Népújság, 1981. február (32. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-01 / 27. szám
Felméress egr! lírsmsíSen Újítások és tanulságok Bolgár hét Egerben — eyri hét Siófiában Közelebb a ..... . M ennyi hasznot hoznak a közösségnek és az ötletek kigondolóinak az újítások? Számíthat-e a gyártmány- és gyártáskorszerűsítésben a vállalat az újítómozgalomra? Ösztönzik-e a dolgozókat arra, hogy munkaköri kötelességükön túl is mozgósítsák teljesítőképességük tartalékait? A Gépipari Tudományos Egyesület egri városi szervezete próbálkozott meg a közelmúltban azzal, hogy a megyeszékhely üzemeiben, vállalatainál szerzett tapasztalatok alapján néhány, a jövő tennivalóira utaló választ J adjon ezekre a kérdésekre. Nem teljes ugyan a kép, amit kialakíthattak értékelésükben, mert a tudományos egyesület vizsgálatába bevont 41 cég közül csak 29 válaszolt a felhívásra; a többiek, úgy látszik, nem tudtak volna említésre érdemes eredményről beszámolni. A GTE- aktívák lelkes, tanulságos munkája azonban így is elismerésre méltó. Keveset hasznosítanak Újítási szabályzat, amely a SZOT ajánlására készült, minden munkahelyen található. Elméletileg tehát pontosan meghatározott módon történik az újítómozgalom szervezése, irányítása, az ötletek elbírálása. Mindössze két gazdálkodó egységnél nincs előre kidolgozott módszer az újítások értékének bírálatára, de a kivitelezés, a megvalósítás ‘ már szinte mindenütt gondot okoz — állapították meg a felmérés készítői. "Újításokat önállóan kivitelező részleg alig akad, a többieknél általában túlmunkaként készítik el azokat. A túlmunka díja pedig nem elég ösztönző. Ez is oka lehet annak, hogy míg a beadott javaslatok felét elfogadják, csupán a harmadát valósítják meg a gyakorlatban. Túl kevés az elfogadott ötlet, de a bevezetett, a valóban hasznot hozó újítások kis aránya igazán elgondolkodtató. Pedig — s ez is régi tapasztalat már — újító gondolatokra nemcsak a kifizetett díj ösztönöz, hanem az is, ha az alkotó mielőbb) megvalósulva látja művét. Mennyiségi szemlélet A város gazdasági egységeitől az elmúlt négy és fél év alatt mindössze öten nyújtottak be szabadalmi javaslatot. Úgynevezett magas színvonalú szellemi termék nyolc százalék, akadt a beadott újítások között. Alacsony színvonalúnak minősítették viszont az újítások hatvan százalékát. Ennek két okát látják a felmérés készítői. Az egyik a műszakiak feltűnő távolmaradása az újítómozgalomtól. Sajnos, a Importpótló papírok Két korszerű gépsor felszerelését kezdték meg a hazai dohányipar igényeinek kielégítésére a Lábatlani Vékonypapírgyárban. A cigarettákhoz' szükséges parafa- utánzatú szopókapapír és a füstszűrőbetétek burkolópapírjának üzemszerű gyártására rendezkednek be új gépek segítségével. A különleges papírfajták hazai előállítását a pécsi Dohánygyár és a Lábatlani Papírgyár szakemberei közösen kísérletezték ki. Már a próbák során szállítottak az új termékből az egri. a debreceni és a sátoraljaújhelyi dohánygyáraknak is, s mindenütt kifogástalannak minősítették az importot pótló finojTipapírokat. A termelés növelésére vásárolta a lábatlani gyár a csaknem 17 millió forint értékű új feldolgozó gépeket. magasan képzett dolgozóknál leggyakrabban nem tisztázott, mi a munkaköri kötelesség és mi az a szellemi termék, amit már újításnak eljqgfldnak, S ha néhány újításnak szánt ötletért nem fizetnek, mert „feljebb" azt mondják rá. ez a kötelességed. legközelebb már se újításként, se kötelességből nem születnek ötletek. A kár, a veszteség, ha számokban nem is fejezhető ki, de nyilvánvaló. Az alacsony színvonalú újítások nagyobb arányának másik oka a brigádmozgalom megítélésében rejlik. Elvárják a brigádtól, hogy például ha tavaly három újítást adott be, az idén legalább néggyel hozakodjon elő. Ez a mennyiségi szemlélet ösztökéli arra a közösségeket, hogy mindegy, milyen szintű az ötlet, csak valamit beadjanak. Nem általános, de még mindig találkozhatunk olyan esettel, amikor egy újítás csak úgy juthat el a célig, ha a munkahelyi vezetőt is beveszik társszerzőnek az újítók. A vállalat irányítójának. vagy