Népújság, 1981. február (32. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-28 / 50. szám
Am SZKP kongresszusáról (Folytatás az 1. oldalról) havi átlagbére 13—16 százalékkal növekszik”. „A kolhoztagok munkájának díjazása 20—22 százalékkal emelkedik. A háztáji gazdaságokból származó jövedelmek figyelembevételével a kolhoztagok keresete szorosan megközelíti majd a munkásokét és az alkalmazottakét. ..Új széles körű intézkedésrendszert dolgoztunk ki az anyák és a serdülő nemzedék életkörülményeinek javítása érdekeben. Az 1981 —1983-as években részié, gesen fizetett gyermekgondozási szabadságot akarunk bevezetni az anyák számára a gyermek egyéves korának eléréséig. A továbbiakban ezt a szabadságot a gyermek másfél éves koráig hosz- szabbitjuk meg”. ..Az ötéves tervidőszakban az állam pótlólag csaknem 6 milliárd rubelt fordít a lakosság szociális ellátására.”. „A XI. ötéves tervidőszakban, csakúgy, mint az előző években, nagy arányokban folytatjuk a lakásépítést. öt év alatt 530t— 540 millió négyzetméter lakóterületet akarunk építeni. Elsősorban a gazdaságilag újonnan hasznosított körzetekben és a falvakban kell sok új lakóházat építeni.”. „A népjólét emelésének nagy és sokoldalú programját csakis az anyagi termelés fejlesztése, hatékonyságának növelése alapján tudjuk megvalósítani. A termelés hatékonyságának messzemenő fokozása a jelenlegi gazdasági fejlődés elvi alapja, a kommunizmus építése mai szakaszának legfontosabb gazdaságpolitikai feladata. Történelmi méreteinél, jelentőségénél és következményeinél fogva a szovjet népgazdaság átállítása az intenzív fejlődésre joggal állítható egy sorba az qlyan mélyreható átalakítással, mint az ország arculatát gyökeresen megváltoztató szocialista iparosítás”. „A gazdasági növekedés fő tényezője a munka termelékenységének fokozása. A XI. ötéves tervidőszakban biztosítani kell a társadalmi munka termelékenységének 17—20 százalékos növekedését. Ebből kell, hogy származzon a nemzeti jövedelem gyarapodásának legalább 85—90 százaléka.” „Amint az SZKP Központi Bizottságának beszámolója kiemelte, az előttünk álló időszakban különösen fontos jelentőségre tesz szert gazdasági építőmunkánkban a termékek anyagigényességének csökkentése, a nyersanyag, a fűtőanyag, az energia, a fém, a cement, a műtrágya és más anyagok takarékos felhasználása. Feltétlenül számolni kell azzal, hogy a nyersanyag-, a fűtő* anyag- és az energiahordozó-kitermelés volumenének a jelenlegi szinten tartása- s .még inkább növelése egyre költségesebbé válik. Ez irányú szükségleteink biztosításának céljából kénytelenek vagyunk az északi és keleti körzetek gyéren lakott, nehezen megközelíthető területeire menni. Minden egyes tonna kőolaj, szén és fém megtakarításából egyre nagyobb haszon származik, az ésszerűtlen felhasználásukból keletkező kár fjedig mind érezhetőbbé válik. Am egyelőre még nem mindig tudunk jó gazda módjára bánni az anyagi értékekkel, még nagyok a veszteségeink.” „A hatékony gazdaság — a termékek kiváló minőséé7\ VanilfeSir ea/BHiuiHHh 1981. febntar 88* nombat _ gét. valamint fogyasztási és műszaki-gazdasági karakterisztikáinak javítását is jelenti. Az utóbbi évek során ebben a vonatkozásban némi haladás mutatkozott, ez azonban hem elégíthet ' ki bennünket. Javítani kell az összes ipari és mezőgazdasági termékek minőségét, szüntelenül fel kell újítani és bővíteni választékukat a műszaki- tudományos haladás mai szükségleteinek és a lakosság növekvő igényelnek megfelelően”. „A modern termelés fejlesztésében még inkább megnövekszik a tudomápy szerepe. A fő irányok tervezete féladatul tűzi ki a tudományos kutatások ha. tékonyságának fokozását, a