Népújság, 1981. március (32. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-29 / 75. szám
ORSZÁGJÁRÁS Múzeum a bástyában A kastély főépülete: balról a sarokbástya ad otthont a Múzeumnak Immár több mint két éve, hogy Körmenddel öt városa létt Vas megyének. Az ötödik város Most múzeummal gyarapszik. Er újabb dk, hogy meglátogassuk a takaros települést, amelynek neve csaknem hét és fél évszázada szerepelt először aklevélben, s már 1244-ben, nem sokkal a tatárjárás után említést tesznek váráról is. Az ezt követő században pedig már városként jegyzik. Abban a században keA körmendi bognár céh koporsója 1R29 hói (A szerző felvételei) rült ki a királyi birtokok közül s ezen az úton jutott aztán jó kétszáz évvel utóbb a Batthyányak birtokába: ők éltek abban a szép nagy park közepén álló hatalmas kastélyban, amely ma is uralja a várost, a kultúráiig központ: épületeiben van a könyvtár, egyebek között a diákotthon, a művelődési hás s most rendezetten lesz múzeum is. Várkastély A Bába sík völgyében települt város messziről föltűnő ősi építménye voltaképpen várkastély. Fő épülete őrzi a szabálytalan negysaög alaprajzú vizívár maradványait, azokra, azokból épült ki. E vízivérnak egy 1805. évi leírás szerint mind a négy sarkán egy- egy hast ya torony állt. A kastély mai alakjában a XVIII. század végére épült ki, akkor alakult ki a barokk homlokzat s közepén a dór oszlopos erkély, amelyet ma a háborús pusztításból helyreállítva eredeti szépségében láthatunk, így is észrevehetjük a vár hagyatékát az épület kerek, erőteljes saroktagjaiban — ha pedig ezeket belülről szemléljük, a félig kör alaprajzú szobákban, a vastag falak között érezzük: bástyákban vagyunk. Előzmények Ebben a középponti főépületben nyűik . a múzeum a főkapu felől nézve a bal oldali — a délnyugati — sarokbástyában. Ott- jártunkkor már rendezték ,a készülő kiállítások anyagát, megtekinthettük a kiterített tervrajzot. Nagy Zoltán muzeológus azt is elmondta. milyen múltja van máris a leendő múze- imnak. A Batthyányak várkastélya is őrzött muzeális gyűjteményt — ha nem is a most nyíló múzeum három termében. Ezek ugyanis az utolsó Batthvány-bir- tokosok idején a tizenegy hercegi gyermek szobái voltak. Ezenkívül volt Körmenden hadtörténeti gyűjtemény is, amelyet egy helybeli tanító hozott létre. Mted ebből, a Kőszegi—Bar- tuaek-íele gyű j «meny bői. mind a Batthyán vakéból maradt egy-két emlék, s főleg fennmaradtak feljegyzések. így a Rábavidék című helyi újság a századforduló táján rendre közölte a kastélybeli gyűjtemény számára felajánlott tárgyak jegyzékét. Továbbá Dévényi Eerene tanár is létesített egy gyűjteményt, s ez 1953. decemberében nyílt meg — szintén visszatekintenek rá az új múzeum kiállításán, akárcsak Molnár Lajos molna- szecsődi közjegyző gyűjteményére. Végül a kastély kocsiszínjében is volt állandó kiállítás 1985 és 1975 között, Mindezek az előzmények közös előteremben kapnak helyet. Céhes emlékek A másik két terem a következőképpen oszlik meg: A márványteremben a vé- rostörténeti kiállítás kap helyet dokumentumokkal, térképekkel, • tárgyakkal. Láthatjuk például Muszta- ía bégnek 1837. július 18-án Batthyány Ádámhoz magyarul írt levelét. E helyiségben vetíteni is fognak a látogatóknak: a város műemlékeit, jellegzetes oromzatait, kapuit s más építészeti emlékeit mutatják így be. A béstyateremben pedig Körmend céhes emlékei kapnak helyet. (Mellesleg: 1907-ben