Népújság, 1981. március (32. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-14 / 62. szám
KÉT FIIM Vámmentes házasság Magyar—finn film Mindenkit hidegen hagy Mari névházassági kísérlete — a főszereplő figurájának életre keltésével Kiss Mari küszködik, nem sok eséllyel —, s az is, hogy később beleszeret Pekkába — ezt az alakot legalább árnyaltan akarta megformálni a finn Tom Wentzel — s létrejön a kötelező érvényű happy end. Közben arra is jut időnk, hogy együtt érezzünk azokkal a színészekkel — Margittai Ágira és Esztergályos Cecíliára gondolunk —, akik szinte sziszifuszi erőfeszítéssel próbálták életszerűvé mintázni sablonos szerepeiket. Nemrégiben a szakemberek arról vitatkoztak egy tévéműsorban, hogy érdemes-e laikusoknak filmet rendezni. Többen emellett kardoskodtak, én viszont tamáskodtam, s a felkészültség, a hozzáértés. az érzék hiányára hivatkoztam. A Vámmentes házasság után most már eloszlottak kételyeim, s azt javaslom: " álljanak rajthoz, próbálják meg. Hátha nekik jobban sikerül ....? Pécsi István NEM RÁZTA MEG... Alig néhány hete múlt el jégtörő Mátyás, s máris itt oaw. azaz volt Gergely napja, amikor is a derék férfiú elfelejtette megrázni szakállát, s ennek következtében március 12-én nem esett hó, legalábbis szűkös hazánkban. De állítólag az ország más tájain sem. Hogy a nevezetes férfiú feledékeny ségböl, avagy nagyon is tudatosan mondott le szőrzete megrázásáról, arra vonatkozóan nincsen semmiféle meggyőző . bizonyíték, legfeljebb némi mendemonda, hogy ebben a rohanó világban már Gergely is feledékeny. Nos. mindegy, hogy miért nem hullott a hó, a fontos az, hogy nem hullott. Ugyanis az emberek többsége ilyentájt már semmi hiányát nem érzi a csapadék eme válfajának, már az esőt is unja, s óhatatlanul arra gondol, hogy tavasszal már napsütés és meleg kellene. Egyrészt azért, hogy lehessen kirán. dúlni, másrészt azért, mert a kertészkedés ideje is el. jött mór, csupán az időjárásnak is segíteni kellene a munkák élénkítésében. Vannak azért akik aggályoskodnak, hogy hiába jelzi március közepét a naptár, ez még nem jelent semmit, mert áprilisban, sőt májusban is volt már hóesés. A kétkedőkkel szemben azonban inkább az optimisták tábora a nagyobb. a tavaszban és a jó időben igazán bízóké. í Különösen az ifjabb korosztályok feledkeztek el igen hamar a télről, az egri Népkert közelében levő fagylaltosbódénál Gergely napján már sűrű sorokban álldogáltak kedvenc csemegéjükért. S felőlük jöhet eső, vagy ritka hószállingózás, náluk már mindenképpen itt a tavasz — melynek jelképe lehetne az ibolya is. de számukra még inkább a fagylalt (kapóst) Pályázat pedagógusoknak, óvónőknek Az ifjúság békére neveléséről Hajdani reménytelen vállalkozásaim egyike finn nyelvtanulásom volt. No, nem én lelkesedtem érte, hanem az egyetemi tanterv írta elő kötelező penzumként. Az eredmény — akárcsak mások esetében —, Papp István professzor szomorúságára enyhén szólva siralmas lett. Olyannyira, hogy rémálmaimban újra vissza-visszatér az egykori vizsgadrukk. Így aztán nem csoda, ha utazási terveim listájáról a leghatározottabban töröltem az ezer tó országát. Azóta két hosszú évtized telt el, s egy magyar—finn koprodukciós alkotásnak, a Vámmentes házasságnak kellett megszületnie ahhoz, hogy rájöjjek, mekkorát is vesztettem. Az operatőr jóvoltából ugyanis jó másfél órán át utazgattam Vejnemöjnen legendákat termő földjén. Megcsodálhattam a főváros, Helsinki szépségeit, széles sugárútjait — milyen kár, hogy Budapest nem bővelkedik ilyenekben —. műemlék épületeit. Átengedhettük magunkat a tenger varázslatának. Aztán vidéki útra indulhattunk, kissé borzolt idegeinket megnyugtatta a falusi tájak csöndje, az alkonyok lírája, s a hajnalok frissesége. A néprajzkedvelők nem csalódtak* képet alkothattak — méghozzá minden mozzanatot jelezve —. egy hagyományos, érdekességekkel mértéktartóan szolgáló esküvői szertartásról. Emellett