Népújság, 1981. március (32. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-26 / 72. szám

Mai összeállításunk f<S témáját a rokkantak nemzetközi éve alkalmából választottuk. Ám — mint az interjúban is olvasható — ez a téma mindig időszerű... Olvashat­nak emellett a nyári időszámítás körülményeiről Is. Helyi idő - zónaidő A nyári időszámítás csillagászati indokolása Március 21-ti51 szeptember 23~ig számítják a „nyári félivet”, E két dátum kö­zött 186 nap telik el. A té* li félévre 179 nap jut. En­nek a magyarázatát Kepler adja meg, mondván, hogy télen a Föld napközeiben van, gyorsabban kering. Ellenben nyáron naptóvol- ha*> mozog, sebessége ki­sebb. Tehát annak ellenére, hogy nyáron távolabb va­gyunk központi csillagunk­tól, mégis több meleget ka­punk tőle. Így igaz, mert a hömeny- nyiség nem a távolságtól függ elsősorban, hanem a napsugár beesési szögétől és a napsütés időtartamá­tól. A Nap korábban kél és később nyugszik a nyári félév alatt. Ezek a tények ismertek. Okuk abban a tényben keresendők, hogy a Föld évi keringése köz­ben a tengelye irányát megtartja. nyáron az északi, télen a déli sarok (félgömb) fordul a nap felé. De mi a csillagászati in­dokolás? Ehhez a földrajzi helyze­tet és az időbeosztást kell egymás mellé helyezni. Az idő mérésére a Föld moz­gásának periodikus ismét­lődése szolgál alapul. A Nap két delelése közti idő égy földi nap, azaz 24 őri». (Ha a forgást valamely csil­lag helyzetéhez mérjük. 4 perccel hosszabb időt ka­punk, ez a „csillagkép".) Abban a pillanatban, ami­dőn a Nap valamely hely délkörében delel, ott valódi dél van. Ennek megfigye­lésére egyedül Egerben, a főiskola csillagvizsgáló tor­nyában van lehetőség ha­zánkban. A Csillagda ma már múzeumként használt 6. emeleti, nyugati termé­ben van lefektetve a már­vány délvonal. Ha éppen azon tartózkodik a beeső napsugár ezüst csíkja, ak­kor van Itt valódi dél. De óránkat mégsem állíthatjuk ehhez, mert a valódi dél pillanata szinte napról nap­ra változik. Ennek oka a Föld változó keringési se­bességéből adódik. A Csillagda múzeumában ecy táblázatról kiolvashatók a következő adatok: pl. február 10-én 11 óra 54 perckor, május 15-én 11 óra 33 perckor, július 20-án 11 óra 47 perckor, míg no­vember 8-án 11 óra 23 pere­ket jelentkezik a valódi dél. Ez az időváltozás gra­fikonon kettős hullámvona­lat ad. A valódi, helyi Időt a napórák mutatják. — De mivel a műszaki, szerkezeti órák egyenletesen járnak, ezeket már a valódi időhöz nem lehet Igazítani. Azok vagy a helyi idő átlagát, vagy a zónaidőt mutatják. Egerben a helyi közép­idő (a hullámvonal átlaga) zónaidőben kifejezve 11 óra 38 perc. A közlekedés modernizá­lódásával egységes időbe­osztásra tértek át. A Föld felszínét a délkörökkel 24 időzónára osztották. Egy- egy zónán belül úgy járnak az órák, mint annak a kö­zepén haladó délkör közép­ideje. Ez a zónaidő. A nyu­gat-európai zóna r 0 fokos kezdő délkör (Greenwich) két oldalán helyezkedik el. A közép-európai zóna 7.5 fokról 22,5 fokig terjed, melybe hazánk is beleesik. E zónában a 