Népújság, 1981. március (32. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-17 / 64. szám
Januártól önállóan HEVES, RÁKÓCZI MGTSZ: Zöld start-ezer hektárhoz Szemet gyönyörködtető zöld szőnyeg a fólia alatt a paradicsom. Nagy körültekintéssel, minden egyes palántára külön ügyelve dolgoznak benne azasszonyok. Formálisan csak annyi történt, hogy megjelent egy1 rendelet. Eszerint: 1981 január 1-től megszűnt a szén- bányászati . tröszt. Így lett a Mátraalji Szénbányák önálló vállalat. Csak ennyi az egész? Nincs más felelős — Ha úgy vesszük, nagyon kényelmes állapot volt, amíg a tröszt irányította a szénbányákat. — Már akinek és már amiért — válaszolta Győry Sándor, a vállalat igazgatója. — Kényelmes volt azoknak, akik általában vártak valamit. Akiknek a gazdálkodásuk nem volt egészen kifogástalan. A nyereségre gondol? — Arra is. A fölött a pénz fölött, például, amit elkönyvelhettünk a munkánk eredménye nyomán, nem rendelkezhettünk teljesen. Ezt emlegettük úgy, az a bizonyos „nagykalap”. Azok a cégek örültek ennek, amelyek alig valamit, vagy éppen semmit sem tettek bele, de azért jócskán kaptak belőle — mások szorgalma révén. — Mennyi a mérleg szerinti eredményük most? — Az elmúlt évben mintegy kétszázkilencvenmilliót értünk el. Ez a szám eléggé kifejező. Kommentárt aligha igényel. — Január 1-től tulajdonképpen mi döntünk a saját ügyeinkben. Ami azt is jelenti, jegyezhetjük meg, hogy a következményekért senkire sem lehet mutogatni. Nem lehet panaszosan felsóhajtani: hja, a tröszt...! Mégis: kilenc igazgató Megszűnt a tröszt, megszűnt az önálló minisztérium. Mintha ezzel elbizonytalanodott volna a felsőbb irányítás. — Az új minisztériumban államtitkár foglalkozik a szénbányákkal. A kilenc vállalati igazgatóból pedig megalakult az a tanács, amely rendszeresen összeül, (Munkatársunk vasárnapi telexjelentése): Zászlódiszben ébredt a főváros. A nemzeti ünnep, a vasárnap — szigorú menetrend szerint beosztott munkanap a kongresszus küldötteinek. A kora délelőtti órákban azonban huszonegyen „felmentést” kapnak a vitában való részvétel alól. Ök képviselik ugyanis — mint az előző tudósításomban már szót ejtettem róla — a kongresszus ezeregyszáz fős küldöttgárdáját a március 15-i központi ünnepségen. — Mekkora tömeg volt, azt nem lehet elmondani! — lelkesedik Csirmaz Enikő, akinek a hófehér blúzán ott csillog a díszes kokárda, s a Petőfi-jelvény. — Először csak a hatalmas embergyűrűt láttam, vagy tízezer embert. akik körbefogták a Múzeumkertben lévő történelmi emlékhelyet, s az emelvényt. Utána figyeltem fel az elnökség tagjaira, akik között álltunk mi is, a KISZ- kb szónokló titkárára, a tisztelgő személyiségekre. A nénfront nevében dr. Molnár Bélának., az Országos Tanács titkárának vezetésével mi koszorúztunk. Aztán a hangulatra emlékszem, amikor Hegedűs D. Géza szavalta a Nemzeti dalt, s ahogy a tömegben visszhangzott a r-ef- jen,.; EeJeiÄetetie» wÉW meghatározott program szerint foglalkozik az időszerű kérdésekkel, és amelynek élén soros elnök áll. — Hol üléseznek? — Legutóbb itt, Gyöngyösön találkoztunk. Ami azért is érthető, mert az igazgatótanács jelenlegi elnöke Győry Sándor. Hogy ő került ebbe a tisztségbe, abban közrejátszott az az eredmény is, amit a Mátraalji Szénbányák az elmúlt évek során elért. Önkéntelenül adódik a kérdés: így lett az igazgató- tanács a tröszt helyett tröszt? Gyöngyös székhellyel? Ha így lenne, nagy hiba lenne. De hát ennek a tanácsnak — pénze sincs. Gondja viszont az, például, hogyan vezessék be a folyamatos termelést a mélyművelésű szénbányákban. Igen, nem