tudomány és a technika vívmányai bevezetési idejének jelentős lerövidítését, az alap- és alkalmazott ku- tatásokf valamint a termelés közötti kapcsolat elmélyítését”. „Ki kell szélesíteni a komplex célprogramok kimunkálását és realizálását”. Az anyagi termelés ágazati fejlesztésének kulcskérdéseire áttérve Tyiho- nov kifejtette: „A tizenegyedik ötéves tért' elvi sajátossága, hogy az ipar „B” csoportjához tartozó ágazatok termelése gyorsabb ütemben fejlődik, mint az „A” csoporthoz tartozó ágazatoké”. Az ipar báziságazatai legfontosabb termékfajtáinak a tizenegyedik Ötéves tervidőszakra előirányzott termelésnövelését az alábbi adatok jellemzik; Mertek- 1M0. IMS. Nőveegység , kedés 1981 — 1985- ben ^o-ban Villamos energia Kőolaj (beleértve a fftld- gázkondenzátot) Földgáz Szén Hengerelt vasáru (kész) Gépipar és fémfeldolgozó ipar termékei Műlrágyafclék: feltételes egységben 100 százalékos tápanyagokra átszámítva Szintetikus gyanták és műanyagok Műrostok és műszálak Cement (a gazdaságközi szervezetek termelése nélkül) „A tizenegyedik ötéves terv az első szakasz lesz a Szovjetunió energetikai programjának megvalósításában, amelyet most dolgoznak ki Leonyid Iljics Brezsnyev kezdeményezésére. Ebben elsődleges fontosságra tesz Azért a gázipar kiemelt- fejlesztése, mindenekelőtt Nyu gat-Sxi- bériában, ahol biztos nyersanyagbázisa van. A villamosenergia-terme- lés főképpen a nukleáris üzemanyag, a vízenergia és az ország keleti szénkészletei révén fog növekedni. 1981—1985 folyamán az atom- és a vízerőművek biztosítják majd a villamos- energia-termelés növekedésének több mint 70 százalékát. „Jelentősen növek lékát, az európai országmilliárd kwo 1295 1550—1600 20—4 mii. t. «03 «20— 643 3—7 milliárd köbméter 435 «00— «40 38—47 mii. t. 710,4 770— 800 7—12 mii. t. 103 117— 120 14—17 milliárd rubel 179 250 legalább 1,4-szeres növekedés mii. t. 104 150— 155 44—49 mii. t. 24,8 36— 37 45—49 mii. t. 3,64 6—6,25 65—72 ezert. 1176 1600 36 mii. t. 124 140— 142 13—15 részben pedig csaknem 100 százalékát”. „Az új ötéves tervidőszakban folytatódik az egységes agráripari komplexum ágazatainak összehangolt; kiegyensúlyozott fejlesztését célzó munka. E komplexum fejlesztésére és tökéletesítésére’ a Népgazdasági beruházások csaknem egyharmadát irányozzuk,, ©lő, s ennek nagyobb részét közr vétlenül a mezőgazdasági termelés fellendítésére fordítjuk. Ezt a mezőgazdaságnak az élelmezési probléma megoldásában betöltött szerepe teszi szükségessé”. A tizenegyedik ötéves tervidőszakban az alábbi mértékben irányozzuk elő a mezőgazdasági termelés növekedését : és berendezéstípusok előállításában megvalósuló kooperáció elmélyítése; a közszükségleti cikkek választékának bővítése és minőségének javítása. Erre irányulnak a KGST-tagországok által az 1990-ig terjedő időszakra közösen kidolgozott hosszú távú együttműködési célprogramok. A fejlődő államokkal való együttműködésünket igazságos és egyenjogú alapokra építjük. Ezt szolgálja a kereskedelem, valamint az ipari és mezőgazdasági objektumok építésében, a nemzeti káderek képzésében való közreműködésünk, s a hosszú távú ipari kooperációra épülő egyezmények megvalósítása. A Szovjetunió továbbra is a tőkés országokkal való szilárd, kölcsönösen előnyös kapcsolatok építése, s e kapcsolatoknak a kölcsönös kötelezettségek szigorú betartása alapján történő bővítése mellett foglal állást. Kellőképpen méltányoljuk, hogy sok tőkés ország és azok üzleti körei konstruktív módon közelítik meg a nemzetközi gazdasági együttműködés kérdéseit, s kereskedelmünket mindenekelőtt ezekkel az országokkal fogjuk fejleszteni. „A Szovjetuniónak a nemzetközi gazdasági