éppenséggel felügyeletének dolga, hogy kellő szigorral letörje a hatalommal való visszaélést. Eltérő díjazás Az újítási díjak mértékét is vizsgálták a felmérésben. Nagy eltéréseket tapasztaltak, s ezek abból következnek. ho'ey a központi rendelkezések a díjkulcsok felső határát vállalati hatáskörben hagyják. A vállalatok újítási szabályzatában a felső határ általában a megtakarítás 8— 10 százaléka, de a felelős elbíráló kivételes esetekben ennél magasabb díjat is megállapít. Nagy a felelősség, de nagy a csábítás is szubjektív döntésekre. Természetesen az általános gyakorlat-, nem. a túlfizetés. sőt... Mivel a dijat a bérköltség terhére, vagy a részesedési alapból fizetik, a csökkenő nyereség, az eltérő jövedelmezőség kevés lehetőséget ad az újítások finanszírozására. A kis pénz pedig éppen a magasabb színvonalú javaslatok kellő elismerésénél okoz gondot. Ötletet adnak Az újítómózgálom, t)ór a műszaki fejlődés fontos része egy-egy munkahelyen, ahhoz lazán kapcsolódik és kevés benne a tudatosság — állapítja meg a tudományos egyesület jelentése. Készülnek feladattervek, de nemegyszer ezekbe is olyan témák kerülnek, amelyeket munkaköri kötelességként nem sikerült megoldani. Amit viszont újítási díjnak kiírnak értük. túlságosan alacsony a feladat nagyságához képest. Mindenképpen szólni kell arról, hogy a gyártmány- és gyártásfejlesztési programokban néhány igen nagy jelentőségű újítást valósítottak meg például az egri Fi- nomszerelvénygyárban, az AGRIA Bútorgyárban, a dohánygyárban. a Finommechanikai Vállalatnál és a Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalatnál. Az eredmények arra utalnak, hogy a vállalatok, ahol egyébként is jobban gazdálkodnak, nagyobb ösztönzést adnak az alkotómunkának. Szervezettebben kell azonban mindenütt irányítani az űjítómozgalmat. A gazdasági vezetőket segítve, munkájukat ellenőrizve a párt és a szakszervezet testületéi, szintén többet tehetnek a mozgalomért. A meg nem valósult újítás elveszett érték. Olyan érték, amely mind nehezebben nélkülözhető. Hekeli Sándor Országunkban az egyik legnagyobb kiterjedésű üzlethálózata a Centrum Áruházaknak van. S nemcsak az üzlethálózat a legnagyobb kiterjedésű, hanem a forgalma is. A vidéki Centrum Áruházak 1980-ban több mint 15 milliárd forintos árukészletet adtak el. s ez azt jelenti. hogy túlteljesítették tervüket. Ehhez a teljesítményhez nagyban hozzájárult az egri Centrum is, hiszen éves tervét 104,9 százalékra teljesítette. ami 9 millió 100 ezer forint többletbevételt jelentett. — Minek köszönhető ez a nagyarányú előrelépés? — kérdeztük Kovács Lásziónétól, az áruház igazgatójától. — Mindig keressük és kutatjuk azokat a lehetőségeket. amelyekkel az áruválasztékot növelni tudjuk. Így anyagbeszerzőink a nagykereskedelmi vállalaton túl eljutottak más szakterületekre is. Nagyot léptünk előre a propagandamunkában, de talán ami a legnagyobb sikert hozta az elmúlt évben, az a bemutatókkal egybekötött árusításaink sora volt. A legnagyobb érdeklődés a Zsolnai Porcelángyár termékei iránt' mutatkoztak, a bolgár nemzeti hét alkalmából is rengeteg árunk fogyott el, de ugyanezt mondhatnám az újpesti termelőüzemek áruházunkban történő bemutatkozásáról ' is. Számtalan hasonló kezdeményezésünk közül az említetteket kísérte a legnagyobb érdeklődés. S ha már az előbb szó volt a számadatokról, akkor hadd egészítsem ki még annyival, hogy 1980-ban a vásárlói blokkok alapján 1 millió 480 ezer 415 vásárló fizetett a különböző osztályunk pénztárainál. — Mivel tudták színesíteni, szélesítem választékukat? — Elsősorban a CENTEX. nagyvállalat konfekoióüze- mének termékeivel. Ezek az áruk csak a Centrumban kaphatók. Ezenkívül nagyvállalatunk tavaly kétmillió dollárkeretet kapott. Az ebből megvásárolt import kötöttáruk, farmerek, kozmetikai cikkek slágerek voltak. Gondoljunk csak az ezüst- és az aranyvasárnapokra. — Ma már egyre elterjedtebb az országban a Közelebb a vásárlóhoz elnevezésű akció.. ami azt jelenti, hogy — például fizetésnapokon — kihelyezett árusításokat tartanak gyárakban, kultúrott- honokban, szélesítve