tévedés. Ha nem is mélyművelésű, de a Thorez tud ebben az ügyben néhány jó tanácsot adni. Vissza kell fizetni Az amortizáció. Olyan forrás, ahonnan jelentős ír.eny- nviségű összegek bugyoghat- nak elő. Telik belőlük új gépekre, munkaeszközökre. — Csak hatvan százaléka marad az amortizációnak nálunk. Ebből kell még azt a törlesztést is fizetnünk, amivel kiegyenlítjük a külfejtés megalapítására kapott állami hitelt. Annak1 idején tehát a beruházásra a milliárdokat nem „ajándékba” kapták. — Mire telik saját „pénztárcájuk” szerint? — Nem mindenre, amire szeretnénk és amire kellene.' Ezért vesszük igénybe a pályázat lehetőségét is, a bankhitelt is. A kedvező márciusi időjárást kihasználva, még a múlt hét második felében néhány gazdaságban hozzáláttak a tavaszi vetéshez. Nem úgy, mint tavaly ilyenkor, amikor a késői kitava- | szodás hátráltatta ezt a fon- I tos munkát. A kongresszusi teremben közben a reggel 9 órai „be- csengetés” óta zajlik a vita. Egy-egy hozzászóló bizony nem tartja be a megállapodás szerinti tíz percet, elelhúzódik némelyik felszólalás. Ezért történt meg aztán szombaton este, hogy a már bejelentett „szót kérők” közül például a megyénket képviselő Tóth Sándorné nem lépett a mikrofon elé. Mondandóját írásban csatolták a kongresszus dokumentumaihoz: Megyénk azonban nem maradt hozzászóló nélkül. Nem sokkal az első szünet előtt, amikor Siklósi Norbert budapesti küldött befejezte a mondanivalóját, jelentették be: — Felszólalásra következik Horiyith Bélámé élelmiszer-eladó. vénztáros, Heves megyei küldött. . . . aki a kereskedelmi dolgozók gondjairól, sikereiről és társadalmi tevékenységéről szóló — mint lapunkban már olvashatták — beszédével sikert aratott. Állíthatom, nemcsak a hevesi küldött-társai gratuláltak a frappáns megjegyzéseihez a szünetben. S ha már a szünetet hoztam szóba, ide tartozik egy kedves epizód is: a zsongó előcsarnokban az Országos Tanács egyik tagja Fia la Ti- vadarnét körözte, de miután hasztalan forgolódott a tömegben. az első hevesi kül- érM kezébe ngtanÉh egp Igen: nincs már tröszt, nem lehet oda bekopogtatni azzal, hogy kellene egy , kis pénz. Az önállóság így is önállóság. — Változott valami a vállalat vezetésének felépítésé- - ben a tröszt megszüntetése óta? — Tulajdonképpen semmi. Nem alkalmaztunk újabb szakembereket. A létszám maradt. De van egy nagyon fontos terület, aminek átfogása. hiánytalan ismerete elengedhetetlen ebben az új helyzetben. Ez a mindenkori pénzügyi állapot. Aminek szakértője a főkönyvelő a hagyományos felépítés szerint, A mi vállalatunknál most ez a személy hiányzik. Hogy ml lesz a megoldás, még nem tudom. Meg kell beszélnünk. Az élet r egy tovább Aligha érezt» meg bárki a külszíni bányában, a csőszerelésnél vagy a gépüzemben. hogy 1981. január 1-től önálló vállalat lett a Mátraalji Szénbányák. Semmi látványos fordulat nem történt. Még csak nem is beszéltek róla sokat. Bejelentették, ahol be kellett jelenteni, és ment minden úgy. mint azelőtt — a termelőhelyeken. Az irodákban sem keletkezett nyüzsgés. Gyakorlatilag: néhány vezető személy gondja nőtt meg. De mégsem csak ennyi az egész. Ha ennek a nagyon csendes eseménynek a léptékét kivetítjük a szélesebb látóhatárra, akkor derül ki: jelentős lépést tettünk a sok évvel korábban elkezdett gazdasági változtatások végrehajtásáért. „Csak” ez történt. Miután a napsütés hatására folyamatosan szárad a föld, a héten várhatóan beindul a munka szövetkezeteinkben megveszerte. A múlt hét végéig Tiszanánán kétszáz, Sarudon nyolcvan hektáron vetettek tavaszi