bepillanthattunk a finn hétköznapokba, tapasztalhattuk a magas életszínvonalat, s a tágas otthonok, táncteremnek is beillő szor A film címe is arra utal, hogy Stanley Donén, a film rendezője mosolygásra, netán kinevetésre visszaidézi a régi Hollywood álomgyárát, azt a valóban sosem volt mesevilágot, amit az egykori nézők láthattak a mozikban a harmincas-negyvenes években, tehát a mai fiatalok papájának gyermekkorában. Sőt, nem is egy sztorit, de kettőt kapunk egy műsorban, mert ha a film paródia, akkor annak tömörebbnek és valahol, valamiben, valamicskét igazabbnak kell lennie az eredetinél, annál, amit nevetségessé tesz. De így van-e ez valójában? Két rövid, jól szerkesztett, feszesen, képsorokba állított história pereg le a néző előtt. Az egyik naiv mese arról szól, hogy egy jó- öklű joghallgató eljut az igazságig és villamos székbe ültetheti azt. aki az erkölcs és az emberi igazság nevében ítélve, a büntetést megérdemli. De az indítékok, amelyek ezt a fiatalembert vezetik, olyannyira csináltak, a szituációk annyira az íróasztalon fekvő papíron szü- ' lettek, hogy azt még a tí- h zenaluli álmodozó is belát- ja, ekkora szélsőségek, ek- ! kora jóságok és gonoszságok 1 így nem indulnak el az élet- 1 ben és nem érnek úgy cél- * ba, ahogyan ezt a milliméterre és másodpercre kiszá- 1 mított képsorok mutatják. f A másik paródiában is ez | a matematikailag összehozott, lélektanilag tökéletes képtelenség ijesztene el minket. Hihetőleg a forgatókönyvíróban is, a rendezőben is a szándék bujkált: bemutatni azt az üres zsákutcát, amibe a hollywoodi filmgyártás „akkor” beleOMsmm UHU márcfae 14„ acombaá báikkal arról is meggyőztek, hogy arrafelé réges-rég ismeretlenek a lakásgondok. Ki örüljön ennek? Az utazási irodák feltétlenül, hiszen az ingyen reklám mindig jól jön. Különösképp a takarékoskodás időszakában. A nézők véleménye? Hát ezzel aztán nem törődött az alkotógárda. Vígjátékot ígértek, de nem állták szavukat. Helyette vérszegény sztorit — ez akkor is igaz, ha a forgatókönyv egyik társszerzője Kertész Ákos, a meglehetősen ismert és népszerű író volt — garantáltan lassan csordogáló cselekményt és tömény unalmat produkáltak. Ezt ui- szont minden mennyiségben. Humorral is megpróbálkoztak, bár ne tették volna, mert csak annyit értek el, hogy emlékeztettek minket az elszalasztott lehetőségekre. szakadt. Hihetőleg így van ez. És mégsem hiszem el ezt a szándékot. Tartok attól, hogy ebben a két filmparódiában legalább annyira benne van a nosztalgia, a tegnapi létezés ma már ragyogásnak tűnő nyugalma, békéje és a gondolattalanság utáni alkalmi vágy, mint az az együgyűség, az a mindenkiben meglévő és kipusztít- hatalan, majdnem a bugyu- taságig menő jámbor óhaj, hogy győzzenek az igazak s a gonoszok meg bűn hód jenek. És ez a feltételezésem megerősödik, amikor azt látom, hogy a kiindulópontjaitól eltekintve frappáns szerkesztésben a mese hősei minden karikírozás. túlzás, vagy félrejátszás nélkül adják azt, ami a néző előtt érték: a mozgó kép által előidézett varázslatot, amely színes, gazdag és érzelmekkel túldúsítva is hasonlít arra. amit a saját sorsunkban szeretnénk megélni. Mert egyedüli példány az ember — mondja Kosztolányi — és hisz is abban, hogy csak neki és csak egyedül neki jár ki az élettől minden. Ha pedig a néző már azonosult a film főhősével, vagy egyikmásik hősével, akkor joga van az illúzióra. Egészen az álom, az álmodozás szintjéig Elgondolkoztam a két filmen. amely egy tőről fakadt. Mindkettőben jót és jól alakít George C. Scott. Egy nagy színész még a ripacs- kodást is tudja finoman és emberien csinálni. Ezért és miatta is megtévesztő a rendezői szándék. Trish Van DéPére. Red Buttons, EH Wallach, Harry Hornién, Barbara Harris, Barry Bost- wick beállnak a régi hollywoodi pózba és csinálják jól. amit ki akarnak nevettetni. En komolyan vettem őket. Farkas András ______ Olvasóink szives f igyelmébe ajánljuk Su- monyi Zoltán regényét, amelyet a mai nappal folytatásokban közlünk. A Nagy Lajos emlékének szentelt fordulatos, cselekményekben gazdag alkotás még ebben az évben megjelenik a Magvető Könyvkiadónál. 