például 38 szakma 193 mesterembere működött az 5000—8000 lakosú, de élénk piacú városkában!) Különböző céhek tárgyait, köztük Zwiefel lakatos. Ra- posa bognár vagy Kluge Pál kékfestő — s egyúttal ipartestületi elnök — munkásságának emlékeit láthatjuk. A terem közepére egy régi hirdetőoszlopot kívánnak fölállítani, amelyen a Rábavidék korabeli cikkeinek fénymásolatai idézik a múltat. A múzeum megnyitásával korántsem ér véget a múzeumalapítás, sőt inkább új, komolyabb és szervezett alapon ekkor kezdődhet újra igazán. Egyebek közt a városka órásainak emlékeit — főként híres toronyórásaiét — kívánják összegyűjteni.' De ez már a jövő dolga. ........................................... i P ákatéf Hnnc vwMiif Nyugtalanság Helyem Umy seholse lelem, levetném mér nehér gúnyámat, er eget naphosszat kémlelem, szellő ha fut, felhő ha támad, A tavasz hegy kéreti magát! Csak mér kiesinyt világosodjon. Ha megérzem a tavasz szagét, fogadom, hogy Rém találtok otthoR, A kondoai sziklafestmények Keiet-Afrika egyik eddig ismeretlen korai kultúrájának 1000 lelőhelye Humorszolgálat Chnetemon saámáta ms orvos azt rendelte, hogy teljesen mondjon le a szeszről, és csupán tejet igyék. A szerencsétlen három napon keresetül, undorát leküzdve többször is ivott tejet, a negyedik napon azonban kifakadt; — Most már értem, hogy a csecsemők miért nyafognak és bőgnek folyton! te Két barátnő beszélget: — A kisfiam szakasztott olyan, mint az apja ■»» mondja az egyik — Semmi vész drágám — feleli a másik. — Az a fő, hogy egészséges legyén! ★ — Apuka, miért kukorékol a kakas? — kérdi apjától a kis Johny. — Akkor kukorékol, amikor valaki hazudik. — De hiszen még éjjel háromkor is kukorékol, amikor mindenki alszik! — Tudod, kisfiam, akkor nyomják a reggelt lapokat! ★ ' — Mégiscsak buzgó Hittérítő volt Brouin atya. — Miért? — Mert amikor a kannibálok berakták az üstbe, így kiáltott fel: „Legalább az remélhetjük, hogy ezek az emberek most ízelítőt kapnak a vallásból!" te A jósnő igy beszél látogatójához: — A közeljövőben súlyos veszteség vár önre, asszonyom. Lehetséges, hogy elveszti a férjét... — De hiszen már két éve özvegy vagyok — vág közbe az asszony. — Akkor az ernyőjét! te Svájcban egy turistacsoport idegenvezetője végképp felbőszült egy amerikai turistanő aprólékos kérdezősködése miatt. — Honnan került ide ez a temérdek kő? — faggatta buzgón a turistanő. — A gleccser hozta ide. — J?s hot »an most ez a gleccser? Az idegenvezető nem jött zavarba: — Kiment, hogy újabb kőszál litmányt honon! Tanzánia északi részén, a több mint 1500 m magasan fekvő, terméketlen Massai- sztyeppe szélén, az Árusáéból Dodomába vezető út közelében az eddig felfedezett csaknem 1000 lelőhely tanúskodik arról, hogy Kelet- Afrikának ezen a vidékén is már igen régen létezett kultúra. Ezek a rajzok még nem olyan ismertek, mint azok, amelyeket ezen a földrészen Dél-Afrikéban, Zimbabweban és a Szaharában találtak. A keletkezés idejére vonatkozó pontos adatok is hiányoznak ezekkel a aziklafestményekkel kapcsolatban, amelyek mindenekelőtt a kondoai körzetben fordulnak elő sűrűn. Az egyes ábrák kora a tudósok nézete seerint igen különböző. A szakemberek azt állítják, hogy a kőkorszak különböző szakaszaiból származó mintegy I* stilusvál- tozatot fedeztek fel — a jól sikerült, naturaltsztileus rajzoktól az egyszerű vona{ábrázolásokig. A közelben talált kőkori szerszámok alapján 8—4 ezer éve* korra lehet