árpát. Emellett Vámosgyörkön és Füzesabonyban borsómagvakat is juttattak a földbe. táviratot. Igv jutott el végül a címzetthez: — Az egri 3. számú Általános iskola kis úttörőivel, valamint a tantestülettel nagyon jó viszonyban vagyok — mondja Fiala Tivadar- né —, ők kívántak eredményes tanácskozást... ★ Nagy érdeklődés kísérte a népfront mostani kongresz- szusán is az egyházi személyek felszólalásait, a papi béke- mozgalomról szóló referátumokat. Szőkébb hazánk egyházi köreit, a lakosság hívő rétegeit Katona István, gyöngyösi lelkész képviseli. Vele beszélgetünk a kongresszus munkájáról: — Valamennyi küldött- társam nevében mondhatom. hogy jólesett az a megkülönböztetett figyelem, az a közvetlenség, amellyel állandóan körülvettek bennünket. Már a fogadtatás perceiben kialakult az a légkör, amely az ilyen elmélyült munkához kell — mondja. — Ezekben a padsorokban a Hazafias Népfront szolgálatában álló egyenrangú emberek vannak: a haza és az emberiség békéjének fontos ügyéért tevékenykedik a szőlő- oltó asszony évvúgy. mint a tudós akadémikus. . . . Harminc éve tevékenykedem a békém óznál ómban, sok országos fórumon imttem már részt: de soha nem volt méo hogy ennyire nyitottan szóltak a társadalmi és a »politikai helyzetről. Minden kérdés. ami itt felvetődött • — a gyermekek helyzete, a család, a munka, az egészség- ügtt. az eg&káz és az állam ItiriirmfmTr n «ensaeftsegéek, Kint, a kertészetben — a fényes hátú fóliák alatt és a most készülő fóliák körül rpár javában megy a munka. Az ismét életre kelt természet megannyi jelét lehetetlen nem észrevenni, s nagy gyönyörűség beszívni a föld, a termékeny talaj jó illatát. Ha pedig a. fóliasátrak alatt is alkalmad nyílik egy kis széttekintésre, tapasztalhatod, hogy itt már régen megérkezett a tavasz: töményen tárja eléd szimbólumának, a zöldnek különböző árnyalatait, s jókora ízelítőt ad abból, hogy milyen lesz majd — odakint. A Hevesi Rákóczi Mgtsz — mint a korábbi években — területének jelentős részét, 950 hektárt ez évben is zöldségtermelésre fordítja, másodvetésekkel együtt pedig kereken ezer hektárt tesz ki a kertészet. — Jó ideje bevált ez nálunk — -tér azonnal a tárgyra Kiss József termelési elnökhelyettes. — Szövetkezetünk erre szakosodott, ez hálunk a termelési fő irány. Ami pedig a kivitelezést illeti: 900 hektárra fólia alatt nevelt palántáról szaporítunk, százra pedig helyrevetéssel. Pluszba jön a cigányok élete —, mindmind a ma emberének érdeklődési köréhez tartozik. S még egy, ami véleményem szerint rangot ad ennek a kongresszusnak: az ország vezetőinek aktív jelenléte alátámasztja mindannak a fontosságát, ami a népfrontmunkát jellemzi... ★ Délutánra jár, amikor elhangzik a kongresszusi zárszó. A küldöttek a kétnapos — kora reggeltől késő estig tartó — tanácskozás után pihentető programra készülnek: a színhely a Parlament kupolacsarnoka. Előtte azonban egy gyors kérdésfelelek az élményekről, a témákról. felszólalásokról. Forgács Antalné besenyőtelki óvodai dolgozó: — Tetszett a családról szóló vita ... Bár, ha szót kaptam volna. a társadalmi munkások nagyobb megbecsüléséről beszéltem volna, Gulyás Sándor hevesi tsz- elnök. az MSZMP KB tagja: — A gyermekek, a családok helyzetét elemző felszólalások ragadtak meg bennem a legjobban. És még egy dolog: a borsodi cigány szakmunkás élethű beszámolója a kiemelkedésükről, q tanulni a tenni akarásukról, a társadalom segítségéről, Marosak azért is. mert mesvénkben is van még tennivaló ... A többiek helyeselnek, ez a helyeslés azt is bizonvít- ia, hogy „lefordították megyei nvelvre” a