Népújság, 1981. március (32. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-03 / 52. szám
Flóra — Gayle Hunnicutt a siómba! esti. második csatornán bemutatott hasonló című angol tévéfilm főszereplője A MOZI HÁZHOZ JÖN? Ügy látszik: igen. Ami önmagában véve még nem lenne baj, sőt... Miért ne láthatná a televízió nézője is egy-egy kiemelkedő — vagy nem kiemelkedő — alkotását az elmúlt évek. évtizedek hazai, nemzetközi filmtermésének? Utóvégre a televízió közművelődési szolgáltatásaihoz a film éppen annyira hozzátartozik, mint a politika tudománya, vagy a tudomány politikája. De, ha a mozi jön a házhoz, az szerintem már nem szerencsés dolog. Már értem alatta, hogyha olyan döm- pingjét kapja a televízióné- nő a filmeknek, mint most már jó ideje, hogy nem a film, hanem egyenesen a mozi jön már a házhoz. S köztudott, hogy a mozinak más a funkciója, szerepe,’ mint a tévékészüléknek. Tisztesség ne essék, nem minősíteni akarom a múlt héten bemutatott filmeket, amelyek között közepes, gyenge és kiemelkedő egyaránt akadt, hanem csak megjegyezni; nem jó az, ha a mozi jön a házhoz, s nem a család megy a moziba. A Csendes Don, a Szamár és rózsa, Az esti fogás, A bábu, A Fekete-tenger hullámai, a Liliomfi, a Billy Wilder- és a Korda Sándor-sorozat egy- egy filmje és a Feldobott kő és ... Nem sorolom tovább. Sok a jó filmből is megárt. Mégha bizonyos anyagi megfontolások arra is késztetik a televíziót, hogy műsorai olcsóbbak legyenek. Hát legyenek! Csak személytelenek ne. A film a háznál, a „dobozban”, ahol egyedül, vagy szűk körbén nézém, mi történik a vászon helyett a képernyőn, megszűnik közösségi élmény lenni. Személytelen, rideg látvány lesz csak, — a megszokottság miatt még a remekmű is talán. AZ A BIZONYOS TELEFONKÖNYV! Amelyet a jó színész, ha felolvas, hát még az is élmény a hallgatónak, nézőnek, mert a jó színész mindent tud. Talán azt is, hogy honnan származik ez a sületlenség? Dé azt feltétlenül tudnia kéll — tudja is szegény —, hogy beleadhat apait, anyait, az előadás gyenge, érdektelen marad, — ha gyenge maga a mű, amit eljátszania, vagy amiben játszania kell. Humorra kiéhezett lelkünk érthető repdesésével vártuk hát Bedö István komédiáját, a Vannak még angyalok című nevettető fél-, órát. És miért is ne vártuk nem ember. A játékvezető számára egy adott szögben egy adott távolságból mindössze egyetlen pillanat áll a rendelkezésére, hogy döntsön: helyesen bár, vagy helytelenül. A televíziónak há rom, négy kamerája van, több szögből — és még akkor sem mindig helyesen mutathatja be, lassítva, akár kimerevítve a képet, mind azt, amit a néző, a játékvezető egyetlen villanásnyira látott csak talán, ha látott egyáltalán. Miért nem tévékamerák vezetik akkor a játékot? Abszurdum? Akkor miért nem abszurdum. hogy az emberi szubjektumot kijátssza a kamera a tömegpszichózisnak, az emberi szubjektumnak? Lássuk újra. a kamerák, a technika jóvoltából a gólt. a gólokat, az izgalmas pillanatokat, de ne bírálja felül a maga utolérhetetlen. de egyáltalán nem csalhatatlan eszközeivel a játékvezetői döntést egyetlen kamera sem. Ezt értem én a televízió etikájának — legalábbis ami a sportközvetítéseket illeti. Gyurkó Géza PAPP ZOLTÁN: eitksmsM IMI. nárcius 3« kedd Káldy Nóra és Sztankay István, a Vannak még című tévékomédia két főszereplője volna: tévékomédia, olyan színészekkel, mint Gobbi Hilda, Sztankay István, In- ke László, Káldy Nóra, Szilágyi Tibor, — hogy ne is soroljuk fel mind a neveket. Vártunk: csalódtunk. A kis karcolatnál nem többre alkalmas történet, még harmincöt percben is elnyújtott- nak éreztetett. A komédiába nem jutott humor, a humorban nem volt komédia. Bár Bednai Nándor, a rendező, színészeivel együtt igyekezett pergést adni a cselekménynek (?), nem koronázta különösebb siker a közös erőfeszítést. A mosolyra beállított arcizmaink némi görcsöt kaptak, tulajdonosaik egy újabb tanulságot: nem mind arany, ami fénylik. Pontosabban, nem mindig arany az, ami fényes — szereposztás. TÉVÉETIKA. Előre kívánom bocsátani, nem óhajtok azon vitázni, vajon „Nyilasi kézzel tette-e maga elé a labdát, vagy hogy Szabó lesen volt-e a vasárnapi Ferencváros—Videoton mérkőzés egy-egy izgalmas pillanatában. Sőt. még azt is szeretném előrebocsátani, hogy megjegyzésem a tévéetikát illetően — nem találtam jobb kifejezést rá. igaz, nem is nagyon kerestem — nem a magyar televízióra szorítkozik. Nem tartom etikusnak ugyanis azt a gyakorlatot. hogy a bírói döntést megelőző, helyesebben a bírói döntést kiváltó, az azt megelőző mozzanatot megismételje a közvetítés. Akkor sem, ha a kamerák igazolják,’ hogy a játékvezető helyesen döntött... Akkor sem — különösen akkor nem —, ha a döntés, legalábbis a kamerák szerint, helytelen volt. Az ember nem gép és a gép angyalok Amikor bekaprsnl ink a rádiót, bizony sokszor eszünkbe int, egy-egy érdekesebb műsornál ki is rejtőzhet a kellemes hano okos mondanivaló mögött. Képeink a rádió stúdióiban készültek: A „Szabadpolc — világirodalmi könyvszemle” című műsor felvételén Géher István szerkesztő Moór Marianna, Balázs Gyula. Halász László színművészek és Rózsaszegi Éva versmondóval. Interjú Hollywoodban S. rész — Suzy nagyszerűen tudja titkolni, hogy nem szívesen vesz részt az egészben. Egy titkárnő frissítőt hoz. Kiköpött Laura Tuhnel. Haja oroszlánsörény, menet közben minduntalan hátracsapja, mint Laura a „Szeszélyes nyár”-bán. Harry lassan, kortyolgatva iszik, közben a jégkockák nekiverődnek a kristálypohár falának. — Suzyt tizenhét éves korában fedezték fel. Henry G. Faubert hozta be a Para- mounthoz. Később feleségül is vette. Suzy második férje egv texasi gyerek volt. az olajos, nehéz fiúk közül. Most Alex Sonnerrel él. Alex remek fickó. Suzy azóta sokkal jobb formában van. Harry szórakozottan leteszi a poharat. — Suzy egyénisége valahogy úgy fokozatosan ... Sam Necker fedezte fel. hogy Suzy pillantása milyen rendkívüli. Frank Donney a melleit dobta be a köztudatba. Csak a mosoly nem ment sehogy se. Pedig Suzynak szépek a fogai, jól ívelt a szája. Olyan kényszeredetten csinálta. Bob Tiner vagy fél évig vergődött vele. Fél év! Harry felsóhajt, mintha még így utólag is Peíress István többek között az ÜT1NFORM szerkesztő- műsorvezetője Olvasópróbán Kállai Ferenc és