15 fokos dél­kör ideje szerint járnak az órák egységesen. E kör pe­dig tőlünk nyugatra, Cseh­országon halad keresztül. Amikor ott déli 12 órát mutatnak a műszerek, Eger­ben már 22 perccel előbb delel a Nap, lévén Eger a keleti hosszúság 20 és fél foka alatt. Ugyanakkor Szatmárban, Fehérgyarma- tón 30 perccel korábban kö­vetkezett be a helyi dél. Magyarország a keleti hosszúság 16. fokától közel a 23. fokig terjed. Tehát már átnyúlik a kelet-euró­pai időzónába is. A közép­európai 12 óra mindenütt késik hazánk helyi idejéhez kv oest. Ennek módosítását célozza a nyári időszámí­tás. Ezen időszámítás kezdetén 1 órával előbbre kell vinni az órákat, amikor is átté­rünk a kelet-európai idő­számításra. Kezdete március 29-én, vasárnap hajnalban lesz, vége szeptember 27-én. Tehát vasárnap nálunk is akkor lesz. 12 óra, amikor a keleti hosszúság 30. fo­kánál. Más a helyzet, ha a helyi időt nézzük. A napóra, a múzeum délvonalán megje­lenő napsugár csupán 12 óra 38 percet jelez, ez a he­lyi valódi dél. Valójában csak egy jó félórával kezd­jük naponta korábban a munkánkat. Legalábbis a Nap járása ezt igazolja... Dr. Zétényi Endre „Azért dolgozunk, ami menthető.. Rehabilitáció a gyakorlatban Budapesten, a Baross tér­hez közel, a Szántó Kovács János utcáról inkább a sziré­názó tűzoltóautók jutnak az ember' eszébe — hiszen itt van a fővárosi tűzoltó-pa­rancsnokság. Azt mér jobbá­ra csak az érintettek tudják, hogy a tűzoltókkal szemben egy olyan intézmény műkö­dik, ahol a munka éppen nem „tűzoltó jellegű”, hanem hosszas, figyelmes tényke­déssel, sokszor aprólékos gonddal próbálják menteni a menthetőt: a baleseti sérül­tek „Mekkája”, az Országos Traumatológiai Intézet Reha­bilitációs Osztálya dolgozik a Szántó Kovács János utca 4-ben. Dr. Pommersheim Fe­renc osztályvezető főorvossal az osztály múltjáról, jelené­ről, jövőjéről beszélgettünk, a mozgássérültek nemzetközi éve alkalmából... — és erre a beszélgetésre is illik az, amit a propagandakampány közepette mind gyakrabban fogalmaznak meg, hogy tud­niillik ne csak most és ne csak ezért figyeljük, szívlel­jük meg az elhangzotta­kat ... — Az ötvenes évek elején Borisz Petrovszkij profesz- szor, a Szovjetunió későbbi egészségügyi minisztere kezd­te újjászervezni tanszékveze­tő professzorként Budapesten a baleseti sebészetet a Költői kórházban. E folyamat ré­széként jött létre a Bethlen Gábor téren dr. Egyed Béla vezetésével ez az osztály, a baleseti sérültek megfelelő funkcionális kezelésére (ez az, amit a köznyelvben utó­kezelésnek hívnak) és reha­bilitációjára. 1960 májusától működik az osztály jelenlegi helyén, és itt szerencsésen hozzá lehetett kapcsolni az akkor már meglevő, a köz­fürdőtől „örökölt” medencé­ket is — kezdi az ismertetést az osztályvezető főorvos. — Eredetileg a hét hat nap­ján dolgoztunk, de szomba­ton több volt a gyógytornász, mint a beteg, így rátértünk az ötnapos, egyműszakos munkára. Ez azt jelenti, hogy a meleg vizű fürdő, amely tulajdonképpen fellazítja, előkészíti a beteg ízületeit a tornáztatáshoz, már kora