következtetni, Az ábrákban legeléező antilopokat, elefántokat, asiráfokat, orrszarvúakat és struccokat lehet felismerni, amelyek a még ismeretlen „művészek” keresett vadászzsákmányai voltak. A rajzok témái, amelyek közül a legrégebbieket, úgy Utazik okkerral készítették, állatok, emberi alakok, embercsoportok, valamint vadászjelenetek. Vannak fehér ^és sárga festmények, amelyeket valószínűleg csak a közelmúlt századokban toldották hozzájuk. Egyelőre semmiképpen sem világos, lei készítette ezeket a sziklafestményeket a Mas- sai-sztyeppe és a kelet-afrikai árok közti törésvonal környékén. Sok jel mutat arra. hogy a környék bush- manokkal rokon őslakói voltak az ismeretlen festők. Lehetséges, hogy a kb. 200 évvel ezelőtt északról betört harcias mássá ik űzték ki őket. Kondoától északnyugatra mintegy 150 km-re a sós vizű Lake Easy partján még ma is él egy kis népcsoport, a hadzapik vagy vakidingák, akik a bushmanokhoz hasonlóan főleg vadászattal és gyümölcsök gyűjtögetésével szerzik a táplálékukat, és akik egy jellegzetes pengőhang-nyelven érintkeznek egymással. Kondoától nyugatra, Singida Irányában él a kereken 30 000 főt számláló szandave nép, amely szintén bushman nyelvet beszélő kisebbség a tanzániai bantu népek kellős közepén, akik csak az utóbbi évtizedekben tértek ót a földművelésre és állattenyésztésre. Péntekes A címbeli szóalakot ab»’ bői a szövegrészletből emeltük ki: Amolyan péntekem ember. Ennek a régi egri saólásformának a jelentése: szerencsétlen, balszerencsés, kétbalkezes ember. Hegyi Gárdonyi Géza is jól Ismerte az egri hóstyákon használt szólást, bizonyítja a Magyarul igy! című nyelwédó könyvének egyik adata is. A peches, a pechvogel idegen nyelvi formák magyar magfelelőinek sorába illeszti be-! le a következő szókat: péntekes, ballábas, balogsüti. A péntekes ember jelzős szerkezetben a jelző szerepét vállaló melléknév valóé jóban több népi jellegű szó-1 iás mondanivalójának a summáját fejezi ki. Ezekre a szóé lásmódokra gondolunk első-' sorban: Sok pénteket ért meg már. — Elérte a sok pénteket. Azokról mondják, akié két sok szerencsétlenség értj akik tele vannak bajjalj akiknek nem kedvez a szerencse. Az sem véletlen, hogy • népi hagyományban a péntek szóhoz inkább kedvezőtlen jelenségek kapcsolódnak.’ A közleményünk címében Idézett péntekes szó jelentésváltozatairól árulkodnak azok a szólások is, amelyekben a péntek a kylessaó szerepét vállalja: Olyan mini a pénteki menyasszony (kedvetlen, szomorú), — Sotten#, mint a péntek. — Szegény, mint a péntek. — Elért ez ebijesztő péntekre (bajba került). — Olyan fösvény, mint a péntek. — Hat pénteken se jöhet eszére (együgyű, babonás, balga, be» Előbb-uíóbb mindennek megjön e neója. A klasszicizmus kései követője a neoklassziciz. mus. a reneszánszé a neoreneszansz. Most arra szeretném felhívni a figyelmüket, hogy divatossá vált a neonaiv. Az ösnaivra emli. tek egy-két közismert példát, hogy érzékeltessem a különbségei. Az egykori kislány, aki a. füle tövéig elpirult egy pajkos szó hallatán: östiai». A régi kizsákmányolóvilágbeli pincér, aki egy téves számlázásért a sárga földig elszégyellte magát: ösnat». Aki Hitt a századfordulói reklámnak, amely szerint ha nő, sarkig érő haja nő, ha férfi, visszanyeri, amijét elvesztette — ősnaiv. E figurák letűntek az idők mélyvizébe. A jelen pillanat: a tudatos. előre megfontolt naivak kora. Itt a neonaiv művész. azaz az olyan