuk, és ma már a jövedelmezőbb fémbútoralkatrészeket, iratleszo- rítókat, gyermekkocsialvázakat. készítünk velük. Az üzemben hatvanhatan dolgoznak, főleg asszonyok, akik betanított munkások. Vannak azonban férfiak is, főleg lakatosok. — Nem volt könnyű hozzászoktatni az asszonyokat az iparszerű munkához — eleveníti fel a múltat Horváth Béla főágazatvezető. — Miután . szorgalmasak voltak; hamar megtanulták a munkaműveleteket, és ma már két műszakban dolgoznak Valamennyien szövetkezeti tagok és ugyanazokat az elő. nyöket élvezik, mint az ipari üzemben dolgozó női munkások. ■ — Mennyi a kereset? — Arra sincs panasz, hi szén 1980-ban 3100 forint volt az átlagkereset. A számításukat tehát megtalálják. A galvánozók, mivel egészségbe ártalmas munkát végeznek,. többet is keresnek, ezeknek 3500 forint az 'átlaguk. Rendszeresen védőitalt kapnak. Egyébként van itt öltöző, mosdó is, ami a munka- , feltételeket javítja. Mivel az üzem négy kilométerre van h falutól így műszakok előtt ési után a dolgozókat a szövetkezet két autóbuszával szállítjuk. wwwwv» Az üzemcsarnokban présgépek és hidraulikus lemezollók működnek. Ezek segítik a munkát. — Fő megrendelőink — jegyzi meg Forgó János elnök — a Panoráma Gyermekkocsigyár, a Budapesti Fémbútor Szövetkezet, a Fővárosi Kézműipari Vállalat, az Öntödei Vállalat egri Vasöntödéje, a Szegedi Vídia Nagykereskedelmi Vállalat. Üze. műnk 1976 júliusától alig fél esztendő alatt hárommillió forint árbevételt ért el, ami 1977-től folyamatosan növekedett és tavaly az ötödik ötéves terv utolsó évében már 21 millió forint volt. A termelőszövetkezet múlt évi 84 milliós bevételének tehát egynegyedét adta, a csaknem 16 milliós nyereségünknek pedig csaknem 25 százalékát ez az üzem biztosította. mAfmtww — Szövetkezetünknek a jö. vőben is létkérdés a melléküzemági tevékenység fenntartása, amit a közgazdasági szabályozórendszer is ösztönöz — hangoztatja az elnök. '— Ennek árbevételét az elmúlt években is és a következő években is á ' mezőgazdaságra fordítjuk. Folyamatosan végzünk meliorációt és táblásitást földjeinken. Ennek ékes bizonyítéka, hogy az itteni iszapos földeken alagcsövezést és talajjavítást végeztünk. Ma már ezen terem a legnagyobb tömeget adó silókukorica. Ezenkívül • a melléküzemágból származó pénzből folyamatosan telepi, tettünk 150 hektár új erdőt. A növénytermelés korszerűsítésére gépeket vásároltunk, és nem sajnáltuk a műtrágyát sem a földtől, Tavaly ennek meg Is lettek az eredményei, hiszen ezen a kedvezőtlen termőhelyen hektá- ranként 4,3 tonna búzát 35 —40 tonna silókukoricát (c1 karitottunk be. Soha nem termett még ennyi a ierecs. kei földeken. A hozamok növelésével elértük, hogy hatvan hektár silókukorica-föld 700 szarvasmarha szükségletét biztosítja. — Mire számíthatnak a hatodik ötéves tervben ? — Szeretnénk melléküzemágunk termelését megduplázni, ami további fejlesztéshez nyújthat lehetősé, get. A tervidőszak első két évében a baromfitenyésztést korszerűsítjük, 24 millió forintért 18 ezres hibridállományt alakítunk ki. Célunk, hogy a 80-as években is minden erőnket a mezőgazdasági -termelés további javítására összpontosítsuk. Ezzel azt akarjuk elérni, hogy a tagság, az itt élő emberek még inkább megtalálják számításukat a szövetkezetben. Mentusz Károly .HémsMfa 1981. március 31., kedd / io! i szlveikezetfejleszlés alapja: a melléküzemág