reggel is működik, a gyógy­tornászok pedig reggel nyolc­kor látnak munkához, és fél négyig nem is nagyon van idejük megállni, mivel annak idején évi 6000 új beteg fel­vételére, és évi 180—200 ezer kezelésére tervezték az osz­tályt — ma pedig évi 16 ezer az új beteg, és 450 ezer a kezelések száma. — Mi a túlzsúfoltság oka? — Az elmúlt évtizedekben nőtt a balesetek száma, és egyrészt az orvosok, másrészt a betegek részéről is nőtt az igény kezeléseink Iránt. A főváros Ilyen kezelésre szo­ruló betegednek 80 százalékát Itt látjuk el, csak. részben tehermentesít az Időközben létesült négy, fővárosi taná­csi irányítású, kisebb hason­ló intézmény. Vidékről is lá­tunk el betegeket, Pest me­gye hozzánk tartozó közsé­geiből. és a megyei kórházi rendelőintézetek főigazgató­helyettesének engedélye alap­ján máshonnan is. — Tulajdonképpen kik ke­rülnek ide — és kik nem? — Főleg baleseti végtag- sérültekkel foglalkozunk, nagyrészt töréses. ficamos. szalagszakadásos, perifériális idegsérüléses betegekkel. Vi­szont. akik központi Ideg- rendszeri sérülés miatt vagy mozgásszervi betegségek mi­att mozgásképtelenek, azok az OORI, a budakeszi reha­bilitációs Intézet páciensei. — ón régen foglalkozik rehabilitációval? — Általános sebész, majd baleseti sebész voltam sok évig, ami azért is jó. mert a „másik oldalt”, a beteget a baleset után közvetlenül el­látó orvos munkáját is is­merem. Hiszen az orvosi re­habilitáció tulajdonképpen már a baleset utáni első mű­tétnél kezdődik, ahol az a jelszavunk: nem azt kell nézni, mi veszett el, hanem, hogy mi ‘menthető? Például a kézsérülésnél az általános cél, hogy a hüvelykujjat megmentsék, vagy akár „ujj- átültetésSel” — ez azért per­sze bonyolultabb műtétsoro­zatot jelent — pótolják, hogy fogni tudjon a kézzel a be­teg, és a hüvelykujjon vagy az azt pótlón levő bőrfelület „érző bőr” legyen. Lehet, hogy az első műtétet követi második, harmadik vagy kor­rekciós műtétek egész sora is, de a beteg nem minde­zek után, hanem már közben idekerül, hogy a már meg­mentett testrészt minél ko­rábban lehessen normális működésre szoktatni. Az ideális persze az lenne, ha már a gipszelt beteggel is foglalkozhatnánk, hiszen például csuklótáji sérülésnél a gipszen kívül eső ízülete­ket (kézfej, könyök, váll) rendszeresen foglalkoztatni kell ahhoz, hogy a 4—6 heti gipszkötés levétele után az ízületek ..berozsriásodása" ne okozzon újabb mozgás­korlátozottságot. A helyhi­ány, zsúfoltság miatt ezt je­lenleg nem tudjuk megoldani. — Milyen fázisai vannak a munkának? — Víz alatti kezelés — amikor vízben könnyebben, fájdalommentesebben moz­gathatók az ízületek, van ál­talános kezelés, a kézsérül­tek speciális kezelése, az idegsérülésekre elektrodiag- nosztika és elektroterápia, külön foglalkozunk az am­putált betegekkel, és van munkaterápiás részlegünk is. — Ez utóbbi miből áll? — A kéz mozgását, ügyes­ségét fejlesztő összerakós já­tékokból. Akinek szakmájá­ba vág. írógépen is gyako­rolhat. de lehet szőni, kézi­munkázni, agyagozni, van fa- és fémmegmunkáló műhe­lyünk, szőnyegcsomózást