ezzel a saját eladóteret. Volt-e már hasonló példa a megyeszékhelyen? — Próbálkoztunk mi is a kihelyezett árusítással, azonban nem hozta meg azt az eredményt, amit vártunk. Ennek ellenére nem mondtunk le erről a lehetőségről sem, s tervbe vesszük a jövőben is. Viszont a nyári időszakban a gurulós asztalokon közvetlen az áruház környéki kiárusítások nagy érdeklődésre tartottak számot. Ezek elnevezése: reklámáru, reklámáron. — Van-e olyan osztályuk, ahol bizonyos cikkből minden méret megtalálható, például extra is? — Ilyen osztályunk nincs, erre csak szakboltok képesek. Egyes árufajtákból — • férfialsónadrág, atlétatrikó, • kombiné — tudok csak erre' példát hozni. — Mit ígérnek az idei áruházi cserék? — Bulgáriával továbbra is v tartjuk a kapcsolatot. A tér-J vek szerint a nemzeti heti augusztus végén, szeptemberi elején kerül lebonyolításra. 1 Ebben az esetben már reme-j kül hasznosítani tudjuk azf elmúlt év tapasztalatait, s az* idén az egri Centrum is be- ' mutatkozik áruival a bolgár *, fővárosban. A tájnapok szintén folytatódnak, egyelőre1 azonban még nem dőlt el^ hogy melyik megye termelő-; üzemeinek áruival találkozz hatnak az egri vevők. Ezen túl szeretnénk a vegyesipari cikkek áruválasztékát bőví-' teni, ezzel is szűkítve a hiánycikkek körét. Remélhetőleg a tavalyihoz hasonló kellemes meglepetésekkel az idén is találkozha-'l tunk a megyeszékhely«! legnagyobb forgalmat lebonyo-i lító áruházban. Habár a jóik sikerült 1980-as év forgalmát* nehéz lesz túlszárnyalni. Az' egri Centrumban azonban' erre készülnek. Kis Szabó Ervin Téli gépjavítás Poroszlón Ezekben a hónapokban folynak a téli gépjavítások a termelőszövetkezetekben. A tavaszi munkákra készítik elő az erőgépeket, vetőgép^ket, teherautókat. Képeink a poroszlói Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet gépüzemében készültek, ahol mintegy száz gépen végeznek javítást. Összeszerelés előtt az MTZ-lraktorok Az utazók, fuvaroztatók érdekében Új Volán-gépkocsik a megyében Az idén is folytatódik a Volán 4. számú Vállalat gépkocsiparkjának korszerűsítése. Ennek során . nem kevesebb, mint 38 Ikarus 200-as autóbuszt — közöttük nyolc csuklós járművet — vásárolnak részben az elhasználódott, kiselejtezésre kerülő kocsik pótlására, kisebb részben pedig az állomány növelésére. A kedvező változások — mint értesültünk — főleg Gyöngyöst és térségét érintik. Jó hír az utazóközönség száméra, hogy a Vállalatnál a korábbihoz képest nő az ilyen járművek beszerzését szolgáló fejlesztési alap aránya s ennek következtében a következő három esztendőben folyamatosan módot keríthetnek az elavult, régi 55- ös és 66-os típusok teljes kicserélésére. Egyidejűleg gondot, fordít a vállalat a megfelelőbb taxik forgalomba állítására is. Ebben az évben 18 személygépkocsit — a taxipark negyven százalékát — újakkal váltják fel. A különféle anyagok, áruk fuvarozását 77 új teherautóval teszik megfelelőbbé, zömmel Egerben és a környékén, miután például a gyöngyösi körzetben — aa aszfalttelep áthelyezése miatt — csökkentek a szállítási igények. A kapacitás szántén tartására irányuló új beszerzések már a benzin—dízel arány javítását is saoi- gálják az utóbbi javára, amitől energiaköltség megtakarítást várnak. Figyelmet érdemlő a teherforgalomban, hogy növelik a kiskocsik számát, ctmi a lakossági szolgáltutasok fejlesztését jelenti. A nagyobb gépeket a szabadba« javítják Több újítás— korszerűbb termékek Öt esztendő alatt korszerű üzem építéséhez elegendő összeget takarítottak meg az újításokkal, találmányokkal, a sikeres kutató-fejlesztő munkával az Észak-Magyarországi Vegyiművekben. A sajóbábonvi nagyiizemnek jelenleg 51 saját szolgálati szabadalma van, és hamarosan újabbakat jegyeztetnek be. Ugyanakkor az elmúlt évben 266-ra emelkedett a bevezetett újítások száma. Ez nem kevesebb rnsnt 37 százalékos javulást jelent aa' előző évihez képest. A szabadalmak és az újítások lehetővé teszik azt,' hogy a gyár folyamatosan korszerűsítse a termékszerkezetét, mindig keresett cikkekkel jelentkezzen. íata.telnwár.v masmm (Fotó: Szántó Gyär'gpj