együttműködés széles körű fejlesztését célzó irányvonala változatlan marad. Ez elvi irányvonalunk, amely a nemzetközi gazdasági kapcsolatokban azt tükrözi, hogy a szovjet külpolitika céltudatosan törekszik a béke megőrzésére, az enyhülés és a népek közötti kölcsönös megértés elmélyítésére.” Az irányítás és a gazdálkodás színvonalának fejlesztését célzó tevékenységre áttérve Tyihonov emlékeztetett rá: „Pártunk Központi Bizottsága és a kormány intézkedések komplexumát dolgozta ki a gazdasági mechanizmus tökéletesítésére, valamint annak érdekében, hogy a mechanizmus nagyobb mértékben szolgálja a hatékonyság és a minőség fokozását. Előirányoztuk a tervezési munka javítását, a gazdasági önelszámolás megszilárdítását, az anyagi és az erkölcsi ösztönzés fokozását.” ' „A gazdaság tervirány ílá- sát szilárdítva tovább kell fejlesztenünk az önelszámolást az ötéves tervleladatok és a hosszú távú gazdasági normatívák alapján, tökéletesítenünk kell az árképzést, a hitelrendszert és a pénzügyeket, aktívan kell alkalmazni a gazdasági ösztönzők egész rendszerét". „Egyik időszerű problémánk a termékek önköltségének csökkentése. Helyre kell állítani e mutató jelentőségét a termelés rentabilitásának fokozásában, a gazdasági tevékenység értékelésében. Az irányítási mechanizmus tökéletesítésének szükségessége nyomatékosan megköveteli, hogy mélyrehatóan megváltoztassuk a vezető gazdasági káderek tevékenységének tartalmát, módszereit és státuszát, átalakítsuk mentalitásukat”. „Az alkotás és a béke, ez a két egymástól elválaszthatatlan fogalom, fölöttébb közel áll valamennyi dolgozó ember szívéhez, s ez határozza meg terveink lényegét. A mai bonyolult nemzetközi helyzetben, amikor aktivizálódtak az. imperialista reakció és agresszió erői, a Szovjetunió, mint azt Leonyid Iljics Brezsnyev hangsúlyozta, mindent megtesz annak érdekében, hogy megvédje és megszilárdítsa a békét. hogy megakadályozzon egy új világháborút, s megbízhatóan szavatolja a szovjet emberek békés teremtő munkáját”. A nagy Lenin mondotta: Ahhoz, hogy óriási építő- munkát végezzünk, kellő tudatosságot, emberiséget, öné féláldozást és állhatatossá- got kell tanúsítanunk. A forradalmi harc és az új élet építésének egész hősi útja megmutatta, hogy ezeket a nagyszerű tulajdonságokat testesíti meg lenini pártunk, a szovjet nép — a nagy alkotó, harcos és építő nép! A kommunizmus magasztos eszményeitőt áthatott, a párt által irányított és szervezett tömegek eleven alkotó munkája szilárd biztosítéka annak, hogy az SZKP XXVI. kongresszusának történelmi jelentőségű határozatait eredményesen megvalósítjuk — fejezte be előadói beszédét Nyikolaj Tyihonov. A beszámoló elhang,. a után megkezdődött annak megvitatása. A külföldi delegáció vezetők közül délelőtt szót kapott Luis Corvalán, a Chilei Kommunista Párt főtitkára? Herbert Mies, a Német Kommunista Párt elnöke és Ali Nasszer Mohammed Hassza- ni, a Jemeni Szocialista Párt Központi Bizottságának főtitkára, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság állam- és kormányfője. A kongresszus péntek délJ utáni ülésén Mihail Gorbacsov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára elnöJ költ. A szovjet küldöttek; felszólalása mellett a tanácskozás külföldi vendégei kö4 zül szót kapott Harilaosz Flo- rakisz, a Görög Kommunista Párt Központi Bizottságán nak főtitkára; Abdullah AhJ mar, a Szíriái Arab ŰjjáJ születés Szocialista Pártjá-' . nak (szíriai Baath-párt) főtitkárhelyettese; Aarne Saa- rinen, a Finn Kommunista Párt elnöke és Marcelino dós Santos, a Frelimo Párt alelnöke. A kongresszus szombat délelőtt folytatja tanácskozás sát. Kádár János az SZMBT vezetőivel