is léhet tanulni. Így például aki korábbi szakmáját nem tudja folytatni, bedolgozóként nem is alacsony jövedelemre tehet később ma jd szert... — Beszélgetéseink során sokszor esett szó a helyhi­ányról. Betegektől tudom, hogy már-már a kezelések gyakoriságát kell csökkenteni a zsúfoltság miatt, és ez azt is jelenti, hogy tovább kell ugyanazt a beteget táppénz­ben tartani. Ellentmondást érzek itt, hiszen a XII. párt- kongresszus egészségügyre vonatkozó határozatában éppenséggel a rehabilitáció fejlesztéséről volt szó ... Egy példa: betegeink .50,4 százaléka kézsérült. Amíg az általános baleseti sérül­tek 29, addig a kézsérültek 71,2 napot töltenek táppénz­ben. Évi kilencezer kézsé­rültet számítva táppénzükre több mint 64 millió forintot kell' kifizetni, a termeléski­esés náluk népgazdasági mé­retben évi 319 és fél millió forint. Egy olyan Intézmény létrehozása, ahol a kézsérül­tek speciális ellátásával a táppénzes időt lényegesen csökkenteni lehetne, körül­belül 30 millióba kerülne... De. mint felettes szerveink tájékoztattak. Ilyen beruházás a fővárosban nem is kerül az ötéves tervben szóba ... A közgazdász újságíró töp­reng: g humanitárius szem­pontokon túl ez megint a takarékosság olyan formája, ahol a spórolás kerül többe. Es ez nem az első ilyen eset, ami nyilvánosságra kerül. Hivatalosan el Is ítéljük az ilyen gondolkodást — a gya­korlatban mégis érvényesül. Miért? Szatmári Jenő István Daganatsejtek a mikroszkóp alatt A halálesetek szamát te­kintve a rák sok országban közvetlenül a szív- és kerin­gési betegségek után követ­kezik. A századfordulón a rák­kutatásnak nagy lendületet adott a radioaktivitás felfe­dezése. Ennek a fizikai je­lenségnek az ismeretében az anyag szerkezetének és anyagcseréjének a kutatása addig el sem képzelhető mélységben vált lehetővé. További lendületet jelentett a mikroszkóp tökéletesítése, az elektronmikroszkóp meg­jelenése és az egyre korsze- rűbb fizikai és biokémiai módszerek, amelyek ered­ményeként az elmúlt évti­zedben a kutatás már mo­lekuláris szinten folyt. A rákkutatás így néhány évti­zed alatt a szórványos kli­nikai. betegágyi megfigye­léstől az. egyik legmoder­nebb eszközökkel mfívelt tudománnyá vált. Bár a daganatkutatás rendkívül szerteágazó tudo­mányos tevékenység, három fő irányzat ismerhető fel benne. Az első az úgyne­vezett alapvető vagy kísér­leti kutatás, amely magát a daganatot vizsgálja. A második a klinikai daganat* Elektronmikroszkóppal vizsgálják a daganalsejteket a len­gyel Tudományos Akadémia Idegéleltani Intézetében kutatás, amely a daganatos beteg tüneteivel foglalkozik, míg a harfnadik irányzat a daganatos betegséget, mint tömegjelenséget tanulmányoz­za, és adatokat gyűjt a da ganatok gyakoriságáról, földrajzi elterjedéséről illetve a daganatok eredetét statisztikai alapon igyekszik felderíteni. A daganatsejteknek két szembeszökő tulajdonságuk van. Az egyik az, hogy al­katilag, biokémiailag szá­mos vonatkozásban többé- kevésbé eltérnek annak a szövetnek az egészséges sejt­jeitől, amelyből