festő, szobrász, énekes. satöbbi, aki nem azért nem tanul, mert hátrányos a helyzete, hanem azért, mert nagyon js tud ja, hogy íg-jt előnyösebb. Mert egyvalamit megtanult, de azt nagyon: Divatos a neonaiv hogy a hivatásos, valóságos naivnak az a fő ismérve, hogy nem tágít a naivitásától, ha törik, ha szakad. A neonaiv: öntudatos és szervezett naiv, nem marad el egy- havi tagdíjjal sem a Naivak Érdekvédelmi Szövetségében, mely szervezetnek vezetői természetesen semmiképpen sem lehetnek sem ős-, sem neonaivak. A naiv művésznek jó, ha névjegy helyett csak kézjegye van: képére ráírja, hogy Kép, szobrára, hogy Szobor. A neonaiv ilyesmikkel idegesíti az ellentábort: — Mond. ja. nem tegnapi a kenyér? — Mondja, nem túl zsíros a karaj? — Mondja, nem öregít engem a frizura? — Érett a áiny- nyéje? — Savanyú a káposztája? — Édes az almája, édes? — És esőben nem válik le a talpa? — Mától nem lett olcsóbb a benzin? Elég körülnézni, és kiderül: merő neon a. tv állampolgár nyüzsög körülöttünk. De nem kevesebb a neonaiv sem. Sokféle vél- és alfaja van; osztódással szaporodik. Közös ismérve. hogy úgy tesz, mintha azt hinné, hogy elhiszik, amit óm aga sem hisz, csak úgy tesz, mintha hinné, vagyis mintha olyannyira naiv lenne. hogy feltételezi: más még nála is naivabb. Ar ilyen: nehéz eset. Még megfogalmazni sem köny- nyű. Naiv turista. A vámnál beszámol arról, hogy azért vette azt a sok sárga csillogó micsodát odakint, mert bebeszélték neki, hogy szido- losott sárgaréz, és csak a fazonja mtat.t drága. Ez a színhely ihlett a műnaivakat. Ezért például akad olyan is, aki nem is sejtette, hogy a Cinre no feliratú üvegben nem steril ivóvíz van, mind a húszban; úgy gondolta, esetleg kézmosásra is jó lesz, azért hozott ennyit. Az ilyen nem i, sejtette, hogy egynapi útravalónak sok az öt rúd téliszalámi. Fogalma sincs róla, hogyan és kicsoda ügyeskedte be a kocsijába azt a százhatvanöt centis, élő alvó hajasbabát, az ülőkéjébe meg a nyolc száz darab kvarcórát. Naiv vámos is van. elméletben.. őt leírni egyszerűbb: naiv vámos az. aki ezt elhiszi. Naiv olvasó: akt elhiszi, hogy van olyan naiv vámos, aki az ilyen neo-münaiv meséket elhiszi. Folytathatnám reggelig. De annyira már — és még — nem vagyok naiv, hogy elvárjam az olvasó hat percet meghaladó ér. deklódését. Pereli Gabriella tor). Mint érdekességet említ-' jük meg azt is, hogy a hét napjainak a neve sok népi szólásunkban hordoz egészen sajátos és átvitt értelmű mondanivalót. A pénte-’ ki nap meg különösen gyakran emlegetAdik népi szólásainkban. A gazdag példatárból idézzük most a leg-' jellemzőbbeket: Gyakorta, fordul, mint a pántéit szombatra. — Pénteki vig tánc, vasárnapi lőne. — Abban a hétben nem lesz péntek (nem készül el a vállalt munka). — Pénteki örö«*,' vasárnapi öröm. — Ki pénteken nevet, vasárnop #1« — Holnap után kiskedden, borjúnyúzó pénteken. ■— Hosszabb péntek, mint a szombat, majd megtoldja * vasárnap. A nép nyelvében nyelvi szerephez jut a péntek szóból képzett megpin- tekel ige is. Jelentése: elítél. megbotoz, szerencsétlenné tesz. Így zárul be a kör: a péntekes szó jelentéstartalmához ez is értékes adalék. Dr, Bakos József Németh Ferenc Tavasz elé A tél már ballagóbam, itt^ett még csöppnyi hó van. fehér nyomok, és muzsikálva halkan, mint üde, tiszta dallam, egy ér csorog. Kelti a vágy a fákat, nyújtják is már a* ágat a Nap felé; esivog a sok picinyke, lármás, jókedvű cinke tavasz elé.