és aktivistáival találkozott Mértékegység uns—íMn. ísai—1»»5. Ar. évi átlagévi átlag- évi átlag- termelés termelése termelése növekménye IMI—lMS-ben Kádár János, az MSZMP KB első titkára, az SZKP XXVI. kongresszusán résztvevő magyar küldöttség vezetője, péntek este Moszkvában a Barátság Házába látogatott el, ahol a Szov- jet—Magvar Baráti Társaság vezetőivel és aktivistái, val találkozott. A baráti találkozón a magyar küldöttségből jelen volt Szűrös Mátyás az MSZMP KB tagja, moszkvai magyar nagykö(százalék) vet. Jelen volt Pjotr Fedoszejev, a Szovjet Tudományos Akadémia alelnöke. Gabona millió tonna 205.0 238—243 16—19 Cukorrépa millió tonna 88.4 100—103 13—16 az SZMBT volt elnöke. a Napraforgó millió tonna 5,32 6.8 28 társaság vezetőségének több Nyersgyapot millió tonna 8.9 9.2—9.3 . 3—4 tagia. közöttük Valerij KuHús (vágósúlyban) millió t. 14.8 17—17.5 15—18 bászov, űrhajós. A szovjet Tej millió tonna 92.6 97—99 5—7 és magvar zászlókkal díTojás milliárd db 63,1 72 14 szített teremben a társaság Zöldség millió tonna 26,0 29,4 13 számos aktívája foglalt Gyümölcs- és bogyósfclék millió tonna 9.4 11.5 22 helyet, ott voltak a kollektív tagok képviselői. Gyapjú ezer tonna 460 470—480 2—4 A magyar vendégeket Zi„A legfontosabb feladatok közé tartozik a gabonatermesztés növelése, a takarmánytermelés gyökeres javítása, s ennek alapján az állattenyésztés fejlesztése, úgyszintén intézkedések megvalósítása a mezőgazdasági termékek veszteségének csökkentésére és minőségének javítására. „Az új ötéves tervidőszakban tovább fejlődik valamennyi testvéri köztársaság gazdasága és kultúrája”. A külgazdasági tevékenységre áttérve az előadó hangoztatta : Természetesen figyelmünk központjában volt és marad a szocialista országokkal való együttműködés. A testvéri országok közötti gazdasági és műszaki-tudományos kapcsolatok a közös érdekek sziláid alapiára éDÜlnek, mély és átfogó jellegűek. Sikeresen üzemelnek az olyan nagy integrációs objektumok, mint a Barátság kőolajvezeték, a Béke energiarendszer, a Testvériség és Szövetség gázvezeték. Már magukban ezekben az elnevezésekben is tükröződik az új típusú gazdasági kapcsolatok lényege — az olyan kapcsolatoké, amelyekre a testvéri együttműködés és a kölcsönös segítségnyújtás a jellemző. A jövőben tovább tökéletesítjük népgazdasági terveink más KGST-tagor- szágokkal való összehangolását. mélyítjük a szocialista gazdasági integrációt. Ebben látjuk a szocializmus világgazdasági pozíciói erősítésének és annak fontos eszközét, hogy a szocialista országok megvédjék magukat a tőkés világgazdaságban megnyilvánuló kedvezőtlen tendenciák hatásától. A Szovjetunió és a KGST- tagországok kölcsönös kereskedelmének volumene nagymértékben növekedni fog. ..Gazdasági együttműködésünk ezekkel az országokkal olyan nagy fontosságú problémák megoldására összpontosul. mint az energetika fejlesztése. a fűtőanyag- és nversanvag-erőforrásokkal való ellátás és azok ésszerű felhasználása: a gépgyártás műszaki színvonalának és a végtermékek minőségének emelése a legkorszerűbb gépnaida Kruglova, a baráti társaságok szövetsége elnök, ségének elnöke és Filipp Jermas, az SZMBT elnöke köszöntötte. Kruglova ismertette a baráti társaságok működését, hozzájárulásukat az egyes népek közötti barátság és együttműködés elmélyítéséhez. Külön szólt a magyar—szovjet kapcsolatokról. kiemelve azt a szerepet, amit e téren az MSZMP Központi Bizottságának első titkára betöltött. Köszönetét mondva Kádár Jánosnak e tevékenységéért. Zinaida Kruglova a jelenlévők nagy tapsa közepette átnyújtotta az MSZMP KB első titkárának a Baráti Társaságok Szövetsége által alapított. a ..Barátság erősítéséért’' Emlékérmet. Ezután Filipp Jermas. az SZMBT elnöke számolt be azokról a rendezvényekről, amelyeket a baráti társaság az elmúlt időszakban rendezett. Ha n gsúl y ózta. hogy az SZMBT tagjai sorában milliók képviselteti]- magukat, . tevékenységük az egész országra, valamennyi köztársaságra kiterjed, A két nép közti barátság e lelkes aktivistái figyelemmel kisérik a magyar dolgozók életét, eredményeit, ismerkednek kulturális és művészeti életével. A kulturális együttműkö- désröl, a különböző közös fesztiválokról Jurij Barabás, az SZMBT első elnök- helyettese, • a Szovjetunió kulturális’ miniszterének első helyettese adott rövid tájékoztatót. Anatolij Szu- roveev, az SZKP XXVI. kongresszusának küldötte, az 1. számú házgyár brigádvezetője, a szocialista munka hőse a magyar munkásokhoz fűződő kapcsolatokról beszélt, arról, hogyan valósul meg a mindennapi életben a két ország munkásainak együttműködése. A legismertebb kollektív tagok egyikét, a kupav- nai textilgyárat képviselte a következő felszólaló, Tatjana Homjakova, a gyár pártbizottságának titkára. Homjakova meleg szavakkal emlékezett Kádár Já. nosnak a gyárban tett látogatására. találkozására a gyár kollektívájával. Ezután a jelenlevők lelkes ünneplése közepette Kádár János emelkedett szólásra. Kádár János örömét fejezte ki, hogy az SZKP XXVI. kongresszusa alkalmából találkozhatott a Szovjet—Magyar Baráti Társaság vezetőivel., aktivistáival. Hangsúlyozta, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt nagyra értékeli a társaságnak a két nép barátsága elmélyítésében végzett munkáját. E barátság szilárd alapjai az elvek, a célok, az alapvető érdekek közössége, és a történelmi tapasztalatok. A két nép barátsága az élet minden területén széleskörűen kibontakozott, állandóan mélyül, s további fejlődésének újabb biztató távlatait jelölte meg a XXVI. kongresszus is. A b-’,.'‘'ág, a: együttműködés jegyében elért eredmények meghatvá- nyozzax erőinket. A két nép barátságának ápolásában, eredményeinek megismertetésében, a különféle munkaterületek dolgozói közötti közvetlen kapcsola-, tok kialakításában és elmélyítésében jelentős feladatai vannak a két ország baráti társaságainak. — hangoztató ta Kádár János, aki aa MSZMP Központi Bizottsága köszönetét tolmácsolta aa SZMBT vezetőinek, aktivistáinak, kollektív tagjainak nagy jelentőségű és áldozatos munkájukért. Kádár János a továbbiak^ bán hangsúlyozta, hogy aa SZKP kongresszusa a szovjet nép életének, a kommunizmus építésének fontos szaó kaszában ülésezik, s olyan időszakban, amely a nemzet-J közi élet szempontjából ia jelentős. A kongresszus ai szovjet kommunistáknak, a szovjet embereknek világosan megjelölte az utat, amelyen tovább kell haladniuk; s azt is megmutatta, hogyan kell az ott megjelölt nagy jelentőségű feladatokat meg- valósítaniok. A kongresszuson kifejeződött a szovjet nép összeforrottsága az SZKP lenini elvek vezérelte Központi Bizottságával, élén Leonyid Iljics Brezsnyev elvtárssal. Őszintén kívánom — folytatta Kádár János —, hogy a kongresszuson kifejeződött politikai vonal, a az ott megnyilvánult egység jegyében váltsák valóra a szovjet kommunisták, a Szovjetunió dolgozói a kongresszuson kitűzött nagy jelentőségű célokat. Kádár János a továbbiakban hangsúlyozta, hogy a kongresszus a nemzetközi élet szempontjából is világméretű jelentőségű. A Központi Bizottság első titkára végül köszönetét mondott tevékenységéért Pjotr Fedoszejev akadémikusnak, az SZMBT korábbi elnökének, aki több mint két évtizedig töltötte be ezt a tisztséget, egyúttal szeretettel üdvözölte Filipp Jermast, az SZMBT közelmúltba* megválasztott elnökét;