származnak. A másik fontos tulajdonsá­guk, hogy a szervezet egé­szének rendjétől függetle­nül szaporodnak. A daga­natos sejtek osztódása nem áll le a jellemző sejtszám elerése után. hanem volta­képpen korlátlanul folyta­tódik. Ha ezek a sejtek az­után a nyirok vagy a vér­áram közvetítésével eljut­nak a szervezet legkülönbö­zőbb pontjaira, ott megte­lepednek, és az erssdeti da­ganathoz hasonló új daga­natokat, áttételeket hoznak letre. MAI műsorok: iúio Kossuth rádió 8.27 Borodin: I. szimfónia. 9.00 Népdalok. 9.44 Zene. vár. 10.05 Diákfélóra. 10.30 Brahms-felvételekből. 11.21 Rossz pont üzemi balese­tért? 11.40 A sötétség mé­lyén. 12.20 Ki nyer ma? 12.35 Milliókat keresek. 12.50 Zenemúzeum. 14.01 Szabadpolc. 14.31 Régi hí­res énekesek műsorából. 15.10 Mai dalok. 15.28 Csi­ribiri. 16.00 Ütközben. 16.05 Nagy Péter: Olvasó. Fenyő István könyvszem­léje. 16.15 Népi zene. 16.29 Magyar előadóművészek. 17.07 Az a véleményem... — avagy ki mibe és miért akar beleszólni a gyárka­pun belül. 17.34 Nem hal­hatunk meg akárhogy. 18.15 Hol volt, hol nem volt... 18.30 Esti magazin. 19.15 Gondolat. A rádió irodalmi lapja. 20.00 Nép­dalok. 20.25 Masoagni: Pa­rasztbecsület. 21.40 A Du- t nénál. 22.15 Sporthírek. 22.20 „Zöld jelzés — ágyú- naszádok nélkül"*. 22-30 A dzsessz világa. 23.30 A müncheni Bach zenekar Bach-felvételeiből. Petőfi rádió 8.20 „Zöld jelzés — ágyú­naszádok nélkül”. 8.33 Napközben. 10.33 Zenedél- előtt. 12.33 Nemzetiségeink zenéjéből. 12.55 Kapcsol­juk a pécsi körzeti stúdi­ót. 13.25 Látószög. 13.30 Magyar táncok. 14.00 Szí- ne-java. 16.00 Népszerű fúvósátiratok. 16.33 útköz­ben. 16.35 Idősebbek hul­lámhosszán. 17.30 Zenei tükör. 18.00 Disputa. 18.33 Hétvégi panoráma. 19.55 Slágerlista. 20.33 Szocioló­giai figyelő. 21.08 Kabaré­csütörtök. 22.08 Zenés já­tékokból. 23.15 Nóták. Miskolc | 17.00 Hírek. Időjárás. 17.05 Fiatalok magazinja. Szer­kesztő: Dobog Béla — Szendrey-Karper László gitározik. 18.00 Észak-ma- gyarorszégi krónika. 18.25 Lap- és műsorelőzetes... TQI 8.00 Tévétoma. 8.05 Isko­lalévé. 14.05 iskolatévé (Ism.). 16.05 A fény hegyei (Olasz dokumentumfilm). 16.40 Hipp-hopp... Óvo­dások műsora. 17.20 „Ak­kor nemcsak elmúlt az élet, hanem átéljük”. Egy peremkerületi gimnázium III. osztályos tanulóinak továbbtanulási, pályavá­lasztási terveit örökítétte meg a kamera 1978-ban. Hogyan módosultak a ter­vek, az elképzelések, mik motiválták, a t>áltozásokat, milyen eredmények szü­lettek? 17.55 Telesport. 18.20 Pedagógusok fóru­ma. 19.05 Tévétorna. 19.10 Esti mese. Nagymosás (Kajzfilm). 19.30 TV-hir- adó. 20.00 Randevú. Vitray Tamás műsora. 21.00 Da­lok, táncok a Szovjetunió­ból. Kira Anyenkova mű­sora. 21.10 A fele sem igaz. Vetélkedőműsor. 21.40 Sinudyne Bologna—Mac- cabi Tel Aviv kosárlabda férfi BEK-döntő mérkő­zés. Kb. 23.00 TV-híradó 3. 2. műsor 19.00 Iskolatévé. 19.30 TV- híradó. 20.00 Wovzeck. (Tévéjáték). 21.15 TV-hír­adó 2. 21.35 Tudósklub ’81. Értelmiség a mai magyar társadalomban. 22.45 Rek­lám. .NémisöcGj 1981. március 26., csütörtök

Next

/
Oldalképek
Tartalom