1. Szeptember 14-én, pénteken a nap 5 óra 19 perckor kel. de a panelház lakói még soha nem győződtek meg az 1979-es zsebnaptár ezen állításának hitelességéről. Nem mintha mindenki aludna még ilyenkor. Sőt, 5 óra 19 percig tizenegy lakó lép ki a ház kapuján; kilencen azért, hogy elinduljanak munkahelyük felé, ketten meg azért, hogy kutyájukat sétáltassák a ház körüli parkban. Ök pedig már huszonöt-harminc perce felébredtek, de sem az álmosság, sem a reggeli kapkodás, készülődés, sem pedig a munkába való sietség nem alkalmas az efféle előrejelzések ellenőrzésére. Úgyhogy valószinűleg észre sem vették a napfelkeltét. 4 óra 50 perckor, amikor az IJS-s Trabantos lakásában, a hetedik emeleten fel csörög az ébresztőóra, a ház előtti parkolóból már kihúz egy fehér Zsiguli, s a kapun kilép egy kiskatona. A Zsiguli, amint kifordul jobbra a Váci út felé. felgyulladnak tompított reflektorai, az Arpád- híd Étterem előtt csak lelassít, és mivel alig van most forgalom, meg sem áll, kettesben hagyva a sebesség- váltót, nagy ívben balra fordul, s elhajt Újpest irányába. A kiskatona — nyári kimenőegyenruhában, fején tányérsapkával — fázósan indul át a parkon, de mielőtt kiérne a Váci útra, egy alkalmi gyalogösvényen fel- szalad a hídra, átbújik./ a korláton, és így pont akkorra ér a megállóba, amikor a 84-es busa az Árpád-hidra kanyarodik. Az IE-s Trabantos lenyomja az óra csörgőgombját., hadd aludjon még a felesége, és átmegy a nagyszobába. Ott már szinte világos van, minthogy a sötétítőfüggönyöket nem szokták összehúzni, kinyitja és kifordítja a középső ablakot, s lenéz a parkolóba. Ösztönös mozdulat ez is. pontosan úgy, mint a csorgóöra elhallHogyan valósítom még a békére, a nemzetközi megértésre nevelést? — a kérdés megválaszolására pályázatot hirdet az Országos Béketanács, a KISZ KB más szervekkel karöltve. A jeligés pályázatra 20 gépéit oldalnyi terjedelmen belül várják a tartalmas elemző munkákat, az óvodák, az általános iskolák a szakmunkásképző és a szakközépiskolák, a gimnáziumok, a pedagógusképző intézmények és más oktatási intézmények vezetőitől, óvónőktől, tanítóktól, tanároktól. A pályázat legfőbb célja, hogy csokorba gyűjtse a hasznosítható gyakorlati tapasztalatokat és eredményeket. Ugyanis valamennyi iskolatípus nevelési-oktatáBartók Béla születésének századik évfordulója alkalmából pénteken Szegeden a zeneköltö nevét viselő művelődési központban Bartókra emlékeztető kiállításokat nyitottak meg. Az egyik teremben tizenhét Budapesten, Debrecenben és Szegeden élő képzőművésznek azokat a festményeit, szobrait, grafikáit és textilmunkáit mutatják be, amelyek megszületéséhez elsősorban a Cantata profana adott ihletet. Egy másik teremben kották, levelek, könyvek és más dokumentumok szemléltetik Bartók munkásságát. Ott helyezték el Reismann Mariann fotóművész hat nagy méretű fotóját a zeneköltőről. A művelődési központ előcsarnokában kiállították Kass János grafikusművész tizengattatása. hiszen még nem ébredt föl teljesen, annyira azonban mégis ébren van, hogy elégedetten vegye tudomásul: kocsija ott áll sértetlenül az ablak alatt, ahol délután leállt vele. Az IE-s Trabantodnak agyonápolt világoskék Zsigulija van! Nem új, de újszerű állapotban verte a megkímélt kocsit hosszas keresgélés és alkudozás után, s óriási szerencséjére alig három hónapja, vagyis nem sokkal a gépko- csiárak általános emelése előtt. S még hatvanötezerért! A panelház lakóit persze — akik tizenegy év utón is legtöbben csak az autók rendszámáról és márkájáról ismerik és különböztetik meg egymást — nem nagyon zavarja ez a változás, ök évekkel ezelőtt IE-s Trabantéiként ismerték meg a hetedik emeleten lakó