kongresszuson elhangzottakat. Ki-ki a maga munkaterületét figyelembe véve.:: Sritafe István még a paprika és a paradicsom fűtött fólia alatti hajtatása és 110 hektár síkfóliás uborka, sárgadinnye és görögdinnye. A kertészkedés, a zöldség- termesztés számos szép sikert hozott már a termelőszövetkezetnek, és olyan hírnevet, amilyenre országos szinten is csak kevesen tettek szert. Erről sokan hallottak, olvastak, a hevesiek pedig maguk is hasznot húztak belőle. A Rákóczi ugyanis — ez szintén régi gyakorlat már — a lakosság részére is nevel korai palántákat, zöldpaprikát, paradicsomot és uborkát, és az erre szánt, igény szerinti 200—300 ezer darabból mindenki részesülhet. Az önköltségi ár senkinek sem okozhat gondot, a minőség pedig természetesen garantáltan jó. — Jelenlegi feladatainkat tehát ezek határozzák meg — veszi át a szót újra Kiss József. — Januárban indultunk, elvetettük a hajtatásra szánt palántákhoz a magokat — ebből részesül majd a lakosság is —, és az eddigi eredménnyel elégedettek lehetünk. A paradicsom már bimbós, és a most következő napokban (március 15. után) kezdjük az ültetést a fűthető fólia alá. Jól fejlődik a paprika. ahogy mi mondjuk: most négy lombleveles. A korai szabadföldi termesztéshez februárban kezdtük a paradicsompalántákat nevelni, ezek jelenleg három lomblevelesek, és április közepén kerülnek ki a szabadba, kb. 40 hektár területen. Ezt friss fogyasztásra szánjuk, az a cél. hogy mielőbb piacra kerüljenek. A „piac” elsősorban természetesen Heves megye, de tudunk adni a szomszédos Bor- sod-Abaújnak és jut exportra is. a koraira elsősorban az NDK, Csehszlovákia és Lengyelország tart igényt. A Rákóczi Mgtsz egyébként összesen 220 hektáron termel paradicsomot ebben az évben, ennek kétharmad részét már elvetették, és egy héten belül befejezik a munkát. A paprika számára is most készítik elő a fóliák alatt a talajt, és szintén a jövő héten kezdik a vetést. A dinnye ültetéséhez ugyancsak folyik a sátrak készítése, és a palántaneveléshez szükséges gyeptéglaszedés. összesen 80 ezer négyzet- méteren nevel palántát a hevesi termelőszövetkezet, és nem utolsósorban ez a nagy terület is indokolja, hogy ahol csak lehet gépesítéssel segítsék a munka jobb elvégzését. Ennek egyik jelentős állomásához tavaly érkeztünk el — mondja az elnökhelyettes — 15 millió forintos beruházással zöldségtároló- és válogatót építettünk, holland gyártmányú manipuláló gépsorokkal. Az idei termést már ezek osztályozzák majd szín, méret szerint, keményebb paradicsom, „méretes” paprika lesz az eredmény, nem utolsósorban pedig az, hogy friss fogyasztásra és exportra lényegesen több és jobb minőségű árut tudunk biztosítani. Ha már a gépeknél tar- tun, hadd említsem meg egyik legújabb „játékszerünket”, egy kis csehszlovák traktort, amely fólia alatt szánt, marózik, permetez, és van egy magunk szerkesztette, kézzel vontatható, hétsoros vetőgépünk. Mindkettő sokat könnyít a fóliák alatt — és körülöttük — dolgozó asszonyaink munkáján ... Megtörtént tehát a „zöld start” — méghozzá az energiatakarékossági szempont- -tok maximális érvényesítésével. Nagy felületen, tízezer négyzetméteren kettős takarást, dupla fóliát alkalmaznak, a hulladékok felhasználásával pedig 30 százalékos megtakarítást érnek el. B. Kun Tibor-é- «játéktraktor” — Fülöp Ferenccel a nyergében — éppen a fólia alóli munkából érkezik, és feltöltés után már megy is vissza, folytatja tovább a palánták számára a talajelőkészítést. (Fotó: Szántó György) Küldötteink között... G. Molnár Ferenc Megkezdődött a tavaszi vetés megyénkben