Garas Dezső (MTI fotó — Hámor Szabolcs felv. — KS) ‘«UKo... nagy kő esne le a szívéről. — Végre sikerült a mosoly, ami illett az ősrlkepil- lantáshoz. Mint például itt ni... Üjra a titkárnő, ezúttal friss illatfelhőben. A szag- gőz köpenyként fogja körül. Cédulát csúsztat Harry kezébe. A cédula névkártyához hasonló, hosszúkás kartonlapocska. Harry szórakozottan rápillant, majd forgatni kezdi ujjai közt. — Egy kis probléma — mondja rövid tűnődés után. — Aprócska üzemzavar. — Harry kissé mintha zavarban lenne, hangja viszont változatlanul optimista. — Suzy ugyanis nem tud jönni. Rettenetesen sajnálja. És én is. De a forgatás nagyon elhúzódik. Este pedig a helikopter már nem kap felszállási engedélyt. Suzy különben is irtózik sötétben repülni. Harry ismét frissítőt kér. — De itt mindent megtalálhatni róla. Az égvilágon mindent. Ami csak számba jöhet. Ojabb dossziékat szed elő. Suzy gyermekkora. Suzy iskolaévei. Suzy sikerei. Suzy véleménye a divatról, világbékéről, Európáról, kínaiakról, pápáról, New York közbiztonságáról. — Minden anyagról mikrofilmmásolat készül. — Harry már hozza is a borítékot. — Ezerötszáz oldalnyi anyag. Az egész Suzy. És nem kizárólag szöveg. Fotók is. Teljes keresztmetszet. Harry futó zavara — amit Suzy meg nem érkezése okozott — már felszívódott. Már ugyanaz a fesztelenül csevegő Harry, aki az első percekben volt. Zakója kifogástalanul szabott, inge makulátlan, nyakkendője pompás. Szobája méretei lenyűgözőek. Íróasztala akár egy kastély az erdei tisztás közepén. Cserepekben jól táplált pálmák, húsos levelű filodendronok. Íróasztalától kőhajitásnyira rekeszes szekrény: mint egy felrpißyitott madáretető. Harry most matat benne, majd diadalmas arccal beleveti magát a fókacsapdafotelbe Feltépi az originál csomag papír keresztpántját, meglobogtatja azt a bizonyos valamit, és engedi kibomlanl á levegőben: a rekeszekre osztott, hosszú nylonzacskócsíkot. — Ez kifejezetten Suzy ajándéka. Mutató Suzybóll Emlékbe. Suzy kifésült, göndör; aranyszőke haiszálgubanca.' Kartonpapíron Suzy rúzsos szájának lenyomata. Suzy lenyisszantott körömvégeineto darabfélholdjai. Foszlány Su^i zy kedvenc lila bugyijából.' Melltartódarabka, eredeti csipkézettel. Gomb a ruhá-i ról, amit Suzy az „ősz odalent Délen” világpremierjén viselt. Az utolsó rekesz áttetsző üres kis légpárna. — Suzy testének illata. A titkárnő összecsomagolja a mikrofilmeket, hétrét hajtogatja a nylonzacskót, rá^ helyezi Suzy nagyalakú, dedikált fényképére, aztán aa egészet belesüllyeszti egy műanyagból stilizált vadásztarisznyába. — Tom majd odaviszi; ahová parancsolja. Töm egész nap rendelkezésére áll — mondja Harry. — A csomaghoz különben magnó- kazettát Is mellékeltünk. Suzy nevet, sír, beszélget, hallgat. lélegzetet vesz, sóhajt rajta. Tom előáll a Lincoln ConJ tinentallal. A fényesre glané colt kocsi csupa-csupa visszJ fény. Harry lent a lépcső alján, lábait sajátságosán szétter-; pesztve. olyan reklámfőnök módra. S integet egyre. Tom gázt ad és Harry tükörképe lassan, fokozatosan >úszik a Lincoln oldaláról. (VÉCJW Megjegyzéseim II Magysi kádiú stúdióiban I KfPilNfO [Ilii