fiatalembert. így beszéltek róla. és valószínűleg még nagyon sokáig csak így fogják emlegetni. Igazuk is van! Ha megkísérelnék követni az autók változásait, hát lehetetlenné válna közöttük min. denféle társalgás. Mintha valaki mindig új nevet venne föl! S ez bizony bábeli zűrzavart. teljes bizonytalansá. got okozna: sosem tudhatnák pontosan, hogy ki kiről beszél. Éppen elég nehézkes személyleírásokkal megkülönböztetni azokat, akiknek még nincs kocsijuk! Mert a ház előtti parkolóban most, 4 óra 52 perckor ötvenöt gépkocsi áll. vagyis a százharminckét családnak több mint a felét névről, vagy legalább foglalkozásról kellene ismerni. Igaz ugyan, hogy azokról nem is igen van mit beszélni. Legalábbis itt. a ház előtti parkolóban nem. Persze, ezt a parkolót már így is kinőtte a ház. Kétoldalt szorosan egymás mellett állnak be a kocsik, s aki délután 5 óra után érkezik haza, az már nem is tud hősi terve bőséges tananyagot és lehetőséget ad az ifjú korosztály békére nevelésére. Olyan pályamunkákat várnak, amelyekben kifejtik: ,i tanterveknek-e törekvése napjainkban milyen módszerekkel, eszközökkel valósul meg az iskolai gyakorlatban. A jeligés pályamunka mellé csatolni kell a szerző nevét, munkakörét és pontos címét tartalmazó zárt borítékot is. Ez év október 1-ig várják — két gépelt példányban — a pályamunkákat az Országos Béketanács címére. A szakértő bizottság két első, ugyanennyi második és öt harmadik díjat ítél oda. A nem díjazott, de értékes pályaműveket külön jutalmazzák. Japánban egy színes alkotását, amelyek Bartók A kékszakállú herceg vára című művét illusztrálják. Bartók Béla születésének 100. évfordulója alkalmából Japánban is széles körben megemlékeznek a nagy zeneszerzőről. Az ünnepségsorozat nyitányaként a tokiói zenepalotában, a Bunka Kai- kanban az új japán szimfonikus zenekar Kobajasi Ken- icsiro vezényletével Bartók Concertóját szólaltatta meg hatalmas sikerrel. A Bunka Kaikan előcsarnokában csütörtökön este megnyílt a Bartók életútját és munkásságát bemutató fényképkiállítás. A jövő héten a tokiói rádió Hungaro- ton-lemezekről megkezdi a Bartók-életmű bemutatását. A sorozat tíz napon át tart; (MTI) va beállni. Hát csak megáll valahol. Este 9 és hajnali 5 között a parkot szegélyező járdákon is egymást érik az autók, megbiccentve állnak egy-egy első és hátsó kerekükkel a járdán, a másik kettővel lent az úttesten. De még ott sem jut hely mindenkinek, úgyhogy mindennap négy-öt kocsi gazdája vállalja a följelentést, vagy a helyszíni bírságolás kockázatát, és felhajt a park gyepére. De hát mégsem állhatnak meg az úttest közepén! Ma már nehéz lenne kideríteni, hogy tizenegy évvel ezelőtt takarékossági okból-e, vagy pedig azért nem terveztek nagyobb parkolóteret a tízemeletes Larsen-Nielsen- tipusú házak elé, mert senki sem számíthatott a magángépkocsik ilyen ütemű szaporodására. De való igaz, hogy itt akkor még túlzásnak is tűnt ez az óriási leaszfaltozott térség, amelyen nyolc-tíz Trabant álldogált, s egy-egy öreg Moszkvics, Volkswagen, Fiat. Aztán négy-öt év múlva hirtelen szaporodni kezdtek a ház előtt a Trabantok, az öreg kocsik kicserélődtek új Skodákra. Zsigulikra — és újabb két-három év elteltével megindult a Trabantok rohamos metamorfózisa is. Előbb használt Zsigulikra, Skodákra, Wartburgokra cserélték őket, aztán a használtakat újakra. Hiába na. ez a fejlődés! De a panelház autós közösségének tudatában — hacsak valami rendkívüli nem történik, mint például nyáron is, hogy valakinek az ötödik emeletről hat és fél éves Wartburgja helyén egy. szer csak egy vadonatúj me- tálkék Ford Capri áll. amit már a rátartibb autósok is körbejárnak —. tehát ha valami ilyesmi nem történik, akkor mindenki az első kocsijával írja be magát a is a hetedikről, aki miközben köztudatba. (Folytatjuk} Á papa mozija Amerikai filmparódia Az ihletet a Cantata profana adta Bartók-emlékklállítás Szegeden Megemlékezések